Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

1953. május 7, csütörtök 3. gidai Ne áltassák magukat A gyakorlat füzében... Tennivalója bőven van ma a kommunistáknak falun és üzemben egyaránt. Ezekről be­szélgettünk Vörös Lajos elv­társsal, a Bajai Posztógyár pariszervezeténeK titkárával és Pék László elvtárssal, a sze­mélyzeti osztály vezetőjével, az üzemi pártszervezet irodájában. Az üzem kommunistái a gyár legjobD dolgozóival az elmúlt hetekben rendszeresen kijártak a környező községekbe és fel- világosító szavukkal elősegítet­ték a szövetkezeti mozgalom növekedését, a munkás-paraszt szövetség erősödését. A tavaszi munkák a határba szólították a mezőgazdasággal foglalkozókat. Az üzemi párt- szervezet tagjai a falura járást — ennek ellenére — nem hagy­ják abba. Türelmes, felvilágo­sító szavukkal továbbra is nép­szerűsítik a termelőszövetkeze­tek eredményeit. Beszélnek a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről, ugyanakkor figyelmü­ket most már főleg a mező­gazdasági munkák zavartalan­ságának biztosítására fordítják, felkeresik az egyeni gazdákat és nyíltan, őszintén tanácskoz­nak velük a párt politikájáról, a mezőgazdaság jövőjéről, a szövetkezés előnyeiről. A kö­zösbe lépést most természetesen nem sürgetik, hanem arra tö­rekszenek, hogy amíg az egyéni gazdák fel nem ismerik a szö­vetkezés előnyeit, addig a le­hetőségekhez képest legjobban használják ki kis parcellájukat, végezzék el a tavaszi vetéseket, a növényápolást és igyekezze­nek minél többet termelni. Ugyanilyen gondossággal foglalkoznak a termelőszövetke­zetekkel is. Rendszeresen el­látogatnak az újonnan alakult vagy az elmúlt hetekben meg­növekedett szövetkezetekbe és a közös munka megkezdéséhez, valamint a pártszervezet meg­alakításához nyújtanak politi­kai segítséget. Ebből a célból elsősorban azokkal a társadal­mi munkában már korábban kitűnt szövetkezeti tagokkal be­szélgetnek, akik a közös gazda­ságok szervezésében is példa­mutatóan kivették a részüket. Tapasztalatok szerint az egyéni gazdák' felvilágosítását, meggyőzesét az üzemi pártszer­vezet tagjai örömmel, lelkesen végzik. A pártvezetőségnek nem okoz különösebb gondot, fárad­ságot az agitátor-csoport ösz- szeállítása és a falura látogatás megszervezése. A közvetlen helyszíni segít­ségnyújtáson kívül az agitátor- csoport tevékenységének szám­talan haszna, előnye van, ami az üzemen belül folyó párt­munkában is gyümölcsözik. A falura járó elvtársak eszmei szilárdsága, politikai öntudata cs helytállása szemmel látha­tóan gyors ütemben növekszik, ami a termelő munkájuk fele­lősségteljesebb, gondosabb el­látásában is jelentkezik. Újra bebizonyosodik, hogy a kom­munisták konkrét pártmegbiza- tással való ellátása mind a po­litikai, mind a gazdasági tevé­kenységükre élénkítően hat. A termelőszövetkezeti agitá- cióban való részvétel és a me­zőgazdasági termelés serkentése most olyan harci feladat, ame­lyen való munkálkodás a gya­korlat füzében edzi, kovácsol­ja, szilárdítja a kommunisták egységét, eszmei egybeforrott- ságát és nemcsak a falusi, ha­nem az üzemi politikai tevé­kenységet is fellendíti. A nagyüzem melletti kiállás az agitátorokat az üzemben is bátrabb cselekvésre ösztönzi A termelőszövetkezeti agitáció ban megedződött agitátoron u; üzemben is meggyőzőbben ér­velnek, hirdetik a párt politi-. kaját, harcolnak a térmelés növeléséért, az önköltség csök­kentéséért és a különböző fo­gyatékosságok leküzdéséért. E munka egyik látható jele a Bajai Posztógyárban a januári és a februári tervelő­irányzatok teljesítésében, az ön­költség csökkentésében és a versenyszellem feléledésében mutatkozik meg. Helyesen cselekszenek tehát a Bajai Posztógyár kommunis­tái. Agitációs munkájuk felien dülésének kezdeti sikereit ha­marosan nagyobb eredmények is követik, ha továbbra is ezen az úton haladnak. Nagy József nvvwwy^ww«»wwwyww^A/wW' Milyen ifjúsági táborok nyílnak az országban cs a megyében ? oc-ooooooooo-oooooo-o o-ooooo o oo oooo-ooo-o­SZEDETT IF Á — Sztyipán bácsi, fogja csak! «— a a forintos pénzdarab egy szerényen táruló marokba hul­lik. A marok és immár a pénz gazdája is öreg ember. Mint a mesék Mikulása; fején torzon- borz, régenvoltúj sapka, kiér­demesült jókora kabát, amely­nek láttán szinte kérdezi az ember; hej, te kabát, hova vi­szed a bácsit? . Nem akárki ám ő. Aki kí­váncsi, a nevét is elolvashatja a bácsbokodi földművesszövet­kezeti étterem ajtaja előtt: >'Marcsinhó Márton kerékpár ■ni egörző.< A felírás ás a bácsi azonos­sága ugyan némi magyarázatra szorul, mert Marcsinkénak ő is Marcsinké ugyan, csakhogy >nem Márton, hanem István. De ma már ő a tábla és a meg­őrző stand örököse, amit Boko- don a legkisebb gyerek is tud, vsak a tájékozatlan idegen véti el a Sztyrpánt Mártonra, Azt mondják, az öreg ember vagy mogorva, vén kutya-ked­vű, vagy nagyon is közlékeny. Sztyipán bácsi az utóbbi eresz- tésből való, pláne ha a jóízű nagyfröccs is segít oldozgatni a nyelvét. Az időjárás megtár­gyalása után szívesen fclelgct érdeklődő kérdéseimre, s nem titkolt büszkeséggel heherész csodálkozásomon, mert nem akarom elhinni, hogy már 81 esztendős. A iélegyházi járási könyvtár nagy olvasótermében 1919-cs anyagokból, plakátokból és a Tanácsköztársaság harcairól szóló könyvekből megrendezett kiállítást — a megnyitás óta — számos érdeklődő tekintette meg. A kiállítás nice továbbra is megtekinthető. — Pedig nincs annak egy híja sem, kérem! — bizonygat­ja, s közben kisandit az utcára, az összetámogatott biciklikre. Igazság szerint neki ott kint és nem o söntésben kellene üldö­gélnie, de az is igazság, hogy az üvegajtón keresztül jól rá­lát az örizendőre, s nagyon rongy ember lenne, aki a fröccsre szánt tíz percet hasz■ nálná ki lopásra. — Mit hoz a bolt, Sztyipán bácsi? — faggatom. — Hol így, hol úgy. Van olyan nap, hogy tizenöt forint is összecsurog, e mellé kapok havonta kettőszáz forint öreg ségi díjat. Megél ebből a ma­gamfajta vén ember. — Hát a család? A ráncokba ágyazott szemek elvárásodnak, mint amikor a tükörre rálehelnek. — Nincs az már nekem, ké­rem. Olyan vagyok, mint a sze­dett fa. A feleségem is és mind a négy gyerekem a temető­ben ... Szorongva hallgatok, s Sztyi­pán bácsi a pohárhoz nyúl, hogy aztán megvidámodva, szinte nem is magát, hanem engem vigasztalva mesélje: — De vaii egy nagyon jó sógorom, annál éleic én. Sze­retnek, megvan mindenem ná­luk; így majd csak eltelik az a pár évem, ami hátra van, a halálig. — No, no, öreg, ne emlegesse: a halált, azt a legvégére kell hagyni! — áll fel a szomszéd asztaltól egy kuncsaft, s némi gondolkodás után kétforintost halász ki a zsebéből Sztyipán bácsinak. Egy kerékpárral ke­vesebb az őrizni való, a Iröcs- csös pohár is kiadta a lelkét. Marcsinké bácsi kitipeg az ut­cára, s a szelíd napsütésbe me­ríti arcát. Úgy tud simogatni ez az áldott fény, mint a köny- nyű asszonykéz, vagy puha gyercktenyér cirógatása ... G. K. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban tár­gyalta meg a nyári táborozá­sok, kirándulások, a diáktábo­rok cs a természetjárás prog­ramját. Az elmúlt évek bizo­nyítják, hogy az ifjúság széles rétegei nagy. örömmel fogadták a természetjáró és kirándulási programokat. Ezért az idén még nagyobb lehetőséget biztosít a KISZ. a fiatalok szántára. Különös gondot fordítanak az idén a munkás- és a paraszt­fiatalok táborozására: a tervek szerint közel 1800 munkás-pa­raszt és diák fiatal vesz majd részt rövidebb és hosszabb idő­tartamú táborozásokon és ki­rándulásokon. Június 1-én Ba­ján megnyitja kapuit a KISZ- megyebizottság tábora, ahol szeptember lU-ig 60 tagú cso­portokban 600 munkás-paraszt és ipari tanuló fiatal kap majd helyet. A KISZ Központi Bizottsága — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is szervez országos ifjúsági munkatáborokat a ko­zépiskolás fiatalok részére. Me­gyénkből a nyáron 300 diák megy a bogyiszlói, 00 diák pe dig a bálatonboglári táborba. E táborokban gazdag kulturális és sport programról is gondos­kodnak. A központi munkatáborokon kívül megyénkben helyi mun­katáborokat is szerveznek négy helyen: Solton, ' Tiszakécskén, Pirtón és a Tőserdőbey. E tá­borokban összesen 250 közép- iskolás diák fog a nyár folya­mán dolgozni. (sza) Versenyvállalást tettek Jánoshalma és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói mely szerint ez évben 75 ezer forint megtakarítást érnek el.; Versenyvállalásukat üzemágan­ként dolgozták ki, s a Kiskeres­kedelem például 30 ezer forint megtakarítást vállalt magára. EC/Y SZÉP, ÚJ BUDAPESTI LAKÓTELEP tTpü*m*»':í f - *» p»p 11 s r 111 Pl*1 * i ’ * P5S* * * ■ < * t * P 1 *1 1 r * * I* 11 pif t. rí i í c- i f*f9 1 * * fif:r- r mr r ■ ~|f TTfíTmU c * * r r m f-fpt* »» ni v\ * r ti»» r r r t. »»»IS3ÜMÍI «J7. mm Az újonnan épült lágymányosi lakótelep nyolcszáz lakásába már beköltöztek a lakók. 1959- hen további négyszáz otthont adnak át. A 43-as Állami Építőipari Vállalat dolgozói felaján­lották, hogy 43 lakást három hónappal a kitűzött határidő előtt elkészítenek. A huszonnégy hint érmes iskolában rövidesen befejezik a munkát; már a külső falakra rakják a csempét. Képünkön: a kész lakóház tömb. séi, továbbá az önköltségcsök­kentéssel es anyagtaüareKosság- gal tervüknoz kepeit 1 400 Ouo lórint ereumenyja-, uiasra tesz nek szert. UÜüiaN ÉRIK EL az ilyen mérvű hozamnövekedést.' ia- lan több műtrágyát használnak tel, többször kápainak, noveük a gépi munka aranyat, megja­vítjuk a politikai leivilágosito munkát, szakszerűbben végzik a növényápolást, megszervezik a versenyt? Nem tudjuk! Ugyanis éppen ezeket a legiontosaooakai nem határozták meg, ezekről nem tanácskoztak a taggyűlé­sen. ' Es mit csinálnak most a tag­gyűlés után a partszervezet tag­jai? Többen közülük ismertetik a taggyűlés állásfoglalását, a termésnozain növelésének célki­tűzéséit, de ezen túl minden marad a régiben. Az egyes dol­gozók, munkacsapatok, brigá­dok, műhelyek tennivalói nin­csenek részleteiben kimunkálva, azokról nem beszélnek. Mitől várják ezekután a búza 30 szá­zalékos, a lucerna 100 százalé­kos terméshozam-növekedését! Talán az időjárástól? HIBA LENNE, ha a vállalás tetszetős számadatait csupán ön­maguk megnyugtatására hasz­nálnák a Bösztöri Állami Gaz­daság kommunistát. Ne álltas- sák magukat, hanem haladék­talanul fogjanak hozzá, pótolják a mulasztást és az üzemrészek, munkacsapatok, valamint a bri­gádok dolgozóival való tanács­kozás útján határozzák meg tennivalóikat, azokat a módsze­reket is, amelynek megvalósítá­sával vállalásukat teljesíthetik. Igényeljék ehhez a gazdaság igazgatójának, szakembereinek, valamint a járási bizottságnak a fokozott segítségét is. Bízzák meg a párttagokat, hogy mun­katársaikkal minél előbb ismer­tessék meg a márciusi határoza­tot, lei SZKP XXI. kongresszu­sa .’ékesítő célkitűzéseit és ra­gadják magukkal a pártonkívüli dolgozókat is, a gazdaság ered­ményeinek növeléséért vívott küzdelemben. N. J. i A BŰSZTÖR1 Állami Gazda­ságban mintegy 200 állandó es •löt) időszaki munkás dolgozás jelenleg. Az üzemi pártszerve­zetnek 38 tagja és három tagje- íöltje van. Mivel loglaikoznaK, «milyen feladatok megoldásán (munkálkodnak a gazdasag kom­munistái? Erről tájékozódtunk látogatásunk alkalmával. Számos dolgozóval, többek kö­zött Tompái János eivtárssal, az üzemi partszervezet titkárával, fcímon Mihály brigádvezetővel cs Dávid László vontatóval be- fczélgettünk-. Szavaik nyomán ki­rajzolódott előttünk a partszer­vezet tevékenysége, a kommu- tiisták munkássága, eredmé­nyeik, gondjaik és nehézségeik is. FELSOROLÁSAIKBÓL min­denekelőtt az ragadta meg fi­gyelmünket, hogy valamennyien vdaadóan, lelkesen szolgálják a párt politikájának valóraváltá?» t. -A pártvezetöség rendszeresen .megtartja üléseit, megrendezik ■» taggyűlésekéi is és azokon a legfontosabb kérdésekről ta­nácskoznak. Gyakran napirend­re tűzik a termelés kérdéseit, beszámoltatják a gazdaság ve­zetőit. Április végi taggyűlésü­kön foglalkoztak a Központi Bi­zottság március 6-i határozata­inak végrehajtásával. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG márciusi határozatát tárgyaló taggyűlésükön azt a célt tűzték ki, hogy az idén jobb ered­ménnyel zárják a gazdasági évet mint tavaly. Ez az elhatá­rozásuk reális és valóban min­den lehetőségük megvan arra, hegy ezt megvalósítsák. Időben elvégezték a tavaszi vetéseket. Jól előkészített talajba tették a kukoricát, kielégítően fejlődik a búzavetésük, lucernájuk és jól bevált a cukorrépájuk, — amit most egyelnek. Ezeken az eredményeken és lehetőségeken felbuzdulva a taggyűlés úgy határozott, hogy a tavalyi átlaghoz viszonyítva 30- tól 50 százalékos, a lucernánál 100 százalékos termésnöveke- dést érnek el. Számításaik sze­rint ezzel a termésnövekedés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom