Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

1959. május 13, széria wwyggg. Bffnaa'. tt teikeroscn kezdte a hajrát a Bácsalmási Petőfi BÁCSALMÁSI PETŐFI—DOMBÓVÁRI VASUTAS 3:2 (1:0) Dalnbovár — 600 bé2ő — Vezet­te: Boghár.­B ácsai más: lSÜncsevics — jagity, Pelrlty, Wächter — Börcz, Pólyák — Szilágyi, Mezei, Süke, Sevarecz, Dertüll. Edző: dr. Gombos Tibof. Dombóvári támadásokkal indul a mérkőzés, de már a 4. pereben a bácsalmásiak veszik át az irányí­tást. Mezei szépen ugratja ki Szilá­gyit, végül a szélső élesen a kapu mellé lő. A következő percben a dombóvári Botó hirtelen haza ad, a kapus a hazaadást elnézi, cs a bácsalmásiak vezetéshez jutnak. Az etsö negyedórában igen hagy a vendégek fölénye, saß. percben Peftütl növelhetné az előnyt, de a vetődő kapus a szélső lábáról szedi le a labdát. Most mintegy 10 per­ces dombóvári fölény következik diktálnak, s a 36. percben Simon- faívi 25 méterről bombalüvéssel ja­vít. A következő percben Simon- falvi a pepecselő Petritytöl elveszi a labdát és kiegyenlít. Óriási harc indul meg a győztes gólért, és a szerencse most a Petőfinek kedvez. A 41. percben Pólyák indítja a lab­dát, Mezei veszi át, átjátssza az egész védelmet és az alapvonalról ad be Dürtell elé. A szélső Süké- hez továbbit, aki a hálóba pofozza a győztes gólt. A bácsalmási csapat a kiesés ré­métől hajtva, mindvégig nagy kedv­vel és lelkesedéssel játszott és megérdemelten nyerte meg ezt a számára oly fontos mérkőzést. — jók: Nincsevids (a mezőny legjobb­ja), Wachtler, 'Pólyák, Szilágyi cs Mezei. ” aminek (tórán a 23. percben, majd NB III. DÉLNYUGATI CSOPORT a 21.-ben Nincsevlcs nagy bravúr­1. Kaposvár 23 15 4 4 57:24 34 ral ment. A 3ö. percben a hazaiak 2. Bajai B. 23 16 2 5 46:21 34 így etil lift (fülének. mertPéttity állító­3. Bajai. Ép. 23 14 3 6 48:26 31 lagos kezelése miatt 11-esheZ jut­4. Bécsi B. 23 13 4 0 53:28 30 nak. A dombóváriak a büntetőt 5. Pécsi V. 23 11 3 9 49:33 25 mellé lövik. 0. B.-kerettye 23 10 4 9 45i37 24 Szünet után rákapcsol a Petőfi, 7. Bonyhád 33 9 tí 8 27:37 24 több jó helyzetét harcol ki, így a 8. N.-kahizsa 23 9 5 9 42:43 23 12. percben Dertüll az ötösön belül i. Pécsi BTC 23 8 7 8 26:28 23 a mérkőzés legnagyobb helyzetét 10. S.-tornya 23 8 7 8 30:3« 23 hagyja ki. A 25. percben a bács­11. Sz.-fehérv. 23 8 0 9 41:30 22 almásiak — 25 méterre a hazaiak 12. Szekszárd 23 9 4 lö 38:38 22 kapujától — szabadrúgáshoz jut­13. Bácsalmás 23 8 2 13 42:63 18 nak. Mezei ívelt lövését. Süke a 14. Nagyatad 23 6 2 15 13:34 14 hálóba fejeli. Az utolsó tíz percben 15. Dombóvár 23 4 3 16 19:52 11 a dombóváriak hatalmas iramot 16. Balinka 23 4 2 17 19:59 10 5. oldal Megyei I. oszt. labdarúgó-eredmények KkiCALASI tlATAIIÖR—VASKÚT 2:u (0:0). — Kkhalas, 800 néző. Ve­sét te: Zsámboki. — A vendégek már eleve védekezésre rendezked­tek be és csak három csatárt tar­tottak elöl. Ennek a taktikának az ellenszerét a halasi ötösfogat nem tudta megtalálni az I. félidőben, sőt a vendégek még a II. félidő első félórájában Is sikeresen őriz­ték kapujukat. A 33. percben az­után megtörik, a jég. Franczia oko­san Lukács elé tálal, aki húsz mé- Uirtit, jól eltalált lövéssel, meg­szerzi a vezetést csapatának. Ettől kezdve a Határőr nyugodtabban játszik, de a győzelem bebiztosí­tása csak a 43. percben sikerül. Janecz a jobbösszekötő helyére hú­zódva. hat méterről védheietlen lö­vést küld a vaskútlak kapujába. Jók: Franczia, Cíóti, Molnár, illet­ve a vaskúti kapus. KKHALASI MA V—MÉLYKÚT 5:0 (3:0). Kkhalas, 500 néző. Vezette: Pazaurck. — A vasutasok ilyen arányban is megérdemelten győz­tek a teljesen széteső játékot mu­tató cs mélyen formájukon alul játszó mélykútiak ellen. Az első gólt Dobra lövi 18 m-es szabadrú­gásból. Az utolsó negyedórában Sejben kétszer is eredményes. — A ll. félidőt is a halasiak támad­ják végig, s a félidő közepe körül Berta, majd az utolsó percekben újra Sejben a gólszerző. Jók: Oáz­is r, Dobra, Ballá, illetve Horváth és Panduia. KKFÉLÉGYHAZI HONVÉD—KIS­KOROS! PETŐFI 1!0 (0:0). Kkfél- egyháza, 500 néző. Vezette: Kiss (Baja). — A rangadófiák számító mérkőzésen mnidVégig nagy küz­delem folyt. A kiskőrösiek egyen­rangú ellenfélnek bizonyultak és az egyik pontot megérdemelték volna. A mérkőzést eldöntő gól a II. télidü 18. percében született, amikor tlftló jót irányított szabad­rúgásából Jasusa nagy gólt 10. — Jók: Pataki, Jánzsó, Baló, illetve szentgyörgyi li. és Mészáros. ' KALOCSA-DAVOD 2:0 (1:0). Ka­locsa, 800 néző, vezette: Hácz P. — \ égig erős küzdelemben a helyze­teit jobban kihasználó kalocsai Csapat megérdemelten szerezte meg a számára Qly fontos két bajnoki pontot. — A hazai csapat kezde­ményez többet, de a vendégek vé­delme — Baloghgal az élen — jól állja a helyét. A 13. percben egy jobboldali támadás során Petrovics beadását ftomsics jó érzékkel he­lyezi a hálóba. A 33. percben Facs- kó II. megsérül, s ettől kezdve a dávodiak tíz emberrel harcolnak. Szünet után Iá inkább küzdelmet lálhat a közönség, mint szép játé­kot. A SS. percben végleg eldől a harc. Petrovics Jó helyzetben, véd- hetetlen lövéssel biztosítja csapatá­nak a győzelmet. Jók: a közvetlen kalocsai védelem, illetve Kovallk, Balogh és Sírok. KECSKEMÉTI ÉPÍTŐK—MADA­RAS 4:2 (1:1). Kecskemét, 300 néző. Vezette: Lakatos. — A madarasiak eléggé megkéstek, de a kecskeméti csapat mégis sportszerűen kiállt a mérkőzésre, amelyet csak küzde­lem után tudott megnyerni. Az 1. félidő góljai a hajrában estek, ami­kor Sáros! egyéni játékkal vezetést szerez az Építőknek. A madaraslak két peré múlva egyéni akcióból ki­egyenlítőnek. — Fordulás után a hazaiak irányítják a játékot, de got csak a ID. percben esik, ami­kor az elörehúzodó Lesi egy be­ivel). labdat jó érzékkel fejel a hálóba. A madarasiak ismét két pere múlva egyenlítenek. Az utolsó tu percben a kecskeméti csapat nagy hajrába kezd és Sárosi, va­lamint Besenyi góljaival megmen­tik a második pontot is a hazaiak­nak. Jók: Sz. Nagy, Csorba, Sai- iai és Sárosi, illetve Gulyás és Szőlőst. TISZAKÉCSKE — JÁNOSHALMA 3:2 (3:0). Tiszakécske, 800 néző. V.: Mohai. — A későn magára találó kécskeiek okozták a forduló leg­nagyobb meglepetését. Az utóbbi időben egészen jól szereplő jános- halmatakka! szemben már az I. félidőben bebiztosították a győzel­met, amikor Kocsis, ■ Tordal és Hummel lövéseiből három gólos előnyt szereztek a II. félidőre. A II. félidőben a vendégek három gólt rúgnak, de a játékvezető az elsőt nem adja meg les címén. A másik két gól szerzője Csermák és Fenyvesi II. Az utolsó tíz perc­ben nagy harc indul az egyenlítő, Illetve bebiztosító gólért. A ha­zaiaknak lenne nagyobb esélyük erre, mert a 38. percben Il-eshez jutnak, amit Illavats pontosan a kapus kezébe lő. A következő perc­ben az „eddig kitünően játszó Tor- dait a játékvezető feleselésért ki­állítja. Jók: Hlavats, Korcsls, illetve Németh, Nagy és Illés. BÄCSBOKOD—KECEL 1:1 (0:0). Kecel, 600 néző, v.: Sári. — Jó ira­mú mérkőzést vívott a két csapat. Az első húsz percben a hazaiak eredménytelen fölényt harcolnak ki, majd kiegyensúlyozottabbá vá­lik a játék. A félidő második fe­lében igen sok szép akciót látha­tott a közönség, csupán csak gólt nem tudtak rúgni a csatárok. — Szünet után már a 4. percben ve­zetéshez Jutnak a vendégek. A bo- kodi Molnár a kifutó kapus mel­lett a hálóba gurítja a labdát. A gől felrázza a kecclieket és Mar­kónak sikerül is egyenlíteni a 12. percben. A továbbiakban egyik csa­patnak sem sikerül döntő fölényt kiahreolnt és az eredmény már nem változik. Jók: Karheoz, Fól­iák, Molnár, illetve Maszlik, Bagi I. és Kiss I. Söltvadkcrt—Gara 2:1 (1:8). Solt- vadkert, 500 néző. — A vendégek megerősített védelemmel játszanak és csak percekre tudnak feljönni a vadkerti térfélre. A vezető gól a 30. percben születik Zsikla I. ka­pás lövéséből. — Szünet után még nagyobb lendülettel támad a hazai csapat, mégis a garaták egyenlíte­nek. A 25. percben Miskei révén a helyi csapat megszerzi a vezetést. Ezután a helyiek helyzetet helyzet­re halmoznak, de gól nem szüle­tik. A helyzetek és a nagy mc- zönyfölény alapján több gólos hazai győzelemnek kellett volna születni. Jók: Lehóczky, Hachbold. Zsikla I., illetve a garat kapus és a jobb­fedezet. A MEGYEI I. OSZTÄLYC bajnokság Állasa 1. H. Határőr 23 19 4 — 76:18 42 2. F. Honvéd 23 18 3 2 73:19 $é 3. H. MÁV 23 12 4 7 47:23 28 4. Kiskőrös 23 10 7 6 32:23 27 5. Bácsbokod 23 ii 4 8 43:42 26 6. K. Építők 23 11 3 9 41:44 23 7. Jánoshalma 23 10 3 10 49:37 23 8. Dávod 23 10 3 to 39:52 23 9. Soltvadkert 23 9 4 10 37:35 22 10. Vaskút 23 9 4 10 43:50 22 11. Mélykút 23 8 5 10 38:46 21 13. Kalocsa 23 7 6 10 46:43 20 13. Kecel 23 5 6 12 31:3Ö 16 14. Kécske 23 5 3 15 20 00 13 15. Gara 23 4 3 16 31:54 11 Ifi,' Madaras 23 4 2 17 21 ;W 10 KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZINHA3 MŰSORA: Május 13, szerda esle 5 órakor Fall Lco: »SZTAMBUL RÓZSÁJA- Bajor Gizi bérlet Hí szclvénybérlet Jflozik ^Műsora Május 13-án, szerdán: Baja Uráfüa: A harangok Ró­mába mentek, Bácsalmás: Gróf Monte Christo I—II. rész, Du- navecse: Ahol szeretni sem sza­bad, Jánoshalma: Tájfun Na* gaszaki felelt, Kalocsa: Utolsó felvonás, Kecskemét Árpád: Kettőnk titka, Kecskemét Váró* si: Alvajáró Bonifác, Kiskőrös: Utolsó paradicsom, Kiskunfél­egyháza: A 39-es dandár, Kis­kunhalas: Hétköznapi tragédiák, Kiskunmajsa: És Varsó messze van, Kunszentmiklós: Berlin, Schönhauser sarok, Szabadszál­lás: Ház a sziklák alatt, Tisza­kécske Petőfi: Tisztességtudó utcalány, Tiszakécske Tisza: Varsói szirén. OOOODO OCKKBXXJOOOOOOOOOODDCKHXKyoODOOl TÁVOL A VÁROSTOL TÜBB MINT 70 különböző munkahelyen dolgoznak me­gyénk építőipari munkásai. Az építési vállalatok kulturális ügyekkel foglalkozó megbízottai- nak, a szakszervezetnek bizony nincs könnyű dolga, ha a szét­szórt és sokszor kulturáltabb városi környezettől távollevő munkahelyeken is ébresztgetni akarják a kultúra fényeit, meg akarják teremteni a nehéz mun­ka után a tanulás, a szórakozás lehetőségeit annak a több mint ötezer munkásnak, amelynek a vállán új építkezéseink terhei nyugszanak. I’app István, az építők me­gyei kultúrfelelőse bizakodva és lelkesen magyarázza, hogy ha nem is jut el mindenhová a jó könyv, az értékes szórakozást nyújtó előadás, a film, — de az utóbbi években sokminden tör­tént, ami a lehetőségeket bő­vítette, s legalább az alapvető szükségletek kielégítésére biztos alapot ad. Amint tájékoztatásá­ból megállapítható, az építő­munkások több mint 50 száza­léka részesül ma már a kul­turális szolgáltatásokban, sokan közülük rendszeres politikai oktatást kapnak, ismeretter­jesztő előadásokat hallgatnak, a legújabb könyveket kölcsönöz­hetik a könyvtárakból és meg­nyílt számukra a szakmai kép­zésben való részvétel sok al­kalma is. AZ ÉPÍTŐK szakszervezete többek között megteremtette a politikai oktatásban való rész­vétel lehetőségeit. Üzemenként 5—6 előadó járja a munkahe­lyeket rendszeresen, s tájékoz­tatja a dolgozókat az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, a népi demokrácia, a szocializ­mus építése elvi és gyakorlati problémáiról. Tavaly előadáson­ként átlagosan 50—60 volt a hallgatók száma. Kisebb mun­kahelyeken 10—15—30 dolgozó, népesebb építkezéseken 200 hallgató is eljött egy-egy elő­adásra. Ebben az esztendőben megyeszerte 48 ilyen előadást rendeztek. Évek óta működő be­gyakorlott és jól bevált appa­rátus foglalkozik a politikai oktatással és szerénytelenség nélkül kimondhatjuk, nem kis eredménnyel. AZ ISMERETTERJESZTÉS általános műveltséget fejlesztő előadássorozatai már nem min­denhová jutnak el. Főleg a vá­rosi munkahelyek részesülnek belőlük, Kecskeméten például á TIT előadóinak segítségével egy történelmi és irodalmi sorozat különösen népszerűvé vált. 1848-tól napjainkig ismerkednek meg az előadáson részvevő építőipari munkások történel­münk legfontosabb eseményei­vel, s párhuzamosan a magyar irodalom azonos időszakban szü­lető alkotásaival. A munkásszállásokon is si­kerrel tartják meg ezeket az érdekes elaődásokat, de a szét­szórt, városoktól távollevő, ne­hezebben megközelíthető mun­kahelyek nemigen ^részesülnek az ismeretterjesztésnek ezekben a formáiban. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a TIT vi­déki szervezetei még nem épül­tek ki vagy nincs erejük a szakszervezettel való ilyenfor­ma együttműködésre, másrészt a helyi szakszervezeti csopor­tok sem szorgalmazzák a tá­voli építkezéseken az ismeret­terjesztés megszervezését, Annál örvendetesebb a könyv­tárak közkedveltsége, 1957 óta kétszeresére emelkedett az épí­tőipari olvasók száma. Több mint 2000 munkás rendszeresen olvas — csaknem fele megyénk építő munkásságának. Általában háromhetenként cserélik a köny­veket, s a legtávolabbi munka­helyekre is rendszeresen kijut­tatják a könyvcsomagokat. Sze­rencsére az állomány sem avult el. Minden évben kb. 20 ezer forint árú új könyvvel gyara­podnak megyénk szakszervezeti könyvtárai, — illetve az építő­ipari könyvtárak. Ez bizony te­kintélyes összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a központi könyv­ellátás mellett az üzemek saját könyvtárai is a dolgozpk ren­delkezésére állanak, ÁLTALÁBAN megnyugtató a szakmai oktatás helyzete is, La­katos, gépkezelő, hegesztő, kö­vező és művezetői tanfolyamok lebonyolítására került sor a tél folyamán. Az előadók a válla­latok legjobb műszaki szakem­berei voltak. Sőt két tanfolya­mon a hallgatók bentlakását is megoldották. Sajnos, a szakem­berképzés egyébként szép ered­ményeit még eddig nem tudták összeegyeztetni az anyagi érde­keltség elvével, s ez bizonyos visszahúzó erőt jelent. Papp elvtárs, a megyei kul- túríelelős kissé lehangoltan ál­lapítja meg, hogy minden erő­feszítésük ellenére sem sikerül az építőipari munkások 30—35 százalékának a kulturális ér­deklődését felébreszteni, Ennyi a kétlaki munkás. Ezek az emberek munka után biciklire ülnek, hosszú kilomé­tereket karikáznak hazáig, ahol mór várja őket a föld, a kapá­lás, a házi munka, az egyhangú, kulturális érdeklődés, szórako­zás iránti vágyat felőrlő »máso­dik műszak". Egyszerre kétfelé is eleget tenni — az otthoni földön termelni, meg a nehéz építőmunkát becsülettel elvé­gezni, — a kulturálódás kára nélkül nem lehet. Rokona zenv- vel és együttérzéssel nézik eze­ket az embereket, a kettős kö­töttség rabszolgáit, s talán at­tól Is lehetne várni a megol­dást, ha a falvak, a községek kulturális vezetői, szervezőt megtalálják a módját a velük való foglalkozásra. A kétlakiak sorsának megoldása persze az építőipar idényjellegének meg­szüntetésével is összefügg, és nem utolsósorban a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek újabb sikereivel, — hogy csak néhány tényezőt említsünk: BIZTATÓ EREDMÉNYEK és lehangoló nehézségek váltakoz­nak tehát az építőipari kultu­rális életben: Az máris nagy eredmény, hogy az építőmunká­sok több mint fele megtalálja a szakszervezet segítségével a kulturálódás alapvető lehető­ségeit. De mindinkább sürgőssé válik a kétlaki munkások prob­lémáinak megoldása is. Érdemes lenne ezen mind a tanácsi, mind a kulturális szerveknek el­gondolkozni: Csáky Lajos 1070 A Kecskeméti Állami Áruház mai ajánlata! Férfi gumírozott ballon lemberdzsek különleges kivitelben 356,30 Habselyem férfiing 80,— 900000000000000000000 Apróhirdetések PULTNAK használható ebédlőszek- rény, 2X2,50 m hosszú, 66 cm szé-< les, eladó. Kecskemét, Füzes utC3 14. sz. 7733 * 1119 * 1119 NÉMET fordítást és gépírást vállai lók. Ifj. Baditz, Miskolc, Tass 15. 1119 KECSKEMÉTI Földmű vesszövetkezcfe toll és nyersbőr felvásárlását a Széchenyi térről az aluljáró melléj Rákócziváuos 33. sz, alá helyezte. 1113 Kalocsai apróhirdetések ÉPÍTÉSHEZ szerfa eladó, 8 m ge-* renda, 6 m hosszú horögfa, három éves vágás, száraz. Bagó András Alsúruégy 137» ...» SZÁZ a Qtwiizeik&zi ^Oőröikemzt feltűnést keltett és a benne foglalt javaslatok alapján elké­szült az 1864-i genfi értekezlet nemzetközi szerződése. Dunant könyvét hamarosan nyolc nyelvre fordították le. Charles Dickens külön brosú­rában foglalkozott a tervvel, Victor Hugo csodálatát fejezte ki Dunantitak és Ernest llchah francia filozófüi Dunanthoz írt levelében megjövendölte: »ön a század legnagyobb művét te­remtette meg. Európának talán még nagy szüksége lesz rá.« A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet ma 82 nemzeti társa­ságból áll több mint 125 mil­lió taggal, A szervezet mai alapszabályzata túlnyomórészt a genfi konvenció határozatain alapszik. A solferinoi csatatéren em­lékmű készül. A kövek eddig 70 vöröskereszt társaság orszá­gából származnak. Ebben az évben az Olasz Vöröskereszt — valamennyi vöröskereszt társa­ság küldöttségének jelenlété­ben ünnepséget rendez, amely­nek során kegyelettel emlékez­nek meg Henry Dunantról, a Nemzetközi Vöröskereszt meg- alavítóiáról. 1859. június 24-én a megveri osztrák hadsereg elvonult o Garda-tótól délre fekvő solfe- rinoi síkságról. A csatatéren 4L ezer sebesült maradt: franciák olaszok és osztrákok. A néhány kötözőhely a harcok folyamán megsemmisült. A környező fal­vakban hirtelen berendezeti kötözőhelyek kevésnek bizo­nyultak, hiányoztak az orvosok és az egészségügyi személyzet. Henry Dunant fiatal genfi kereskedő egy közeli dombról szemtanúja volt a véres csa­tának. Nekilátott az elsősegély megszervezésének. Felszólította a lombardiai asszonyokat, hoz­zanak vizet, ételt és kötszert. Maga is segített, példát mutat­va, hogy nem szabad különb­séget tenni egyik fél sebesült­jével sem. A nők végül belát­ták — ami akkor egyáltalán nem volt természetes —, hogy a sebesült osztrákok is testvé­rek. A solferinoi emlékek ébresz­tették Dunantban azt a gondo­latot, hogy önkéntes segélytár­saságokat kellene alakítani. Tervet dolgozott ki és elgondo­lásait könyvében fektette le. Könyve világszerte általános

Next

/
Oldalképek
Tartalom