Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-20 / 116. szám
1959, május 20, szerda 3. oldal Az exportminőségű barackért többet űzetnek Beszélgetés a Hungarofruct és a MEK igazgatójával ' Bács megyéből tavaly több Iránt 2200 vagon gyümölcs- és eöldségfélét szállítottak exportra. Az idén ennél valamivel többet szándékoznak. Erre a Várható jó termés ad alapot, emi különösen barackban jelentkezik, melyből a külföld ezinte korlátlan mennyiséget átvesz tőlünk. 500 vagon barackexportot terveztek a MÉK- nél, de lehet, hogy ennél többet szállítanak ki, ami főleg a 'termelőktől függ. Erről a későbbiekben még lesz szó. Az exportlehetőségekkel kap- tsolatban nyilatkozatot kaptunk dr. Barta Istvántól, a Hungarofruct igazgatójától. Zöldségés gyümölcsfeldolgozó kombinát létesül Kecskeméten — Már évek óta dédelgetett tervünk, hogy Kecskeméten egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, csomagoló kombinátot építünk. Ez az elgondolás most már a megvalósulás felé halad, csupán a megfelelő hely kijelölése van hátra. Ez azért nehéz, mert sok kedvező feltétel találkozása szükséges ahhoz, hogy az építkezést megkezdhessük. Nagyon lényeges, hogy a többtízmillió forintba kerülő létesítmény közel legyen a vasúthoz. A kecskeméti telep éppen a vasúttól való távolság miatt — évi 800 ezer forint szállítási költséget fizet ki. Jelentős szerepet töltene be ebben a kombinátban a 200 vagonos kapacitású hűtőház. Az előhütés ugyanis egyre fontosabb az exportnál, mert megakadályozza az áru romlását, Sajnos, nekünk csak Budaörsön van egy 30 vagonos hűtőházunk. Ez kevés, hiszen évről évre növekszik az exportunk. A spárga kiszállítása például hat mázsáról 800 mázsára emelkedett egy-két év alatt. A magyar spárga minőségileg jobb mint a francia, s nagy sikerünk . van vele a nyugati piacokon. A hűtőházi tárolással magasabb áron tudjuk értékesíteni áruinkat. NyugatNémetországban például január-februárban 110 százalékkal magasabb áron értékesítettük az almánkat mint az olaszok. A svéd piacon hasonlóképpen 100 százalékkal magasabb árat értünk el. mint ők. Nem kell tehát külön hangsúlyoznom, hogy megfelelő hűtőtelepek biztosításával mennvivel többet tudnánk exportálni, ami jelentős valutatöbbletet jelentene az országnak. Bevezetik a termelői csomagolást A továbbiakban a Hungarofruct igazgatója egy-két, a termelőket érintő problémára hívta fel a figyelmet. — A termelőktől is függ, hogy mennyit tudunk exportálni, különösen a baracknál fontos a minőség. Külföld csak meghatározott nagyságú gyümölcsöt vesz át tőlünk. A barack nagyságát befolyásolhatja a 1 termelő ritkítással. Nem veszjt vele, ha az apró, senyvedő, gyümölcsöt leszedi, mert így ^iz áru la szebb lesz, gusztusosabb és jóval magasabb árat ftcap érte. Jelentős dolog, hogy az idén először a baracknál is áttérünk a term élői csomagolásra. Megbízható,. kiváló termelőinknek itiadjuk előre a göngyöleget és előre rr tegmondjuk, hogy milyen szabványok szerint vékát megjelöljük, így még a határon is tudni fogjuk, hogy melyiket ki szállította. Ezzel az esetleges visszaéléseknek is elejét vesszük. Erre azért van szükség, mert a külföld egyre ,vlár többször hirt adtunk arról, hogy milyen jó termést ígérnek a barackfák. Egyik termelő ennek bizonyítására behozott egy kis ágat, amelyet