Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-16 / 113. szám
1939, május 16, szöttifeat s. oldal Ami kötelessége a tanácsnak, kötelessége a vállalatoknak is Hogyan intézik a panaszokat, kérelmeket Tiszakécskén IÁ LAZA MUNKAFEGYELEM ; Államunk eddig is biztosítot- >ta az állampolgárok számára a , dogot, hogy személyes vagy iközérdekű panaszukkal a legbelsőbb szervekhez is fordulhassanak. A Magyar Forradalmi Sviunkás-Paraszt Kormány 1013/ 5959. sz. határozata azonban irgész részletességgel szabályoz- eza a beadványok intézését. Kik kaptak gyorssegélyt ' Lapozgassunk csak a tisza- jkócskei tanács végrehajtó biÍ :ottságának panaszkönyvében: logyan valósul meg egy korín ány határozat? Bágyi Ferencné például, akiinek a férje a Kossuth Tsz tagija, s aki munka közben eltörte »a lábát, öt gyerekkel; maradt •otthonba családban. Aátermelőszövetkezet vezetőségé igyekezett segíteni az itthonmaradt nagycsaiádú asszonynak, de mégis szükség volt arra, hogy IBágyiné segítségért forduljon a ■tanácshoz. Kérelme meghallgatásra talált, s a végrehajtó bizottság Bágyinét azonnal segélyben részesítette. Egy özvegy ember pedig azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy a rokonainál elhelyezett gyermekét vegyék fel az óvodába. Ennek elintézésére is mindössze két íiaoot kallett várni. Szekeres Józsefné esete még figyelemre méltóbb. Férje sú- f $ . betegséggel kórházban fekszik. s az asszony mindenkitől elhagyottan várta második gyermekét. Gondiát elpanaszolta a végrehajtó bizottságnak, s az azonnal 400 forintos cse- csemőkeléngye-utalvánvt és havi 200 forint közsegélyt szavazott meg számára soron kívül. Üres a gyümiiles- esomagoló, mégis... Nem minden ügyet lehet ilyen egyszerűen elintézni. Vannak olyan problémák, amelyek az állampolgárok egymás közötti vitás ügyeiből eredően gondot okoznak a tanácsnak is. Ilyenkor nevelő munkával, felvilágosítással megkísérli a tanács egyezségre bírni a feleket, de több esetben csak a bíróság, vagy a szabálysértési- előadó tehet igazságot. Vannak azonban panaszok, «melyeknek az elintézése köz- “ügy,- de sajnos a tanács nem tud intézkedni bennük, mert nem egy esetben maga a tanács is panaszos fel. Ilyen például a □CjODODO uoíxxxa helyi földművesszövetkezet kérése is, amelyet a községi tanácsülés elé terjesztett, s amely arra irányul, hogy a község területén levő két gyümölcs-cso- magoló közül legalább az egyiket adják át számukra gyümölcs—zöldség felvásárlás céljára. Az ügy azonban nem olyan egyszerű. A gyümölcscsomagoló — bár a község tulajdona — a raktározási fűigazgatósághoz tartozik és jelenleg a terményforgalmi vállalat kezelésében áll. A begyűjtés megszüntetése óta természetesen nincs megfelelően kihasználva, a vállalat mégis elzárkózik a visszaadása elől. Hasonló a helyzet a gépőllo- mási igazgatósággal is. A régi gépállomás három nagy csarnoka egyáltalán nincs kihasználva, s mégsem adják át sem a fejlődő permetezőgép-gyárnak'' — amelynél egyébként nagy zsúfoltság van —, sem a földművesszövetkezetnek. Megjegyzendő, hogy a földműves- szövetkezet e panaszos ügye a tiszakécskei tanácsülés előtt már megfelelő elintézést nyert, csak éppen a gépállomási igazgatóságon múlik a dolog. Szennyvíz az Mitcán Figyelemre méltó a Szeszipari Vállalat ügye is. A lakosság már nem egyszer panaszolta a tanácsnak, hogy a vállalat a szennyvizet a község belterületére, az utcára engedi ki. { A vállalat — a több ízben hozott tanácsülési határozat ellenére — nem fogadta el az eltiltó határozatot. Amint látjuk tehát, a lakos-1 ság panaszainak elintézése, ha az csupán a tanácson múlik, rövid időn belül megvalósul. Szeretnénk azonban, ha a tanácsülésnek az e panaszok ügyében hozott határozata meghallgatásra találna az említett vállalatok és szervezetek előtt is! fiz 1959. évi gyümölcsfaösszeírásról MINT MÁR HÍRÜL ADTUK, a gyümölcstermelés fejlesztése és a gyümölcsgazdálkodós tervszerű irányítása érdekében ez év nyarán országosan — tehát megyénkben is — összeírják a gyümölcsfákat. Magyarországon eddig két ízben — 1895-ben és 1935-ben — volt teljes gyümölcsfaösszeírás. A felszabadulás után is voltak különböző részleges megfigyelések, azonban eddig nem rendelkeztünk gyümölcsöseinkről megbízható adatokkal. Emiatt az elmúlt években zavarok voltak a gyümölcs-exportban, s gyakran a lakosság ellátásában is, mert nem voltak ismeretesek azok az adatok, amelyek a felvásárlás, a raktározás helyes tervezését lehetővé tették volna.. Nagy jelentősége van az ösz- szeírásnak a mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlesztése szempontjából is. AZ ADATGYŰJTÉST a Megyei Statisztikai Igazgatóság dolgozói ' járásonként szervezett brigádokban — községről-községre járva, a gyümölcsfákat a helyszínen megszámolva — végzik. A számlálás során a fákat tulajdonjog szerint nem különböztetik meg. Az összeírok minden gyümölcsfát, — függetlenül, hogy hol van, zárt telepítésben, szőlők közt, vagy kertekben — megszámolnak. A számlálóbiztosok balkarjukon „KSH” feliratú kék szalagot viselnek. Ezen dolgozók munkáját — akik munkájuk idején közhivatalnokoknak tekintendők — minden szervnek és magánszemélynek kötelessége elősegíteni és a kért felvilágosításokat megadni. EZ A NAGYARÁNYŰ adat- felvétel, melynek népgazdasági szempontból igen nagy jelentősége van, csak akkor lesz sikeres, ha minden szerv és magán- személy ehhez megfelelő támogatást nyújt. Az adatfelvétellel kapcsolatosan a megye területén különféle — a valóságnak meg nem felelő — hírek terjedtek el. Többek között az is, hogy azért írják össze a gyümölcsfákat, hogy azt is adóztatni akarják. AZ ILYEN és az ehhez hasonló hírek nem felelnek meg a valóságnak, mert mint fentebb is közöltük, az összeírással a tulajdonjogot nem állapítják meg. majd minden üzemben, hivatalban, s vállalatnál visszatérő téma. Egyesek azt hiszik, elég ha valamivel tessék-lássék módon eltöltik a nyolc órai munkaidőt, s ezért felveszik a „megérdemelt fizetést”. Ez a furcsa szemléletmód több olyan dolgot takar, amelyről írni kell. Lassan közhelynek hangzik, azonban mégis igy van; mióta eltűnt hazánk egéről a munka- nélküliség réme, azóta az emberek cgynéhánya összetéveszti a szabadságot az anarchiával, a fegyelmezetlenséget pedig „a szabad akarat” fényes bizonyítékának tartja. Ez az átlátszó és fura okoskodás oda vezet, hogy egyesek felmentik magukat minden felelősség alól. Miben nyilvánul ez meg? Ahány munkakör, annyi féleképpen jelentkezik. Van, aki még a gyárban is az alkohol rabságában szenved a gyakori figyelmeztetés, baráti szó ellenére. Mit tehet ezek után egy vezető? Kénytelen hozzányúlni a nem szívesen használt fegyelmezési eszközökhöz. A kecskeméti TEFU-nál három hónap alatt 25 fegyelmi határozatot hozott az igazgató. Ebből három szóbeli feddés, 19 írásbeli megrovás, kettő alacsonyabb mun110000 holdon vetettek hibrid kukoricát megyénkben Megyénkben befejeződött a kukorica vetése. 230 000 holdon került földbe a mag. ]V{ég sohasem vetettek olyan nagy meny- nyiségben nemesített magot mint az idén: a megye területén 110 000 holdon kel a hibrid kukorica. A termelőszövetkezeti gazdaságok kukoricaföldjeinek 90 százalékán nemesített vetőmagról várják a termést. Sok helyen már a növényápolási munkák folynak a kukoricaföldeken. wwwwwwvywvwwwvwwvwv^ Dolgoznak az új palánlázó gépek kakörbe helyezés, s egy pedig elbocsátás volt. Ezenkívül 49 dolgozót köteleztek kártérítésre. A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál 1958-ban 29-szer éli az igazgató fegyelmi jogkörével. Van, ahol ennél jobb a helyzet a Gyufagyárban, Cipőgyárban stb., — másutt pedig még kedvezőtlenebbül alakult a mupka' fegyelem. Az egészben az a szomorú, hogy sok helyütt nem akarják levonni ezekből a fegyelmi ítéletekből sem a szükséges tanulságot. „A sértettek” sajnáltatják magukat, de van olyan is, aki azt hírcsztcli, hogy csak azért büntették meg, mert „pikkel' rá az igazgató, vagy a főmérnök, művezető stb. Az egyeztető bizottságok ilyen irányú vizsgálatainál viszont mindig az derül ki. hogy az illető volt a hibás é- megérdemclte a fegyelmi büntetést. Reméljük, hogy aki elolvassa és inge, az magára veszi, azaz a saját érdekében jobb belátásra jut. Befejezésül még csak annyit: ez az újságcikk egyáltalán nem helyettesítheti a szakszervezetek és pártszervezetek ilyen irányú nevelő munkáját... Kalocsa vidékén az idén nagymértékben gépesítették a palántázás munkáját. A Kalocsai Gépállomásra 12 palántázógép érkezett, melyekkel az itteni belterjes növénykultúrák termelésével foglalkozó egyéni gazdák és termelőszövetkezetek munkáját nagymértékben megköny- nyítik. Valamennyi gép munkában van: főként a paprikaültetéseknél használják fel a korszerű gépeket, melyeket javarészt hazai gyárak készítettek. A solti Szikra Termelőszövetkezetben a paprikán kívül a dohányültetést is géppel végzik. A környékbeli termelőszövetkezetek és egyéni gazdák mintegy félezer hold beültetéséhez igényelték a gépi munkát, * * A MOZIÜZEM VEZETŐJE HELYESEN JÁRT EL — KÉKESÉT NYILVÁNTARTÁSBA VETTÜK — HOL INDUL ÁFOLONÖ- NÉFZÖ ISKOLA? — VÁLASZ SZŰCS ISTVÁNNAK ILMEK A kis hazug Kurt Maetzing tij filmje kellemes nyári szórakozás. Vidám jelenetek során egy hazudozó kislánnyal ismerkedünk meg, aki végül mégis csak a házas- náa révébe jut. Kellemes derű. humánus emberi érzések és fordulatos vidám mese jellemzi a filmet, melynek egyik szereplője a válunk jól ismert, kiváló német, drámai színész. Günther Simon. Schmidt István garai olvasónk arról írt, hogy március 12-en áramszünet következtében a mozi nem tudta megtartani a hét órára hirdetett előadást. Kilenc órakor a mozi vezetője megkérdezte a várakozó közönségtől: megtartsa-e másnap az előadást, vagy váltsa vissza a jegyeket? A közönség a másnapi előadásra szavazott, azonban egy kis csoport a jegyek visszaváltását követelte. A mozivezető úgy határozott, hogy minden jegyet visszavált. Voltak, akik másnap a mozihoz mentek és bosszankodtak, mert azt zárva találták. Levelét a Moziüzemi Vállalatnak küldtük el, ahonnan Hanesch László igazgató válaszolt: '>A mozi vezetője helyesen intézkedett, amikor a moziláto- ■ gatók véleményét kikérte. A közönség a jegy visszatérítése mellett szavazott, amit az is igazol, hogy a jegyek több mint ; 70 százalékát visszaváltották. ! Az üzemvezetőt tehát nem ter- \ heli mulasztás.^ * | Molnár Sándor kecskeméti j olvasónk azt panaszolja, hogy ja BARNEVÁL cs az olajmalom 1 közötti szakaszon még mindig nincs kivezetve a vízvezeték, és javasolja, hogy a 2-es autóbuszjáratot jó lenne legalább próbaidőre negyedóránként indítani. Levelére Krakker Emil, a városi tanács műszaki osztályvezetője válaszolt. „A BARNEVÁL és az olajmalom közötti szakasz vízvezetékkel való ellátása nem szerepel az idei községfejleszési tervben. Molnár Sándor olvasónk kérését előjegyzésbe vettük, a kérést kivizsgáljuk és a tanácsülés jóváhagyásától függően a következő évben megvalósulhat a vízvezeték építése. A 2-es autóbuszjárat negyedóránkénti indítása az Autóbuszüzem szűkös gépkocsi-parkja miatt egyelőre nem teljesíthető.” * «Azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, hogy válaszolni szíveskedjenek. Február 25-i lapjukban közölt kétéves ápolónőképző tanfolyamról szeretnék bővebb felvilágosítást kérni« — írja Papp Klára olvasónk. Kérdésére a Megyei Tanács egészségügyi osztálya az alábbiakban válaszolt: »Ápolónőképző ez év szeptemberében (Budapesten, V. Váci utca 47., Gyula, Megyei Kórház, Szeged:, Tolbuchin u, 1., Szombathely, Hámán Kató utca, Pécs, Orvostudományi Egyetem) indúl. Az iskola bentlakásos, lakásért és élelemért fizetni nem kell. Azok jelentkezhetnek, akik a nyolc általános iskolát elvégezték, betöltötték a 17. életévüket. A kérvényeket a tanfolyam megindulása előtt két hónappal, önéletrajz, iskolai bizonyítvány, orvosi bizonyítvány, fénykép, születési anyakönyvi kivonat csatolásával keli beküldeni.« * Szűcs István nagybaracskai ácsiparos az alábbi kérdéssel fordult hozzánk: »Az iparos felesége vagy nagykorú családtagja gyakorolhatja-e az ipart? Ugyanis azt történt, hogy míg kórházban volt, a tanács 150 forintra büntette meg feleségét azért, mert bérfűrészelést vállaltak. Levelére jogi tanácsadónk a következő választ adta: ,.A rendelkezések értelmében a kisiparos önhibáján kívüli akadályoztatásának ideje alatt családtagji i vagy alkalmazottjai útján folytathatja iparát. A kisiparos elhalálozásával csak akkor szűnik meg az iparűzés joga, ha özvegye nem kívánja lolyla>,ni.
