Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-24 / 95. szám
/ 1959. április 24, péntek 3. oldal Lesz-e folytatása? Az MSZMP Bács megyei bizottsága által »illegálisan« elkészített Vatai—Kapás-féle palán tázó gép létjogosultságát nem a Földművelésügyi Minisztérium Gépesítési Főigazgatósága, hanem azok a kislányok döntötték el, akik a fajszi Vörös Csillag Tsz-ben tartott gépi bemutatón Dögéi elvtársnak a kérdésére ezt válaszolták: — A félegyházi a legjobb ,; s — Ha így van — mondotta az elnök, Papp Ferenc ország- gyűlési képviselő —, akkor a gép maradjon itt. Ügy is lett Pár nap telt csak el azóta, s a Bányászati Berendezések Gyárában — ahol az előző palántázó is készült — most egy újabb összeállításán fáradoznak. S ez a gép okosabb lesz mint az előző. Én magam is láttam az »agronómiái-« műhelyben, amint Tóth Dániel és a harmadéves tanulók nagy igyekezette] fáradoztak az egyszerű, de mégis elmés gép összeállításán. Én is azt kérdeztem, amit előttem már sokan mások. — Lesz-e változás az új konstrukcióban? Amint megtudtam: lesz. Először is nem három, hanem négy soron palántáz, tehát 33 százalékkal nő a termelékenysége, ugyanakkor úgy oldják meg a vízszolgáltatást, hogy . az öntözés a palántaelültetés pillanatában következzék be. Előnyösebb ez a gép a bemutatón használt német gépnél is, mert olcsóbb, ldfizetőbb. Míg a német gép súlya 18 mázsa, és 80 ezer devizaforint, addig a Vatai—Kapás-féle gépkonstrukciót 24 ezer forintért meg lehet vásárolni és nem is kell érte devizát kiadni. Egyébként mindkét gép azonos elvek alapján működik. No, persze, ha az FM Gépesítési Főigazgatóságán is az a vélemény, amit egyik képviselőjük kifejtett: — a magyar mezőgazdasági gépek nem jók, — altkor belátható időn belül a palántázás problémája nem oldódik meg. Annak ellenére hogy a megoldás kulcsa a kezünben van. Mivel a Bányászati Berendezések Gyára vezetői — akik maguk is ott bábáskodtak az új gép születésénél — gyakorlati emberek, s megfogadták a dolgozók helyes észrevételét, már megtették javaslatukat: 20 páláritázógépet egy hónapon belül hajlandók volnának legyártani. Sajnos, javaslatukra még nem érkezett válasz. Éppen ezért velük együtt azt kérdezzük az illetékesektől: a fajszi Vörös Csillagban lezajlott gépi bemutatónak lesz-e folytatása a Vatai—Kapás-féle palántázógépek formájában? Venesz IZOTÓPPAL KUTATJÁK A FÉMSZERKEZETEK HIBÁIT yvwwvwvwwwwwwwiwvwvwwvywwwvwvwsAv 8 000-10000 FORINT MELLÉKKERESET ÉVENTE Kiskunfélegyháza lesz a hazai angoraszőrtermelés központja Ezer és ezer olyan család él megyénkben, akiknek körülményei lehetővé tennék a prémes angoranyulak tartását, de nem tudják, érdemes-e ezzel foglalkozni, lehet-e vele pénzt keresni? Tapasztalataink — sajnos — azt mutatják, termelőszövetkezeteink sem ismerték még fel, hogy a prém- és an- goranyúíak tartása rendszeres jövedelmet biztosit, amiből év közben is oszthatnak munkaegység-előleget. Magyarországon a felszabadulásig igen sokan foglalkoztak angoranyúl-tenyésztéssel. A szőrt akkor a háziipar vásárolta és dolgozta fel. Azóta, végbement nagy gazdasági átszervezés következtében a háziipar mint vevő, megszűnt. Gyáriparunk viszont egyáltalán fiem foglalkozott angoraszőr feldolgozásával. Értékesítési lehetőség hiányában így sokan kénytelenek voltak abbahagyni az altatok tenyésztését. Míg nálunk a nyúltenyésztés elsorvadt, külföldön az angoraszőr korszerű feldolgozási eljárásának bevezetésével az angora nagyobb divat tett mint vataha. A régi bolyhos kivitel helyett a minden divatszínben kapható sima és lágy kivitelű, igen hó- iartó, emellett pehelykönnyű kötött és szövött árukat szívesen vásárolja a lakosság. Értesültünk róla, hogy bár több évi késéssel, de a hazai textilipar is kezd berendezkedni ilyen áruk gyártására. Államunk ebből a célból vásárolja fel mindenkitől és minden mennyiségben az angoraszőrt. De ezt a célt szolgálja az an- goraszor felvásárlási árának nemrég történt jelentős felemelése is. Íme, a különbség a nyúlszőr kilójánál: regi ár új ár I. oszt. 450 Ft 650 Ft II. oszt. 350 Ft 550 Ft II. oszt. 300 Ft 300 Ft Említésre méltó kezdeményezés, hogy az áLlami beváltó vállalat a jó ár mellett kedvezményes (mázsánként 170 forintos áron) zabot is ad a tenyésztőknek. Remélve, hogy számos olvasónkat felvillanyozták az eddig írtak, ellátogattunk a Kis-; kuni élegyházi Angoranyúl-, P rémesál lat-len vésztő és Érté-; kesítő Vállalathoz, ahol dr.: Schobert Ferenc igazgató új ésj jó hírekkel fogadott bennünket;; — A szakemberek régi óhaja volt — kezdte a beszélgetést —, hogy az ország nyúlproblémáját vállalati úton oldják meg, mert csak így lehet rugalmasan megszervezni a széleskörű tenyésztést. Ez volt a domináló a Földművelésügyi Minisztériumban is, amikor úgy döntöttek, hogy a vezetésem alatt álló tanácsi vállalatot bízzák meg az Ercsi Angora- és Prémesállat-tenyész- tő Célgazdaság átvételével is. — Hallhatnánk erről valami bővebbet? — Készséggel. Ebben a hónapban átadásra kerül mintegy 2000 állat, 4000 férőhely és több más felszerelési tárgy, közel félmillió forint értékben. Az állatok zöme Németországból importált, nagy szőrhozamú, fajtiszta angoranyúl. — A tenyésztők is ilyeneket kapnak? — Természetesen. Mi olyan anyagokat adunk el a vásárlóknak, melyeknek elődeit külföldi kutatóintézetekben nemesítették, így ezek az állatok egy évben 45—50 deka szőrt is adnak három-négy nyírásra. Ha ennek értékét kilónként csak 450—500 forintos átlag-átvételi áron számolom, akkor egy nyúl 250 forint értékű szőrt termel egy évben. Ezek után már önök is kiszámíthatják, hogy egy kiste- nyésztő által minden különösebb megerőltető munka nélkül tartható 30 - 40 drb angoranyúl 8-—10C00 torint értékű szőrt is adhat gazdájának. Termelőszövetkezeteink 250—300 állat tenyésztésére is berendezkedhetnek, csökkent munkaképességű tagjai eredményes f o jlaikoztatására. Mivel vállalatunk kezében összpontosul most a tenyésztés országos Irányítása — búcsúz- kodott Schobert Ferenc igazgató — jó propaganda munkával remélem hamarosan sikerülni fog a háború előtti nyúltenyész- tési szintet elérnünk. S. G. JOOOOOOOO Fásítás Kiskőrösön A községi tanács vezetősége ezekben a napókban nagyarányú fásítást hajt végre Kiskörös belterületén. A strand és a gyógyfürdő területéről kocsiszámra hordják el a kiásott akácfákat, amelyeket azután a község utcáinak fásításánál használnak fel. Mire hírünk napvilágot lát, mintegy 8000 darab akácfa kerül kiültetésre, Kevesen tudják, hogy a különféle fémek sugárzó izotópjait egyre szélesebb körben használják fel az iparban is, Ebből a szempontból is jelentős segítség a magyar iparnak az új csillebérci atomreaktor munkába állítása, amely — többek között _ su gárzó izotópokat is ad. Képünkön az izotóp segítségével átvilágítják egy nagy teljesítményű darn tartó részeit, bogy a tartó szerkezetek másik oldalára szerelt filmlapokra rögzíthessék az acélszerkezet szilárdságát jól tükröz« képet, llymódon láthatóvá válnak az acélszerkezet vagy a hegesztés esetleges hibái. Az ételhordós kisfiú JJiciny, kétkerekű bicikli halad a Koháry utcában. Hosszúnadrágos kisfiú ül rajta. Balkezével kormányozza a masinát, jobbkezében pedig alumínium ételhordót szorongat. Feltűnt, hogy ez a legényke milyen jól ismeri a KRESZ szabályait. Szigorúan az út jobboldalán közlekedik, s lassan, óvatosan halad a cél felé. Vajon ki lehet ez a kisfiú — izgatta fantáziámat. A volt Beretvás előtti benzinkútnál tankoltam motoromat, s amíg rám került a sor, a kis »versenykerékpáros« eltűnt a szemem elől. Az egyik gépkocsivezető megvigasztal. — Menjen ki a Budai úti italbolthoz, ott megtalálja a gyermeket. Alig várom, hogy motoromra üljek, s megkeressem szorgalmas barátomat. Nem csalódom. A megadott hely udvarán megpillantom a parányi kerékpárt. A gazdája is itt kell hogy »/is ilyen ember nem kösénk ealó« Z»VV^VVWóV»AíVWVVIAW'<VWWl»VW»»W»VWVVVVVVOWVVVVVVVW(A' Egy társadalmi bíróság tárgyalásáról A SZERELŐMŰHELY közepén a pokróccal letakart, kecskelábú asztal mögött három olajos szerelő ruhába öltözött munkás ül — a társadalmi bíróság. Előttük lehajtott fővel áll a vádlott, F. J. hegesztő. Mit követett el, mi volt a bűne, hogy munkástársai ítélkeznek felette? A vád, amelyet a társadalmi bíróság elnöke — egy Villany- szerelő — terjesztett a műhely dolgozói, a hallgatóság elé — súlyos. F. J. hegesztő megsértette a szocialista együttélés szabályait, vétett a törvények ellen, eltulajdonított a munkahelyéről, a 44. sz. Autóközlekedési Vállalat kecskeméti műszaki telephelyéről több szerszámot. A MUNKÁSOK hallgatják az egyszerű, minden szóvirág uél-. küli vádat, s a házi szarka megtört hangú, minden szalmaszálba kapaszkodó védekezését. Hiába próbálja szívhez szóló szavakkal ecsetelni F. J. »tévedésből elkövetett cselekményét«, a munkásokat, munkatársait nem tudja meglágyítani. Hozzászólások. Csak egyetlen ember, egy kovács keres valamiféle kiutat F. J. megmentéséért, de ő is belebonyolódik a mondanivalójába. — Szavaira az olajos kezek ökölbe szorulnak, vádolják az előttük álló embert. Az arcokról — amelyeken a napi munka izzadtsága összekeveredett az olajfoltokkal — keménység, s törhetetlenség sugárzik. Mintha azt mondanák szótlanul is: »Az olyan emberre kár a szót fecsérelni, aki meglopja társait, a műhelyt, az államot.-" A BlRÖSÁG tanácskozásra vonul vissza. A műhelyben tovább folyik az ítélkezés. Halk, határozott tőmondatok hangzanak el: »Véget kell vetni a lopásnak«, »Nem hagyhat az ember semmit sem elöl«, »Ha tovább így maradna, lassan nem lenne szerszám.« Nem mondanak nagy szavakat, nem is illene hozzájuk. Mondataikból azonban a közös vagyon, a saját szerszámaik féltése csendül ki. BEVONUL A BÍRÓSÁG, s kihirdeti határozatát: «Javasoljuk a vállalat igazgatóságának F. J. hegesztő azonnali elbocsátását.« A jelenlevő igazgató e javaslat elfogadásával teljesítette a munkások egyöntetű elhatározását: »Az ilyen ember nem közénk való, szarkával nem dolgozunk együtt!« Gémes Gábor legyen valahol — gondoltam, s benyitok az italboltba. A nagy pult mögül alig látszik ki, csak szöszi haja aránylik. Ekkor tudom meg, ki is ez a nagyfiúsan kerékpározó hős. Nyilas Jancsinak hívják, tíz éves, a kecskeméti Czollner téri Általános Iskola tanulója. Délben ő hozza ki az ebédet édesanyjának, aki az italbolt dől gozója. — Szeretek biciklizni. Lassan haladok az úttesten és mindig szétnézek, nehogy elüssön valamilyen jármű. A nagymama megfőzi a finom ebédet, s én meg kihozom anyukának. Ezzel is segítek szüleimnek. A továbbiakban arról mesél, hogy bognár szeretne lenni. Tetszik neki ez a szakma. Telik az idő. A mama megebédel, s Jancsi a nagy ételhordóval a kezében nekivág biciklijével a forgalmas városnak. Szorgalmas, dolgos ember lesi belőle. Bieliczky Sándor Egységes vízgazdálkodási társulás Kiskunmajsán Kiskunmajsán kedden a Szegedi Vízügyi Igazgatóság és a helyi tanács egységes vízgazdálkodási társaság szervezését kezdte meg. A társaság feladata lesz a káros talajvizek elvezetése, s a hasznos talajvizek természetes víztárolóba gyűjtése. A községben máris jól ismerik Gajdár Sándor elvtársat, aki a Szegedi Vízügyi Igazgatóság részéről segíti és irányítja a szervező munkát. Nemcsak a szervező munka folyik nagy lendülettel a községben, hanem a tervezés is. A Vízügyi Igazgatóság ugyanis a társaság munkájának elősegítése érdekében több mint egy millió forintos beruházást irányozott elő a kiskundorozsma— kiskunmajsai főcsatorna korszerűsítésére. Ezen vezetik majd le az összegyűlt felesleges vadvizeket a tiszai átemelőhöz.
