Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

4, oldal 195?. május 5, kedd Jfiiüiká rakat a.fí eqhz őrs fing. figyeli ©GOOGGGOGGGGGGGGGGOGOOGOGOOGGOOOOGGGGGGGO 727 ILÁTOGÁlO EGY IH1IT ÁILÁTT a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikumban 293-as, az Udvaros 2-s, a Tan- gazdasági Tar és a Fleischmann 481-es fajtákkal. A cél olyan bőven termő fajta meghonosí­tása, amely a legkevésbé dől meg és gépi aratásra alkalmas. A kukoricakísérletben marton- vásári hibridekkel, két szovjet fajtával s két hazaival végez­nek összehasonlítást, a szerves- trágya, talajelőkészítési és elö- velemény kísérletekkel pedig a talajcruutánpótlás és az agro­technika legjobb módszeréit kutatják. Példásak az állattenyésztés eredményei is. A 65 jószágból álló tehenészet fejési átlaga 15,2 liter, az istállóátlag pedig 12,1 liter. A tangazdaság hízott mar­háit az értékesítő vállalat ex­portra vásárolja meg, a növen­dékállomány egészséges, jól fej­lett. A juhászaiban a 240 dara­bos törzsállomány ellési ered­ménye 101 százalék s tavaly az anyákról 5,7 kg gyapjút nyfr- tak átlagosan. Másnap bemutató-tanítást tar­tott az iskola; a tanárok és a tanulók sok bíráló szem előtt vi zsgázt ak agrárgazdaságtanból, géptanból. Ugyanezen a napon száznál több általános iskolás gyermek tekintette meg a tan­gazdaságot. A következő napon A Kiskunhalasi Mezőgazda- sági Technikum és Tangazda­ság tevékenysége, eredményei U'unt egyre fokozódó érdeklő­dés nyilvánul meg megye-, _ sót országszerte. Ezt bizonyítja, hogy csupán egy hét alatt 727, különböző helyről és munkate­rületről érkezett látogatója volt az iskolának és a gazdaságnak. A Földművelésügyi Miniszté­rium Szakoktatási Főigazgató­sága szervezésében itt tartottál; meg a technikumi nevelők két­napos igazgatói és tanári to­vábbképzőjét, 70—80 fő részvé­telével. Az első napon a me­zőgazdasági szakoktatás jelen­legi helyzetéről és soronlevő fel­adatairól tanácskoztak, majd végigjárták a tangazdaságot. Az 1300 holdas gazdaság növény­termesztése világosan igazol;a minden látogató előtt a nagy­üzem fölényét. Különösen szem­betűnő ez a Csapi-soron, ahol a tangazdaság búzáját csak pár- méteres út választja el az egyé­niek vetésétől. Az eltérés mar most igen nagy s a terméskü­lönbség a kétféle tábla között métermázsákra rúg majd. A gazdaság számún kísérletei is folytat, búzából például a Bánkúti 1201-es, a Beke-féle ÖZVEC/Y RACZ JÁNOSNÉ a végrehajtó bizottság tagja Tavaly múlt húsz esztendeje, hogy Alpáron özvegyen maradt három gyerekkel a nádfedeles Béke utcai kis házban Rácz Já­nosáé. Akkor legfőbb gondja a gyerekek eltartása, a róluk való gondoskodás volt. Részes földet fogott, kapálni járt, s 'később, ahogy nőttek a gyerekek, azok is a segítségére siettek. Mint magára utalt ember, talán ő érezte meg a faluban először a felszabadulást követő napok­ban: mit jelent közösségben él­ni, egymáson segíteni. jH.ár 1945-ben ... A faluban elfogyott a gabona, nem volt kenyér. Az. asszonyok kétségbeesetten síró gyerekek­kel jártak a községházára, ö pedig mindenek előtt a ma­lomba ment, s intézkedett, hogy tíz mázsa lisz’tet azonnal szol­gáltassanak ki a községi sütö­dének. Estére friss kenyér illa­tozott az éhezők asztalán. Talán ez a tett irányította első bizonytalan lépéseit a jobb emberi életért síkraszálló köz­életi tevékenység felé. Évek óla dolgozik a nőtanácsban, hí­vogatja a falu népét a gyűlé­sekre, előadásokra, s mint a párt egyik népnevelője, 1945 óta végzi szüntelen felvilágosító munkáját. Csoda-e, ha a múlt év novemberében a község lakói elsó közt jelölték, s választot­ok meg a község legtekintélye­sebb irányító testületé: a tanács, majd a végrehajtó bizottság tágját á. E tisztség szép, de nehéz fel­adatairól beszélgetünk most ott­honában özv. Rácz Jánosáéval. (Jiu indok ntjuyaünáírt — Sok lenne elsorolni, meny­nyi feladata van egy tanács­tagnak — szól ő, s meséli, hogy naponta öt-hat asszony is fel­keresi szociális, csáládi és egyéb problémáival. Van olyan is, aki a más ügyében jön. Egy szerencsétlen csámpai asszony­ról, Szekeres Józsefnéről az egyik szomszédasszony hozta a félhivatalos bejelentést. Az asz- izony férje még az ellcnforra- < több mint 200 halasi, jánoshal­mi és tompái pedagógus járt náluk, akik a termelési eredmé­nyeken kívül megismerték o szocialista nagyüzem munkás- védelmi, szociális cs kulturális létesítményeit. Április 24-én volt a legzsú­foltabb program. Kiskőrösről 115 iskolás gyermek, a városból pedig 61 főnyi isz-tag és egyéni gazda érkezett. Ezen a napon zajlott le a pluszt! ki epedé r el tartósított silótakarmány országos bemu­tatója is. Ezt a Földművelés- ügyi Minisztérium takarmányo­zási osztálya rendezte s dr. Ocsak Imre docens tartott elő­adást a silótakarmány plasztik­kal való fedésének jelentőségű­ről. A tangazdaság silózási eljá­rása a következő: A silózásra szánt takarmányt kombájn vág­ta és vontató szállította a 20 méter hosszú és 5 méter széles falküzi silóba. ,A pótkocsik be­állása után-az oldalfalakat le­eresztették s egy G—35-ös trak­tor a drótkötéllel körülölelt ta­karmányt hátrafelé húzta. Két munkás az igazítást végezte, a traktor pedig állandóan taposta a takarmányt. A munkát nyúj­tott műszakban, három nap alatt befejezték s azonnal ráte­rítették a 30 méter hosszú. és 3 méter széles plasztik lepedőt. Széleit lefoldelték, hogy a ta­karmányt levegő ne érje, a plasztik tőié pedig lucernapoly- vút szórtak, hogy a nap ne süsse át. Az eltírrtás jól sike­rült, az áll-atok szívesen fo­gyasztják az így silózott takar­mányt. Az eljárás hibája, hogy a 0,14 mm vastag plasztik gyor­san szakad és drága — az idén azonban már 0,3 ram-es vas­tagságban késiül s olcsóbb is. így egy négyzetméter fedése csupán mintegy 12 forintba ke­rül. Az eljárást az ország külön­böző részeiről érkezett szakem­berek tekintették meg. s elisme­rően nyilatkoztak a látottakról. A technikum tanárai s a tan­gazdaság dolgozói pedig büsz­kék arra, hogy munkájukra nemcsak a város és a járás, hanem a megye és az egész ország figyel. Ez lelkesíti őket olyan megoldások keresésére, amelyek a szocialista nagyüze­met előre viszik. rJál sikerűit kall a veil is bem i daléi DCe elken léten Szorgos hónapok munkáját kötötték egy csokorba azok az együttesek és szólisták, akik május 2-án részt vettek a KISZ kecskeméti járási kulturális se­regszemléjének döntőjén. A fe­lejthetetlen élményt nyújtó tán­cok, énekek arról tanúskodtak, hogy előadóik nagy gonddal és alapossággal készültek fel a kulturális seregszemlére. A kör­zeti bemutatókon szereplő 129 művészeti csoport és szólista közül a legjobb 43 együttes és egyéni szám nyert jogot arra, hogy a járási kulturális sereg­szemle döntőjén részt vehesse­nek A színjátszó csoportok közül a tiszakécskei művelődési ház együttese Zapolska: Dulszka asszony erkölcse színművével aratott tetszést. Nagy sikert ér­tek el a Helvéciái Állami Gaz­daság színjátszói is György L.: Citeraszó című darabjának be­mutatásával. Az énekkarok vetélkedéséből a tiszakécskei általános iskola úttörő énekkara és a tiszákécs- kei KIOSZ vegyes énekkar ke­rült ki győztesen. Robbanékony, erőteljes tán­üLO-jGülj U3 FILMEK Alvajáró Bonifác dalom alatt súlyosan megsebe­sült, s hónapok óta ismét kór­házban fekszik. Közben család­juk született, de bizony se ru­hanemű, se babakelengye, ami­vel az újszülöttet fogadhatták volna. Rácz néni sietett a ta­nácshoz, s a vb-ülcsen 600 fo­rint gyorssegélyt szavaztatott meg a nehéz anyagi körülmé­nyek között élő családnak. Máskor meg az utcabeli szom­szédok siettek hozzá léleksza- kadva, s kérték, segítsen B. J.-ék családján, mert a része­ges családfő késsel rontott a fiaira. Félelem nélkül kapta magára kendőjét, s rohant a családi tragédia színhelyére, hogy a veszekedők közé állva, a gyil­kosságra kész apa ’kezéből ki­üsse a kést. cAudre. nem jutott pénz... Ilyen és hasonló esetek szin­te naponta előfordulnak Rácz néni életében. Öt mindig az érdek nélküli emberszeretet, se­gíteni akarás vezérli, amikor ,a> családi perpatvarokat elsimít- { ja, vagy segít a bajbajutottá-; kon. S hogy mennyire szeretik vá­lasztói, s mennyire bíznak, hisz­nek benne, akt az is bizonyítja, hogy szavára készeit közös nagy munkákra is. A piactéren az idén nagy víztornyot épített a község, hogy a vízvezetékháló­zatot tovább bővíthesse. Így jut majd víz a Béke utcába is. Csakhogy kevésnek látszott a közscgfejlesztési alapból az er­re fordítható összeg, s Mis kő István, a küzséggazda egyszer említést tett Rácz néninek ar­ról. hogy társadalmi munkával kellene pótolni a hiányzó fo­rintokat. A válasz Rácz néni csendes mosolya volt, majd az a néhány szó, amellyel tudtára \ adta a községgazdának, hogy ők bizony megelőzték a felhívást, mert az utca minden lakója vállalta, hogy saját háza előtt; kiássa a vízvezeték árkát. Ez-; zcl már jelentős költséget taka­rítanak meg, .> május 10-én munkához is látnak. Esziknc Vidéken mutatják be elsőnek a nagy francia nevettető, Fer- nandel új vígjátékát az Alva­járó Bonifácot. A film hőse egy áruházi detektív, akiről kide­rül, hogy éjszakánként nyak­törő utakat lesz meg a házak tetején mint alvajáró. A mu­latságos figura sok izgalmas kalandon esik át, amíg végül — csaknem véletlenül — leleplez egy betörőbandát. A filmet a kecskeméti Városi Mozi mutat­ja be. , Négy kis íurísíedóny siet a kecskeméti ut­cán. Fessek, csinosak a tiszta kék melegí­tőben. túrazsák a há­tukon, az egyiknek még fehér szalag is lobog a hajában. Min­denki utánuk lordul, egy kicsit irigjTik őket az emberek. A vasútállomáson tűnnek élébem ismét, de most már nem né­gyen, hanem legalább harmincán vannak, fiúk, lányok vegyesen. Izgatott beszéd, kaca­gás, és a szülők bú­csúszava hangzik: — Aztán írjatok! Már megy a vonat, mire hallom a vá­laszt: — Hamarább itthon leszünk mini a levél. Könny# a barútko- zás a vonaton, kísérő­jük, a fiatal tanár szí­vesen válaszol, s ebből megtudom, hogy a Börzsönybe mennek kétnapos túrára. Va­lamennyien a Kecske­méti Katona József Gimnázium növendé­kei, s néhány kivétel­lel edzett, »öreg« tu­risták. Tavaly hét al­kalommal voltak az ország legkülönbözőbb vidékén, s az idén is már ez a harmadik komoly kirándulás. A télen még síelni is voltak. Most a május eleji ünnepnapokat használ­ják tel a természetjá­rásra. Három nap alatt mintegy G0 kilométert gyalogolnak és még, ma Uj'ieJ — Diósjenő­ről Csóvánj’oson, a Börzsöny legmagasabb csúcsán át megtesz­nek vagy 14 kilomé­tert. Az erdészházban alszanak, s másnap részt vesznek a nagy országos turistatalál­kozón a Hideghegyen. Lelkesen beszélgetnek a várható szép élnie-; nyékről. Vezetőjük, Urban Sándor biológia és ké­mia szakos tanár, bár »halasi gyerek-, még­is jól ismeri a hegy­vidéket, szenvedélyes turista, s ezt a nagy­szerű" sportot plántálja most bele a növendé­keibe is. Amint látszik, nem is eredménytele­nül. S bár a fiúk — ta­núja voltam o felszál­lásnál —■ lovagi asak. udvariasak . a lányok­kal szemben, velük utazik megnyugtatásul a szülői munkaközös­ség egyik tagja, Tom­pa Lászlóné — szintén pedagógus — és annak férje is. Sokan magukkal vi­szik a növénygyűjtőt is, összekötik a kelle­mest a liásznossal. Mire e sörok meg­jelennek, már friss he­gyi színnel az arcu­kon s talán egy csomó izomlázzr ’» a lábuk­ban, üld, .,ek az : kolapadbe : ’ * mit mesci . 1 tekben, , kirándul.; Egy S7- t. I hazánk 0. dékénel mó_ tek ismx ulátha­yereség­h-i^jrjlnak-i cukkal a tiszakécskei KISZ- szervezet fiú csoportja a leg­jobbak közé került. Nagyszerű felkészültségről tett- tanúbizony­ságot a nyárlőrinci KISZ leány tánccsoportja is. A bemutatón részvevő zene­karok közül a lajosmizsei KISZ tánczenekara szerepelt a leg­jobban. A szavalok versenyében ki­tűnő előadókat ismertünk meg. Csepeli Szabó Béla: Énei; a pártról című versét Máié End- re és Lendvai Ferenc tolmácsol­ták zenei kísérettel. Nagy él­ményt nyújtott Halasz L.: Lines című műve Bakacsi Sándor elő­adásában. Az egyéni énekszólók közül Olajos László népdalokkal, a Seres—Bukovszky kettős ope* rettrészlelekkel, a 62 esztendős örökifjú Farkas néni népdalai­val aratott sikert. A járási kulturális sereg­szemle bíráló bizottsága a nép­művelési munkában legjobb eredményt felmutató községet, Lajosmizsét emlékzászlóval ju­talmazta meg. Szabó Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom