Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-18 / 90. szám
1059. április 18, szombat 3. öTdaf A mérnököknek és technikusoknak nagy részük van abban, hogy megyénk üzemei 7,8 százalékkal túlteljesítették a tavalyi tervet, s ennek nyomán a dolgozók átvehették a nyereségrészesedésre szánt százezreket. Ez n munka egyúttal alap volt az idei megnövekedett terv célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtásához. Műszaki gárdánk nemcsak tudásban, hanem számban is tgyarapodott. A Kecskeméti Konzervgyárban hét új mérnök és három technikus kapcsolódott be az üzem termelésébe. Hasonló gazdagodásról kaptunk hírt a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár, a Kalocsai Fű- ezerpaprikaipari Vállalatból is. Szemtanúi voltunk olyan termelési tanácskozásnak is, ahol ■a legjobb munkát végző technikusokat a »Kiváló dolgozó« ■oklevéllel, jelvénnyel vagy a »Szakma kiváló dolgozója« című kitüntetéssel jutalmazták. Ismerve műszaki dolgozóink alkotó munkáját, elmondhatjuk, hogy üzemeinkben szorgoskodó mérnökök, technikusok nagyobb feladatok megoldására is képesek.. Erre utal a Központi Bizottság márciusi határozata is, amikor a lehetőségeket taglalva hangsúlyozza a vezetés színvonalának emelését. Szükség van erre, hogy a termelékenysúg növelésével, az önköltség csökkentésével már az idén elérhessük az életszínvonal 5—ö százalékos emelését. Ennek valóra válása komoly feladatot ró minden mérnökre, technikusra, művezetőre. A célhoz vezető út többféle. Helyes, sőt kívánatos, hogy mérnökeink, művezetőink az eddiginél oda- udóbban és hathatósabban közreműködjenek a szocialista munkaverseny műszaki feltételeinek megvalósításában. Ne érezzék tehernek ezt a munkát. Problémáikkal bátran forduljanak a legöntudatosabb munkásokhoz, s nem fognak csalódni. Ne sajnálják a fáradságot akkor sem, ha a legjobban bevált munkamódszerek elterjesztéséről van szó. A gyengébb munkások segítése, az általános szakmai tudásuk bővítése mind olyan tennivaló, amelyeknek sikeres megoldása nemcsak köny- nyebbé teszi a munkát, hanem segíti a mérnök, technikus előrehaladását is. A műszaki színvonal emelésének fontos eszköze az újítómozgalom. Tudjuk, hogy igen sok mérnök és technikus ötleteit és elképzeléseit újítás formájában is gyümölcsözteti. Minden dicsekvés nélkül állítjuk, hogy van olyan műszaki dolgozó, aki szakmailag kimeríthetetlen kincsesbánya. Az ő példájuk követése mellett arra kérjük ipari diplomásainkat, hogy az újító-mozgalom kiterebélyesítése érdekében találkozzanak gyakrabban a munkásokkal, adjanak nekik ötleteket, s találják meg a segítés sok más módját. Műszaki dolgozóink — amikor a rajzasztal mellett, a laboratóriumban vagy az üzemben, mint vezetők dolgoznak — egy percre se feledjék, hogy a nép odaadó szolgálatára vállalkoztak. Mimkásszolidaritás ]Vem akartam hinni a fü- ” lemnek, amikor a történetet Kószó Ferenc elvtárs, a KPM közúti kirendeltségének vezetője elmesélte. Mióta újságíró vagyok, sokszor voltam tanúja a munkásszolidaritás nagy és nemes megnyilvánulásainak, de az összetartásnak, a bajbajutottakon való segíteni akarásnak ilyen szép példáját még nem tapasztaltam. Nagy T. István nincstelen ember volt világéletében. Családja most kezdett volna felemelkedni elesettségéből. Csé- pán, a cigánysoron béreltek egy kis házikót azzal a gondolattal, hogy jó lesz addig, amíg összeszorgoskodnak egy sajátra valót. Az ember hosszú ideig, mint segédmunkás dolgozott az útőrök mellett. Szorgalmának elismeréséül másfél éve őt magát is annak nevezték ki. Az általa kezelt útszakasz ellen azóta egyszer sem emelt kifogást az ellenőrzés. Terveik még sem válhattak valóra. Nagy T. István szervezetét- alattomos kór támadta meg. Bélrákkal ragadta el a halál, pedig most lépett csak életének 39. esztendejébe. Nemrégen temették. Három, élettől viruló kislányt hagyott maga után. A legkisebb karon- ülő, a középső tipegő, de nővérkéjük is csak most kezdi tanulni a betűvetést. A kis család jövőjét beárnyékolták a fellegek. Az anya nehezen akart belenyugodni a változatlanba. Naphosszat sírt a fájdalomtól .és a tanácstalanságtól. Mihez kezdjen ilyen magára hagyotton három pici gyerekkel?. .. ■gőzben Nagy T. István haldiáiénak híre elterjedt az igazgatóság 2700 kilométeres úthálózata mentén. Szolnoktól Bajáig 525 dolgozó szívében dobbant meg a segíteniakarás humánus emberi érzése. Űtőr- társai annyira együttéreztek özvegyével, hogy gyűjtést indítottak annak megsegítésére. A jó szívvel adott pénzekből több mint 8000 forint gyűlt össze. Nagyot néztek a csépai cigánysoron, amikor a kicsiny házikó előtt megjelent Kószó Ferenc igazgató, Kovács Sándor üb-elnök' és Reiner Pál szervező titkár abból a célból, hogyha az özvegyasszony fájdalmát nem is tudják enyhíteni, legalább anyagi helyzetén segítsenek az összegyűjtött pénzzel. De a küldöttség valami mást is hozott. Hivatalosan nem sokkal azelőtt tették közzé, hogy felemelték a három, vagy ennél több gyermekes dolgozók; családi pótlékát. Nagy T. 1st-; vánnét pedig, mint özvegyasz-! szonyt a rendesnél is nagyobb! összeggel segíti államunk. A] kormány minden hónapban 360' forinttal járul hozzá három kis-! lánya felneveléséhez. elmesélt történetnek ezzel vége is lenne, azaz hogy nem egészen. Nagy T. István özvegye nem mondott le régi vágyáról. A pénzt betette a takarékba mondván, hogy majd csak összegyűl egyszer egy pici kis házra való. Az országúti szelek pedig olyan hirt röpítenek, hogy a tervből előbb lesz valóság, mini az asszonyka gondolná. Az útórök ugyanis újabb segítségen, nagyszabású társadalmi munkán törik a fejüket. Sándor Géza JiLáiodik az. orizágoi vzritntjben Második helyet szerezte meg az országos értékelésnél a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz az ország sok ezer kisipari termelőszövetkezete között kiírt versenyben. Az erről szóló díszoklevelet és ajándékot ünnepélyes külsőségek között nyújtották át a ktsz vezetőségének; KLUBCUKORKA ÉS LÁGYMÁNYOSI CIGARETTA Az utóbbi időben köztiszteletben álló orvosaink hatalmas propaganda-hadjáratot indítottak a cigarettázás ellen, E hadjárat tudományos alapjait nem is vitatjuk, s nem akarjuk bebizonyítani, hogy a cigarettázás feltétlenül egészségére válik minden földi halandónak, de szeretnénk felhívni a figyelmet egy ötletes újításra, amely a dohányzó emberek kedvét gyorsan elveszi e kegyetlen fényűzéstől. A módszer a következő: Köztudomású, hogy dohány- . iparunk közkedvelt gyártmánya a lágymányosi cigaretta, amely szakavatott vélemény szerint kevésbé fojtó és sokkal zamatosabb. Csoda-e, ha mindenki lágymányosi cigarettára »vadászik«? A Dohányelosztó azonban furcsa módon akarja leszoktatni a kecskemétieket . a cigarettá- zásról. Ugyanis egyáltalán nem rendel lágymányosi cigarettát, csak debrecenit — talán azzal az indokkal, hogy ezt hamarább megunják az emberek? A dohányos ember azonban elég találékony ahhoz, hogy ne riadjon meg a nehézségek előtt. Pesti és vidéki útjai alkalmával valóságos felhajtást indít lágymányosi cigarettáért, s érdekes, Budapesten és több vidéki városban hem is csalódik. Ezek után, ha már a Dohányelosztó nem alkalmazta országszerte a nagyszerűen bevált ötletet, javasoljuk, hogy »jótékonyságával« ne csak a kecskemétieket tüntesse ki! Másik hasonló »kereskedelmi csemege«, hogy bár a rádió hetente reklámozza »Hangos hirdető« című műsorában a népegészségre oly csodálatos hatással levő »klubcukorkát«, a > kecskeméti kereskedők mégis kénytelenek türelemre inteni az elszánt vásárlókat. Nem volna helyesebb, ha a hirdetést az áruk legyártása és ésszerű szétosztása előzné meg? Eszikné A méhészet jelentősége a mezőgazdaságban A méhészet nagy népgazdasági jelentősége nemcsak a méhek által előállított nagy táp- értékű mézben nyilvánul meg, hanem a mezőgazdasági hozamok növelésének is fontos eszköze. A méhek magporzó munkájukkal sokkal nagyobb hasznot adnak, mint a termelt méz és viasz értéke. A megfigyelések azt igazolják, hogy kultúr- növén}reinket kb. 80 százalékban a méhek termékenyítik meg, illetve porozzák be. A növények méhek által történő megporzása ma egyike az agrotechnika lényeges eljárásainak s különösen fontos a nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között. A méhek effajta tevékenységének jelentőségét külföldön már régen felismerték. Mur- manszk közelében például az egyik szovhoz üvegházában az uborka méhekkel való megporzása nemcsak a hozamok növelését eredményezte, hanem sok dolgozót -fel is szabadított, akik addig a kézi megporzással foglalkoztak. Nálunk 1938-ban Szegeden a meggyfákon végeztek kísérletet s a gyümölcsösbe mé- heket vittek. Hét fa közül kettőt tüllel borítottak le, ötöt pedig a méhek szabadon jártak. A tüllel borított két fán összesen 49 kg meggy termett, a szabadon hagyottak pedig egyen- két 42 kg termést adtak. A Tompái Állami Gazdaság 1952-ben 45 hold fehérherét vetett, a méhek hiánya miatt azonban a magkötés annyira gyenge volt, hogy ki sem csépelték. A következő évben 119 család méhet vittek a herére, s az eredmény a tervezett 1 mázsa helyett 1,96 mázsa mag volt. A Gödöllői Tangazdaság 1954-ben 58 holdas somkórójára 70 családos méhészetet telepített s a magtermés a tervezett 1,5 mázsával szemben 2,52 mázsa lett. A rovarkártevők elleni védekezés korszerű kiszélesítése következtében előtérbe kerültek a növényvédelem és a méhészet közötti látszólagos érdekellentétek. Rendelet tiltja, hogy a növényeket virágzás alatt a mé- hekre káros szerekkel permetezzük vagy porozzuk. Sajnos, a rendeletet a termelők gyakran megszegik s lepermetezik az »ingyen munkásokat«, amelyek a termelőnek nagyobb hasznot hajtanak mint a méhésznek. Lakiteleken, Kerekegyházán, Helvécián, Jánoshalmán évről évre megismétlődik a virágzás alatti permetezés. Tavaly ezeken a helyeken a méhek 50 százaléka elpusztult emiatt, nem vettek részt az akácvirágzásban s ebből több milliós kár érte a népgazdaságot. A méhészek, hogy méheiket megmentsék, a füzesekbe menekültek. De mi lesz Így gyümölcsöseinkkel? Ha a méheket innen kiviszik, ugyan mi végzi el a beporzást, mert ehhez a lepkék, darazsak, egyéb -rovarok nem elegendők. Ha a rovarkártevők elleni küzdelemnek a hasznos rovarok is áldozatul esnek, akkor a növények és a rovarok közötti egyensúly felborul, a virágos növények hozama csökken. Márpedig sok i jó minőségű gyümölcs és mag nem termelhető megporzó rovarok nélkül. A vadon élő rovarok számának csökkenését biztosra vehetjük, ezektől nem várhatjuk növényeink megpor zását. Olyan megporzókról kell gondoskodnunk, amelyek tenyésztése, számuk meghatározása, tér- és időbéli elosztása teljesen a mi kezünkben van S ezek a rovarok a mézelő méhek. Fuszkó Sándor méhészeti felügyelő 'Zsüttdéreki a Létrán 800 holdon termelnek gyóoyn övén veket liácm megyében Bács megyében minden esztendőben 800 holdon termelnek gyógynövényeket. Az idén is mintegy 2500 egyéni gazda és Kulturális seregszemle Jánoshalmán (Községi tudósitónktól.) Múlt vasárnap zajlott le Jánoshalmán a Ságvári Endre kulturális seregszemle, melyen részt vett a jánoshalmi KISZ, valamint a mezőgazdasági szakiskola és Kéleshalom község KISZ-szervezetének kultúrcso- portja. meg a jánoshalmi fiú- és leányiskolák úttörőcsapata. A seregszemle műsorán énekés zeneszámok, meg szavalatok, IaL-íítelek szerepeltek. Kiemel- k,..c volt a két iskola úttörőcsapatának műsora, de a többi számok is azt bizonyították, hogy az ifjúság a kulturális munkából alkotó részt vállalt. A járási KISZ-bizottság nevében Bereczki Gábor osztotta ki a bíráló bizottság döntése alapján az értékes díjakat és okleveleket a seregszemle első helyezettjei számára, amelyek a megyei seregszemlén is részt vesznek majd. A műsorokat telt nézőtér tapsolta végig, számos termelőszövetkezet foglalkozik a legkülönbözőbb gyógyszeralapanyagok termesztésével. Egyedül az anyarozs termesztésére több mint 550 holdat kötöttek le. Kalocsa környékén pedig több száz holdon termesztik a majoránnát. A termelőszövetkezetek főként borsfű és édeskömény termesztésére szerződtek. Az idén először honosítják meg a digi- táliszt, amelynek a termesztését a bácskai újonnan alakult termelőszövetkezetek vállalták. A csávolyi Arany Kalász Tsz melegágyaiban már kikelt a majoránna- és digitáliszpalánta. A legkülönbözőbb gyógynövények termelése tízmillió forint többletjövedelemhez juttat ja a termelőszövetkezeteket és az egyéni gazdákat. Miről lehet felismerni az áramtolrajt Erre a kérdésre ad választ az a bírói ítélet, amelyet a kiskőrösi járásbíróság hozott. Városi Mihály akasztói lakos az árammérő óra ' megkerülésével fogyasztott áramot, olyképpen hogy a padlás szellőzőnyílásán a fővezetékről a szobájába egy gumikábelen vezette le az áramot, s arra kapcsolta rádióját és villanyfőzőjét. A szomszédok látták, hogy Városinál állandóan szól a rádió és mégis kevesebb áramot fogyaszt, mint ők. Szóltak az Áramszolgáltató Vállalat szerelőinek, akik megállapították az áramlopás tényét. A bíróság társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek Városit, s ezért néni jogerősen 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Valóban tündérekről var, szó, azokról a gyermekszerep- lökről, akik a Kecskeméti Katona József Színház legköze■* lebbi bemutató darabjában Shakespeare Szentivánéji álom című müvében szerepelnek és most jelenetükre várnak a színpadon. A próbák gőzerővel folynak, hiszen nem mindennapi erőfeszítést jelent a nagy angol drámaíró tündért játékának megjelenítése a kecskeméti színpadon. A darabot dr. Németh Antal rendezi és a színpompás, ijszerű díszletek Cselényi Jó- scf tervei alapján készülnek.
