Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-20 / 143. szám
1959. június 30, szombat 3. oldal Meghozta gyümölcsét a jó szakmai vezetés A helvéciái tanács Végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a község két termelőszövetkezete, á Táncsics és a Szabadság agronómusai számoltak be gazdaságuk tevékenységéről. Nehéz József, az előbbi szövetkezet mezőgazdásza elmondotta, hogy korábban a tsz-nek 51 számosállata volt, amit az elmúlt esztendőben 71-re terveztek növelni. Ev végén az állatállomány 68 számosállatból állott, s a csekély hiány abból adódott, hogy az előző évekről megmaradt állomány egy részét ki kellett selejtezniük. Hizlalással öt szarvas- marhán adtak túl, 78 juhot pedig egyéb módon értékesítettek. Helyettük a 3004-es kormány- rendeletben biztosított lehetőségekkel élve igényeltek és már meg is kaptak ugyanannyi szarvas- marhát és 143 juhot. A tsz sertéstenyésztésében és tehenészetében is javulás tapasztalható. Amíg azelőtt ugyanis 10 kocának 65 malac volt az évi szaporulata, tavaly már 125; a tej hozam előző évi 825 literes átlaga pedig tavaly 1705 literre emelkedett tehenenként. A termelőszövetkezet most célul tűzte ki — s a terv megvalósítása biztosítottnak is látszik —, hogy számosállatainak számát 102-re növeli, a tejtermelésnél pedig eléri a 2000 literes átlaghozamot. A Szabadság Tsz agronómu- sa, Zombory István arról számolt be, hogy gazdaságukban a takarmány mennyiségi és minőségi termelésének fokozásával a tavalyi 35 számosállatból álló állományukat az idén 50-es, jövőre pedig 100-as létszámúra növelik. Céljuknak megfelelően, amíg az elmúlt esztendőben mindössze 6, az idén már 42, s a jövő gazdasági évben 92 kalasztrális holdon termelnek lucernát. A takarmánygabona (árpa, zab) területe a tavalyi 41 holddal szemben 65, a kukoricáé 26 helyett 40 hold. Őszi takarmány- keveréket, silókukoricát, valamint csalamádét is — akár fő, akár músodnövényként — f HÍREK AZ ELMŰLT HÉTEN a kiskunhalasi városi pártbizottság és a bácsalmási járási pártbizottság értekezletet tartott a párt- alapszervezetek titkárai számára, amelyen a jövő évi pártoktatási év előkészítésének tennivalóiról tanácskoztak. A bácsalmási járásban a propagandistákat is meghívták a titkán értekezletre. * A BAJAI JÁRÁS számos községében a KÍSZ-szervezetek előadást tartottak az elmúlt napokban az SZKP XXI. kongresszusának anyagáról. Az előadások iránt j árásszerte igen nagy volt az érdeklődés. Egy- egy helyen 70—80 fiatal is megjelent és közülük sokan felszólaltak. * AZ ORDASI Üttörő Termelő- szövetkezetben megalakult a pártszervezet. Az új pártszervezet első lépéseihez Csánki Ottó elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa nyújt segítséget. * KISSZÁLLÁSON június 21-én összevont párttaggyűlést tartanak, amelyen az aratásra és a cséplésre való felkészülés tennivalóit és a Jövő évi pártoktatás előkészítésének feladatait vitatják meg a községi párt-alap- szervezet és a termelőszövetkezetek kommunistái. négyszer akkora területen termelnek, mint az elmúlt évben. Amíg a tsz-ben eddig egyáltalán nem törődtek a baromfitartással, jelenleg fele-fele arányban 1045 darab pulyka és liba tenyésztésével is foglalkoznak. Megemlítette azt is, hogy a nagyüzemi állattenyésztés biztosításához szükséges takarmányféleségeken kívül fokozottabb mértékben termelnek kertészeti, s ipari növényeket is. Így például a dohányt és aj mákot a tavalyi 2 és 3-rrtal szemben az idén 7, illetve 8; holdon termelik. Hagymatermesztéssel eddig nem foglalkoztak, ebben az évben erre is rá-j tértek 5 katasztrális holdon. A két beszámoló nem tártál-] mazta, de nem hallgathatjuk el] a helvéciái tsz-ek termelésében] mutatkozó fejlődés okát. Azt,] hogy az eredményeket a tavaly* óta alkalmazott két ágronómus. szakmai irányítása következté-] ben érték el. T. I. felkészültek a nagy munkára A GAZDASÁG központjának udvarán, az asztalosműhély előtt egy rossz csónaktesten üldögélve beszélgetünk az ebédszünetben Nyilas Antal elvtárssal, a Kunfehértói Állami Gazdaság párttitkárával. Arról beszélgettünk, hogy a gazdaság és azon belül a párt- szervezet, a tömegszérvezetek hogyan készültek fel az aratásra és a cséplésre. Nyilas elvtárs optimistán, bizakodva, de azért imitt-amott a hangjából kicsendülő aggodalommal tájékoztat a helyzetről és az esetleg előforduló nehézségekről, gondokról. A gazdaság dolgozói, vezetői, a pártszervezet is felkészült — mondja a párttitkár. — A kommunisták taggyűlésen beszélték meg a tennivalókat. Elhatározták, mindenki figyeli a saját brigádjánál vágy ott, ahol dolgozik, hogy amikor meg kell kezdeni a nagy csatát, minden szükséges eszköz és az emberek is harcra készek legyenek. — A PÁRTSZERVEZET gon- dot fordít arra is — folytatja Nyilas elvtárs —, hogy a tömegszervezetek se tétlenkedjenek, hanem saját lehetőségeiket felhasználva megtegyenek minden szükséges előkészületet tagságuk mozgósítására az aratásban. — Van több, nehezebb gondunk is, amelyek bizony sok fejtörést okoznak. A gabonáink, különösen a rozsok nagyon magasak. Félő, hogy aratógépeink éppen emiatt nem fogják bírni a munkát. Ezért megbíztunk néhány ügyes munkást és szakembert, hogy bizonyos módosítások útján tegyék alkalmassá, munkaképessé az aratógépeket. Az előző évektől eltérően az idén nem alkalmazhatunk a gazdasághoz nem tartozó arató brigádot. Ez azt jelenti, hogy gazdaságon belül kell megoldani a gépek munkáját, a kiegészítő kaszálást. — No, de azért nincsen baj — mondja befejezésül (vége van az ebédidőnek). — Legfeljebb egy-két napra mindany- nyian kimegyünk aratni, mind az irodák, mind a műhelyek dolgozói... MI IS REMÉLJÜK, hogy a pártszervezet és a gazdasági vezetés, előrelátható munkája nyomán sikerrel zajlik le a Kunfehértói Állami Gazdaságban is aratási csata. R. F. Az elmúlt évben, amikor a garai községi tanács a helyi művelődéspolitikai helyzetet tárgyalta, arra kötelezte a tanács vezetőit, valamint a németajkú tanácstagokat, hogy német nemzetiségi művészeti együttes szervezésére tegyék meg a szükséges lépéseket. A megtartott »-Sváb Bálon« a hét érintett tanácstag, és a végrehajtó bizottság titkára fiatalokkal beszélgetve azt a véleményt alakíthatta ki, hogy minden adottság megvan egy németajkú művészeti együttes alakítására Garán. Köztudomású, hogy a közié« lakosságának mintegy 15 százaléka németajkú. A nemzetiségi dolgozók igen régi és gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek, s ennek ébrentartására és fejlesztésére minden lehetőség megvan. Az együttes létrehozására összehívott első tanácskozáson azonban már mindjárt nehézségek merültek fel. A község németajkú fiatalságának alig negyede jelent meg. Utána még két alkalommal próbálta a tanács összehívni a fiatalokat, de sajnos az eredmény akkor sem volt biztatóbb. A tanács arra törekszik, hogy a németajkú lakosság is tevékenyen részt vegyen a község kulturális életében, éljen a népi demokráciánk adta jogokkal és lehetőségekkel, mint ahogy a garai délszláv dolgozók virágzó kulturális munkája mutatja. A helybeli délszláv együttes már igen sok esetben résztvett előadó kör- útakon, bemutatták a szomszédos községekben is táncaikat, dalaikat, zenéjüket. Ez az út nyitva áll a garai németajkú dolgozók előtt is. Egy szép és sajátos színfolttal lenne gazdagabb Gara egyébként fejlett, s a község határain túl is jól- ismert kulturális élete, ha németajkú dolgozóink belátnák, nem helyes ez az indokolatlan visszahúzódás. Dujmov István községi tudósító Szerkesztői üzenetek: özv. Gergely Kálmánné, Kecskemét: Lakásproblémájáról véleményt kértünk a Megyei Kórház igazgatóságától. , _ . , Szabó Zoltán, Lajosmizse: Reklamációjára értesítjük, hogy az adatokat a MÉK i. sz. tranzit-telepéről kapta munkatársunk. Betegségi, születési és temetkezési segélyalapok megyénk újonnan alakult fsz-eiben Megyénk termelőszövetkezeteinek nagy többségében a gazdálkodás megszilárdulásával párhuzamosan állandóan javul a tagság szociális ellátása is. Az idei tervekben csaknem minden termelőszövetkezet nagyobb összegeket tartalékolt ilyen célokra. Amellett hogy ma már a szövetkezeti parasztok betegellátása is megoldott kérdés, számos helyen rendkívüli segélyeket is folyósítának, Ezért is érdemes volt!... Bármerre járunk Kiskun- halas utcáin, csak építkezést látunk. Hatalmas iramban folyik a város rendezése, szépítése. Kevesen tudják azonban, hogy nemcsak az új fürdő, a bérházak, az iskolák és a modern vásárcsarnok jelzi az átalakulást, hogy nemcsak ezeket kapták a halasi emberek a népi demokráciától. A Nyúl utca 7. szám alatt van a város szociális otthona. A múltban menháznak nevezték a szűk kis épületet. Falai között kevesen fértek, az öregek nagy része csak úgy járt ide delenként, órákhosszat várakozva egy bögre levesre. A »szerencsés« bentlakók kétszer kaptak enni naponta, mert az urak költségvetéséből többre nem futotta, s tűrték szegéKecskeméti diákok tanulmányi kirándulása az Északi Középhegységbe Háromnapos tanulmányi kirándulásra indultak kedden reggel a kecskeméti Jókai Mór általános iskola tanulói. A hatvan főnyi diákcsapat autóbuszkörutján ellátogat Egerbe, Aggtelekre, Jósvafőre és Miskolcra, s megtekintik a két nagy város nevezetességeit, a cseppkőbarlahgot. Ellátogatnak a Szilvásvárad közelében levő mészégető üzembe és cementgyárba. A kirándulás költségeit részben a szülői munkaközösség, részben pedig évközben megtakarított forintjaikból íedezilsnyek Patyi gondnok válogatott gorombaságait. lennek az otthonnak a fej■*-J lesztésére az utolsó négy évben államunk több mint 400 ezer forintot biztosított. 1954- ben még csak 53 ágyas volt, négy kis hálóteremmel. Jelenleg hat nagyméretű, kórházi tisztaságú hálója van 73 ágy- gyal, társalgója, ebédlője, fürdőszobája stb. Sín Sándorné gondnok szívvel-lélekkel dolgozik az ápoltak kényelmének biztosításáért. 'T'avaly nyílt meg Halason a második szociális otthon Baky Gedeon 150 holdas törvényszéki bíró kastélyában. A munkából kiöregedett emberek részére kényelmesen berendezték, szépségét, nyugalmát, az övező 3 hold gyümölcsöst ők élvezik már, s nem az urak. Itt piheni a hosszú élet és sok-sok munka fáradalmát Farkas Ferenc, Kecskés Sándor, Nagy József, Göncöl Sándor, s a többi halasi öregember. Közöttük van a 85 esztendős Kovács László elvtárs, aki annyit dolgozott a proletár- diktatúra megteremtéséért. Ma- gyarbánhegyesen szervezte meg a kommunista pártot, amelynek titkára, s a helyi direktórium vezetője volt. Szervezte a Vörös Pladsereget. Maga a 101-es tüzérezredben harcolt Csongrád és Békéscsaba környékén. A Tanácsköztársaság bukása után ezért 8 hónapi börtönre ítéltek. A szolnoki börtönből való szabadulás után Kiskunmajsára ment, s ott ismét megkezdte a szervező munkát, de rövidesen újra letartóztatták és újabb 18 hónapot töltött a szegedi Csillagbörtön falai között. 17 ovács elvtárs most a régi harcokra és a sok szenvedésre emlékezve elégedetten mondja: érdemes volt harcolni, mert ezzel is hozzájárult ahhoz, hogy öreg napjait társaival együtt békességben, jólétben, a párt és a kormány megbecsülését élvezve töltheti el. Ádám Mihály amelyek eddig csak a bérből és fizetésből élő alkalmazottakat illették meg. Hetényegyházán a tavasszal alakult a Rákóczi Tsz, amelynek elkészült tervei, eddig hozott intézkedései máris gazdag, nagyüzemi módon gazdálkodó termelőszövetkezetet mutatnak be. Az év végén — az előzetes számítások szerint — 62 forint jut majd egy-egy munkaegységre. A növénytermesztésen és a nagyobb haszonállat-tenyésztésen kívül 1200 darab rántani- való csirkére és 500 liba hizlalására kötöttek szerződést. Még a taVasz folyamán hozzáfogták a gyümölcstelepítéshez és máris szamócát, ribizlit, spárgát termelnek. Szigorú szabályokat , állítottak fel a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a tervükben kitűzött célokat meg is tudják valósítani és megfelelő jövedelemre tesznek szert. A szövetkezeti jövedelem két százalékát szociális és kulturális alapra fordítják. Többen mezőgazdasági szakiskolára mennek á szövetkezet tágjai közül. Ezek naponként fél munkaegységet kapnak, hogy nyugodtan tanulhassanak. Betegség esetén a kereső tag szintén napi fél munkaegységet kap. A szövetkezet nőtagjai szülés esetén három hónapon keresztül az arra az időre egyénenként esedékes munkateljesítmény háromnegyed részét megkapják. Ha a tagnak valamelyik hozzátartozója meghal, 30 napi munkaegységnek megfelelő összeget írnak a javára. Ez — egy-egy tag várható jövedelmét alapul véve — 1800 forintnak felel meg. Hasonló szociális intézkedéseket szavazott meg az elmúlt hetekben mintegy 40, idén alakult termelőszövetkezet tagsága. IS ezer forint — képzőművészeti alkotások vásárlására A megyeszékhely képzőművészeti életének támogatására 15 ezer forintot bocsátott a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a művelődési csoport rendelkezésére. A teljes összeget kecskeméti képzőművészek legsikerültebb alkotásainak megvásárlására fordítják. A végrehajtó bizottság a Képzőművészeti Alapot kérte fel egy többtagú bíráló bizottság kijelölésére, amelynek az lesz a feladata, hogy Kecskemét képzőművészeinek megvásárlásra alkalmas alkotásait kijelölje; A tiszakécskei filmszínház hangszórói arról nevezetesek, hogy különböző erősségű hangokat produkálnak a filmelő- adás közben. Előfordul, hogy a hangszórók teljesen némák, máskor meg fülsértőén hangosak. A 39-es dandár című film egyik előadásán háromszor kellett a filmet visszahajtani, mig végül — egyórai javítás után — »megtalálták« az elveszett hangot. Egy-egy háborús film lejátszása közben a jelenetekben eldördülő fegyverek zajától a filmszínház mennyezetéről ki- sebb-nagyobb vakolatdarabok hullanak a nézők fejére, akik így közvetlenül is »élvezhetik« a harcokat. Bizonyára a megyei Moziüzemi Vállalat a tiszakécskei moziban alkalmazott hangszórókkal nem kivánja a gyakorlatban kipróbálni azt a bibliai legendát, hogy a harsonák hatására ledőlnek-e a falak. Azonban attól tartunk, ha rövidesen nem javítják meg a falakat és a hangszórókat, akkor ilyen szándékuk ellenére is a szórakozók fejére zuhanhat a mennyezet. Hegedűs József levelező ívwwwwvwvyr» r Életveszélyes hangok MITŐL FÉLNEK?
