Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

4. oldal 19S9. május 19, kedd Xii a TŐírőJ <ZWüttes? □ooxdo UÜOUŰÜÜ U 3 FILMEK Táncosok gyülekeznek az S2MT kecskeméti klubjában. Próbakezdésre várnak, — mun­káslányok, tisztviselők, fiatalok, _ akiket a népi táncművészet bűvölete tart együtt. Utoljára április 4-ének, szeles, borongós délutánján láttam őket a kecs­keméti főtéren egy hevenyészett szabadtéri színpadon. (Kissé ko­rai is volt még lenge ruhában, szabad ég alatt szerepeltetni őket!) Meglepett kitűnő tánc­készségük, rutinos pontosságuk és áradó dinamikájuk, pedig jó­szeriben csak maguknak tán­coltak, lévén alig 20—30 főnyi közönség, ami lassacskán össze­verődött az emelvény tövében. De 'találkozhatunk velük sok­felé a városban, előadásokon, rendezvényeken, jónéhányszor felkerestük a széles kecskeméti tanyavilágot. Vincze Miklós tánctanár, az együttes vezetője, elmondotta, hogy volt idő, ami­kor egy-egy délutánon, vagy es­tin két-három helyen is 'fellép­tek. Állandóan igen sok meghí­vásnak kell eleget tenniük és emellett sohasem mulasztották el a hetenként kétszeri próbát. Ki gondolná, hogy ez a mun- kasgyerekekböl, városi fiatalok­ból verbuválódott táncegyüttes sokáig küzdött a részvétlenség­gel, a támogatás hiányával, s csak a táncművészet iránti ha­tártalan lelkesedés nem enged­te, hogy megváljanak egymástól. A gondok, a problémák még most sem szűntek meg. Ha vé­gigpillantunk az együttes alaku­lásának körülményein, sokmin­den napfényre kerül, ami ezt bizonyítja. 1957-ben, — az ellenforrada­lom után, — február másodlkán szerepelt először a nyilvánosság előtt az a mostani táncegyüttes elődjét képező hat táncospár, melynek színpadra lépése után >züietett meg a Hírős Együttes tánccsoportjának a megszerve­zését eredményező ötlet. Akkor még csak hatan voltak, de nem volt nehéz a kecskeméti üzemek, vállalatok, hivatalok fiatalságából egy nagyobb mé­retű tánccsoport toborzása. A Szakszervezetek Megyei Taná­csa kezdettől fogva támogatta az együttes életrehívásának gon­dolatát. Csak hát eleinte megol­datlan volt az anyagi segítség- nyújtás. Az ÉDOSZ jelentkezett végül a kitűnő tánckészséget mutató együttes patronálásóra. Kaptak ruhákat is és egyre több szereplési meghívást. Utóbb ki­derítetlen okokból megszűnt a támogatás, sőt visszavették a táncruhákat is, pedig a tánccso­port állandóan szerepelt a város legkülönbözőbb műkedvelő szín­padain. A kilátások ma sem különbek. Az együttes repertoárjában, tánckompoziciók, népi táncok egész sora szerepel, köztük me­gyénk népi tánchagyományaiból alkotott kitűnő koreográfiák is. Az idén mégis csak az a helyzet, hogy állandóan kölcsön-táncru- hák után kell futkosni egy-egy fellépés előtt, mert az SZMT tá­mogatásán túl nem sikerült tár­sadalmi üggyé tenni Kecskemé­ten ennek a nagy lehetőségekkel rendelkező együttesnek a fellen­dítését. Az utóbbi időben már a népi zenekar is felbomlott, amely korábban az együttes táncait kísérte. (Külön története van annak, hogyan tűnik el Kecskemét kulturális életéből a népi muzsika!) Jelenleg egy szeremlei tánc­szvitet tanulnak. Igényes pro­dukció, kitűnő koreográfiával és a próbák éppolyan stádiumba jutottak, hogy most már elen­gedhetetlen szükség van népi zenekari kíséretre. Dehát a Hí­rős Együttes pár évvel ezelőtt beharangozott népi zenekara bi­zony ma már sehol sincs, és nincs is remény — támogatás és segítség hiányában — az újjá­szervezésére, Jó két hónappal ezelőtt meg­alakult a Hírős Együttes diák tánccsoportja is. Célja az után­pótlás nevelése és elsősorban a népi tánckultúrától eddig csak­nem teljesen elzárt diákság ilyen irányú igényeinek feléb­resztése. Egyelőre a »nagy- együttes repertoárját veszik át, de önálló műsorként két leány­táncot gyakorolnak. A Katona József és a Bányai Júlia Gim­názium. valamint a szövetke­zeti technikum diákjai közül toborozták a tagokat, s őszre, ha a középiskolák igazgatóinak, tanárainak támogatását meg­nyerik,'szeretnék soraik között üdvözölni az összes kecskeméti iskolák legjobb táncosait. Bizony eléggé vigasztalan a helyzet. Jó lenne felülvizsgálni, milyen okok miatt nem élvez­heti a megyeszékhely társadal­mi szerveinek,' üzemeinek vagy éppen a legilletékesebb népmű­velési szerveinek támogatását ez az együttes, amely a többi vi­déki nagyvárosok példájára, el­sősorban a megye népi táncha­gyományainak művészi megele- venítését tűzte maga elé, s igyekszik kapcsolatot teremteni népi tánckulturánk értékei és a középiskolás diákság között. Mindkét célkitűzést csak üd­vözölni lehet, arra viszont nem­igen lehet találni magyarázatot, miért nem lehet összefogott erő­vel ezt á nagy jövőjű művé­szeti csoportot végre megfelelő fejlődési lehetőségekhez juttatni. Csáky Lajos A HARMADIK LÍCEUM A mai fiatalok életének né­hány jellemző epizódját viszi filmre Luciano Emmer. Diákok­ról szól a történet, akik érett­ségi előtt állnak. A líceum utol­só éveseinek tanulását bizony nem egyszer megzavarja a sze­relem, a féltékenység. Bizonyos osztályellentétekre is utal a történet, amely azonban irány­zatát tekintve eléggé távol áll a nagy olasz neorealista filmek­től, inkább korképet ad csak, s nagyon óvatosan bánik a tár­sadalomkritikával. 'WVÁrtft/VS/VVWWVV^^VW'i'WWW Serényen munkálkodik a kiskunhalasi MSZBT -szervezet A Magyar-Szovjet Baráti Társaság munkája Kiskunhala­son dicséretre méltó. Dr. Do­nath István titkár vezetésével ro oo-aooo'oaooooooo o<k><>ooo<x>o<>oo<xkí<>o<. cl tíz. íootL ezelőtti btlííoelő iikőtci tatudója. Hs a az ember szemtől szem­ben ül idős Bárki Pista bácsival, nem egykönnyen mon­daná meg, hány éves. Értelemtől sugárzó szeme, örökké mosoly­gós arca mindenkivel feledteti, talán még önmagával is, hogy jóval túljár a hatvanon. A kis szobában, ahol beszélgetünk, az egyik sarokban könyvespolc áll, tele könyvekkel. E könyvekről beszélgetünk most. — Tíz évvel ezelőtt — kezdi Pista bácsi — megkérdezték tő­lem, nem akarok-e megtanulni írni, olvasni, mert ahogy mond­ták, „betűvető” tanfolyam indul a faluban és az öregekkel is szí­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS « Bács-Kiskun megyei pártbizottság Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemére A Bács-Kiskun megyei párt- bizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemének 1959— 80-as tanévére. Az egyetem cél­ja, hogy a párt-, állami-, tö­megszer vreze ti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (tudomá­nyos kutatók, orvosok, mérnö­kök, jogászok, művészek, peda­gógusok stb.) szervezett mar­xista—leninista oktatását egye­temi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első év folyamán filozófiát, a második évfolya­mon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nem­zetközi és a magyar munkás­mozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány törvé­nyes elismerését az 1088 1957. 'XI. 21.) MT rendelet bizto­sítja. Ez a rendelet a Marxizmus— Leninzmus Esti Egyetemének hallgatói számára biztosítja ugyanazt a tanulmányi szabad­ságot, amelyet az egyetemek ós főiskolák esti tagozatainak hall- Satói éjvepnek­A hallgatók évente 150 Ft tandíjat fizetnek. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik éréttségivel, vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista alapismere­teket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kér­heti felvételét, aki más egye­tem, iskola stb. hallgatója. A pályázat az Esti Egyetem irodájában (Kecskemét, Rákóczi út 3.), valamint a megyei párt- bizottság agit.-prop. osztályán és a városi—járási pártbizott­ságok agit.-prop. felelőseinél be­szerezhető kérdőív alapján tör­ténik. Vidékiek levélben is kér­hetnek kérdőívet. A pályázatot 1959. július 15-ig kell beküldeni az Esti Egyetem irodájába. A kérdőívhez mel­lékelni kell: 1. Részletes ön­életrajzot, 2. az illetékes párt- szervezet ajánlását, 3. a válla­lat. intézmény igazolását a je­lenlegi munkaköréről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Marxizmus—Le nlnizmus Esti Egyeteme vesen foglalkoznak. Bizony örömmel jelentkeztem. Reme­gett a kezem, mint a nyárfa le­vele, amikor az első betűket le kellett írni, — de később bele­jöttem az írásba és az olvasás­ba is. Emlékszem, húszán vol­tunk ezen a tanfolyamon, s mindannyian idősek. A hogy beszél Pista bácsi, látom, hogy szemei a könyvespolcon katonás rendben sorakozó könyvek között ku­tatnak. Csakhamar elém is tesz egy könyvet. — Nézze csak ezt a könyvet! Nagyon megszerettem! Jó könyv. A fiam és a menyem is elolvasták. Nézem a könyvet: Tolsztoj: | Háború és béke című regénye, j Pista bácsi egyszerű szavakkal, I szenvedélyesen beszél róla. Az­tán lekerül a polcról a többi könyv is egymás után, — mind­megannyi kedves emléke és büszkesége Pista bácsinak. Az ábc-s könyv után elolvastam Mikszáth, Móricz legszebb alko­tásait, olvasott Panfjorov-ot, s Lenin műveit is ismeri. E gyszer nagyon régen, 1919-ben. amikor Fegyvernéknél harcoltam, mint vöröskatona, eszembe jutott, mi­lyen jó is lenne, ha tudnék írni, olvasni. Akkor leverték a Ta­nácsköztársaságot és az ilyen magamfajta embereket hosszú időre eltanácsolták a betűvetés­től, de azóta, az elmúlt tíz év alatt sokat pótoltam. 'vwwvwvwwwwv'i/vv Divatbemu tát ő Vaskútan (Községi tudósítónktól.) Avas- kúti földművesszövetkezet má­jus 10-én az anyák napi ünnep­ségeket divatbemutató megszer­vezésével kötötte össze. Ügye­sen, s bevalljuk jó gazdasági ér­zékkel. Nagy tetszésre találtak a bemutatott olcsó szatén és kar­tonruhák, s a kisestélyi is sikert aratott. Elismerést érdemel a földművesszövetkezet valameny- nyi dolgozója, akik a divatbe­mutatót lelkes odaadással ren­dezték meg­A mit pedig egyszer megta­nultam, az mindvégig az enyém marad és így mindig gaz­dagabb leszek — fejezte be Pista bácsi visszaemlékezéseit a tíz évvel ezelőtt kezdődött be­tűvető tanfolyamról. — Szabó Attila — a helyi aktivisták olyan prog* ramot állítanak össze, amely el* nyeri a város lakosságának, if­júságának tetszését, egyúttal ér­dekes bepillantást ad a szov- jet nép életébe, kultúrájába. • Az MSZBT javaslatára tanul­ta meg, s adta elő a Szilády Áron Gimnázium színjátszó együttese Gogol: A leánynéző című szatirikus darabját. A kórházban a baráti társa­ság segítségével a. -Szovjetunió­ban, Kínában és Koreában járt vezető ápolónő, Csabai Ferenc- né tartott élménybeszámolót. A baráti társaság a helyi erők­kel azon fáradozik, hogy egy nívós énekes műsort, »Népek dalai« címmel állítson össze. 'wvawvvvAivvvwwwvwvvvvvvv |JjJ A paragrafusokJfójött | § — Jogi tanácsadó: Dr. holossi K. Gyula ügyé»» — Áz állami tulajdonban lévő kisebb házak megvásárlása A napokban jelent meg a 27/1959. (V. 7.) Korm. sz. ren­delet, mely az állami tulajdon­ban levő kisebb házingatlanok elidegenítését szabályozza. A rendelet azoknak a házaknak a megvételét teszi lehetővé ma­gánszemélyek részére, amelyek állami tulajdonban állanak, azonban kezelésük, fenntartá­suk, tatarozásuk közületi úton nem biztosítható. Elidegeníthe- tőek az állami tulajdonban ál­ló és legfeljebb hat lakószoba nagyságú házingatlanok, illetve az állami tulajdonban levő »hányadok«, azaz épületrészek. Némely községben, ahol a ház kezelése nem biztosítható, hat lakószobásnál nagyobb házak is eladhatók. Szövetkezetek is megvásárol­hatják az általuk használt ház­ingatlanokat, tekintet nélkül azok nagyságára. Az állami ház megvásárlására azonban az azt használó bérlőnek elővásárlási joga van. Az eladásra szánt házak ér­tékesítését az Országos Takarék- pénztár végzi, amely a ház ára 3 százalékának megfelelő ösz- szegű egyszeri kezelési költséget számít fel. A ház vételárát ál­talában készpénzben kell fizet­ni. A készpénzfizetés, vagy rö- videbb törlesztési idő esetén a vevőt árengedmény, kamatked­vezmény illeti meg. Az Orszá­gos Takarékpénztár egyébként. ha a vevő a szerződés megkö­tésekor a vételárat készpénzben teljes egészében megfizetni nem tudja, a vásárló részére köl­csönt folyósíthat évi 3 százalé­kos kamat mellett, legfeljebb 23 évi időre. A vételár 10 szá­zalékát azonban minden esetben készpénzben kell fizetni, Az így vásárolt állami házak 5 évig el nem idegeníthetők, nem terhelhetők, . ami alól a vevő személyi körülményeinek lényeges megváltozása esetén azonban kivétel tehető. Ha a házat szövetkezet vásárolta meg, a vételár teljes összege erejéig hosszúlejáratú kölcsönt folyósít­hat a Magyar Nemzeti Bank. Bizonyos esetekben a rendelet megengedi a kisebb állami ház­ingatlanok cseréjét is. Az így vásárolt kisebb házak után csak eljárási illetéket kell fizetni* Nem vásárolhatnak állami házat a volt tőkések, egyéb ki­zsákmányolok és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyo­mó elemei, továbbá, akik disszi­dáltak és 1957. március 31-ig nem tértek vissza, illetve haza­térési szándékukat külképvise­leti hatóságainknál nem jelen­tették be, végül azok, akiket az állam, népgazdaság vagy vagyon elleni bűntett miatt a bíróság egy évet meghaladó bör­tönbüntetésre ítélti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom