Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-24 / 120. szám
1959. május 24, vasárnap S. old a Négy ember öt kérdésre válaszol — Interjú az utcán — rjTf Ú3 FILMEK Csodagyerekek Á kecskeméti utcákat járva négy járókelőhöz intéztünk kérdéseket arról, hogy mit tudnak a város fejlődéséről; hajlandók lennének-e és milyen cél érdekében társadalmi munkát végezni; milyen újságokat, könyveket olvasnak; mi a véleményük a paraszti életről, s ennek most folyó átalakulásáról, tudnak-e a külügyminiszteri értekezletről, s mit várnak attól. Hogy látja as egyéni és a tss-tag ) A kérdéseket valamennyien komolyan vették, s őszintén, minden kertelés nélkül hang- eottak a válaszok. A kérdezettek — V. M. 16 éves konzervgyári idénymunkás leány, I. G. ötvenéves, három holdas egyénileg gazdálkodó, V. I. harminc év körüli termelőszövetkezeti tag és B. P. harminchét éves útépítő munkás — egyöntetűen elismeréssel nyilatkoztak a város fejlődéséről. Legfeltűnőbb számukra is a nagyarányú lakásépítkezés, a parkok, utcák rendezése. Szinte egyformán érdekli őket a városrendezés további sorsa, s a tervek megvalósítása érdekében társadalmi munkára is, kivétel nélkül, Szívesen vállalkoznának. Újságot mind a négy ember olvas. A megyei lapon kívül V. M. a Nők Lapját, Ország-Világot, I. G. a Szabad Földet, V. I. ez Esti Budapestet. Érdekes, hogy amíg az egyénileg gazdálkodó I. G.-nek már nincs ideje könyveket is olvasni, addig a fiatal termelőszövetkezeti tag szinte tucatszám tanulmányozza a legújabb, legjobb termelési módszerekre oktató mezőgazdasági szakkönyveket. De más lényeges különbség is tapasztalható az Interjúra adott válaszok összehasonlítása révén az egyéni gazda és a termelőszövetkezeti tag között. Amíg a termelőszövetkezeti tag őszintén hangsúlyozza, hogy »én minden gondolatommal a nagyüzemi gazdálkodást támogatom, mert a gépek a mezőgazdaságban is sokkal többre képesek, mint az ember — s munkájuk által könnyebbé válik az életünk« — addig az egyéni I. G. azzal érvel, hogy ő egyénileg még mindig tud annyit termelni a földjén, amiből megél, ami neki elég. Ki mit tud a genfi értekezletről Nem vitatkozom vele, hiszen az igényeit nem ismerem. De az tény, hogy öt gyermeke közül egy sem tört lándzsát az apai birtok mellett, hiszen saját bevallása szerint mind az öten az iparban dolgoznak. Mondhatják azt is, hogy biztosan ahhoz volt kedvük. Lehet. De az is éppilyen valószínű, hogy a megváltozott igényeiket már nem elégítette ki az egyszerűen csak a megélhetést biztosító kisparcellás gazdálkodás, az évtizedek megszokásaival fogvatartó élet. Jellemző mozaikja volt a válaszoknak a külügyminiszteri értekezletre vonatkozó része is. Míg az útépítő munkás, s a szövetkezeti tag részletesen fejtegette véleményét a külpolitikában mutatkozó »erőpolitika« megváltozásáról, a szocialista Az ipari kiállításon láttuk tábor erősödéséről, i latolgatta a külügyminiszterek megegyezésének lehetőségeit — addig a parasztember kissé röstellkedve vallotta be, hogy ő bizony még nem olvasott a külügyminiszterek értekezletéről. Az idénymunkás kislány, akit leginkább a szórakozás, a divat, s a KISZ-munka érdekel, egyéni gondjairól szólva bevallotta, hogy szeretne elkerülni otthonról, mert édesanyjával nem tud »kijönni«. Dolgozni szeretne — állandó munkásként, hogy anyagilag függetleníthesse magát. Legnagyob keserűsége, hogy édesanyja mindenáron el akarja tiltani az ifjúsági szervezet látogatásától. A napokban is kékre-zöldre verte, mert elment egy KISZ- rendezvényre, ahol pedig — a kislány bevallása szerint is — sokkal rendesebben viselkednek a fiatalok, mint bármely más szórakozóhelyen. A KISZ és a szülők Az útépítő munkás csak hosz- szabb tétovázás után vallja be, hogy neki legnagyobb gondja a lakás. Most nyolcán laknak egyszoba-konyhában. Szeretné, ha legalább a sógoráék, akik szintén velük laknak, s a férfi gépgyári munkás — kaphatnának majd egy új lakást. A tsz-tag motorkerékpárt szeretne amire már most gyűjti a pénzét, az egyéni parasztember pedig jövőjén töpreng. Ahány ember, szinte annyiféle egyéniség, gondolkodás- mód. De érdekes, hogy bizonyos vonatkozásokban találkoznak gondolataik. Szinte egytől egyig napjaink kérdéseivel vívódnak, s ez teszi őket elvalaszthatat- lanná a nagy közösségtől — a társadalmi élettől. Csökkent az állásidő, nőtt a termelékenység A Bajai Gyapjuszövetgyárban — a kongresszusi verseny eredményeképpen — napról-napra változik a termelés állása, A legfrissebb értékelés szerint a fonóda dolgozói a korábbi 6.1 százalékos állásidőt 8.7 százalékra csökkentették. A kártoló dolgozóink is komoly mértékben csökkentették az állásidőt, s ennek révén nőtt a termelékenység, A szövődében a géphatásfok emelésével növelték az egy főre eső termelékenységet, Míg tavaly a negyedik negyedévben 68—69, az idén az I. negyedévben pedig 70 százalék volt a szövődéi géphatásfok, — addig április hónapban ez a szám 72,3 százalékra emelkedett. Egy nemzedék sziporkázóin szellemes önvallomása — talán ez a legtalálóbb, amit erről az új, magyarul beszélő nyugatnémet filmről elmondhatunk. Arról a német generációról beszél a történet, amely a század elején született, átélte az első világháborút és előkészítette a másodikat. A tanulság a ma nemzedékéhez is szól: ne engedjétek, hogy az esztelenség és a gonoszság ismét győzedelmeskedjék az értelem és az emberség felett. Kurt Hoffmann rendező mesterien adagolja a feszültségei és a feloldódást, drámai helyzeteket tud teremteni és a film szereplői kitűnő művészek. Nem volt könnyű dolga ebben a filmben a maszkmesternek sem, hiszen a szereplők csaknem 30 évet öregszenek a vásznon. A szép fényképezés mindenben aláhúzza az alkotók öngúnyoló, szatirikus mondanivalóját. Wtelyén kellett legyen az *-* es?ük és szivük azoknak a talpraesett és vállalkozó szellemű kecskeméti iknek, akik kedden este sikerrel meg akarták válaszolni a furfangosok országos bajnoksága kecskeméti elődöntőjén a nekik szegezett kérdéseket és jól teljesíteni akarták az ötletes ügyességi próbákat. A z Országos Rendezőiroda újszerű kollektív társasjáték megteremtését célzó igyekezete, amint a két kecske'néti mérkőzés is mutatta, sikerrel járt. A feladott kérdések, a társadalmi élet, a földrajz, a politika, az irodalom általános műveltség körébe tartozó alapismereteit tartalmazták, és lehetőséget adtak annak megmutatására is, vajon a mai emberek — illetve a vállalkozó szellemű »furfangosK-jelöltek harmonikusan fejlődtek-e, képességeik, készségeik megütik-e a kívánt mértéket. Mert nem könnyű dolog például nem egészen két perc alatt felgombolyítani jókora hosszúságú hímző- pamutot és közben gyorsan beA »Fekete-tenger-« partjánál,, • magyar hajóipar kiállításán.! Előtérben a Dunai Hajógyár’ szép kivitelű motorcsónakja. Az Esti Egyetem programiából Május 25-én este fél 6 órai; •kezdettel Kecskeméten, a me-: gyei pártiskola épületében (Rá-: Ííóczá út 3., I, emelet, tanácste-: rém) az Esti Egyetem elsőéves; bal Igatói számára nyilvános előadást tartanak a Társadalmi tu» dat és formái (vallás) címmel. Előadó; Maruzs József elvtárs, * megyei pártiskola igazgatója. Az előadásra az Esti Egyetem igazgatósága meghívja a téma Iránt érdeklődő dolgozókat. 1141 1141 Beköltözhet« kis kertes HAZAT VENNÉK. Címet a kiadóba kéret 1141 Egy képviselő hétköznapja A Bács-Kiskun megyei Nőta- náfcs elnöke és megyénk egyik országgyűlési képviselője Pan- kovics Józsefné. Nemcsak nevét, őt magát is bizonyára sokan ismerik, hiszen tanácsért, segítségért munkássága alatt szinte megszámlálhatatlan asszony, leány fordult hozzá. Most mi is felkerestük kérdéseinkkel, — Hogyan tudja összeegyeztetni, összehangolni képviselői és nőmozgalmi feladatait? — Az országgyűlési képviselő munkáját nem lehet elválasztani a nőmozgalomtól, még akkor sem, ha az illető képviselő nem éppen női problémák megoldásával foglalkozik állandóan. Nálam mindkettő szorosan összetartozik, s ez kiváltképpen alkalmas sokrétű feladatok megoldására. Megyénk problémáit és gondjait — ha Van rá lehetőség — az ország- gyűlés elé terjesztem. Nemrégiben például az egyik bájai kebelezni éspedig <*kulturált« körülmények között, tányérról villával ,— egy szelet tortát. Azt sem olyan egyszerű dolog pár másodperc alatt eldönteni, vajon az Eiffel-torony maga- sabb-e, vagy a Cheops-piramis? No de ne áruljunk el »hadi- titkot*, hiszen —- amint hírlik — ezt az ügyes gondolatokat ébresztő társasjátékot Kecske- méten még egyszer vágigjátsz* hatják majd a nézők és a ver-* senyzők, Azt azonban nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk a sok eléggé tartalmatlan és —• valljuk be őszintén ~ néha erősen vitatható értékű esztrád- műsor után talpraesett kezdet ményezés volt országos műsort rendező szervünk részéről a furfangosok versenyének meg- rendezése és csöppet sem von le a kezdeményezés értékéből, hogy az ötlet nem fémjelzetten eredeti, s a külföld hasonló ver- senyéinek példájából született. A z arány is egészséges volt. Könnyű, kellemes zenei szórakozást nyújtott a kitűnő Holéczy-zenekar, szépen énekeltek a szólisták is, azonban mindez nem terelte el a figyelőmet a lényegről. A szórakoztató | műsor középpontjában maradt laz elmeélesítő, ügyességre ne- tvelő, vidám társasjáték, a fúr- \fangosok derűs viaskodása az '.idővel, s különösen az előadás I kezdetén, az elfogódottsággal. •Hiszen látszott, hogy a versenybe jelentkezett kecskemétiek \közül jó páran talán még sohasem fordultak meg a »világot íjelentő deszkákon«. Pálos Mik- llős játékmesteri szerepében ta- Ipintatosan és hangulatosan járt |cl. Gondosan ügyelt arra, hogy ynég a kudarcok se tüntessék ifel a vállalkozókat nevetséges ; színben. | [£°gy pedig kielégítsük a J kíváncsiságát azoknak a ?kecskemétieknek is, akik a zsú- jfolásig megtelt két előadásra {már nem kaptak jegyet, el- tmondhatjuk, hogy Kecskemét- ;rői két ügyes »furfangos« jutott í az országos döntőbe: Kiss Ilona, ia Bányai Júlia Gimnázium növendéke és Király Sándor raj- tzoló. Mindketten meghívót kap- \tak a budapesti országos dön- itőre, mint a rendezőiroda ven- Xdéaei, Csákit Lajos nak is őszinte pártfogója; Milyen gyakorlati tevékenységben nyilvánul ez meg? — kérdezzük őt tovább. — Legfőbb törekvéseim közé tartozik, hogy ha megkezdi működését a kecskeméti reszelőgyár, ott főként a gimnáziumot végzett fiatalokat alkalmazzák szakmunkásként. A fiatalok nagy százalékát vonzza az ipari foglalkozás, s ha a reszelőgyár felépül, nagyon sok fiatal megtalálhatná ott számítását, életcélját. Elmondja még, hogy sokan fordulnak hozzá iskolai problémákkal. Ezek egyike a gyermekszíndarabok bemutatásával kapcsolatos kérelem, illetve tanácskérés. Ö maga jár utána, hogy az iskolákban minél több színdarabot rendezzenek és tanuljanak be a fiatalok, — s ezzel az iskolások műveltsége növekedjék, ■bs Kohl » üzem asszonyai megkértek, hogy az országgyűlés alkalmával hivatalos személyekkel beszéljek, illetve tárgyaljak az üzem napközi otthonának helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. — Hallottuk, hogy a fiatalokJól vizsgáztak a kecskeméti furfangosok