fotóriporterünk lefényképezett. (Pásztor Zoltán felvétele) igényesebb az exportszállítmányok iránt. A barackárakra vonatkozó kérdésünkre dr. Barta István ezt válaszolta: — Az árakat úgy igyekszünk megállapítani, hogy kifizetődő legyen a termelőnek a baracktermesztés. Tudom, hogy ezzel kapcsolatban voltak panaszok az elmúlt években. Ta- yaiy viszont már más volt a helyzet. Előre is megmondom, hogy az exportgyümölcscrt jóval magasabb árat tudunk majd adni. Gáti György, a MÉK megyei igazgatója arra is választ tudott adni, hogy a termelői csomagolásokat Kecskeméten, Lakiteleken, Tiszakécskén es Izsákon vezetik be. — Természetesen lehet, hogy más községekben is megbízzuk kiváló termelőinket, hogy ok csomagolják az árut, ahogy az már évek óta bevált a paradicsomnál. Az sincs kizárva, ha valaki jelentkezik olyan igénnyel, hogy ő maga akarja csomagolni áruját, ne legyünk a segítségére. Azt is megtudtuk, hogy a primőrök exportját már megkezdték. — 400 ezer csomó retket szállítottunk főként Kiskunfélegyházáról Csehszlovákiába, 150 ezer csomó zöldhagymát szinten ugyanoda. Megkezdtük a korai kelkáposzta exportját is. A közeljövőben indul a zöldborsó és a szamóca. Kijelölték az új hűtőház helyét! A zöldség- és gyümölcskombinát kijelölésével kapcsolatban a kecskeméti városi tanácsnál Méhész Árpád elvtárstól érdeklődtünk. — Örvendetes hírt közölhetek — mondotta. — Megegyeztünk a Hungarofruct és a MÉK képviselőivel. Az új kombinát a jelenlegi MÉK-telep helyén lesz, természetesen jóval nagyobb területet foglal el és kihúzódik egészen a vasútig, tehát a szállítást meg tudják majd oldani. Eredetileg erre a területre egy modern tejipari vállalatot is terveztek, ezt most máshol fogják felépíteni. Hasonlóképpen elkerül onnan a Begyűjtési Szállító Vállalat is. K. S. Mivel foglalkozik a paprikások laboratóriuma? Erre a kérdésre Végvári István, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat igazgatója válaszolt, mégpedig a legutóbbi üzemi tanácsülésen. Elmondotta, hogy a laboratórium dolgozói 461 esetben -nedvességtartalom meghatározó vizsgálatot végeztek. Erre azért volt szükség, mert a paprikát még mind a mai napig nem a szabvány szerinti nedvességtartalommal szállítják külföldre. E probléma megoldása igen fontos, amit igazol az is, hogy a Paprikaipari Igazgatóság 10 ezer forint céljutalmat tűzött ki. Ezt az összeget az kapja meg, aki a paprika késztermék kondicionáló és pihentető gépi berendezését megoldja. A laboratórium szorgalmas vegyészmérnöke és segítőtársa az előbbieken kívül 5132 esetben vizsgálta a paprika hamu-, homok-, vas-, festék- és cukor- tartalmát. Volt még idejük a fűzéres és ládás paprika nedvességtartalom csökkenésének összehasonlító vizsgálatára, a kézi és gépi fűzésű paprika összehasonlító tárolására, s ezeknek különböző hőfokon történő szárítására. A fent említett kísérletek eredményeinek feldolgozása még csak ezután következik. E példák is bizonyítják, hogy a laboratórium fenntartására nagy szükség van, mert gazdaságosan termelni, s a gyártásközi ellenőrzést megvalósítani laboratórium nélkül ma mái- lehetetlen. vwvvvvvvvwvvvvvvwvvvvvvv A békehíró harcsa A pohár már vagy tucatszor tette meg az utat asztallaptól a szájig a Tisza- menti zsúpfödeles ház »tisztaszobájában«, amikor a harag és a megbékélés került szóba. Aktuális téma, feszegetni lehetne hajnalig, ám a két hatvan felé járó öreg, a vendéglátó gazdám, Fogarasi Áron, meg a komája, Gál Imre, ravaszkás ósszekacsintásából észrevettem, hogy ehhez is van történetük a sok-sok adoma között, — Az irigység szüli a haragot ecsém, meg a hetvenkedés — így Áron bácsi. — Igaz-e Imre? Mer’ minő békétlenség fészkelte magát közénk is emiatt vagy tizenöt esztendeje! És elmondja, hogy májustól vasárnapi hajnalokon ki szoktak ülni a Tisza partjára horoggal, de inkább merítőhálóval, mert ekkor már »kap« a hal, térül tehát az asztalra a folyóból is. Egymástól ötven^Vvww\'vvvwvvy/vwvvvvvvvvvwwwwbvvwvwvvvwvy' fihol 800 forint helyett 172 forintba kerül egy katasztrális holdon a palántázás Már hírt adtunk arról, hogy a Törökszentmiklósi Gépgyár által készített palántázó- gépek megérkeztek a Kalocsai Gépállomásra. A gépállomás körzetében 13 ilyen gép dolgozik. — A tizennegyediket is feladták címünkre — magyarázza Somoskövy István üzemgazdász —, de valahol elakadt. Ügy tervezzük, hogy 650 katasztrális holdon palántázunk géppel, vagyis 50 katasztrális holdat számítunk egy gépre. Természetesen, ha megérkezik a tizennegyedik, akkor az is bekapcsolódik a munkába. Valószínűleg az egyéni parcellákon lóg dolgozni. Nagyon nagy igény van ugyanis a palántázógép iránt az egyéni parasztok részéről is. li éssített egy számítást a gépi palántázással kapcsolatosan. — Egy katasztrális holdat tíz óra alatt 16 fő tud l „Jatni palántával. A gép napi teljesítménye pedig 2,2 katasztrális hold és legfeljebb hat ember kell hozzá. Négy ül hátul, egy a palántákat készíti elő, egy pedig az esetleges hiányokat ellenőrzi. A termelőszövetkezetnek 260 forintot kell fizetni egy katasztrális hold gépi palántázásért, de a 3004-es kormányrendelet szellemében az állam hozzájárul ehhez. Ez a hozzájárulás valószínűleg olyan lesz, mint az egyéb tavaszi munkáknál. Tehát, ha a szövetkezet leszcr- _ zódte az egy katasztrális holdra ie«e sí csomagolást. A láda- előírt aunuálhnld mennyiséget, akkor 60 százalékos, ha nem szerződte le, úgy 40 százalékos kedvezményt kap. Az olyan szövetkezetnek, amely teljesítette ezt a feltételt, csupán 104 forintot kell fizetnie egy katasztrális hold palántázásáért. Ha a tagoknak fél munkaegységet számítunk fejenként, összesen három munkaegységet fizet a szövetkezet egy napra. Ha a munkaegység értéke 40 forint, az 120 forint kiadást jelent. Egy holdra kivetítve ez kereken 54 forint. Összesen tehát 158 forintba kerül egy katasztrális hold gépi palántázása. Ha kézzel csinálja ezt a szövetkezet tagsága, az 640 forintba kerül. Ellátogattunk a foktői Béke Termelőszövetkezetbe, ahol éppen paradicsomot palán-’ táz a gép. Pénzes János, a termelőszövetkezet elnöke és Csáki Mátyás brigádvezető nagy érdeklődéssel figyeli, miképp kerülnek földbe a kis növénykék. A szövetkezet négy nütagja kényelmeden, ülve adogatja a tárcsához a palántákat. A szövetkezet két vezetője elégedett a palántázással, jól, erősen állnak a növények a földben. — Most már csak egy kis eső kellene — sóhajtja a brigádvezető. — Tizenöt hold paprika és öt katasztrális hold paradicsom el- palántázására szerződtünk. Ha nincs ez a gép, nem győztük volna a munkát. Talán nem is ültetünk ennyit. Már kiszámítottuk, hogy géppel 172 forintba kerül a palántázás holdanként, míg kézzel legalább 800 forint lett volna a költségünk. A Békének összesen huszonhét tagja van és 287 hold földterülete. A paprikán, paradicsomon kívül rövid tenyészidejű kukoricára, borsóra és más növényféleségre is szerződött. Ezek megmunkálását is jórészt gépek végzik, az aratást pedig 100 százalékig. Egy katasztrális holdra 4,3 normálhold gépi munka jut a szövetkezetben. Kereskedő Sándor Meggyorsította a munkát a palántázógép (Községi tudósítónktól.) Harta község termelőszövetkezetei lépést tartanak a tavaszi növényápolással. A Béke Tsz befejezte száz hold cukorrépájának egyelését és a Lenin Tsz is a végén tart 110 hold cukorrépa kapálásának. Ugyanakkor az eddig sok munkát igénylő palántázást is időben elvégezték a Kalocsai Gépállomás palántázógépével. Jól előkészített talajba a gép kitűnően palántái, s így a Lenin Tsz 17 hold paradicsomot és káposztát, a Béke Tsz 15 hold paprikát ültetett el a múlt hét folya mán. Ha a paprika gépi palántálása is beválik, úgy a jövő évben a Béke Termelőszövetkezet 100 hold paprikát kíván a gépállomás palán tázóiíéuév el elülte tói, száz lépésre ülnek lesben, vagy matatják a folyó szegélyét, hogy ne zavarja ki-ki a másik szerencséjét. A halászat azonban dicsekvővé teszi az embert, hogy »ekkora halat fogtam«, vagy éppen »eresztettem el, jusson másnak is«, mire a ve- télytárs-cimbora rátromfol, hogy ő meg »amakkorát«. Szó szóra, végül már akkora hal nincs is a Tiszában, — csak a harag születik meg. Így történt velük is. Éveken át nem köszöntek, nem szóltak egymásnak, pedig annak idején együtt jártak iskolába, együtt úszták át a szeszélyes folyót, leány- nézőbe is eljártak egymás érdekében, E gyszer aztán »megtört a jég«, Éppen egy lógát, tuggya, az csak afféle, mihaszna kis verébhal, szóval egy lógát hajítok vissza, amikor látom, hogy Imre egykomám szörnyen erőlködik a merítőhálóval. Csak nem harcsát fogott?! Mer’ veszedelmes hal a harcsa. Erős, ravasz. Kiszabadul még a kerítőhálóból is. A víz alatt kitapogatja a háló végit, osztán a halász bottal ütheti a nyomát..; És hát csakugyan az. Harcsa, Hajjaj,’ de mekkora! Imre át is kiált hozzám: »Segíts mán!« Feledem a haragot rögvest, s szedem a lábam, ketten aztán partra is vonszoljuk a zsákmányt. Több volt félmázsánál.. (Jgyi, Imre? D e a harcsa nem hagyja magát. Ügy ficánkol, mint a csikó, amikor először kerül hámba. És mindig a víz felé. Mer’ méterekről megérzi a folyószagot. Fogom a farkát, tmre még meg is nyergeli, de csak dobálja magát, mintha száz ördög bújt volna belé. Csap a farkával, üt a fejével, de akkorát, hogy hempergünk tőle. Markolnánk újra, de csak lever a lábunkról. Olyat vág az Imrén. hogy lekaszál engem is, és az Imre meg ... bele az ölembe, — s zötyögve nevet az öreg. — Így néztük, egymás ölében, mint ugrik vissza a Tiszába. Harcsa, de olyan csukafejessel vágta magát a vízbe, hogy na ... Ekkor azt mondja Imre: »Nézd, Áron. Ha mán így csúffá tett bennünket az a dög, hogy az öledbe ültetett, aszondom, béküljünk ki!« .. 4 így volt, Imre? — Ahogy mondod — s nevetnek mind a ketten. A ron bá’ újra tölti a poharakat, s megtoldja a históriát: — Azér’ nem ártana kifogni azt a harcsát! Elküldenénk mindig oda, ahol veszekednek, Békebírónak! Erre aztán kiisszuk mind 3 bort.- Tarján István
