Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

1959. április 8, szerda 3. oldal ’DőaiűáUóniái, ikilz. ize.infly.ti napközi vvw^^^vv»vwwwvvvw»www»vwvwWwwwvwv> Szit&ntc szövetkezed község fiv&íéíM Mezőgazdaságunk átszervezé­se során a termelőszövetkezeti községekké lett helységekben a strukturális változás nemcsak a termelésben, hanem egyebütt is érezteti hatását. Nyilvánvaló, hogy a közigazgatás szerveinek, a tanácsoknak a munkája is módosul, így az is természetes, hogy az illető község igénye a fejlődésre megnövekszik. (Vi­szont az is igaz, hogy a fejlő­dés lehetősége sem kevesebb, hanem több lesz.) Mindez akkor mutatkozik majd meg valójában, amikor a teljes átrendezés már megtör­tént, s a termelőszövetkezeti községek benne lesznek abban a bizonyos »kerékvágásban*. Erről beszélgettünk Szerelnie szövetkezeti község tanácstit­kárával, Csertci János elvtárs­sal, aki elmondotta, hogy a ta­nácsapparátus munkája az adó­zással kapcsolatban szükség­szerűen máris megváltozik; egyébként még nincs rendelke­zés az apparátus várható át­szervezésére. Ami a termelőszövetkezetek­ben dolgozók igényeit illeti, a szülők mind többen és többen akarják gyermekeiket a nap­közi étkeztetésében részesíteni. Ez a szociális gondoskodás a gyermekekről nagy népszerű­ségnek örvend Szeremlén, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy már március elején 68 általános iskolás közétkezte­tését kérték a szülők. A keret egyelőre a legjobban rászoruló negyvennek az ellátását teszi lehetővé, szó van azonban róla, hogy a napközit a megyei ta­nács támogatásával olyannyira kibővítik, hogy száz gyermek étkezhessen benne. Ezt az te­szi szükségessé, hogy így az édesanyáknak a tsz-ekben vég­zett munkáját napközben ne Futószalag a paradicsom szállítására akadályozza a gyermekeikről való gondoskodás. Különben a tsz-tagok között is szó esett már arról, hogy számukra is meg kellene szer­vezni a nagyüzemi étkeztetést. Volt olyan paraszt is, aki a tsz-be lépése előtt kijelentette: •»De aztán legyen ám konyha is, mert elég volt már nyaranta a hideg ebédekből!-« Egyszóval: ilyenfajta változás is várható a szocializmus út­jára lépett Szeremlén. Ugyanakkor a nagyüzemi áru­termelés megköveteli a jobb szállítási lehetőségek megte­remtését is. A nyolc kilométer­re eső Baja város piacát ugyan­is ellátják az ottani szocialista szektorok és egyénileg gazdál­kodók termelvényeikkel, Sze­relőiének tehát távolabbi fel­vásárlóhelyekről kell gondos­kodnia. így azonban a szállí­tási költség a bevétel nem je­lentéktelen részét emészti fel. A községtől viszont nem messze folyik a Duna, s a vízi úton történő szállítás tudvalé­vőén, ha lassúbb is, de olcsóbb a szárazföldinél. Igen ám: Sze- remlének nincsen hajóállomá­sa. Ezért már illetékes helyen is tárgyaltak róla, hogy a Mo­hács és Budapest között közle­kedő hajójáratnak legyen a község határában megállóhelye. A Közlekedésügyi Minisztéri­um elvileg nem ellenzi ennek a létrehozását, egyelőre azon­ban hiányzik egy kisebbfajta hajóállomás megépítéséhez a megfelelő pénzösszeg. Ugyanak­kor a községtől a bátai révig mintegy 4 kilométeres kövesút megépítése is szükséges a ter­vezett vízi szállítás könnyebb lebonyolítása végett. Sokoldalúan dolgozzanak a KlSZ-szeryezetek Sok szó esik ma a KISZ alapszervezeti munka megjaví­tásáról a kecskeméti járásban. A járás KISZ alapszervezetei közül néhányban túlzottan egy­oldalú munkát végeznek, csak a kulturális munkát tekintik a szervezet egyetlen lényeges fel­adatának, holott ez csak egyik alkotórésze a munka összessé­gének. Az óbögi KISZ-szervezet mun­káját vizsgálva is hasonló hi­bákra lehetne találni. A bálák megrendezésére, színdarabok be­tanulására még lehet mozgósí­tani a tagságot, de más irányú munkák elvégzésére már nehe­zebben kerül sor. Stenczef Már­ta elvtársnő, a KISZ-szervezet' titkára jóformán teljesen egye­dül dolgozik a szervezet veze­tőségéből, s világos, hogy így még inkább megnehezedik a munka. Az óbögi KlSZ-szerve- zetben, de a járás valamennyi szervezetében is ezért fontos a tartalmas, szervezeti élet meg­teremtése. A fentiekből adódik, hogy erősíteni kell a KlSZ-szerveze- tek pártvezetését, mert csak a pártszervezet tudja megjelölni azokat a feladatokat, amelyek segítségével élénkíteni lehet a szervezeti életet. Elő kell tehát segíteni a KISZ-ben dolgozó kommunisták munkáját, bizto­sítani kell a rendszeres ellen­őrzést és beszámoltatást. Ma­gyarázzák meg a KISZ-ben dolgozó kommunisták az egyes feladatok lényegét és nyújtsa­nak módszerbeli segítséget azok megoldásához. Az izsáki köz­ségi pártbizottság például he­lyesen tűzte napirendre e prob­lémák megoldását és az ered­mény — bár kezdeti — máris jelentkezik. Előbbre kell jutnunk az esfr- mei munka terén is. A meglevő elvi és szervezeti egységet erő­sítenünk kell. Nem elégedhe­tünk meg azzal, hogy a KISZ tagjai általában elfogadják a KISZ politikáját, főbb célkitű­zéseit, hanem azokat tudatosí­tanunk is kell bennük. A kecs­keméti járás alapszervezeteiben helyes kezdeti eredmények ta­pasztalhatók az öntevékenység terén, bár ez még csak szűkebb csoportok jellemzője. Lakitele­ken, Tiszakécskén és Izsákon pl. jó eredményeket értek el az önkéntes ifjúsági segítő brigá­dok. E brigádok és munkacsa­patok meglevő rendszerét a járás valamennyi alapszerveze­tében olyan feladatokkal kell megbízni, melyek hatására a fiatalok megértik, megszeretik a kollektív munkát. Alapszer­vezeteinkben mindennapossá kell tenni a jelenleg meglevő gyakorlati követelményeket, az ünnepélyes fogadalomtételt, s a húszórás társadalmi munkát is. Fontos követelmény, hogy a feladatokat a vezetőség minden esetben a tagsággal beszélje meg, mert csak így fogják a fiatalok e munkákat lelkesen elvégezni. Szabó Attila, a KISZ kecskeméti járási bizottságának munkatársa 4000 forint a legjobban működő ifjúsági fúvószenekarnak A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén az idén tovább gépesítették a paradicsom feldolgozását. Gulyás Imre gépész­mérnök felhordó szalagot (futószalag) tervezett, amit nemrégi­ben készítettek el a lakatosok. Képünkön a tervező ellenőrzi a tisztított paradicsom szállítására készülő futószalagot. A legelők tavaszi ápolása A tervek most még csak az agyakban vannak meg, de biz­ton megvalósulnak, hiszen a község dolgozó parasztjai fel­hagytak az egyéni gazdálkodás­sal. Az összefogás, a közös aka- i rat pedig megsokszorozta erői- i két. T. I. A kecskeméti Jókai Mór Ál­talános Fiúiskola többek között arról híres városszerte, hogy itt van a legjobban működő ifjúsági fúvószenekar. A kis zenészek szorgalmában nincs is hiány, hiszen a nehézségek el­lenére szépen fejlődik zeneka­ruk. A zenekar több tagja azon­ban kölcsön-hangszert használ, mivel nincs elegendő saját hangszerük. A városi tanács végrehajtó bizottsága figyelem­be vette szorgalmukat, igyeke­zetüket és legutóbbi ülésén 4000 forint támogatást szavazott meg hangszerállományuk ki­egészítésére. Keményen állják a sarat Minden gazda tudja, hogy milyen jelentős az állattenyész­tésben a jó legelő. Mégis me- gyeszerte tapasztalhatjuk, hogy a legelők gondozását általában elhanyagolják. A legeltetési bi­zottságok kezelésében levő te­rületek részesülnek ugyan némi gondozásban, de a többi — amely pedig az összes legelők­nek kétharmad részét képezi — semmi ápolást nem kap. Az elhanyagolt legelők felja­vítása rendszeres munkát igé­nyel s ehhez tartozik a talajerő pótlása, a gazosodás elleni küz­delem, a rendszeres legelőhasz­nálat beállítása és a legelóvé- delem. A legelők szervestrágyázását lehetőleg ősszel kell elvégezni, hogy a téli csapadék a talajba mossa. Ugyancsak ősszel kel] elszórni a szuperfoszfát műtrá­gyát, tavasszal pedig a kálit és a nitrogént. A szerves- és mű­trágyát célszerű együttesen al­kalmazni úgy, hogy 60—80 má­zsa istállótrágyához; 150 kS fosz­for- és 150—200 lj:g nitrogén- műtrágyát teszünk. A homoko­sabb terület a 40—00 kg kálit is igen meghálálja. A tavaszi műtrágyázás még mindig elvégezhető, de késle­kedni nem szabad, mert a fű erőteljesebb növése után per­zselés következhet be. A gazosodás elleni küzdelem párhuzamos a talajerő javítá­sával. Minél gazdagabb a talaj tápanyagokban, annál erőseb­bek a hasznos növények, s fel­vehetik a versenyt a gyomok­kal. A legelőn az első tavaszi tennivaló a fogasolés. A fogas­sal letört, elszáradt gazmarad­ványokat gondosan össze kell gyűjteni és okvetlenül el kell égetni. Ilyenkor kell elvégezni az árkok kitakarítását, a pangó! vizek elvezetését, mert a máj-| métely elleni küzdelem egyikj legfontosabb előfeltétele a vi-| zenyösség megszüntetése. Ott,! ahol ez nem sikerül telje-? sen, a máj métely megelőzése! végett helyes rézgálicos véde-| kezest folytatni, amelyhez az! állatorvos szakszerű útmutatást? ad. I A gyomok ellen rendszeresen! kell védekezni, kisebb gazoso-f dás esetén szurkálással. Mindig! az legyen a cél, hogy a gaz ne! tudjon magot érlelni, ezért te-* hát az elvirágzást kell megaka-i dályozni. A legelők legnagyobb! ellensége a tövises iglice, a me-í zei iringó (lajtorjatüske), a! szerbtövis, a kutyatej-félék, vize-! nyősebb részeken a boglárkák.! Ezek ellen a vegyszeres irtást! is alkalmazni kell. Holdanként? 1,6 kilogramm Dikonirt 300 li-x tér vízben feloldva igen hatha-f tós szer a mezei iringó kivéte-* lével az említett gyomok ellen.! A rendszeres legelőhasználat! elsősorban a legelő kímélését | jelenti, mert annak éppúgy| szüksége van bizonyos pihenő! időre mint bármely más terű-! ietnek. A legeltetést tehát sza-| kaszokra kell osztani. A kihaj-l tást se hamarkodjuk el. Álta-! lános szokás a május eleji ki-! hajtás, ami a mi vidékünk? adottságainak általában meg is? felel. A birkák legeltetését már! áprilisban meg lehet kezdeni,! de jelöljünk ki külön birkale-1 gelőket. I Védjük, ápoljuk tehát lege-? lóinkét, mert megérdemlik és! meghálálják a rájuk fordított! fáradságot. | Bartosik Lajos megyei takarmánygazdál-l kotlási felügyelő * A garai Vörös Csillag Tei’- melőszövetkezet gazdaságában Dujmov István, a szövetkezet kommunista elnöke és Aladzsity Péter, az üzemi nártszervezet titkára kalauzol. Dujmov elvtárs néhány hó­nappal ezelőtt még a földmű­vesszövetkezet alkalmazottja­ként dolgozott, ahonnan Lovrity Miksának, a tsz korábbi elnö­kének, valamint az akkor gyor­san gyarapodó tagságnak kérésére állt a közös élére. Dujmov eivtárs deresedé hajú, 40—45 év körüli élettapasztalat­tal és a mezőgazdasági terme­lésben nagy jártassággal ren­delkező ember. A községben, amely szülőfaluja, nagy népsze­rűségnek és tekintélynek ör­vend. Sokat várnak tőle az 1700 holdas gazdaság vezetésében. Megtekintettük a központi épületeket, a „megnagyobbított-’, azaz Zetor-vontatásra összesze­relt vetőgépeket, néhány szót váltottunk az udvaron szorgos- kodókkal, majd az irodában kö­töttünk ki, ahol a pártmunkára tereltük a beszéd fonalát. Itt csatlakozott hozzánk Bakai Jó­zsef elvtárs brigádvezető. Ö is lelkes pártmunkás és közösen mérlegeltük tevékenységük ered­ményeit, gyöngéit, valamint a Központi Bizottság március 6-i határozatának végrehajtásából adódó feladatokat. Erről a kérdésről a termelő- szövetkezet kommunistái az el­múlt napokban tartotl taggyű­lésükön már tanácskoztak és több konkrét határozatot hoz­tak. Többek között megbízták a növénytermelési, a kertészeti, az állattenyésztési és az építési brigádokban dolgozó kommu­nistákat, hogy csoport-értekez­leten ismertessék a Központi Bi­zottság március 6-i határozatát és a hozamok növelése érdeké­ben kezdeményezzék a brigádok és a munkacsapatok versenyét. A versenyfeltételeket' a brigád-, vagy munkacsapat-értekezleten kialakuló vita alapján határoz­zák meg. A szövetkezetben 40 tagú párt- szervezet működik. A pártszer­vezet titkára igen nagy gondot fordít a pártvezetőségi ülések rendsze­res, kéthetenkénti és a párttag­gyűlések havonta történő meg­tartására. Ebben a kérdésben azonban nem merevek és szük­ség szerint rendkívüli értekez­letet is összehívnak, Jelenleg egyik fő törekvése a pártszervezet vezetőségének, hogy a kommunisták figyelmét a gazdasági kérdésekkel való szakszerű, hozzáértő foglalko­zásra irányítsa. Dujmov elvtárs szoros kapcsolatot tart fenn Pusztai József elvtárssal, a he­lyi állami gazdaság igazgatójá­val " és gyakran tanácskozik vele különböző szakmai, vala­mint szervezési kérdésekről. Es­ténként pedig szakkönyveket ta­nulmányoz és az a terve, hogy levelező hallgatóként beiratko­zik a mezőgazdasági techni­kumba, » # ♦ A szakmai ismeretek gyarapí­tása mellett a pártszervezet ve­zetőinek tevékenységét a fárad­hatatlan, türelmes, meggyőző munka, a harcos kommunista állásfoglalás és a nagy üzemi gazdálkodás megvalósításáért való küzdelem jellemzi. A kom­munisták javaslatára a szövet­kezet már ez évben bőségesen használt fel műtrágyát és kibő­vítette a szerződött növények termesztését. Majoránnára, zöld­borsóra, cukorrépára, azonkívül fűszerpaprikára kötöttek szer­ződést, (megjegyezzük, hogy fű­szerpaprikát ezelőtt csak ház­tartási szükségletre termeltek a községben). Az állattenyésztés­ben rátérnek a tinó- és szarvas- marhahízlalásra és nagyüzemi méretekben foglalkoznak majd sertéshizlalással is. A párttagok javaslatára a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy már az idén megkezdik « kiixös baromfitenyésztés t is. Ebből a célból 1200 darab napospulykát és 300 darab na­poscsibét rendeltek meg. Merész álmokat váltanak va­lóra a garai Vörös Csillag Tsz tagjai. Igaz, itt is vannak olya­nok, akik az új, fejlettebb ter­melési eljárások alkalmazásától húzódoznak, félnek, de a kom­munisták — a szövetkezet ve­zetői — jól látják tennivalói­kat és keményen állják a sarat. Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom