Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! < ' 7 -r MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS • KISKUN MEGYEI LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Ara SO fillér 1959. ÁPRILIS 8, SZERDA I Túpanyagellútús a levélen út, új magyar sxőlöművclő traktor, új homoki vetésforgó Nyolcvanféle növénytermelési kísérlet esz állami gazdaságodban A MEGYE ÁLLAMI GAZDA- i SAGAI széleskörű kísérleteket folytatlak az új növényter­mesztési eljárások, agrotechni­kai módszerek legmegfelelőbb alkalmazására. A 18 gazdaság­ban összesen 80 féle kísérletet végeznek. Ezek közül legna­gyobb jelentőségűek a trágyá- zási kísérletek, amelyek lénye­ge az, hogy megyénk változatos talajviszonyaira kidolgozzák a különböző növényféleségeknek megfelelő tápanyagpótlást. Ilyen kísérletek folynak a hosszúhegyi gyümölcstermelő állami gazdaságban, ahol főleg a gyümölcsfák és a szőlő lomb­levelén keresztül ■ történő táp­anyagellátást tanulmányozzák. Az elmúlt évben 30, az idén már 100 holdon alkalmazzák a műtrágyának permetezés útján történő felhasználását. A gyü­mölcsösben az öntözővízbe ke­verik a műtrágyát. Az eddigi megfigyelések szerint ez a mód­szer alkalmasabb a termés nö­velésére, s a betegségekkel szem­ben ellenállóbbakká teszi a gyümölcsfákat, AZ IZSÁKI ÁLLAMI GAZ­DASÁGBAN főként gépesítési kísérletek folynak. Itt a nagy­üzemi szőlők legmegfelelőbb gépesítési lehetőségeit tanulmá­nyozzák. Már megérkezett ide az első magasvázú, magyar gyártmányú szőlőművelő trak­tor, amelynek működését a gép­Kísiparí szövetkezeteik kitüntetése Bács-Kiskun megye kisipari termelőszövetkezetei dicsérendő erdeményeket értek el 1958-ban a lakosság felé végzett terme­lés, a javító-szolgáltató tevé­kenység növelésében, a mozga­lom. fejlesztésében és erősítésé­ben, valamint a szövetkezetek gazdálkodásának javításában. Az OK1SZ az elmúlt héten ér­tékelte az ország tizenkilenc megyéjének kisipari szövetke­zetei között folyó versenyt, me­lyet a „Kiváló KISZÖV” cím el­nyeréséért indítottak. Az össze­sítés eredményeként megyénk ■82 kisipari termelőszövetkezetét képviselő és irányító megyei szövetség elnyerte a „Kiváló KISZÖV” címet. A kitüntető cím elnyeréséről szóló oklevél átadására a na­pokban került sor a Cifra-palo­tában. A bensőséges ünnepségen Fekete László elvtárs, a Bács- Kiskun megyei KISZÖV elnöke mondott beszédet. Szavai után dr. Simon Lajos, az OKISZ el­nökhelyettese átadta Fekete elv­társnak a „Kiváló KISZÖV” cím elnyeréséről szóló oklevelet. Az ünnepségen a megyei párt- bizottság képviseletében Szép Károly elvtárs vett részt. Érdemes foglalkozni vele kísérleti intézet munkatársai tanulmányozzák. Az itteni kí­sérletek eredményeit használják fel a hazai gyártás széleskörű megszervezésénél. A GÉPI NÖVÉNYÁPOLÁST a Helvéciái Állami Gazdaság­ban tanulmányozzák, ahol öí- fajta metszési eljárással kísér­leteznek. Ezek közül különösen figyelemreméltó az úgynevezett legyezőmetszés, amelynek lé­nyege az, hogy a tőkefejről az oldalhajtásokat teljes egészében lemetszik, a középső csapokat pedig legyező alakban dróthu­zalokra vezetik. Ezáltal a szőlő; alkalmasabbá válik a gépi nö­vényápolásra s hatékonyabb a permetezés is. Ezenkívül az érési idő is meggyorsul, mert a napfény minden oldalról egy­formán éri a növény minden részét. A DUNA—TISZA KÖZI Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói a gabonatermesztő álla­mi gazdaságokban a homoki vetésforgó legcélszerűbb mód-Í szereit kísérletezik ki. Itt min-j den egyes gabonaféle legmeg-J felelőbb előveteményét hatá-j rozzák meg a különböző talaj-j viszonyok között. J I... in «ui.» Éjmii 11 mii i.i ír ; to é>i é*4é> tfTTf f IWTf W f »TTTT^TÍ í T'7 r i- cwvvww SZEREMLE SZÖVET­KEZETI KÖZSÉG JÖVŐJÉRŐL KEMÉNYEN ÁLLJAK A SARAT (3. oldal) A SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOKRÓL A KIS DUKAI MIHÁLY SORSA A KECSKEMÉTI BÉRHÁZAK HÁZIRENDJÉRŐL A HOSSZABB SZOKNYA, S A GAVALLÉR­SAROK DIVATOS (4. oldal) BOR JŰ V ÁGÁS BONYODALMAKKAL (3. oldal) BOLDOG EMLÉKEZÉS (0. oldal) Ülést tartott az MSSMP megyei végrehajtó bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Rács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága április 6-án délelőtt 9 órakor ülést tar­tott, melynek első napirendjeként a Bács-Xiskun megyei Álla­mi Gazdaságok Igazgatóságának jelentését tárgyalta meg az el­múlt évi gazdálkodásról és az ez évi feladatokról. A végre­hajtó bizottság az 1958. évi jó munkáért elismerését fejezte ki az igazgatóságnak és az állami gazdaságok valamennyi dolgo­zójának. Tárgyalásra került még a munkásőrség helyete, az első negyedévi adóbevételi tervek teljesítése és a háromhónapos pártiskola munkájának értékelése. A végrehajtó bizottság vala­mennyi napirenddel kapcsolatosan megfelelő határozatokat hozott. I A csehszlovák és a kínai követség munkatársainak látogatása Vaskúton Hétfőn este emlékezetes, szép ünnepségre gyülekeztek kultúr­házukban a vaskútiak. A több mint ezer személyt befogadó terem hét órára már zsúfolásig megtelt, s izgatott közönség vár­ta a ritka vendégeket: a cseh­szlovák és a kínai követség munkatársait, s a velük érkező több hírneves művészembert, akik megyénk egyik legelső szo­cialista községét jöttek köszön­teni, Az ünnepség a csehszlovák követség titkárának ünnepi be­szédével vette kezdetét. A cseh­szlovák elvtárs, miután öröm­mel üdvözölte a község szocia­lista gazdálkodás útjára lépett lakóit, beszélt a csehszlovák termelőszövetkezetek helyzeté­ről. Ezután mintegy háromórás ünnepi kultúrműsor következett, majd a kedves vendégeket a község vezetői vacsorán látták vendégül, II Bábszínház Kecskeméten A Budapesti Állami Bábszín­ház együttese április 13-án, hétfőn Kecskemétre látogat. — Délelőtt 10 órakor és délután 3 órakor kezdődő előadásán a Hófehérke című mesejátékot mutatja be a bábegyüttes a gyermekeknek. Délután fél 6 órakor és este 8-kor pedig két előadás keretében új, felnőtt műsora kerül színre az Üttörő- ház színpadán. A felnőttek részére rendezett előadáson a Szőke ciklon című vidám ponyvaregény-paródia kerül színre, melyet Tardos Pé­ter írt bábszínpadra Rejtő Jenő hasonló című regénye alapján. NAGYVÁROS! FORGALOM a kecskeméti MÄVAUT-meg- állófcely előtt. Fotóriporterünk­nek nem volt szerencséje: — „csak”- tizenegy autóbuszt tu­dott lefényképezni. A többi ugyanis már nem fért rá a képre. Egy évvel ezelőtt még azért telepítették át ide az autó­buszmegállót, mert előző helye szűknek bizonyult. Vajon hol lesz a megfelelő területű „kö­vetkéz»” giegáUóholj?.,. • koránt sincsenek kihasználva a lehetőségek. Megyénk termelő­szövetkezetei sokkal több ba­romfit tudnának tenyészteni és ezzel részben megoldanák a ter­melőszövetkezet asszonytagjai­nak foglalkoztatását is. Ez utób­bi több helyen probléma és a szövetkezetek mégsem használ­ják ki a lehetőségeket. Sok kö­zös gazdaságban még mindig üresek a baromfiólak. Hivat­koznak arra, hogy nem jöve­delmező a baromfitenyésztés. Ennek ellenkezőjét könnyű be­bizonyítani. Nem egy szövetke­zetben tettek már számítást és kiderült, hogy szakszerű keze­lés mellett igenis számottevő bevételre lehet szert tenni, öt­ezer darab naposcsibére 76 ezer forintot kell fordítani ahhoz, hogy a rántani való csirke sú­lyát elérje. Az elhullást figye- lembevéve 4620 darab rántani- való csirkéért 26 forintjával szá­mítva 120 ezer forintot kap a közös gazdaság. A nyereség ösz- szesen tehát 44 ezer forint, vagyis mindent összevetve egy rántanivaló csirkén 10 forintot keres a gazdaság. Ezt a számítást bárki utána csinálhatja cs könnyen arra a megállapításra juthat, hogy ér­demes baromfitenyésztéssel fog­lalkozni, nemcsak az egyéni gazdaságban, a háztájiban, ha­nem sokkal inkább a mezőgaz­dasági nagyüzemben­A legutóbbi megyei tanács­ülésen Vuity József, a bácsbo- fcodi Szalvai Mihály Termelő­szövetkezet elnöke felszólalásá­ban hangoztatta, hogy szakszerű gondozás mellett igen jövedel­mezőnek tartja a baromfite­nyésztést. Náluk jelenleg is há­romezer csirkét nevelnek, mi- jus végére mintegy 20 ezer fo­rint tiszta bevételre számítanak. Nemcsak az említett közös gazdaságban, hanem a megye többi termelőszövetkezeteiben is megnővekedett az érdeklődés a baromfitenyésztés iránt. A me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályán lévő összesítés szerint 63 200 darab napos csibét igé­nyeltek a szövetkezetek, s .n- mek majdnem felét már át is vették. Tavaly összesen 60 ezer naposcsibe volt az igény. Az Idén, figyelembevéve az újonnan megalakult, illetve a megna­gyobbodott közös gazdaságokat, tehet hogy a 100 ezer darabot is eléri. Ezenkívül 17 ezer puly­ka, 3 ezer liba és 2 ezer kacsa tenyésztését tervezik a szövet­kezetek. A megye három kelte­tőállomása 10 asztali keltető- géppel gyarapodott a liba- és a kacsaigény kUégítésére. A leg­utóbbi felmérés szerint a me­gye 16 termelőszövetkezetében vezették be a mélyalmos csibe- nevelési módszert, ami szintén előrehaladás a múlthoz képest. , Mindezek ellenerő azonban I ** Öntözési ankét Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság és a megyei tanács áp­rilis 10-én délelőtt 9 órai kez­dettel a megyei tanácsháza dísz­termében öntözési ankétot ren­dez. A program szerint Dégen Im­re országos vízügyi főigazgató mond megnyitót, majd dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermelési fő­igazgatója az öntözés jelentő­ségéről tart előadást. A Bács megyei öntözések műszaki kérdéseiről Kiss Gy., a Bajai Vízügyi Igazgatóság mű­szaki osztályvezetője, a megyei: öntözések mezőgazdasági kérdé-i seiről pedig Alcser Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság: agronómusa beszél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom