Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-24 / 120. szám

1959» május ti, vasárnap 4, o!da! Erősítjük a barátság szálait A márciusi határozat és az egyéni parasztok Nem való gyermekkocsinak Nincs okunk titkolózásra. •Pártunk a dolgozók jólétének (növelésén, a kizsákmányolástól cnentes szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. Vala­mennyi célkitűzésünk a dolgo­zók érdekeit szolgálja. Éppen ezért nyíltan és őszintén beszél­hetünk az emberekkel. Így szólunk az egyéni gaz­dákhoz is. A velük kapcsolat­ban kialakított politikánk vilá­gos, egyértelmű és változatlan. Az ország lakossága és a dol­gozó parasztság érdekében a mezőgazdaság szocialista átala­kításán munkálkodunk. Minden erőnkkel elősegítjük a termelő- szövetkezetek megerősödését, a terméshozamok emelkedését, a közös gazdaságok megszilárdu­lását, a szövetkezeti tagok jólé­tének növekedését. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyéni gazdák mostoha- gyermekek. Ellenkezőleg. A tsz- mozgalom felkarolásával egy­idejűleg az egyéni gazdákkal is erősíteni kell a barátságot és mindaddig, amíg a szövetkezés előnyeit fel nem ismerik, elő kell segíteni a kisparcellájuk nyújtotta lehetőségek kihaszná­lását, termelésük növelését. Helyes politikánk fer­dítés nélküli gyakorlati végre­hajtásán .őrködve, olyan légkört teremtettünk, amelyben az egyé­ni gazdák is zavartalan körül­mények között termelhetnek. Erőfeszítéseink eredményeit a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése, a gondos növényápo­lás, a biztató terméskilátások és nem utolsó sorban a dolgozó pa­rasztok jó hangulata, jövőbe ve­tett bizakodása fémjelzi. Az általános jó tapasztalatok mellett természetesen helyenként hibák, mulasztások is felbuk­kannak. Ezek közé tartozik, hogy egyes vezetők felszínesen ismerve a párt márciusi határo­zatát, a termelőszövetkezetek megszilárdítását úgy értelme­zik, hogy ezentúl nincs szüksé­günk az egyéni gazdákkal való tanácskozásra, a velük való kap­Úttörőtábor létesítéséről, községfejlesztésről, adófizetésről, borértékesítésről tárgyalt a soltvadkerti tanácsülés Felszólalt Dallos Ferenc etvtárs, a megyei tanács vb*elnöke Csütörtökön este jó hangulat­ban gyülekeztek tanácsülésre a eoltvadkerti tanácstagok, A jó kedvre minden okuk megvolt, hiszen igen szép a határ a ki­adós esők után. Mielőtt az ülés napirendjére tértek volna, Góczen Ferenc elvtárs, a tanács elnöke javas­latét terjesztett a tanácsülés elé, hogy az OTP-től az „ahány ház, annyi betétkönyv” mozgalom- ' ban elért eredményeikért ka­pott 15 ezer forintból 10 ezer forintot szavazzanak meg az úttörők táborának felszerelé­sére. A tanács ezt egyhangúlag megszavazta. Ezután a tanács pénzügyi cso­portvezetője számolt be az adó­fizetés állásáról. Rámutatott, hogy a költségvetésben és a községfejlesztésben előirányzott kiadásokat csak úgy tudják fe­dezni, ha a község maradékta­lanul teljestíi adótervét. A köz­ségié jlesztésben nagyszerű ered­mények születtek Soltvadker- ten, mert eddig 637 ezer forin­tot használtak fel, s a létesít-^ ményelcnek több mint 50 száza-*” léka elkészült már. A lakossági 6em örülne neki. s a községnek| sem válna díszére, ha ez a len-| dületes munka megtorpanna. $ A beszámolót követő vitában | « felszólalók főleg a borátvé­tellel kapcsolatos nehézségekkel tfoglalkoztak, ami az adófizetést is megnehezíti. Ekkor szót kért az ülésen résztvevő Dallos Fe­renc elvtárs, a megyei tanács elnöke is. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága tesz a megye bortermésé­nek értékesítése érdekében. Ugyanakkor elmondta, hogy a bor értékesítése mind nagyobb nehézségekbe ütközik, mert bo-: raink a világpiacon egyre ver ; eenyképtelenebbek. Ennek az az oka, hogy a kis szőlőterme-: lök nem tudják biztosítani a bo-: rok jó kezelését, amelynek kö­vetkeztében a borok nagy része: barnatöréses. A kisparcellákon ezenkívül rengeteg szőlőfajta keveredik, ugyanakkor a kis; szőlősgazdák nagyobb megráz­kódtatás nélkül képtelenek az új igényeknek megfelelő szőlőfaj­ták termelésére áttérni. — Ebből a nehéz helyzetből é— mondotta Dallos elvtárs —; csakis a nagyüzemi gazdálko­dással találhatják szőlőtermelő-: Ink meg a kivezető útgt. A vi-: lágpiacon is versenyképes sző-\ jófajták telepítését a termelést olcsóbbá tevő gépi művelést, s a borok helyes kezelését csak a nagyüzemek képesek elvégezni. Ma a nyugati piacokon főleg a csemegeszőlőt tudja elhelyezni külkereskedelmünk. Soltvadker- ten elsősorban borszőlőket ter­melnek, s a község kis szőlőgaz­daságai képtelenek megbirkózni a csemegeszőlők telepítésével járó nehézségekkel. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy segítse a bor értékesítését, de a szőlősgazdáknak tudomásul kell venni, hogy ma már mások a követelmények — fejezte be felszólalását Dallos elvtárs. Ezután még hosszú időn át folyt a vita a mezőgazdaság kérdéseiről. Többek között Hal­mos László iskolaigazgató vál­lalta, hogy a tanulókat brigá­dokba szervezi a határban el­terjedt burgonyabogár irtására. A tanácsülés a mezőőrök mun­kájának értékelésével ért vé­get. csolat erősítésére. Megszüntet­ték az egyéni agitációt, a csa­ládlátogatásokat, a vasárnap délutáni csoportos újságolvasá­sokat, esti beszélgetéseket és a jól bevált szomszédolásokat. Ahol c«ek a hibák előfor­dulnak, ezt a magatartást nem egyszer azzal magyarázzák, hogy nincs mit mondaniok az egyénieknek. Azt ígérik, hogy majd őszre ismét tárgyalnak velük. Magukba zárkózásuk — akar- va-akaratlanul —■ olyan híresz­telések lábrakelésére ad alapot, mintha a párt lemondott volna a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről. Valójában erről szó sincs. A mezőgazdaság szo­cialista átalakítása egy percre sem került le a napirendről. A munkás-paraszt szövetség erősítése, a terméshozamok nö­velése, a dolgozó parasztság jólétének növelése, az álta­lános előrehaladás sürgeti ennek napirenden tartását és megoldását. A mostani hónapokban azonban — a me­zőgazdaság sajátosságának meg­felelően — nem a termelőszö­vetkezetek közvetlen fejlesztése, hanem a tavaszi munkák, a nö­vényápolás elvégzésének bizto­sítása és a tsz-ek megszilárdí­tása a fő feladat. Csak úgy ha­ladhatunk előre a mezőgazda­ság szocialista átalakításában, ha a közös gazdaságokat meg­erősítjük, a tavaszi növekedés eredményeit megszilárdítjuk. Ha a termelőszövetkezetek jól gazdálkodnak és ezt megfelelően tudatosítják az egyéni gazdák körében, akkor már őszre is régészén biztos számos új be­lépővel gyarapszik táboruk. A szövetkezeti mozgalom előrehaladását, a munkás-pa­raszt szövetség erősödését, a mezőgazdasági termelés fellen­dítését nem azok szolgálják te­hát, akik lemondanak az egyéni gazdákkal való foglalkozásról, hanem azok, akik nap nap után erősítik velük a barátságot, az együttműködést. Rossz szolgálatot tesznek az ügynek azok is, akik elmarasz­talóan szólnak az egyéniekről és így lazítják velük a barátság szálait A márciusi párthatáro­zat nem az egyéniek elhanya­golására, hanem a velük való sokoldalú kapcsolat további megerősítésére kell, hogy kész­tessen valamennyi kommunis­tát, valamennyi vezetőt. Nagy József A Budapest—Szeged között közlekedő, Budapestről 8 óra 28 perckor induló személyvo­nathoz csatolták a múltkoriban az 54 096. számú, régebbi típu­sú személykocsit. E tény ellen nem szólnánk semmit sem, ha valamely szárnyvonalról, vagy helyközi járatról volna szó. De ezt a személykocsit az ország egyik legforgalmasabb vasútvo­nalán járatják, méghozzá terhes anyák és gyermekek számára! Miért vagyunk felháborodva? S miért kerítünk a dolognak ilyen nagy feneket? Azért, mert a személykocsi valamennyi uta­sa: gyerekek, sőt csecsemők, az őket kísérő szüleik a hosszú úton a MÄV egyik legpiszko­sabb és legbűzösebb kocsijába kerültek, holott a gyermekkocsit éppen azért rendszeresítették, hogy a lehető legkényelmeseb­ben és a legtisztább kocsiban utazhassanak a gyerekek. Még akkor is elnéznénk a dolgot, ha valamely ok miatt nem állna rendelkezésére a vas­útnak — legalább a gyerekek számára — egy tisztességesebb vagon. De így, amikor lépten- nyomon olvashatjuk az újságok­ban, hogy ilyen vagy olyan mo­dern kocsit készítettek a mun­kások. amelyek még a minden kényelemmel felszerelt külföldi kocsiknál is tisztábbak és szem- revalóbbak, — semmiképpen nem tudunk szó nélkül elmenni e dolog mellett, s a szülők ne­vében kérjük a MÁV-ot: jobban ügyeljen arra, hogy milyen ko­csit biztosítanak a gyermekek és kísérőik számára. Telerízió, sportoltasd — község fej lesztési alapból (Községi tudósítónktól.) Tompán a tanácsülés határo­zata értelmében ez évben 15 %-ra emelték fel a községfej­lesztési hozzájárulást. Az előbbi Csak nőknek Június elsején — reméljük hivatalosan is — megkezdődik majd a fürdési idény. A nem hivatalos ugyanis már megkez­dődött, hiszen a hét közepén, csütörtökön a Tisza alpári holt ágát több kiránduló kereste fel, hogy a jó időben először füröd- hessen meg a kellemes, lan­gyos vízben. Kedves figyelmesség a Kecs­keméti Állami Áruháztól, hogy a strandidény hivatalos meg­indulása előtt pár nappal, má­jus 28-án, rendez nagyszabású női fürdőruha-bemutatót a Cif­rapalotában. A,z este 6 órakor kezdődő divatbemutatón — amely árusítással lesz egybe­kötve — a legújabb, s legdipa- tosabb fazonú fürdőruhák kö­zött válogathatnak majd a lá­togatók. A változatos fürdő­ruha-anyagok között az idén jelenik meg nálunk először a bánion is. A fürdőruhákon kívül ízléses, divatos fehémemű-modelleket is bemutatnak, s közölhetjük még, hogy az elővételben meg­váltott kétforintos belépőjegyek egyúttal sorsjegyek is. Három szerencsés látogató egy nagyon szép nylon fehérnemű-garnitú­rán osztozhat majd. években 13 százalék községfej­lesztési hozzájárulást fizettek a község lakói, de ebből nem le­hetett fedezni teljes mértékben a jogos igényként benyújtott javaslatok megvalósítását A felemelt hozzájárulási összeg tette lehetővé, hogy az Idén hőn óhajtott kívánsága teljesüljön a falu lakóinak: a kultúrház részére megvásárolhassanak egy televíziós készüléket. Ez a kí­vánság már valóra is vált, s esténként gyakorta nyújt vidám szórakozást fiataloknak és idő­sebbeknek a televízió műsorai A sportöltöző építése ugyan­csak községfejlesztési beruhá­zással most fejeződött be, s va­sárnap délután négy órakor ad­ják át rendeltetésének. Újítóink arcképcsarnoka A falu legszebb háza ről? Egyikük azt mondta: történelmi sorsforduló küszöbén áll a falu. Igen, s ők azért jöttek össze eb­ben a házban reggel­től sokszor az éjsza­kába nyúló órákig, na­pokon át, hogy megbe­széljék, hogyan segít­sék át a falu dolgozóit azon a küszöbön, úgy­hogy senki meg ne bo­toljék benne. És e rengeteg türel­met, az ész, a szív, az idegek helyénvalóságát igénylő napok után ebben a házban hang­zott el legelőbb az öröm szava: a falu át­lépte a küszöböt, Tata­háza termelőszövetke­zeti község lett. A napokban csak kí­vülről láttam a házat. A tavasz legszebb hónapjának hangulatá­ban úgy éreztem: nyu­galmas derű árad ró­la. De csak egy pilla­natra, — mert bejárata fölött gyászlobogót fod­rozott a szellő. Hiszen láttam én fekete zászlót nem egyet, s mindannyiszor szíven ütött az elmú­lás komor gondolata, — most azonban a megenyhült bánat a markába szorítva föl­emelte a szívemet. Kísérőm elmondta, hogy idős Szabó And­rást gyászolják abban a házban. Néhány órá­tól azelőtt temették a hetven felé járt öre­get, aki 1945 óta ott harcolt az élvonalban, hogy Tataháza rálép­hessen jövendője fel­felé ívelő útjára, s aki' a Petőfi Tsz alapító tagjaként, egyike volt azoknak, akik meg­mutatták, hogyan lehet és kell a mezők dol­gozóinak emberibb mó­don élni. Egyszerű ember em­lékét gyászolták ab­ban a házban, az azok közül valóét, akiknek a keze munkájától vi­rul a határ, áll a fa­lu. szépül a világ, Az igazság lobogott azon a házon abban a feke­te zászlóban, amelynek hajh, de hány igazta­lan halálát kellett hírül adnia, s a föld egy má­sik felén kell ma is, — de ez a ház igazsá­got oszt més a halál­ra való megemléke­zésben is. Csak álltam előtte, néztem szép falait, az ♦ előtte remekelt kis- I kertet, amelyben nem, : nem az elmúlás, ha- | nem az egyre szebbé » kibomló életet idézőn I kinyíltak már a virá- J gok, — s egy könny- ; csepptől-e?, de nem < feketének láttam már : a lobogót sem azon a házon. Mondom, állhatna mellette a világ leg­csodálatosabb épülete, — csak ez volna ne­kem a legszebb. 3 Mert nem más szé- ; kel benne, mint a fa- | lu szíve: a párt. | Tarján István % Molnár József Á Bajai Villamosipari Gyár vezetősége 1959, első negyedé­ben 42 újítást bírált el. Huszon­négy újítást már be is vezet­tek, nyolcat pedig kísérletként fogadtak el. A megvalósított ja­vaslatok előkalkulált évi meg­takarítása 27 ezer forint. Ebben az eredményben jelentős része van Molnár József szakmun­kásnak és Kányi Béla szer­számkészítőnek, mivel az idén már hat újításukat fogadta el a vállalat vezetősége. Kányi Bél*. [ Egyszer voltam ben­| ne, másodszor kívül- t ről, a falu főutcájáról t tekintettem meg fel- | emelő érzéssel, megha- [ tódottan. E Szép nagy ház, s [ nem ismerem annyira > Tataházát, de lehet, > hogy építészeti szem- E pontokat figyelembe £ véve, akad e község- t ben különb épület is, £ Lehet, hogy akad. De > itt állhatna mellette a E legcizelláltabb tor- t nyokkal ékeskedő gó- £ tikus templom, vagy £ bármilyen stílusban £ megépített legcsodálato- £ sabb kőműves-remek- £ mű, — számomra ez a [ ház volna akkor is a [ legszebb. 1 Az első alkalommal, E jó két hónappal ez- | előtt — amikor röpke í órát időztem falai kö- E zott —» méhkashoz ha- £ sonlitott. A fővárosból £ érkezett munkások, s [ a falu legöntudatosabb í dolgozói vitatkoztak ' egvik szobájában. Mi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom