Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

1959, május 13, «eeida 3, olds! S3© OSZLOPON ssiCxxEt Készülhet-e másfélmillió téglával több az idén? Alig van olyan területe «megyénk tanácsi iparának, (melyről többet írtunk volna az utóbbi időben, mint a tégla- gyártásról. Ez érthető is, hiszen terveink valóraváltása nagyrészt az építőanyagipar termelésén 'áll vagy bukik. Téglát követel az állami ipar, a termelőszövet­kezetek, a lakóházépítők, s ezt kérnek a kislakásépítők is. Egy­szóval nincs az a mennyiség, ami rövid idő alatt el ne fogy­na a TÜZÉP-telepek udvaráról, vagy az égető kemencék környé­kéről. Ismeretes, hogy tanácsi tégla­gyáraink az eredetileg tervezett 28 millió helyett az idén 31 millió égetett tégla előállítását vállalták, mivel az Országos Tervhivatal és a Könnyűipari Minisztérium 1 800 000 forint pótberuházási összeget adott a Kecskeméti és a Dél-Bács me­gyei Téglagyár Vállalatnak erre a célra. Az említett keretből 960 ezer forintot utaltak ki a Kecskeméti Téglagyár Vállalat­nak. Itt a vezetők elképzelése az volt, hogy ebből az összeg­ből mindenek előtt a Lakiteleki 'régiagyár villamosítását és gépi nyersanyag kitermelését oldják meg. Ez az igény régi cs minden­képpen indokolt. A gyár kör­nyékének agyagkincse igen jó, négy-hét méter vastagságú, így gépi kitermelés mellett is hosz­szú évtizedekig elegendő. A tég­la minőségére pedig jellemző, hogy a vevők akár melegen is elvinnék. Ilyen adottságok mel­lett nyilvánvalóan nem mind­egy, hogy évente hány hónapot üzemel a téglagyár. Sajnos, az idén — áthúzódó égetnivaló készlet hiányában — január 15-én már le kellett állniok a téglaégetéssel. A folyamatos munka biztosítása ugyanis függ­vénye a nyerstéglatermelésnek, és itt kapcsolódunk a villamo­sítás problémájához. Jelenleg diesel-motor meg­hajtással naponta 38—40 ezer nyerstéglát préselnek az auto­mata vágóasztalon. A telep vil­lamosításával a bányában már vedersoros kotrógép végezné az agyagkitermelést, ami a nyers­anyagbiztosítást folyamatossá tenné, s így mintegy 30—35 szá­zalékkal, vagyis napi 12—14 ezer darabbal növelné a nyers­tégla-termelést. Sajnos, ezek a tervek — an­nak ellenére hogy a 135 lóerős villanymotor és a villanymeg- hajtású báger is megvan már — egyelőre nem válhatnak valóra. Tudniillik a Lakiteleki Tégla­gyár május végére ígért villa­mosításáról szerencsés esetben is csak a második félévben le­het szó. A közö£ ügy — 1 600 000 —1 800 000 darab terven felüli nyerstégla gyártása — elakad 56 darab impregnált villany- oszlop hiányán. Először úgy volt, hogy az ÉM Anyagelosztó Vállalata biztosít­ja a primér vezetékek tartó­oszlopait. Később azzal az in­doklással, hogy a Lakiteleki Téglagyár nem állami, hanem tanácsi üzem, az oszlopkiutalás tárgytalanná vált. A megyei ta­nács tervosztálya viszont nem vehetett el ennyi oszlopot a falu és a tsz villamosítására szánt készletéből. Az igény így az Or­szágos Tervhivatalhoz került. Itt biztosították ugyan a szük­séges mennyiséget, de csak olyan alacsony — hat, hat és félméteres — oszlopokból, me­lyeken magasfeszültség vezeté­sét a DÁV nem engedélyezi. Bármennyire is furcsán hangzik, azt kell írni: 56 vil­lanyoszlopon múlik, hogy más­félmillióval több vagy ennyi­vel kevesebb téglát gyárt-e az idén a Lakiteleki Téglagyár. Csakhogy az ilyen következte­tés ellentétes a lakásépítések meggyorsításáról és a szövetke­zeti mozgalom erősítéséről szóló párthatározatokkal. Mivel pedig másfélmillió tég­lából 50 lakást lehetne építeni, nem mindegy, hogy milyen foly­tatása lesz ennek az ügynek. A Laikteleki Téglagyár villamo­sítását ezért figyelemmel fog­juk kísérni. Sándor Géza Up iizciiifészí állítottunk itiuukíiliu Üzemi levél Kiskunhalasról l' Kedves Szerkesztőségi A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat fennállása óta üzemünk egyik legnehezebb időszaka zárult le április végé­vel. Üj üzemrészt kapott válla­latunk Budapestről, s ennek tervét is átvettük. Az új üzem­rész leköltöztetése, a volt vágó­híd épületén végzett átalakítá­sok, a gépek beállítása és a .próbaüzemelés mondhatnám az egész április hónapot igénybe vette, s így új részlegünk ter­melési terve is a már meglevő­re nehezedett. Ennek ellenére az előírt 1 200 000 forint körüli termelési tervünket teljesíteni tudtuk. Üzemünk jól összeszokott kol­lektívájának nagy segítséget je­lentett « kongresszusi verseny meghirdetése és beindítása, nem kevésbé pedig az a tény, hogy dolgozóink igen komoly összegű nyereségrészesedést Veitek kéz­hez a múlt hónap folyamán. Vállalatunk ugyanakkor elnyer­te a büszke és kitüntető él­üzem címet. Megvallom őszin­tén, hogy én mint üb-litkár a hónap elején még nem hittem abban, hogy tervünket teljesí­teni tudjuk. De nekikezdtünk és sikerült. Állítom, üzemünk fizi­kai és műszaki dolgozói minden dicséretet megérdemelnek ezért az eredményért. Üj üzemrészünk május harmadikán indult teljes kapacitással. A gépmun­kások már az első napokban komoly mennyiségű készárut termeltek, s ha így folytatják, e havi tervünk teljesítése már nem lesz olyan nehéz, mint az áprilisi volt. Az üzemrész tele­pítésében mindenek előtt Király Lajos művezetőt és Csizmadia László kőművest illeti a dicsé­ret. Mellettük azonban a gép- beállítók, szerelők és festők is igen derekas munkát végeztek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a jelzett időben sor kerülhetett a próbaüzemeltetésre. Városunk ezzel igen komoly lépést tett Kiskunhalas iparosí­tása felé. Ha valaki belép a tágas, vi­lágos, új munkaterembe, figyel­mét mindenekelőtt a sajtoló­gépek hosszú sora ragadja meg. A gépmunkások nagy része nő, akik még vasiparban nem dol­goztak. Elismeréssel kell azon­ban szólnom szorgalmukról, mellyel a gépek kezelését igye­keznek elsajátítani. Külön kell szólnom annak je­lentőségéről, hogy vállalatunk új üzeme jórészt kiküszöböli majd a női munkaerők ideigle­nes foglalkoztatását, ami évti­zedek óta megoldatlan probléma volt városunkban. Tudniillik az Épí­tésügyi minisztérium a párt ál­tal meghirdetett nagy lakásépí­tési program végrehajtása so­rán, azaz 1975-ig ellátja üze­münket folyamatos munkával. Ezen idő alatt fejlődési lehető­ségeink is korlátlanok lesznek, hiszen itt főleg munkaigényes termékeket állítanak majd elő. Tóth Sándor üb-titkár levelező A márciusi párthalároxut végrehajtásával sokoldalú, belterjes nagyüzem lesz a Dózsa Tsz Az uszódi Dózsa Termelőszö­vetkezet tagjai körében igen sok szó esik manapság arról, hogyan lehetne a párt márciusi határo­zatát minél eredményesebben végrehajtani, milyen tennivalók vannak az éves termelési terv túlteljesítése, a növénytermelés és az állattenyésztés hozamának növelése érdekében. Vitéz Illés elvtárs, a pártszer­vezet titkára, aki egyben a ter­melőszövetkezetnek is elnöke, örömmel újságolja, hogy a ho­zamok növelésére most igen jók a kilátások. Kizárólag hibrid ku­koricát vetettek. Csupán közepes termés esetén is holdanként két- három mázsával nagyobb ter­mést ad ez, mint a szokvány minőségű vetőmag, llymódon a szövetkezet 120—150 mázsával nagyobb termésre számít kuko­ricából. Nagy gondot fordítanak a jó- minőségű szálastakarmányok termelésére is. A tavalyi 22 hol­das lucernásuk mellé 50 kataszt- rális holdat telepítettek, s ezt még, további 20 holddal gyara­pítják. Ez év végére a termelő- szövetkezet öt szántóterületének 28 százalékát teszi ki a lucerna vetés. Ezenkívül a téli takarmá­nyozás megjavítására 30 kataszt- rális hold silókukoricát vetet­tek. Számosállatonként 12—14 köbméter silót készítenek. A fel­soroltakon kívül még tíz ka- tasztrális hold baltacím szénája szaporítja majd a közös takar­mányalapot. A bőséges takarmányalap le­hetővé teszi a tejtermelés jelen­tős növelését. .Vitéz elvtárs ki­számította, hogy ha a 30 darab törzskönyvezett fejőstehenük je­lenlegi 11 literes átlagát 13—14 literre, később tfedig 15—16 li­terre sikerül felemelni, az ha­vonta legalább 10—12 ezer fó­rint többletbevételt jelent majd a szövetkezetnek. De jelentős bevételre számí­tanak a hizlalásból is. Ebben a: évben eddig 20 darab hízottmar­hát, 30 darab hízottsertést adlak el, melynek bevételéből közel 250 ezer forinthoz jutott a szövetke­zet. Jelenleg 30 darab kiselejte­zett marhát hizlalnak és hama­rosan 70 darab sertést is hízóba fognak. Az elmúlt évben a termelőszö­vetkezet baromfiolja üresen állt. Ezért senki sem dicsérte meg a szövetkezetei. Most azonban ezer darab pulykával népesítik be. Vitéz elvtárs beszámolt arról is, hogy 10 hold fűszerpaprikát és 5 hold paradicsomot ültetnek, méghozzá nem régi módon, kézi palántázással, hanem nagyüzemi módra — palántázógéppel. Eddig ezt tettük a márciusi határozat végrehajtása érdeke­ben — mondja Illés elvtárs be­szélgetésünk végén. Az uszódi Dózsa tagjai jól ki­használják a szövetkezet, • <? nagyüzemi gazdaság nyújtotta le­hetőségeket, adottságoltat. Meg­győződésünk, hogy a jövőben újabb eredményeikről adhatunk számot, amivel a maguk terüle­tén valóra váltják a párt már­ciusi határozatát. Radvánszki Imre 'VWWVWVVWWV' Ahol a forintok is többet érnek A MŰLTKORIBAN Fodor Jó­zsef elvtárssal, a kalocsai vá­rosi tanács vb-titkárával be­szélgettem, aki örömmel újsá­golta, hogy igen megnövekedett az ezévi városfejlesztési alapi­juk. A tervezett 680 ezer Ft- hoz még mintegy 750 ezer Ft többletbevétel is járul a múlt évről, tehát több .mint kétszere­sét költhetik a város képének megváltoztatására. : Csak az tűnt fel, hogy követ­kezetesen még ennél is nagyobb összegről beszélt, s ahogyan utánaszámoltam, sehogyan sem stimmelt a dolog. De örülök, hogy ellenvetés nélkül végig­hallgattam, mert a részletezés­nél újabb és újabb rejtett fo­rintok bújtak elő ilyenformán: — A sportpálya rendbéhoza­Vyyyvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvwvvvvyy' Az egészségid — hatósági közeg Özv. Borbély Zsigmondnénak Kunszentmiklóson borbély­ig fodrász-üzlete van, amelyben Bíró Valéria dolgozik alkal­mazottként. Egy nap az üzletben megjelent Rácz Lajos járási egész- eégőr és kérte a bolti ellenőrző könyvet, meg Bíró Valéria or­vosi leleteit. Minthogy azonban bizonyos orvosi leletek hiányoz­ták bejegyezte azt az ellenőrző könyvbe, majd felhívta a je­lenlevőket, köztük az üzlettulajdonos fiát, Borbély Zsigmon- tíot is, hogy bejegyzését írják. alá. Borbély Zsigmond azonban, módosítva az ellenőri, bejegy­zést azt írta be, hogy a hiányzó orvosi leletek beszerzése folyamatban van. Az egészségőr közölte vele, hogy rajta kívül az ellenőrző (könyvbe beírtakat senki nem javíthatja ki. Borbély Zsigmond ekkor kijelentette az egészségőmek, hogy »egy tolonccal nem tárgyal", majd karját megfogva lecsibészezte, s azt kiabálta, ■hogy »takarodjon ki az üzletből". A dunavecsei járásbíróság dr. Váczi tanácsa Borbély Zsig- mondot hatósági közeg elleni erőszak bűntette mialt három boa api börtönbüntetésre ítélte* A disznó meg a forgási sebesség A BÁCSBOKODI Szalvfli Mi­hály termelőszövetkezet ebben az évben 400 darab hízott ser­tést állít elő, s ebből 600 ezer forint körüli bevételt vár. Az »alapanyagot« ehhez 37 — korúval kannal búgatott — berksir koca és az ősszel vásá­rolt 24 fehér hússertés-anyák szaporulata adja. A sertéstenyé­szetet fokozatosan erre az utób­bi fajtára akarják átállítani. S N.EM VÉLETLENÜL. A szövetkezet arra törekszik, hogy a disznó »forgási sebessége« a legnagyobb legyen, a hasznot minél hamarabb adja. Ellentét­ben a korábbi mangalica—berk­sir keresztezéssel, a kornvallal búgatott berksirek szaporulata gyorsabban fejlődik, s kevésbé zsírosodik el. Már ezzel a ke­resztezéssel elérte a szövetkezet, hogy egy éves korban értékesít­heti a süldőket. Legutóbb pél­dául 134 kilogrammos átlag­súllyal 27 állatot szállitottaic ei, erre a hónapra 52 darab, júniusi szállításra pedig 26 darab hízik. Amibőt az is kitűnik, hogy a Szalvai Tsz. minden hónavban tud hízott sertést szállítani. Még ennél a keresztezett faj­tánál is gyorsabb azonban a fe­hér hússertés fejlődése; annak szaporulatával 7—9 hónap alatt elérik a kívánt súlyt. A TAKARMÁNYOZÁS talán soha nem volt ennyire szaksze­rű a tsz-ben, s ennek nem ke­vés köze van a süldők gyors fejlődéséhez: Iteverve etetnek kukorica-, árpadarát, borsót, húslisztet, Errát. soványtejet és bőségesen zöldtakarmányt, első­sorban lucernát. A malacokat korán falkásítják, s az egyönte­tű, vagy tömegben szállított hí­zókért örömmel fizetik meg ne­kik a felárat. A legütóbbi 27 hízóért például 4300 forint fal- kásítási felárat kaptak. FEHÉR HÚSSERTÉS állomá­nyával — amelyben a fialási át­lag 10 malac — a törzstenyésztő termelőszövetkezetek sorába ke­rült a Szalvai Tsz. A bajai xorúöUíHiii/tn.yZSZ'tQ állomás se­gítségével törekednek ennek az állománynak a kifejlesztésére, majd megkezdik a fáikét, hízó- kanvsáai vizsaálutokai. talára ezévben 48 ezer forintot költünk. A gyepszőnyeget máris felújítottuk, a megye egyik leg­jobb talajú pályája lett a ka­locsai. A gyeptéglák szedése, szállítása, lehelyezése jórészt társadalmi munkában történt. Segítettek a Kísérleti Gazdaság, a Paprikaipari Vállalat, a Hiz­lalda fogatosai, a sportszerető lakosság, a honvédek. A segít­ség már eddig is meghaladja a 25 ezer forintot. Ez a tervben nincs is benne, mert túlzottan óvatosak voltunk. A tribün fes­téséhez, a büfé létesítéséhez is csak anyag kellett, a munkát társadalmi, úton vállalták a dol­gozók. AZUTÁN MEGTUDTAM, hogy a KISZ-fiatalok — a Köz­ponti Bizottság március határo­zatát tárgyalva született az el­határozás — mintegy 103 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeznek. Pl. ilyenekét: vízvezeték építése a nőgyógyá­szaitól a kórházig — 5600 mun­kaóra —, segítés a betonjárdák építésénél — 640 munkaóra —, és így tovább. S mindezt a 20 órás társadal mi munkamozgalom keretében, ami azt is jelenti, hogy többszáz fiatalt kell a KISZ-nek mozgósítania, ha be­csülettel eleget akar tenni a nem is akármilyen fórumon tett vállalásának. Ha mindezt összeadjuk, bizony sok-sok forinttal gyarapszik a városfejlesztési terv összege, s nem csoda, hogy jut belőle a piactér körüli portalanításra, a művelődési ház tatarozására, a villanyhálózat fejlesztésére, be­tonjárdaszegély építésére stb. — s mindezt a korábbi terven fe­lül. ÜGY LÁTSZIK — állapítot­tam meg végül —•, itt még a forintok is többet érnek. Ha­bár ez manapság nem olyan különös újság ebben az ország­ban. Hasonlókat nyilván más is tudna még felsorolni. F, Tóth Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom