Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-24 / 120. szám

1959. május 24, vasárnap S. old a Négy ember öt kérdésre válaszol — Interjú az utcán — rjTf Ú3 FILMEK Csodagyerekek Á kecskeméti utcákat járva négy járókelőhöz intéztünk kér­déseket arról, hogy mit tudnak a város fejlődéséről; hajlandók lennének-e és milyen cél érde­kében társadalmi munkát vé­gezni; milyen újságokat, köny­veket olvasnak; mi a vélemé­nyük a paraszti életről, s en­nek most folyó átalakulásáról, tudnak-e a külügyminiszteri ér­tekezletről, s mit várnak attól. Hogy látja as egyéni és a tss-tag ) A kérdéseket valamennyien komolyan vették, s őszintén, minden kertelés nélkül hang- eottak a válaszok. A kérdezet­tek — V. M. 16 éves konzerv­gyári idénymunkás leány, I. G. ötvenéves, három holdas egyé­nileg gazdálkodó, V. I. harminc év körüli termelőszövetkezeti tag és B. P. harminchét éves útépítő munkás — egyöntetűen elismeréssel nyilatkoztak a vá­ros fejlődéséről. Legfeltűnőbb számukra is a nagyarányú la­kásépítkezés, a parkok, utcák rendezése. Szinte egyformán ér­dekli őket a városrendezés to­vábbi sorsa, s a tervek meg­valósítása érdekében társadal­mi munkára is, kivétel nélkül, Szívesen vállalkoznának. Újságot mind a négy ember olvas. A megyei lapon kívül V. M. a Nők Lapját, Ország-Világ­ot, I. G. a Szabad Földet, V. I. ez Esti Budapestet. Érdekes, hogy amíg az egyénileg gazdál­kodó I. G.-nek már nincs ideje könyveket is olvasni, addig a fiatal termelőszövetkezeti tag szinte tucatszám tanulmányozza a legújabb, legjobb termelési módszerekre oktató mezőgazda­sági szakkönyveket. De más lé­nyeges különbség is tapasztal­ható az Interjúra adott vála­szok összehasonlítása révén az egyéni gazda és a termelőszö­vetkezeti tag között. Amíg a termelőszövetkezeti tag őszin­tén hangsúlyozza, hogy »én minden gondolatommal a nagy­üzemi gazdálkodást támogatom, mert a gépek a mezőgazdaság­ban is sokkal többre képesek, mint az ember — s munkájuk által könnyebbé válik az éle­tünk« — addig az egyéni I. G. azzal érvel, hogy ő egyénileg még mindig tud annyit termel­ni a földjén, amiből megél, ami neki elég. Ki mit tud a genfi értekezletről Nem vitatkozom vele, hiszen az igényeit nem ismerem. De az tény, hogy öt gyermeke kö­zül egy sem tört lándzsát az apai birtok mellett, hiszen sa­ját bevallása szerint mind az öten az iparban dolgoznak. Mondhatják azt is, hogy biz­tosan ahhoz volt kedvük. Le­het. De az is éppilyen való­színű, hogy a megváltozott igé­nyeiket már nem elégítette ki az egyszerűen csak a megélhe­tést biztosító kisparcellás gaz­dálkodás, az évtizedek megszo­kásaival fogvatartó élet. Jellemző mozaikja volt a vá­laszoknak a külügyminiszteri értekezletre vonatkozó része is. Míg az útépítő munkás, s a szövetkezeti tag részletesen fej­tegette véleményét a külpoliti­kában mutatkozó »erőpolitika« megváltozásáról, a szocialista Az ipari kiállításon láttuk tábor erősödéséről, i latolgatta a külügyminiszterek megegyezé­sének lehetőségeit — addig a parasztember kissé röstellkedve vallotta be, hogy ő bizony még nem olvasott a külügyminiszte­rek értekezletéről. Az idénymunkás kislány, akit leginkább a szórakozás, a di­vat, s a KISZ-munka érdekel, egyéni gondjairól szólva beval­lotta, hogy szeretne elkerülni otthonról, mert édesanyjával nem tud »kijönni«. Dolgozni szeretne — állandó munkás­ként, hogy anyagilag függetle­níthesse magát. Legnagyob ke­serűsége, hogy édesanyja min­denáron el akarja tiltani az if­júsági szervezet látogatásától. A napokban is kékre-zöldre verte, mert elment egy KISZ- rendezvényre, ahol pedig — a kislány bevallása szerint is — sokkal rendesebben viselkednek a fiatalok, mint bármely más szórakozóhelyen. A KISZ és a szülők Az útépítő munkás csak hosz- szabb tétovázás után vallja be, hogy neki legnagyobb gondja a lakás. Most nyolcán laknak egyszoba-konyhában. Szeretné, ha legalább a sógoráék, akik szintén velük laknak, s a férfi gépgyári munkás — kaphatná­nak majd egy új lakást. A tsz-tag motorkerékpárt szeretne amire már most gyűjti a pénzét, az egyéni parasztember pedig jövőjén töpreng. Ahány ember, szinte annyi­féle egyéniség, gondolkodás- mód. De érdekes, hogy bizonyos vonatkozásokban találkoznak gondolataik. Szinte egytől egyig napjaink kérdéseivel vívódnak, s ez teszi őket elvalaszthatat- lanná a nagy közösségtől — a társadalmi élettől. Csökkent az állásidő, nőtt a termelékenység A Bajai Gyapjuszövetgyárban — a kongresszusi verseny ered­ményeképpen — napról-napra változik a termelés állása, A legfrissebb értékelés sze­rint a fonóda dolgozói a ko­rábbi 6.1 százalékos állásidőt 8.7 százalékra csökkentették. A kártoló dolgozóink is komoly mértékben csökkentették az ál­lásidőt, s ennek révén nőtt a termelékenység, A szövődében a géphatásfok emelésével nö­velték az egy főre eső termelé­kenységet, Míg tavaly a negyedik ne­gyedévben 68—69, az idén az I. negyedévben pedig 70 százalék volt a szövődéi géphatásfok, — addig április hónapban ez a szám 72,3 százalékra emelkedett. Egy nemzedék sziporkázóin szellemes önvallomása — talán ez a legtalálóbb, amit erről az új, magyarul beszélő nyugat­német filmről elmondhatunk. Arról a német generációról be­szél a történet, amely a század elején született, átélte az első világháborút és előkészítette a másodikat. A tanulság a ma nemzedékéhez is szól: ne enged­jétek, hogy az esztelenség és a gonoszság ismét győzedelmes­kedjék az értelem és az em­berség felett. Kurt Hoffmann rendező mes­terien adagolja a feszültségei és a feloldódást, drámai hely­zeteket tud teremteni és a film szereplői kitűnő művészek. Nem volt könnyű dolga ebben a filmben a maszkmesternek sem, hiszen a szereplők csaknem 30 évet öregszenek a vásznon. A szép fényképezés mindenben aláhúzza az alkotók öngúnyoló, szatirikus mondanivalóját. Wtelyén kellett legyen az *-* es?ük és szivük azoknak a talpraesett és vállalkozó szel­lemű kecskeméti iknek, akik kedden este sikerrel meg akar­ták válaszolni a furfangosok országos bajnoksága kecskeméti elődöntőjén a nekik szegezett kérdéseket és jól teljesíteni akar­ták az ötletes ügyességi próbá­kat. A z Országos Rendezőiroda újszerű kollektív társas­játék megteremtését célzó igye­kezete, amint a két kecske'néti mérkőzés is mutatta, sikerrel járt. A feladott kérdések, a társadalmi élet, a földrajz, a politika, az irodalom általános műveltség körébe tartozó alap­ismereteit tartalmazták, és le­hetőséget adtak annak megmu­tatására is, vajon a mai embe­rek — illetve a vállalkozó szel­lemű »furfangosK-jelöltek har­monikusan fejlődtek-e, képes­ségeik, készségeik megütik-e a kívánt mértéket. Mert nem könnyű dolog például nem egé­szen két perc alatt felgombolyí­tani jókora hosszúságú hímző- pamutot és közben gyorsan be­A »Fekete-tenger-« partjánál,, • magyar hajóipar kiállításán.! Előtérben a Dunai Hajógyár’ szép kivitelű motorcsónakja. Az Esti Egyetem programiából Május 25-én este fél 6 órai; •kezdettel Kecskeméten, a me-: gyei pártiskola épületében (Rá-: Ííóczá út 3., I, emelet, tanácste-: rém) az Esti Egyetem elsőéves; bal Igatói számára nyilvános elő­adást tartanak a Társadalmi tu» dat és formái (vallás) címmel. Előadó; Maruzs József elvtárs, * megyei pártiskola igazgatója. Az előadásra az Esti Egyetem igazgatósága meghívja a téma Iránt érdeklődő dolgozókat. 1141 1141 Beköltözhet« kis kertes HAZAT VENNÉK. Címet a kiadóba kéret 1141 Egy képviselő hétköznapja A Bács-Kiskun megyei Nőta- náfcs elnöke és megyénk egyik országgyűlési képviselője Pan- kovics Józsefné. Nemcsak nevét, őt magát is bizonyára sokan is­merik, hiszen tanácsért, segít­ségért munkássága alatt szinte megszámlálhatatlan asszony, leány fordult hozzá. Most mi is felkerestük kérdéseinkkel, — Hogyan tudja összeegyez­tetni, összehangolni képviselői és nőmozgalmi feladatait? — Az országgyűlési képvise­lő munkáját nem lehet elvá­lasztani a nőmozgalomtól, még akkor sem, ha az illető képvi­selő nem éppen női problémák megoldásával foglalkozik állan­dóan. Nálam mindkettő szoro­san összetartozik, s ez kivált­képpen alkalmas sokrétű fel­adatok megoldására. Megyénk problémáit és gondjait — ha Van rá lehetőség — az ország- gyűlés elé terjesztem. Nemré­giben például az egyik bájai kebelezni éspedig <*kulturált« körülmények között, tányérról villával ,— egy szelet tortát. Azt sem olyan egyszerű dolog pár másodperc alatt eldönteni, vajon az Eiffel-torony maga- sabb-e, vagy a Cheops-piramis? No de ne áruljunk el »hadi- titkot*, hiszen —- amint hírlik — ezt az ügyes gondolatokat ébresztő társasjátékot Kecske- méten még egyszer vágigjátsz* hatják majd a nézők és a ver-* senyzők, Azt azonban nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk a sok eléggé tartalmatlan és —• valljuk be őszintén ~ néha erősen vitatható értékű esztrád- műsor után talpraesett kezdet ményezés volt országos műsort rendező szervünk részéről a furfangosok versenyének meg- rendezése és csöppet sem von le a kezdeményezés értékéből, hogy az ötlet nem fémjelzetten eredeti, s a külföld hasonló ver- senyéinek példájából született. A z arány is egészséges volt. Könnyű, kellemes zenei szórakozást nyújtott a kitűnő Holéczy-zenekar, szépen énekel­tek a szólisták is, azonban mindez nem terelte el a figyel­őmet a lényegről. A szórakoztató | műsor középpontjában maradt laz elmeélesítő, ügyességre ne- tvelő, vidám társasjáték, a fúr- \fangosok derűs viaskodása az '.idővel, s különösen az előadás I kezdetén, az elfogódottsággal. •Hiszen látszott, hogy a verseny­be jelentkezett kecskemétiek \közül jó páran talán még soha­sem fordultak meg a »világot íjelentő deszkákon«. Pálos Mik- llős játékmesteri szerepében ta- Ipintatosan és hangulatosan járt |cl. Gondosan ügyelt arra, hogy ynég a kudarcok se tüntessék ifel a vállalkozókat nevetséges ; színben. | [£°gy pedig kielégítsük a J kíváncsiságát azoknak a ?kecskemétieknek is, akik a zsú- jfolásig megtelt két előadásra {már nem kaptak jegyet, el- tmondhatjuk, hogy Kecskemét- ;rői két ügyes »furfangos« jutott í az országos döntőbe: Kiss Ilona, ia Bányai Júlia Gimnázium nö­vendéke és Király Sándor raj- tzoló. Mindketten meghívót kap- \tak a budapesti országos dön- itőre, mint a rendezőiroda ven- Xdéaei, Csákit Lajos nak is őszinte pártfogója; Mi­lyen gyakorlati tevékenységben nyilvánul ez meg? — kérdez­zük őt tovább. — Legfőbb törekvéseim közé tartozik, hogy ha megkezdi működését a kecskeméti re­szelőgyár, ott főként a gimná­ziumot végzett fiatalokat al­kalmazzák szakmunkásként. A fiatalok nagy százalékát vonzza az ipari foglalkozás, s ha a re­szelőgyár felépül, nagyon sok fiatal megtalálhatná ott számí­tását, életcélját. Elmondja még, hogy sokan fordulnak hozzá iskolai problé­mákkal. Ezek egyike a gyer­mekszíndarabok bemutatásával kapcsolatos kérelem, illetve ta­nácskérés. Ö maga jár utána, hogy az iskolákban minél több színdarabot rendezzenek és ta­nuljanak be a fiatalok, — s ezzel az iskolások műveltsége növekedjék, ■bs Kohl » üzem asszonyai megkértek, hogy az országgyűlés alkalmával hi­vatalos személyekkel beszéljek, illetve tárgyaljak az üzem nap­közi otthonának helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. — Hallottuk, hogy a fiatalok­Jól vizsgáztak a kecskeméti furfangosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom