Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

4. oldal 1939. május ö. szerda Messzebb látnak a könyvtárosi pultnál Ankétok, irodalmi estek, politikai körök egy járási könyvtár munkatervében A szokványos kérdéssel nyi­tottam be nemrégiben a Kalo­csai Járási Könyvtár vezetőjé­nek, Nyitrai elvtársnak a szo­bájába. Arra számítottam, hogy kapok majd néhány jellemző adatot a könyvtár fejlődéséről, munkájáról, s ebben nem is té­vedtem. Hanem már a beszél­getésünk elején elkanyarod­tunk a megszokott témától. Az olvasók megnövekedett igényeiről, s különösen a legélénkebb ol­vasótáborról, a fiatalokról folyt a szó közöttünk. — Az a tapasztalatom, hogy megnövekedett az ifjúság ér­deklődése a politikai művek iránt. Legalábbis nálunk ez a helyzet — mondja a könyvtár \ ezetője. — Kéthetenként tartunk az ifjúságnak a megjelent köny­vekről irodalmi tájékoztatót, s ezek a találkozások egyre gya­rapodnak, szélesednek. Elhatá­roztuk pl., hogy megvitatjuk a pártnak a népi írókról és a felszabadulás utáni magyar irodalomról szóló értékelését. Ez meg is történt. Vitatkoztunk egyes irodalmi művekről, s ma­guk a fiatalok javasolták: ismer­kedjünk meg ideológiai kérdé­sekkel is, hiszen akkor az iroda­lomról megalapozottabb véle­ményt tudnak formálni. így ke­rült sor a dialektikus materializ­musról szóló három előadásra, amelyet egy-egy hallgató tar­tott meg, s a bevezetőt élénk eszmecsere követte. Majdmin- dig eljöttek 25—30-an a fiúkol­légiumból, a leánygimnázium­ból, s mondhatom’ igen jól fel­készültek. — Hasonló elgondolás szülte az ifjúsági irodalmi színpa­dunkat is — folytatja Nyitrai elvtárs — ugyanis eleinte egy- cgy szavalat, jelenet előadása mintegy színesítőül lett beik­tatva a kétheti találkozóinkba s azzal a céllal, hogy kiegé­szítse az ismereteket. De ez is kinőtte a kezdeti célokat. A magyar—szovjet barátsági hó­nap alkalmával már önállóan léptek fel, s azóta is egyi-e fejlődik a kis színpad. Már féléves tervünk is van — jegyzi meg örömmel, s újsá­golja, hogy a legközelebbi ön­álló műsor egy szatíra-est lesz május hónapban, de majd kö­veti a többi is, ahogy az ere­jük futja. — És a felnőtt olvasókkal i hogyan törődnek? — teszem fel a »keresztkérdést«, de a : könyvtár vezetőjének nem esik nehezére a válasz. Elmondja, hogy még március hónapban levelet írtak az ol­vasóknak s meghívták őket egy j kis találkozóra. El is jöttek kb.' 35-en. Itt is a fiatalok adtak műsort, majd sor került a be­szélgetésre. — Megállapodtak, hogy ezután minden hónapban megismétlik a találkozást. Javaslat volt, hogy egy-egy írót is hívjanak meg ez alkalomra. így került sor pl. az áprilisi ankétra, amelyre Móricz Virágot hívták meg. Korábban Szendrei József i író járt náluk, s ezek az is-1 merkedések nagyon vonzóak az i olvasóközönség számára. További terveik: szeretnék I ezeket a megmozdulásokat ki­terjeszteni a járás községeire is, s az ősszel a kalocsai üze-1 mekbe látogatnak el. Nagyszerű tervek, okos el-1 gondolások. Sokat lehetne még j írni róluk. De ínost csak. annyit ! tegyünk hozzá: járjon sikerrel í mindegyik! F. Tóth Pál i Mi is az a reumatikus szívbetegség? A reuma-betegségek hallatá­ra sokan még mindig csupán »ízületi nyavalyákra« gondol­nak, Holott a reuma nem any- nyira az ízületeket betegíti meg, mint inkább a szivet..; Gyermekkorban is gyakori Rendszerint hályogos foggyul- ladússal, torokgyulladással és mandulagyull adással kezdődik a reumatikus szívbántalom, majd következik a néhány na­pig vagy hétig tartó lappangási szakasz. Ezalatt a betegség tu­lajdonképpeni kórokozói méreg­anyagokat termelnek, amelyek néha egyidőben ízületi gyulla­dást és szívgyplladást is okoz­nak. Máskor csupán szívgyulla- dás a következmény. Különösen gyermekkorban, gyakori a reumás szívgyulladás.; A beteg sápadt, érlökése a| rendesnél szaporább, hőmérsék-: lete, esetleg nehéz légzése van,: s a szívtájon bizonytalan jelle-; gü fájdalomérzése jelentkezik.: Néha egyidőben mindhárom: szívréteg megbetegedhet, leg-: gyakrabban mégis a szívbelhár-; tya és a szívizomzat gyulladása: következik b*. ■ Lassabban, s néha kicsit visszafelé kering ; a vér A reumás szívgyulladás sok-: szór utókövetkezmény nélkül; gyógyul. Ámde lehetnek a szív-: gyulladásnak maradandó követ-: kezményei is, kiváltképpen a szívbelhártya-gyulladásnak.. E káros következmények: a szív billentyűjének és szájadékainak maradandó elváltozása. A he- gesen zsugorodott szívbillentyűk tökéletlenül zárnak, s emiatt a vér egy része a rendes irány­tól eltérően, visszafelé áramlik. A szív ilyenkor nem képes el­látni megszokott munkáját. Ürege kitágul, fala megvasta­godik és bekövetkezik a rette-; gett keringési elégtelenség. A; beteg eleinte, csak munka köz-: ben érez kellemetlen tüneteket, később már nyugalmi helyzet-! ben is nehéz légzésről panasz­kodik. Nem tud ágyban feküdni,: csak ülni, úgy érzi: megfullad,: — ezért minden ablakot ki-, nyittat. Bőre, orra, fülcimpái,: ujjai. ajkai racgkélúünok. a máj megnagyobbodik, a gyo­morban pangásos hurut kelet­kezik, a vizelet mennyisége fo­kozódik, s a tüdő vérellátásá­nak nehézsége miatt a beteg sokszor kínzó köhögésről pa­naszkodik. Mindkét boka kör­nyéke megduzzad, vizenyős lesz és megtartja az ujjbenyomaíot. Később víz gyűlik meg a has­üregben, mellüregben, ritkábban a szívburokban is. Sebész ujja a szivben A reumás eredetű szívbetege­ket hosszan kitölttetjük, láz­csillapítókat, különféle penicil­linszármazékokat adagolunk számára, a heveny tünetek le­zajlása után pedig a fertőző gócokat, a beteg mandulákat, a tályogos fogakat eltávolítjuk. A keringési elégtelenségben j szenvedőket ugyancsak fektet- i jük, s ha panaszaik szívbeteg- ! ségtől származtak, különböző i vízhajtó gyógyszereket adunk [ számukra, megfelelő víz- és só- j szegény étrend összeállításával egyidejűén. A reumás szívgyulladás kö­vetkeztében szerzett szívhibák esetón újabban elsősorban a balpitvart és kamrát elválasztó szájadék lieges szűkületekor a műtéti megoldást választjuk. Ilyenkor a sebész ujja vagy egy — külön e célra készített — eszköz a megfelelő nyíláson át a szív belsejébe hatolva kitá­gítja a heges szűkületet, s így , megkönnyíti a vér áramlását' a pitvarból a kamrába. Dr. Yí'gb János 10 millió ssőlővesssőt gyökevestetneh as idén megyénkben Az alföldi szőlőtelepítéshez szükséges gyökeres szőlővessző nagy részét a Duna—Tisza-közi szakcsoportok, egyéni termelők állítják elő. Az idén több mint 10 millió szölővessző gyökercz- tetésére szerződtek a SZÓIT’A Vállalattal. Ebben az évben elő­ször a termelőszövetkezetek is foglalkoznak a jól jövedelmező szőlővessző neveléssel. Egyedül Kecskeméten közös gazdaságaink 12 holdon létesítettek szőlőgyö- kereztető iskolát. Játszótér-építés állandó bizottsági javaslatra A Lakiteleki Községi Tanács egészségügyi és művelődési ál­landó bizottsága legutóbbi ülé­sén elhatározta, hogy a község egyik központi fekvésű helyén gyermekjátszóLeret kell létesí­teni. A végrehajtó bizottság az állandó bizottság ötletét ismer­tette a község tömegszervezetei elölt. A gyermekjátszótér létreho­zása felett aztán védnökséget vállaltak a tömegszervezetek. Vállalták, hogy társadalmi munkával segítik a játszótér megépítését. Szép és követésre méltó pél­dája ez a társadalmi .összefogás­nak, a tömegszervezetek és a tanács egészségügyi, valamint művelődési állandó bizottsága lelkes, jó munkájának. „Csapda“ a Jókai utcában Többször előfordult már, hogy alkonyat után, amint a Jókai utcán sétáltam, andalgó sze­relmes pár került elém. Igaz, hogy ez megtörténhetett volna velem Kecskemét bármely ut­cájában, de itt az esetek több­ségében már előre tudtam, mi fog történni. Szép sima ugyanis a járda a Jókai utcában, különösen azon az oldalon, ahol a páratlan házszámok vannak. Egy hibája mégis van. Az esővíz leveze­tésére kis csatornákat vágtak a járdába, amelyeket vasleme­zekkel fedtek le, s az egyik ilyen vaslemezt valaki elvitte. No már most, aki ■ nem figyel folyton a lába alá, az könnyen belelép ebbe a csatornába. Én már kitapasztaltam a buk­tatót, s már méterekkel előbb úgy irányítom a lépést, hogy behunyt szemmel is átlépném a csatornát. Nem így azonban a szerelmes párok, mert ök álta­lában nem a lábuk alá néznek. Ez volt az oka azután annak, hogy több ballépésnek voltam szem- és nem éppen ábrándos szerelmi sóhajnak nevezhető tájszólás fültanúja. Természe­tesen nemcsak szerelmes pá­rok, hanem a járást kevésbé is­merők is belelépnek a Jókai utcai csapdába. Nem egy le­tört női cipősarok, vagy lehor-1 zsolt férfi cípöorr tanúskod­hatna erről. Két éve figyelem a fedetlen, de nem feddhetetlen múltú kis csatornát. Vajon még meddig? — no — wiwwwwwvwy. Magyar bélyegújdonság ‘Z~ £&***?*&&$ ** * linger *>»•*■ Kemmot 3» * V " - ­Május 1-én a Magyar Posta 1 forint és 60 filléres névérték­ben bélyegemlékpárt bocsátott ki. A bélyeg postai bérmentesí­tésre 1959. december 31-ig hasz­nálható fel. Fodox János: Ctyawttás Bence­Marika arcán peregtek a könnyek. — Nem bírom a füstöt, sose bírtam, de azt hittem, hogy megszokom. Most azt hí heted, hogy csak azért csináltam úgy, ahogy - csináltam, hogy feleségül végy. Pedig csakugyan nagykőn szeretlek. — És hősiesen kérte Bencét: — Csak cigarettázz to­vább, meglátod, nem fogok kö­högni. Bence homlokon csókolta, utána az asztalhoz ment, a ci­garettákat marokra fogta és valamennyit a kályhába dobta. Marika rémülten pillogott. Mit jelentsen ez? Ahogy az utolsó darab ciga­retta is bekerült a kályhába. Bence átölelte Marika vállát és szemrehányóan mondta: — És ha belehaltál volna? Marika a melléhez simult. — Áh. sokkal jobban szeret­lek, minthogy itthagyjalak. — Helyes. De várj csak* Te mit szeretsz rajtam? — A szemedet a legjobban. Azzal Marika a szeltrény- hez ment, két doboz ci­garettával tért vissza, és kérte: — Gyújts rá, ne szenvedj miattam. Bence a kályhára mutatott. — Ezentúl én már csak ott füstölök. És a két csomag cigaretta követte a többit. Bizony, néha a szeretőiét ilyennel is mérik. %-Marikának is volt félretett pénze, Bence sem költötte tel­jes fizetését cigarettára. És Bence tovább füstölt. De amit nem hallott meg vőlegénykorában, most feltűnt neki és megkérdezte: — Hideg vizet ittál? — Miért? — Annyira köhicselsz. — Áh, semmi, majd elmú­lik. \f arika reszelt a torkán és *”*• igyekezett a köhögését visszafogni. De jött a hidegebb időjárás, az ablakot behajtot­ták, az ajtót kilincsre csukták és a füst gomolygott a kony­hában is, a szobában is. — A szomszéd egyszer rájuk is zör­getett. — Valami kigyulladt, na­gyon füstöl! Marika nevetni akart, de kö­högés, cspnya köhögés rázta a vállát és a hátát. Bence ijed­ten ugrott hozzá. — Beteg vagy? — Áh, dehogy. Bence felemelte az állát. — Nézz a szemembe! Marika úgy tett.; Bence a kék tavakban felfedezte az ijedtsé­get és erélyesen parancsolta: — Nyomban megmondod, hogy mi bajod vau! — Sajnálom, de rá kell' gyújtsak. ­B-Tgy ilyen alkalommal adta neki a nevet a szőke, nyúlánk Marika: — Viszontlátásra, ' cigarettás Bence! Bence ezt úgy nyugtázta, hogy »édes Bence«, és attól a naptól hűséges követője lett Marikának. És Marika nem is haragudott érte. Otthon eléje tette a hamuzót és biztatta: — Gyújtson rá, Bence! Bence hálásan nézett rá és ' rágyújtott, sokszor egymásután. Azt persze nem vette észre, hogy Marika aprókat köhent és a füst elől menekül a mama is, de még a nikotinedzett papa is. Egyszer Marika mégis meg­kísérelte, hogy rávegye a ciga­retta mennyiségének csökkenté­sére, de Bence csak nevetett. — Anélkül nem is lennék Bence. Vagy így nem szeretsz? Ekkor már tegeződtek. Marika belenézett a hűséges barna szemekbe és szívből fe­lelte: —- Nagyon szeretlek. Aztán megtörtént a házas­ságkötés. Az új lakásban szé­pen berendezhetitek. Hiszen ]\ehogy azt higgye valaki is, 1' hogy ez holmi rémtör­ténet lesz. Ezt azért jelentem be előre, nehogy a címe után annak vegyék és gyorsan abba is hagyják az olvasását. Itt csupán Bence derék tet­tét írom le. Bencének a veze­téknevét is tudom, de nem mondom meg, mert sokan is­merik. És ahogy tudják is, — Bence rendes fiatalembernek indult. Nem mulatott, nem éj­szakázott, sokat olvasott és nemcsak a regényeket, a ver­seket is szerette. Mind jó tulajdonság egy há­zasságra készülő férfi számára. Azonban mégis akadt egy hi­bája. Szenvedélyesen dohányzott. Néha ebéd közben a leves és a második tál között is rá­gyújtott. Az anyja korholta is: — Ne játssz az egészségeddel, mert egyszer ráfizetsz! Bence ugráltatta az izmokat a karján. — Vasból vagyok! A lányosházaknál, amikor el­búcsúzott, ablakot, ajtót nyi­tottak utána és azt mondták: — Végre! A szél többször utána vitte a búcsúszót. Bence csak mo­solygott rajta és újabb cigarct-, tára gyújtott. De a. táncnál sem vették sok hasznát. Néhány lépés után megbiccentette a fejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom