Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

1959. május 23. kedd 3. oldal Kis dolgokon is sok múlik A kommun isi ti hat, a pártot a munkásosztállyal, az egyes munkásokkal elsősorban eszméink igazsága és az köti össze, hogy sohasem szűntünk meg küzdeni a munkások ügyé- ért, Felszabadult, s szilárd mun- káshataiommal fémjelzett or­szágunkban a szocializmus épí­tésének, előrehaladásunknak zá­logát éppen ez, a kommunista eszméken nyugvó összetartás és kapcsolat jelenti. 1' már senki sem Vonhatja la •, hogy különösen az el­ír,,... .vét, illetve két és fél esztendő alatt a párt olyan szo­rossá tette az ót »kitermelő'« osztállyal kapcsolatait, amire történelmünkben nem igen volt még példa. A pártnak a mun­kásosztállyal való összeforrott- sága érvényre jut politikánk minden részletkérdésében, g. ..- korlatunkban, legyen az állam- cezetési, gazdasági, kulturális, vagy bármilyen más kérdés. A munkásosztály válasza a párt márciusi határozatára és azok a nagyszerű kezdeményezések, amelyek a hároméves terv ha­táridő előtti teljesítését, a szo­cialista rend felépítésének meg­gyorsítását célozzák, fényes bi­zonyítékai annak, hogy helyes úton járunk. Mindez azt jelentené, hogy már minden tökéletes rendben van, hogy a munkás­osztály és a párt, a munkások és a vezetők kapcsolatain nincs már mit javítani? Távolról sem jelenti ezl. Létünk és előreha­ladásunk ez a legfőbb biztosí­téka természetesen még sok kí­vánni valót hagy maga után. Politikai irányvonalunk, alap­vető intézkedéseink kétségtele­nül helyesek. Nem itt, hanem más tekintetben kell javításo­kat eszközölni. A javítani valók között lényeges és fontos he­lvet foglal cl a veartök és a Megjegyzés Lomtárba illő szemlélet Eldöntött dolog, hogy néhány évvel ezelőtt a szocialista mun- aaverseny eredményeinek nép­szerűsítésénél itt-ott előfordul­tak hibák is. Megyénk üzemei közül nehány üzemi bizottság ebből olyan következtetést vom le, hogy a verseny nyilvánossá­ga nem nagyon fontos... Vajon miként vélekednek er­ről a dolgozók? — Kevés, ha csak a termelési értekezleten hallunk arról, hogy versenytársaink mennyire ha­ladtak — mondják a Kiskunfél­egyházi Gépgyár, a Kecskeméti Zománcipari Müvek Kecskeméti Gyáregysége, a Kecskeméti Ci­pőgyár dolgozói. A nyilvánosság igénye külö­nösen most, a kongreszusi ver­seny kapcsán növekedett meg. Töub üzemünkben — a Tisza- kécskci Permetezógépgyárban. a Bányászati Berendezések Gyá­rában — a munkások mégsem tudhatják meg, mit kell ten- niök, mert az üzemi bizottság hallgatólagosan így vélekedik: ha a verseny táblára kiírom a dolgozó nevét és eredményét, vagy a hangoshiradooan közre­adom, ki hol tart. akkor -regi rossz módszert« elevenítek fel. Ettől nem kell félni egyetlen üzemi bizottságnak sem, hiszen a munkások mar regen eluón- -óuen, nogy a verseny nyilvá­nosságára, a versenysedv táplá­lása celjaool, továbura is szük­ség van. Vajon hogyan akarja az üzemi bizottság segíteni a márciusi határozatoan ajánlott célok elérését, ha erről a fontos segítő eszközről lemond? Befejezésül csak annyit: azok­ban az üzemekben, ahol még a verseny nyilvánosságának bizto­sítása nem kielégítő, ott lom­tárba kell dobni azt a ki nem mondott szemléidet, mely ma még ezt a helytelen gyakorlatoi szüli: a vízzel kiöntjuk a gye­reket is. Egyszóval — nyilvánosságot kérnek versenyüknek a munká­sok. 0 lsek a háterúban, kisek a békében is Kiskunmajsa. Vi­har és villámlás. Az égiháboru ott dühöng egy kis tú­lija íoiótt. A földre lecsapó sistergő vnlam felgyújtja a tanya teteje!. Láng­ra lobban a száraz nad. s velőkig hat az emberek ketség- beesett sikolya: Se­gítség: Ki hallja a szót a ctörgesben? Sen­ki! Messze van a segítség!... Am a laktanya kapuja benépesedik. Szov­jet katonák és tisz­tek másodpercek alatt; a tűzvésznél vannak. Nem volt munkások kapcsolatainak min­dennapos megnyilatkozásai és formái. Itt, ebben a kérdésben, egyes kommunisták és egyes vezetők gyakorlata bizony sok esetben eltér eszméink és meg­győződésünk szellemétől. Ha as említett kérdést tüzetesebben vizsgáljuk, sok téves szemléletbe es sok hely­telen gyakorlatba ütközünk. Nemrégiben megyénk egyik igen jelentős üzemében vizsgalat folyt, amely arra volt hivatva, hogy megállapítsa a munkások körében milyen mély gyökeret vert a párt márciust határozata és a pártkongresszus tisztele­tére indított szocialista munka- verseny. A vizsgálatot végző' elvtársak a gj7ár különböző mű­helyeiben — helyi elv társak kí­séretében — 20—30 tősgyöke­res, tehát nem új munkással beszélgettek, akiknek szinte egyöntetű volt az álláspontjuk, hogy a határozatról hallottak, emlékeznek is bizonyos gyűlé­sekre, ahol erről volt szó, a munkaverseny-mozgalom fel­lendítését helyeslik, de részle­tesebben, hogy mindez miért kell, nem tudják. A kézzelfogható és ' megcáfol- hataian bizonyítékok ellenére a gyár igazgatójának, »áld va­laha maga is munkás volt«, az volt a véleménybe, hogy az olyan munkás, aki nem ért az első szóból, az nem sokat er... Vagy vegyünk egy másik pél­dát. üzemeinkben a munkaíe- gyelem még nem tart ott és nem olyan szilárd, mint ann- lyenre szükség lenne. Ezért is, meg más indokok alapján is szükséges, hogy a vezetők, kü­lönösen a gazdasági vezetők a szigorú, fegyelmezett, elnézés nélküli vezetést folytassák. Ez­zel egyet lehet érteni. De azzal már nem, hogy egyik-másik, fő­leg gazdasági vezetőnk a te­»WVVWWWWWV' A napokban hozták létre Kis- kunmajsán a Kiskunmajsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társu­latot. Az alakuló ülésen a Sze­gedi Vízügyi Igazgatóság részé­ről Sándor .József, a MÉSZÖV képviseletében Kancsár Sándor / ----------------------­Sz erkesztői üzenetek Lázár Lászlóné, Kecskemét. Ke­lvinre jogos, de a végleges választ a városi tanácstól kapja meg, ahova levelét elküldtük. Pintér József, Kecskemét. Leve­lében irt problémát a szerkesztőség kivizsgálta. Megállapítottuk, hogy ont rosszul tájék rzlatták. Bajusz János, Solt. Ügyére a me­gyei bíróság ad választ. Kunszentmiklósi gyalogjárók. Ké­tesük jogos, s ezért a dunavecsei rendőrkapitányság intézkedik majd. Beehcrer Károly, Baja. A vizs­gálatot a MÁV Szegedi Igazgató­sága ejti meg. ,♦♦»♦♦♦»♦♦»♦♦»»♦♦♦•♦♦♦ tQmßmc „Egy különös kérdéssel for­dulunk Önökho;. Nem tudjuk, mi az oka, hogy falunkban a szórakozni vágyó fiatalság nem elégítheti ki igényét. Ugyanis a községben még egy ping-pong asztal sincs — írja a mélykúti fiatalok nevében egyik olva­sónk. A levelet a községi tanács végrehajtó bizottságának küld­tük el, ahonnan az alábbi vá­lasz érkezett: „A községi tanács rendelke­zésre bocsátott egy aszlalitenisz­KAFNAK SPORTFELSZERELÉST — NEM TERJESZKEDIK V VÁLLALAT — A KÉMÉNYT KIJAVÍTJÁK — VÁLASZ VARGA JÁNOSNAK Esti ken a kivilágított Budapesti laari Vásárról. felszerelést a kultúrotthonnak. Az igazgató a helyi KISZ-szer- vezeuel karöltve ezt a felszere­lést átadta az öregmajori KISZ- szervezetnek. A helyi földmű­vesszövetkezet ígérete ellenére sem adott a fiataloknak asztali- tenisz felszerelést, ezért a ta­nács v. b. intézkedésére a leg­rövidebb időn belül megkapják a fiatalok a kórt ping-pong asz­talt.” \ * Ríqkert Ádámné Kecskemét, Városi Barakk 1. sz. alatti ol­vasónk azzal a kéréssel fordult [szerkesztőségünkhöz, hogy ér- fdeklődjünk a Kecskeméti Épü- tletlakatosipari Vállalatnál, mi­ikorra tervezik a gyár további Iterjeszkedését, mert bizonyta- | lanságban élnek, s nem merik [bevetni konyhakerti ükét. ♦ A levelet az Épületlakatos- Jipari Vállalatnak küldtük el, [ahonnan Benke János - igazgató |megnyugtató választ adott. j »Ebben az évben a vállalat ♦nem terjeszkedik. A jövőre vo- fnatkozóan vállalatunk és a köz­iigazgatási hatóságok közös I együttműködése alapján kerül j sor arra, hogy a vállalat a váro- Jsi lakóhely felé terjeszkedjen. ♦ Erre csak akkor kerül sor, ha [már megoldást nyert a jelenleg iotl lakó családok megfelelő el­| helyezése.« ♦ l ♦ ♦ Két levél is érkezett a Kecs­kemét, Dózsa György út 19. sz. ♦ alatti bértjazbcl. amelyek arról. panaszkodnak, hogy az ötös tömb hat lakásában a kémény nem jó, füstöl, s a lakásokban már minden olyan kormos, mintha évek óta nem lenne ta­karítva. Arra kérnek bennün­ket a levélírók, hogy járjunk el az építtető, vállalatnál a ké­mény megjavítása ügyében. A kérelmet eljuttattuk az É. M. Bács-Kiskun megyei Állami Építőipar, Vállalatnak, ahonnan Neiner János igazgató az aláb­biakat közölte: „A kémény rossz üzemelése nem a mi munkánk következ­ménye. A kijavítás érdekében a beruházót megkerestük, aki vál­lalta a többíetkülönbség meg­térítését. A kéményt megtold- -juk és ellátjuk szélkakassal. Addig is kérjük a lakók türel­mét.” Varga János zol ti olvasónk levelében egy vitás örökösödési ügyében kérte segítségünket. Levelét jogi tanácsadónknak, dr. Kolozsi R. Gyula ügyésznek küldtük el. Válaszában-a követ­kezőket írja: , ..Ügyében hagyatéki eljárás­ból kell kiindulni. A kérdéses ingatlan telekkönyvi átírását a hagyatékadó végzés szerint kell eszközölni. Ha ettől eltérő mó­don történt, úgy forduljon a közjegyzőhöz és kérjen tőle fel­világosítást. Ha nőm fordult ebi tévedés és Ön mégis úgy látja, hogy sérelem érte, indítson pert a jogtalan örökös ellen.” ból tetőt emelnek a sapkáját vesztett ház fölé. Most mái egymásra is néz­hetnek. Kormosak, perzseltek, de bol­dogok! Megmoso­lyogják , egymást. Ha nagyszavú ember volnék, el­mondanám mindezt a most tanácskozó genfi urak egyik­másikának, azt is hozzátéve, hogy ne­künk már kevés ez a szép mondás; szovjet—magyar barátság! Mi ennél sokkal, de sokkal többet érzünk! Dobák Sándor levelező idejük még átöl­tözni sem, s néhány másodperc múlva kormos lesz a szép kimenő ruha. Száll a szikra, a korom, perzseloctik a ruha és a test is. Visz- szatarthatja-e mind­ez a vörös kakas megfékezőit? Nem! Leszedték már a tetőt. A tűz több kárt nem tehet a padláson levő hol­mi között. Megered az eső, s zuhog eszeveszett módon. Mi lesz, ha ■ beázik az épület, s leomlik a fal? Erre is ad­nak gyógyírt a szovjet katonák. Hatalmas ponyvák­vett részt. A községi tanácsel­nök üdvözlő szavai után Ku-> i'ucz Gyula ismertette a Víz-; gazdálkodási Társulat feladatait- Ezután Gajdár Sándor, a Víz-i gazdálkodási Társulat szervező-! je felolvasta az alapszabályokat.! A népes gyűlés a pontokban j megfogalmazott programmal 1 egyetértett, s megválasztotta az] öttagú igazgatóságot, valamint; a háromtagú felügyelő bízott-1 ságot. < A társulat ezek szerint 9500, kát. hold földön, 240 egyénileg] dolgozó paraszt, 3 termelőszö-l vetkezet, az állami tartalékfol-j deket képviselő községi tanács,; valamint a legeltetési bizottság] részvételével alakúit meg. A] község 52,2 százaléka tagja lett; a vízgazdálkodási társulatnak. ; Horváth József levelező' lUciraliikull a Kiskianmajsa és YidéJic YizgazdáI kotlási Társulat ] gyeimet és a szigorúságot több esetben a durvaságig fokozza. | Elég sok panasz hallat­szik még az egyes munkások személyi, ügyeinek intézése kö­rül is. Mindenki tudja, hogy üzemeink és vállalataink ve­zetői nagyon fontos munkát végeznek. Olyan feladatokat oldanak meg, amely sok em­ber boldogulását viszi eiöre. Mégsem helyeselhetjük, ha errs való hivatkozással nemtörődöm­séget vagy hanyagságot tanú­sítanak az egyes embenől való gondoskodásban. Mind a három példa azt bi­zonyítja, hogy a párt és a mun­kásosztály, a vezetők és a mun­kások kapcsolataiban az alap­vető összetartó tényezők mel­lett még vannak kisebb jelen­tőségű, a kapcsolatokat nem erősítő, hanem romboló jelen­ségek is. Minden vezetőnek\neg kell értenie, hogy azok a szá­lak, amelyek összekötnék ben­nünket a dolgozó emberek mil­lióival, bonyolultak és rendkí­vül szerteágazóak. Ha összefor- rottságunkat tovább akarjuk fejleszteni —r mint ahogy ez kötelességünk is —, akkor fi­gyelmünket nemcsak azokra a tényezőkre kell kiterjeszteni, amelyeket a legfontosabbnak tartunk, hanem azokra is, ame­lyek látszólag kisebb jelentő­séggel bírnak. Romsics perelte WWSfMim FÜLÖFHAzAN. a kommunis­ták kezdeményezésére a helyi tanács tagjai fölkeresték válasz­tóikat. Az időszerű politikai kérdésekről, valamint a soron- levö mezőgazdasági munkák jó elvégzéséről, a márciusi párt- határozat végrehajtásáról beszél­gettek velük. A BAJAI JÁRÁS községei­ben e hét folyamán békenagy­gyűléseket tartanak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom