Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-21 / 144. szám
Ruhakészités — 24 óra alatt wvwwvwwvyww^^vwwwwvwwwwvwsi Látogatás a kecskeméti mérték utáni szabóságban Az Ótemető utca egyik sárgára íestett épületén tábla hirdeti: ott van a »Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat Mérték Utáni Szabósága-«. Felkerestük Berdó József elvtársat, a vállalat igazgatóját, hogy tájékoztasson bennünket az üzem munkájáról. — Vállalatunknak vidéki üzemei is vannak, amelyek ugyancsak foglalkoznak ruhakészítéssel — kezdte Berdó elvtárs. — „Tessék, hátha ez is leereszt44 A Rákóczi úti impozáns kerékpárboltban jártam, s egy piros kerékpárbelsőt vettem. Örömmel vittem haza és szereltem kerékpáromba, de az új belső pár méter karikázás után leengedett. Azonnal visszavittem eladójának, aki udvariasan kicserélte, mondván, hogy: »-Tessék, hátha ez is leereszt!« Boldog voltam, hogy ilyen eladóra találtam, aki csak úgy »egyszerűen« visz- szaveszi a hibás árut. Baján például egyenruhát, Kalocsán francia fasonú női ruhákat készítenek, Kiskunfélegyházán pedig polgári ruha készítéssel foglalkoznak kirendeltségeink. Vannak úgynevezett »sürgős« ruhák, esküvői, temetési és utazási alkalmakra. Ilyenkor 24 óra alatt készítjük el a megrendelt ruhát. Egyébként általában két hét a ruhakészítés határideje. Egyenruha készítéssel is foglalkozunk, amelyekre éves szerződéseink vannak a honvédséggel. A műhelyekben a fogasokon szebbnél szebb mérték után készült ruhák lógnak. Lugossy György szabászt kérdezzük meg, mennyi idő kell az egyenruha elkészítéséhez? — Naponta két—három öltönyt készítünk el a műszaki feltételeknek megfelelően — mondta a szabász. — Természetesen próbát veszünk minden esetben, s a ruhakészítés folyamatosan történik, a legpontosabb sorrendben. Ezután megismerkedtünk a részleg kiváló dolgozóival, Farkas Imre és Dudás Mihály brigádvezetővel. Beszélgetésünk közben érkezett oda Arató József művezető, a próbaszalon elismert szaktekintélye, aki nemcsak a magyar, hanem az orosz ízlést is nagyszerűen ismeri. Arra a kérdésünkre, hogy milyen fazonú ruhákat rendelnek a legszívesebben, elmondja, hogy azt embere válogatja. Az idősebbek megelégszenek egyszerű fazonú ruhával, a fiatalok viszont as újat, a modernet rendelik. Az üzemnek kitűnő ruha- és felöltőanyag készlete van, csak az a baj — mondja Arató elvtárs —, hogy kevés a megrendelő. í— Hát ez hogyan lehetséges? — Eldugott hely ez, kérem — veszi át a szót ismét Lugossy György. Jó lenne, ha Kecskemét központjában kapnánk egy megfelelő helyiséget az üzem céljára. Akkor sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanánk le, s reméljük, a városi tanács segítségünkre lesz ebben. (Kohl) Kiskunfélegyháza és a régi Kiskunság egyik legszebb, leg^ nevezetesebb épülete a XVIII. század végén épült Kiskun Mű* zeum. A művészi ízles e század utolsó évtizedeiben az úgy* nevezett copf-stílus volt. Az épületeket a korábbi, sok díszítő elemet használó rokokó ellenhatásaként az egyszerűség, merev szabályosság jellemzi. A homlokzat támpontja háromszög alakú, oromfala klasszikus építészeti elem. Az épület történetéről két régi emléktábla ad felvilágosít tást. Az utcai homlokzat kőtáblája azt közli, hogy a Kiskun Kerület 1794-ben építtette újjá, egyemeletesre a tűzvész folytan elpusztult, korábban földszintes épületet. Az udvari oldal felt iratos táblája az épület rendeltetését jelzi: a nyolc kiskun helyt ség, a Kiskun Kerület hatósága bírósága részére készíttette az épületet. A táblák felsorolják a kiskunok régi vezetőit: főbirát iukat, a nádort, főkapitányukat, kerületi kapitányukat, a bírót ság ülnökeit, esküdteit, akik a Kiskun Kerületet e székház építése idején igazgatták, s a bírói hatalmat gyakorolták. A Kiskunság önkormányzatának megszűnése idejéig (1876) ugyanis Félegyháza volt a Kiskun kerület székvárosa. Itt lakott, bíráskodott a kiskun kapitány, intézte a nyolc helység (Félt egyháza, Halas, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Lacháza, Majsa, Dorozsmai és a 34 pusztát magában foglaló kerület ügyeit. f Bent az udvaron még egyemeletes épület van: a kiskun kerület hajdan rettegett »tömlöce«. A földalatti pincék, siralomt ház, börtöncellák ma börtönmúzeummá átalakítva szemléltetik a régi világ büntető és kínzó eszközeit. Az ország legteljesebb börtönmúzeuma van ma ebben az épületben. A Kiskun Múzeum igen gazdag régészeti és nép■> rajzi gyűjteménnyel is rendelkezik. A műemlék-épület renovál lása 150 ezer forint költséggel most fejeződött be. Dr. Mezősi Károly 'WfclEMlEKElNK: Börtönmúzeum a Kiskun Kerület egykori székházában Töprengtem, mit is jelentenek szavai, a »Tessék, hátha ez is leereszt«, de a már kicserélt gumi nem sokára válaszolt töprengésemre: az is leeresztett, igaz, nem azonnal, de pumpa nélkül meg most sem merek elindulni ,., Nem akartam zaklatni tovább jólelkű eladómat, ehelyett megnéztem, mit is írtak erre a »kiváló« gumira. Ez van rajta: »Szeged. MNSZ 1664. 28x1,5/8.« Gondolom, ebből a számból a szegedi gyár is megtud majd valamit... B. Farkas József A KIS SZEMÉRMES Ki javíttassa meg az orgoványi kutat? Egy kút miatt szállt perbe egymással az orgoványi községi tanács és az Alföldi Állami Pincegazdaság kirendeltsége. Az ügyet a napokban tárgyalta a kecskeméti járásbíróság dr. Répási József tanácsa a községi tanács elnökének, az Alföldi Pincegazdaság megbízottjának és számos tanúnak jelenlétében. Az Alföldi Pincegazdaság megbízottja szerint úgy kezdődött az ügy, hogy 1957 augusztusában elromlott a kút, a hordók mosásához pedig elengedhetetlenül szükséges a kellő mennyiségű víz. A kút tönkremenetelét véleményük szerint az okozta, hogy a környék lakossága és a szeszfőzde is onnan hordta a vizet. Ettől az állásponttól merőben eltért a községi tanácselnök véleménye, aki szerint a kutat az Alföldi Pincegazdaság két alkalmazottja rontotta el, s még a mai napig sem hozták azt rendbe. A vitát a többi tanú kihallgatása után a bíróság döntötte el és hozta meg ítéletét az ügyben. Ezek szerint az okozott kárt az Alföldi Állami Pincegazdaság köteles megtéríteni, illetve a hibás kutat kijavíttatni. Divatbemutató Jánoshalmán (Községi tudósítónktól.) A Jánoshalmi Földművesszövetkezet nemrégen műsorral egybekötött divatbemutatót tartott a KISZ- helyiségben. A telt ház előtt lezajló divatbemutató nagy sikert aratott: a nézők a magyar ruhaipar szebbnél szebb alkotásaiban gyönyörködhettek. Műsort a földművesszövetkezet és a honvédség kultúrgárdája szolgáltatott. A divatbemutatóval egyidőben háztartási műszaki cikkekből is rendezett kiállítást a földművesszövetkezet. A kiállított cikkekből sok már a kiállítás megnyitásának napján vásárlóra talált. A NÉMET KÉRDÉS MEGOLDÁSÁNAK ŰTJA . fí Anyám és a versírás Nehezen veszik észre az anyák, hogy fiúk kinőtt a kisfiú sorból. így volt anyám is — a legutolsó napokig. Egy nap délutánján ugyanis öcsém iskolai füzeteiben lapozott, az esetleg eltitkolt rossz jegyek után, s lapozás közben egy papírszeletre bukkant. Csodák csodája, a Pista fiús ákom-bákomjaiból egy kedves, szerelmes verset olvashatott a papírlapon. Anyám nem akart hinni szemének, bár tudta, hogy versel a fia, — de eddigi verseit csak hozzá írta. És most már lánynak írja a verseket... Egy kis önzés félét érzett, s egy kis féltékenységet. Csodálkoztam hát, hogy amikor pár perc múlva visszajöttem a szobába, anyám még akkor is ott ült a papírlap mellett, ceruzával a kezében, s az anyai önzetlenség példaképeként — javítgatta öcsém hibás rímeit/ Mert ugye hibás rímekkel csak nem lehet a kislánynak szerelmes verseket küldeni...? Barta Hat hónapra kizárták a kultúrházból (Községi tudósítónktól.) A csátaljai községi tanács népművelési bizottsága a község kulturális tanácsával közösen tartotta június havi ülését, ahol Röckl József iskolaigazgató ismertette a következő negyedévi munkatervet. Foglalkoztak a fiatalok nevelésével is, s intő példaként hat hónapra eltiltották a kultúrház látogatásától, Peterdi Lászlót, aki nemrégiben botrányosan viselkedett a kultúrház- ban. Ezt a határozatot ismertették a fiatalokkal is, akik egyetértettek a döntéssel. „LE A NUDIZMUSSAL!” ... hirdetik a különös felvonulás plakátjai, feliratai. Helytelen volna azonban arra következtetni, hogy képünk az üdvhadsereg crénycsőszeinek tiltakozó felvonulásáról készült. A londoni meztelen táncosnők emelik fel szavukat az amatőr nudisták ellen, akiknek filmjei elvonják a közönséget a lokálokból, ahol ők fellépnek. egyes nyugati politikusok szerint. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. számi Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Pártépítés es ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magvar Posta. Előfizet» hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Felelős vezető: Szűcs Béla igszuatŐ