Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

4. oldal 1959. április 24, péntek Nagy segítője lehet a tanácsok munkájának az állandó bizottság Ahol már megtalálták az együttműködés jó módszereit Nemrégiben levelet kapott a Kiskunfélegyházi Járási Ta­nács elnökétől dr. Bulyovszky Gyula, a járás egészségügyi, művelődési és szociálpolitikai állandó bizottságának vezetője. A levélben a tanácselnök elv­társ arról értesíti, hogy az ál­landó bizottság jelzései alapján Kígyóspusztán felmerült hiá­nyosságok megszüntetésére in­tézkedéseket tettek. De ez nem az egyedüli ilyen reagálás az állandó bizottság munkájára. A félegyházi járás­ban egyre nagyobb tekintélye van ennek a hármas feladatot is segítő bizottságnak és észre­vételei nem maradnak válasz, elintézés nélkül. — Milyen módszerrel dolgo­zik az állandó bizottság? —ér­deklődtünk Bulyovszky Gyulá­tól, aki egyébként Kiskunmaj- sa község egyik járási tanács­tagja és ugyanott 40 esztendeje népszerű, nagy tiszteletnek ör­vendő körzeti orvos is. — As elmúlt negyedév­ben, mivel szükség volt rá, há­rom ülésünk is volt — ad szí­vesen felvilágosítást az állandó bizottság elnöke. — Az elsőn megalakítottuk az albizottságo­kat. Minden tagunk valamelyik albizottságban működik és fe­lelős 2—3 községért egészség­ügyi, művelődési vagy szociál­politikai vonatkozásban. Máso­dik ülésünkre meghívtuk a köz­ségi állandó bizottságok elnö­keit, azok helyetteseit és az egész évi feladatokat beszéltük meg velük az elkészített mun­katerv alapján. A harmadik alkalommal — a negyedév végén — az ál­landó bizottsági tagok egyen­ként részletesen beszámoltak a munkájukról, a községekben szerzett tapasztalataikról. Mond­hatom, hogy igen nagy anyag halmozódott fel minden terü­leten. Sok hasznos javaslat és észrevétel került be a jegyző­könyvünkbe. — Ugyanitt vitattuk meg a következő negyedévi — az évi tervnél részletesebb és a vár­ható eseményeket is figyelembe vevő — tervünket is. Ebben szerepel pl. a tisztasági hónap, a tavaszi védőoltások segítése és a nyári mezőgazdasági mun­kálatokhoz az egészségügyi el­látás — egészségügyi brigádok stb. — megszervezése. Hason­lóan a kulturális fronton: az iskolai mulasztások elleni küz­delem, a tankötelesek összeírá­sának figyelemmel kísérése, a gyermeknap megrendezése stb. A szociálpolitikai bizottságnál pl. az idős tsz-tagok helyzeté­JfrWMYlAVMVMVt i "1*1 * ‘i*“11'1** Gépesítik a szőlőművelést a kunszállási Alkotmány Tsz-ben Nagy fejlődés előtt áll a kun­szállási Alkotmány Termelőszö­vetkezet, amely eddig a járás egyik leggyengébb termelőszö­vetkezetei közé számított; Az idén ügyes, jó szakembe­rek kerültek a szövetkezetbe, köztük Sztankov László főagro- nómus, aki nagyszabású tervet dolgozott ki a szövetkezet fej­lesztésére. Az idén a terv nyo­mán már géppel vetették a burgonyát, amellyel 10 800 fo­rintot takarítottak meg, s négy­zetesen vetik a kukoricát, egy hold szőlőiskolát telepítettek, ami zárszámadásra 80 000 fo­Az életszínvonal emelésének beszédes bizonyíté­kai — a negyedéves statisztika alapján — rövidesen megyénk olvasói elé kerülnek mind a rá­dió, mind a sajtó útján egy­aránt. Az országos adatok mel­lett azonban nem árt ha szű- kebb hazánkban, Bács megyé­ben is meghányjuk-vetjük, hogy mennyivel vásároltunk többet, s mennyit költöttünk szórako­zásra. Elöljáróban emlékeztetnénk olvasóinkat a nyugdíjrendezésre, amely évenként több mint 10 millió forint többletkiadást je­lent államunknak. A pedagógu­sok fizetésrendezése is több milliós béremelkedést jelent. A nemrég közölt családi pótlék­emelés pedig havonta 1 113 523 forint plusz kiadást jelent az államnak. A megnövekedett vásárlóerő sokféle formában tükröződik. Ezek közül említenénk néhá­nyat. A kiskereskedelem az első negyedévben 5 százalékkal, a vendéglátóipar 2,4 százalékkal forgalmazott többet mini 1958 hasontó időszakában. Március 1 töl 31-ig megyénk tanácsi kis­kereskedelme 8,5 millióval több árut adott el megyénkben, mint tavaly ugyanebben az időszak­ban. Ugyanakkor a takarékbetét- állomány — az előzetes adatok szerint — egy év alatt több mint 43 millió forinttal nőtt megyénkben. Ügy gondoljuk, hogy ehhez nem kell különösebb kommen­tár. rintos értéket képvisel a szö­vetkezetben, a ráfordítás pedig a 10 000 forintot sem éri el. Tavasszal újabb 8 holdas szőlő­iskolát, s 10 holdas spárgát e- lepet akarnak telepíteni a szö­vetkezet tagjai. Távlati tervük­ben szerepel 100 holdas cse­megeszőlő tábla telepítése sza­kaszos módszerrel. A szövetkezet idősebb, gyen­gébb munkaképességű tagjai foglalkoztatására jövőre szamó- cás telepet létesítenek, amely holdanként szerény számítások szerint is 25 000 forintot jöve­delmez. Most a szövetkezet 51 holdas szőlőtáblájának gépesítésén dol­goznak a szakemberek, s cél­juk hogy az egy holdra eső em­beri munkaerőt 30 százalékra csökkentsék. nek megvizsgálása, ügyeik elin­tézésében segítségnyújtás, fel­világosítás és így tovább. — A javaslatok hogyan jut­nak el a tanács végrehajtó bi­zottságához, illetve az ügyosz­tályokhoz? kérdeztük a to­vábbiakban. — A munkatervünket s ülé­seink jegyzőkönyveit is meg­kapja a v. b., s eljuttatjuk az észrevételeket az illetékes osz­tályokhoz is. Ezeket napirenden tartjuk, még el nem intéződ­tek. Nagyobb horderejű kérdé­seket a járási tanácsülés elé terjesztünk, illetve ott bejelent­jük. — Milyen az állandó bizott­sági tagok s a községi állandó bizottságok aktivitása? — tet­tük fel még befejezésül a kér­dést. Itulyovssky doktor egy halom jelentést, levelet tett elénk. A községekből egymás­után érkeznek a feljegyzések a tisztasági hónap s egyéb idő­szerű munkák elvégzéséről. Má­sok azt jelentik, hogy meg­kezdték az alkoholisták ellen­őrző számbavételét, hogy az ezzel kapcsolatos felvilágosító munka, esetleg intézkedés mi­előbb megtörténhessen. — Az aktívák szívesen vég­zik társadalmi munkájukat — mondja az állandó bizottság el­nöke — s ez az alapja annak is, hogy további jó eredménye­ink születhessenek. f. tóth Fáradhatatlan orvos Páhi község lakossága joggal elmondhatja, hogy egészsége biztonságban van. Ugyanis a községnek egy igazi, lelkiisme­retes jó orvosa van, György Pál Gábor személyében. Orvosunk mindig kedves, mosolygós, atyaion megértő, igazán a hi­vatásának él, s akár éjjel, akár nappal mennek hozzá a bete­gek, mindenkin segít. Az orvosi rendelőből még senki sem távo­zott vigasztalás, segítség nélkül akár testi betegsége, akár egyéb problémája volt. Páhi község dolgozói nevében köszönetét mondunk György Pál Gábornak, s arra kérjük, továbbra is ilyen fáradhatatla­nul végezze gyógyító, betegség- megelőző tevékenységét. Uvacsek Béláné levelező gj^A^ragt^u^kközöll |§ — Jogi tanácsadó 1 Dr. Kolosai U. Gyula ügyet» — Ki képviselheti a polgári bíróság előtt az állampolgár okát? Polgári perrendtartásunk sze­rint az állampolgárok a bíró­ság előtt — és pedig a legma­gasabb bíróság előtt is — sze­mélyesen érvényesíthetik jogai­kat, ügyvédkényszert jogunk te­hát nem ismer. Az állampolgár helyett azonban a perben meg­hatalmazottként mások is eljár­hatnak, s a képviseletre jogo­sultak körét a jogfejlődés lé­nyegesen bővítette. Meghatalmazottként eljárhat­nak a peres fél helyett annak egyenesági rokonai (szülője, nagyszülője, illetve, gyermeke, unokája stb., így természetesen a nőrokonok is), továbbá az egyenes ágbeli rokonok házas­társa, a férj testvére, házas­társa vagy jegyese, a házastárs egyenes ágbeli rokona és test­vére, a fél testvéreinek házas­társa, végül az örökbefogadó és nevelő szülők, valamint a ne­velt gyerek és az örökbefoga­dott. Meghatalmazott lehet termé­szetesen ügyvéd vagy ügyvédi munkaközösség is. Meghatal­mazható az eljárásra a fél per­társa, aki a féllel együtt pe­rel, vagy akit együtt perelnek, valamint a pertárs törvényes képviselője és meghatalmazottja is, Saját tagjai pereiben meg­hatalmazottként eljárhatnak a szakszervezetek is. Végül eljár­hat az alkalmazott is a mun­káltatójának kisiparosi tevé­kenységével, irodájával, rende­lőjével, üzletével, illetőleg mű­helyével kapcsolatban keletke­zett pereiben. Nem lehet meghatalmazott az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, vagy akit jogerős bírói ítélet a köz­ügyektől eltiltott, s akit a bíróság jogerősen gondnok­ság alá helyezett. A meghatalmazást közokirat­ba vagy magánokiratba kell foglalni. A közokiratot hatósá­gok (bíróság, közjegyző stb.) ál­lítják ki. A magánokirat formai kelléke pedig az, hogy azt a kiállító személy sajátkezüleg írja, s aláírja, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító személy a nem általa, nem sajátkezüleg — pél­dául géppel — írt okiratot előt­tük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátkezű aláírásának is­merte el. Az okiraton a tanúk lakóhe­lyét, pontos címét is fel kell tüntetni, hogy ezáltal szemé­lyük kétségtelenül meghatároz­ható legyein Arcok a színfalak mögött A sxabónő Jászszentlászlói képeslap í Jászszentlászlón az utóbbi néhány hét alatt sok válto­zás történt. Többek között három új termelőszövetkezet alakult. Az Üj Élet és az Alkotmány megkezdte már a közös gazdálkodást, az Űj Tavasz tagjai pedig ősszel kezde­nek új életet. Ettől függetlenül már ők is sok munkában összedolgoznak, se­gítik egymást. A község vezetői szerint ilyen szor­galmasan régen dol­goztak a határban. Mind a tsz-tagok, mind az egyéniek időben elvégeznek minden mezőgazda- sági munkát. A ter­melési kedv az ál­lattenyésztés fellen­dülésén is tapasz­talható. Kovács Gy. állatorvos elmondá­sa szerint különö­sen a sertés-, a juh- és a szarvasmarha­állomány növeke­dett jelentős mér­tékben. Nem egy tanya van, ahol 25 —30 darab sertést tartanak. A Kossuth Tsz-ben a szarvas- marha törzsállo­mány kialakítására fordítanak nagy gon­dot. Eddig 9 darab kiváló tenyészegye- det állítottak be. Ezek szerint máris érik a téli állatte­nyésztési szaktanfo­lyamok gyümölcse. * Aki a falun át­halad, annak feltű­nik, hogy milyen szorgalommal ülte­tik a fákat az utcá­kon, a tereken. — Ezen a tavaszon öt­ezer nyárfácskával gyarapszik a köz­ség, amit az erdő- gazdaságtól kaptak és amelyeket a ki- szesek, a tsz-ek tag­jai, egyes utcák la­kói vállalták, hogy elültetnek. « Lehetetlen észre nem venni az új artézikutat, mert ál­landóan körülállják és hoi'dják a jó ivóvizet. Jászszent- lászló eddig rossz ivóvizéről volt hí­res. Most április elején készült el 150 ezer forintos beru­házással a 260 mé­teres mélyfúrá­sú kút, a falu első jó ivóvizű kútja, s azóta nem tudnak betelni vele a köz- • ség lakói. Hasznos dologra fordították a községfcjlesztési alapot. * Most még egy fi­gyelmeztetés azok számára, akik a jászszentlászlói vá­sárba akarnak men­ni április 30-án. Ne­hogy a régi vásár­térre menjenek, mert a móriegáti út mellett új vásárte­ret létesítettek. A vascsövekből terve­zett; kerítés még nem készült el tel­jesen, de a vásárt már itt tartják meg. Nagy Ottó M eglepetésében mindenki felszisszent a nézőtéren, amikor emlékezetes nagyesté­lyi ruhájában színpadra lépett Dévay Kamilla Sardou: Vál­junk cl című vígjátékának má­sodik felvonásában. Az elisme­rés morajából taps lett, s úgy éreztük, a tetszésnyilvánítás azoknak a láthatatlan szerep­lőknek is szólt, kiknek vezető­jét most egy pár sorral bemu­tatjuk olvasóinknak. Szegi Istvánná öt éve dolgo­zik Kecskeméten a Katona Jó­zsef Színházban és két éve ve­zeti annak női szabótárát, (vagy ahogy köznyelven nevezzük: szabóműhelyét. Talán emlékez­nek még az olvasók a Käme- liás hölgy bemutatójára. A jel­mezeket tekintve ugyanis ez volt első önálló darabja, de a kivitelezés irányítása mellett ő tervezte a Víg özvegy, a Pil­langó, a Doktor úr és több más darab női kosztümjeit is. Mióta Márton Aladár lett a színház tervezőművésze, Szegi Istvánná neve csak ritkán sze­repel az előadások plakátjain. A valóságban azonban annál szebb és több feladatot old meg a tervező művészi elképzelései­nek formába öntésével. Bizony­ság erre a Cirkuszhercegnő, a Viktória, Majd a papa, a Vál­junk el, valamint a Lili báró­nő és a Koldusdiák* sok szép és egy-egy remekbe sikerült jel­meze. Idén különösen sok munkája volt Szegi Jstvánnénak és kol­léganőinek. Tizenhat színdarab csaknem 250 kosztümjét készí­tették el. Ezt a nagy munkát még tetézte, hogy az influenza- járvány és más megbetegedések okozta esetek miatt igen gya­koriak voltak a szerepcserék, színészvállozások, s ilyenkor szinte órák alatt kellett elké­szíteni egy-egy beugró szereplő jelmezét. A Koldusdiák premi­erje előtt például olyan sok volt a kosztüm és annyira sür­getett az idő, hogy csaknem 36 órát dolgoztak egyhuzamban. De egyébként is nehéz itt a munka, hiszen ritka az olyan premier, hogy a női szabótár dolgozóinak ne kellene tizen­négy, sőt tizenhat órát is U mű- helybcu tartózkodniuk. A női szabótár vezetője mégis nagyon szereti munkakörét, mert azt tartja, hogy minden színdarab egyben divatbemu­tató is, ahol a szabónő tudása legjavát nyújthatja. Szegi Ist­vánná és kolléganői is ezt te­szik. Mindig azon vannak, hogy minden egyes kosztüm szépen, ízlésesen kerüljön ki a szín­padra és megnyerje a nézők tetszését. Reméljük, e soraink után, ha egy-egy remekbesikerült jel­mezt látnak a színpadon, akkor a siker névtelen szereplőire is gondolnak majd olvasóink. Sándor Géza Szerkesztői üzenetek JSádóczl László KisUumnajsa. Ügye valóban gyors intézkedésre szorul, ezért levelét a kiskunfélegyházi járási tanácshoz továbbítottuk. Márki Béláné, Kecskemét: Levelét — amelyben a Dózsa György út 19. sz. 5. tömb prob­lémájáról ír — az ÉM Éács- Kiskun niégyei Építőipari Vál­lalat igazgatójának küldtük el. László Zoltán, Kecskemét: Lakásügyben írt panaszlevelét kivizsgálás céljából a Kecske­méti Városi Tanács igazgatási osztályához juttattuk el. Tamai Paine, Ballószög: A tanácsülésről írt tudósítását rö­videsen viszontlátja lapunk ha­sábjain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom