Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

1559. március 11, szombat 3. oldal A hajai pedagógusok életrevaló tervei a szeremlei Zöld Mező Termelőszövetkezetben a « Úgy dolgoznak, mintha évek óta a közösben lennének... I; Szeretnie szövetkezeti község egyik nagyüzemi gazdaságában, a három hete megalakult Zöld Mező , Termelőszövetkezetben máris olyan együttműködés ta­pasztal Itató, mintha a tagok ivek óta a közösben dolgozná­nak. cinnek eredményeképpen még február 23-án százablakos me­legágyat készítettek a kertésze­tükben, amelyben zöldéit már a káposzta. a paradicsompalánta és a pap­rika is kelőben van. Elültetve, — főleg asszonyt munkaerővel —• két-két holdon a petrezse­lyem, a sárgarépa, a mák és hat holdon a hagyma is. Az, eeyéh tavaszi munkála­tok közül a tsz lófogatokkal 30 holdon végezte el a szántást. Megkezdte az ősziek hengere- zését, 12 holdon elvetette a ta­vaszi árpát, s kedd estig 13 holdon a zabot is, ez utóbbi vetésének' a folyamatosságát azonban a szerdai eső megsza­kította. így a Bajai Gépállo­mástól szerződtetett traktor •sak egy napot dolgozhatott; náskülönben a gépállomás még egy Zetorral is segíti egy-két nap múlva a több mint 700 holdas új termelőszövetkezetet. A szerdai zimankós idő nem engedte ugyan ki az embere­det a határba, az élet azonban rém állt meg így sem. Miután a közös lóállományt 21 helyről a tervezett 50 férőhelyes meg­építéséig öt nagyobb istállóban helyezték el, e télies napon hozzáláttak a Jászlak rendbehoxásához. A szükséges deszkát a község legrégibb szövetkezetének, a Békének a szalagfűrészével ha­sítják ki a saját kitermelésű rönkökből. Ugyanakkor a vezetők több­órás megbeszélésen tárgyalták meg a tanácsházán levő ideig­lenes tsz-iredában a munka to­vábbi megszervezésével kapcso­latos teendőket és egyebeket. Az elnök, Angyal István be­jelentését, miszerint lucerna­vetőmag és 650 mázsa műtrá­gya vásárlásához hitei kérése szükséges, jóváhagyták. Kialakították az új munkaszervezést', meghatározták a növénytermelő és a kertészeti brigád végleges összetételét, úgyszintén a foga- tosok munkacsapatáét is. A ve­zetőség elhatározta azt is, hogy a gépállomási gépek munkáját a brigádvezetőkkel ellenőriz­teti. Az elnök ismertette az SZTK- val történt megállapodást is a betegek gyógykezeltetését ille­tően. Ezzel kapcsolatban ehe­lyütt közvetítjük a kérést: a megyei tanács sürgősen adja meg a Zöld Mező Tsz-nek a működési engedélyt, mivel enélkül, ha az orvosi kezelés nem is, de a kedvezményes gyógyszerellátás nehézségbe üt­közik. Ugyancsak ezen az ülésen a vezetők megelégedésüket fejez­ték ki a földrendező szakem­bereknek, hogy befejezték a nagyüzemi művelésre alkalmas földtáblák kialakítását. Ifj. Felső Illés javasolta, hogy föld­jeiken végeztessenek talajvizs­gát, mivel tapasztalatból tudja, hogy annak alapján gazdaságo­sabban lehet a műtrágyát fel­használni. Aranyos János a kertészettel kapcsolatban aján­lotta ugyanezt. Mint látható tehát, a főleg középparasztok által létreho­zott szövetkezet biztos léptek­kel halad a közös úton. Hogy egyik napról a másikra mikép­pen. legközelebb erről is beszá­molunk. (Folytatjuk) T. I. Baján a Pedagógusok Szak- szervezetének városi bizottsága felhívást bocsátott ki a neve­lőkhöz. Ebben egy pedagógus lakásépítő .szövetkezés gondola­tát vetik fel. Elképzelésük az, hogy 12 család részére emeletes házat építenének-, ahol nemcsak az építkezés idejére, hanem ké­sőbbre is bizonyos közösségei alakíthatnának ki. Két szakács­nő például az egész lakóházra főzhetne, így olcsóbb és jobb megoldást találnának a mosta­ninál. Közös társalgója, könyv­tára is volna a lakóháznak. A felhívásra először a bajai Tóth Kálmán Leánygimnázium tanárai adtak választ, akik kö­zül öt 130 000 forinttal volna kész a szövetkezetbe lépni. Természetesen OTP-kölcsön se­gítené az építkezéseket, vala­mint más igénybevehetö ked­vezmény is támogatná a lakás építő szövetkezést. Mint ahogy Kincses Ferenc elvtárs, a Taní­tóképző Akadémia igazgatója mondja — a tanítóképző és gimnázium tanárai is dédelge­tik már a gondolatot. Elmon­dotta Kincses Ferenc azt is hogy a tanács- és a pártvezetök is kedvezően fogadtak a Peda­gógus 'Szakszervezet bajai kez­deményezését, s biztos, hogy ők is nagyban segítségére lesznek a kivitelezés munkájában. La­punk részéről — mint tettük azt a kecskeméti lakásépítő tár­sulás esetében is — megígér­hetjük támogatásunkat.­(felvidéki) Sikerül-e az idén 31 millió téglát égetni? 1 &00 000 forint póthxiel a téglagyárak gépesítésére A tanácsi ipar hároméves terve 1960 végéig 84 millió tég- ia kiégetését szabja meg terv­feladatként. Ugyanakkor azon­ban a lakáshiány megoldása érdekében pártunk által tá­masztott követelmény, amiről Kecskeméten Marosán elvtárs is beszélt 20 százalékkal több, vagyis a mi megyei viszonyla­tunkban éppen 100 millió tégla ki- égetését tenné szükségessé 1960 végéig. Ilyen nagy tervet azonban nem lehet a véletlenre bízni. Téglagyáraink termelése két év alatt a következőképpen alakult: 1957-ben 22 és félmil­lió darab, 1958-ban pedig vala­mivel több mint 25 millió tég­lát égettünk. Ugyanakkor az 1959. évi módosított terv már 31 millió tégla gyártá­sát írja elő. Ez az előző év termeléséhez mérten több mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. Hat millió téglával többet termelni egy év alatt olyan teljesítmény, ami komoly gépi beruházást és műszaki előkészítést igényel. A termelés e feltételeinek bizto­sítása érdekében a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főosz­tálya és a megyei tanács veze­tői kérték az Országos Terv­hivatalt, nyújtson segítséget ter­veik valóra váltásához. Az említett tárgyalások ered­ményeként a múlt hónapban érkezett a hír, hogy a tervhi­vatal a téglatermelés fokozásá­ra 1800 000 forint póthitelt utalt ki. amit a két téglagyár Verekedésért — javító-nevelő munka V/J SZOVJET TÖRPEAUTÓ Hf EGY OLYAN VEREKEDÉS­RŐL akarunk; most írni, amely­ben nem is annyira a vereke­dés ténye az érdekes, hanem a büntetés, amelyet a bácsalmási járásbíróság dr. Molnár bünte­tőtanácsa az ügyben kiszabott. Röviden megemlítve: a Ta­raházi Földművesszövetkezet 1. számú italboltjába a múlt év novemberében Kalmár Benjá­min, Kollár Mihály és Kalmár. Szilveszter már ittas állapotban tért be. Itt is fogyasztani akar­tak, de a csapos nem szolgálta ki őket. Utánuk a kocsmába érkezett Szebellédi Gergely és Kazinci Lajos Is, aki — talán véletlenül — nekiment az előb­bi társaságnak. Ebből keletke­zett a verekedés, amely miatt Kalmár Benjámint és Kollár Mihályt négy-négyhavi börtön- büntetésre ítélték. Kalmár Szil­vesztert pedig négyhavi javító­nevelő munkára, fizetésének 15 százalékos csökkentése mellett. KALMÁR Szilveszter bünte­tése az, amelyről hosszabban akarunk szólni. A járásbíróság ugyanis a nevelőmunka letöl­tésének helyéül jelenlegi mun­kahelyét, a Komiói Szénbányá­szati Tröszt mázai bányáját jelölte ki, s ez az idő, amelyet büntetésképpen tölt le itt. nem létesít munkaviszonyt közié és a vállalat között. A munkabér csökkentése ugyan nem érinti azokat a. pótlékokat, amelyek a munka végzésére kötelezettnek a családtagjai után járnak, de a nevelőmunkában eltöltött idő nem számít be a szolgálati idő­be és nyugdíj-, valamint más kedvezményes jogosultság szem­pontjából figyelembe nem ve­hető. A büntetés letöltése nem számít be a rendes, szabadság­ra jogosító időbe és rendes sza­badságot a javító-nevelőmunka letöltése alatt kiadni nem le­hét. Ha Kalmár Szilveszter esetleg nem jelentkezett volna a számára kijelölt munkahe­lyen, vagy ott a munkafegyel­met súlyosan megsértő maga­tartást tanúsítana, a javitó- nevelőmunka még hátralevő tartamával azonos idejű bör­tönbüntetéssel sújtják. A GARÁZDASÁG — kony- nyű- és súlyos testisértés —, huligánkodás bűntettének bün­tetését nagyon helyesnek tart­juk az ilyen, még talán a bör­tönbüntetésnél is nevelőbb ha­tású, javító munka kiszabásá­A négyszemélyes kiskocsi kéthengeres, léghűtéses motorja hátul nyert elhelyezést. Maximális sebessége óránként 99 kilo­méter, üzemanyagfojryasztása 100 kilométerenként 5 és fél liter benzin. A moszkvai népgazdasági kiállításon már be is mutatták. vállalat között egyenlő arány- ban osztottak szét. Ezeknek a beruházási összegeknek céltu­datos felhasználása igen komoly segítség lesz a folyamatos tég­laégetés biztosításához. Az ed­digi gépesítés, nem kevésbé pe­dig a múlt évben épült szárító- színek segítségével már sike­rült azt elémiök, hogy a két kecskeméti téglagyár megfelelő mennyiségű nyers­téglával rendelkezett, így március közepéig üzemel­nek kemencéik. Lakiteleken — bár országosan is a legjobbak közé tartozik az itt égetett tég­la minősége — nyerstégla­készlet hiányában már január elején le kellett állítani a ke­mencét. Ilyen körülmények közölt — mint írtuk — a 31 millió dara­bos terv eléggé feszítettnek lát­szik, mégis remény és lehető­ség van .arra, hogy’ az idén már több téglagyár unknál sikerül biztosítani, hogy égetőkemen­céik. a két kecskemétihez ha­sonlóan, évenként 11 hónapot üzemeljenek. Az említett eg.v millió 800 000 forintos póthitel - bői ugyanis egész sor olyan gé­pi beruházást fognak eszközöl­ni, melyeknek segítségével mennyiségileg növelik, egyes helyeken pedig minőségileg javítják a nyerstégla-! ér­meiéi!. A Kecskeméti Téglagyár Vál­lalat, mivel a város határában levő két telepe lényegében vé­ve már gépesítve van, a beru­házási pótkeret döntő részé', több mint 700 000 forintot a Lakitelüki Téglagyár villamosí­tására és továbbgépesítésére fordítja. Az előzetes számítá­sok szerint mintegy 300 000 fo­rintba kerül majd a villamos távvezeték kiépítése, a gyár villamosítása. Az anyagkiter­melés megkönnyítése végeié 260 000 forintért egy Baggert (vedersoros kotrógépet) vásá­rolnak. Vesznek ezenkívül még két villanymotort., egy. a szál­lítást megkönnyítő sínkulit és jelentősen bővítik a belső sín­hálózatot is. A kecskeméti ^te­lepeken szintén sínhálózatbőví­tésre. mellette négy transzfor­mátor kicserélésére. 130 ezer forint értékben pedig két sín­kuli beszerzésére kerül sor. A Dél-Bócs megyei Téglagyár Vállalat a kapott beruházás felét a Hajósi Téglagyár bővítésére for­dítja. Itt kemencét bővítenék, növe­lik a belső sínhálózatot és bá­nyacsilléket vásárolnak. Katy- máron 230 000 forintos költség­gel gépesítik a nverstéglater- roalést, Kecelen pedig közel 200 ezer forintot költenek a szállí­tás gépesítésére. így lehetőség nyílik arra, hogy az idén any nyi téglát égessünk, ami 1200 családi ház felépítéséhez __ ele­gendő. Sándor Gézi* A fri&zs-fyyénél — Jó helyen jár­nak, lelkem — kezdi —, bár az uram nin­csen itthon, azért tes­sék beljebb jönni. Azt hallottuk a fa­luban. hogy Ábrahám Sándor a környék egyik legjobb gazdája — térünk mondaniva­lónkra. — A férjem? Hát dolgozunk. Nehéz a homokkal birkózni. Tudja, elvtárs, mi Bő­kés megyéből jöttünk ide .lakni, nem is olyan régen. Ott jobb volt a föld. Nem volna ez a homok se rossz, csak volna trá­gya — de kevés a le­gelő, a takarmány és éppen ezért kevés a jószág is. Először rossz volt — de azért nem iiedl.ünk meg. Most már van szőlőnk és lucernánk is. Kezdjük megismerni a homo­kot. Bírják-e munkával? A 18 hold föld, szőlő- telepítés. o takarmány, a kapások, meg jó­szág is van valameny- nyi. nem sok ez’’ — Nehezen bírjuk- Á gyerekek elszéled- tek, a fiam agráregye- temeí végzett — most Szabolcsban egy gyü­mölcstermelő gazda­ságban vezető agro- nómus. A lányom meg Pesten van férjnél. Itt laknak a terme­lőszövetkezet mellett. Néni rossz, gazdaság a Sarló és Kalapács. Nem gondoltak még a belépésre? — Az uram dolga ez. telkem, Tőle kel­lene ezt megkérdezni. Különben nincs ne­künk semmi bajunk a szövetkezettel. Dolgos emberek azok, jó szomszédok vagyunk. — Higgye el, nyá­ron. meg az ősszel is. r.cm tudtunk olyan korán kimenni dol­gozni, hogy a szövet­kezeti tagokat ne ta­láltuk volna már kint. Meg azután voltunk mi már szövetkezeti tagok is, igaz. hogy csak az egyes típus­ban. még a régi he­lyünkön, Békésben. Ótt se volt panaszunk a szövetkezetre... Amikor a hosszú beszélgetés után elbú­csúztunk. eszembe ju­tott a Sarló - és Kala­pács Tsz tagjainak fé­lig tréfás megjegyzé­se — Ábraháméknak nemcsak a földjük, a lelkűk is a mezsgyén van... Romsics Ferenc A kur.baracsi ta­nácsházán olyan dol­gozó paraszt iránt ér­deklődünk, akit a köz­ség lakosai is jó gaz­dának ismernek el. A szobában levők szinte egyöntetűen Ábrahám Sándort említik meg. Merre találjuk? — Menjenek csak be a Sarló Kalapács Tsz tanyaközpontjába, ott majd megmutat­A szövetkezetiek jól ismerik szomszédju­kat. Igen, itt lakik a mezsgyén — mondják. — A földje ugyanis határos a termelőszö­vetkezetével. Csak a földje? — kérdezzük tréfásan. Csendes de­rültség, aztán valaki megjegyzi — lehet, hogy a lelke is... A szépen rendezett tanyaudvaron kicsit meglepődve, javakora­beli asszony fogad bennünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom