Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-19 / 66. szám

1950. március 19, csütörtök 3. oldal Tudománnyal a korszerű homoki szölőkulturáért iiMuiiiuiumniiiujiuuiiiumuauui NAGYOBB BIZALMAT l,j kísérleti gazdaság- Lakitelekcn A Szőlészeti Kutatóintézet kezdeményezésére, 1957 decem­berében létesült kísérleti gaz­daságunk, hogy szaporítóanya­got biztosítson az országos szőlőfelújítás részére, különös tekintettel a Duna—Tisza közén tevő sok kiöregedett szőlőterü­letre. A telep legfontosabb feladata a Mathiász- és Kocsis-fajták közül a legjobb csemegesző­lőkből türzstáblák telepítése, majd szaporítóanyag szolgálta­tása. Erre a célra 115 kataszt­rális hold terület áll rendelke­zésre. A másik feladat, hogy az alföldi borvidékre alkalmas kiváló borszőlőfajtákból törzs­táblákat létesítsünk. Azokról a fajtákról van szó, amelyekből még nem áll elegendő és meg­bízható szaporítóanyag rendel­kezésre. Erre a célra kijelölt területünk 94 katasztrális hold. Ezenkívül nagyüzemi kísérle­tekben összehasonlítjuk azonos fekvésű és azonos fajták karós művelését a huzaltámaszossal. Gazdaságunk tartalékterüle­tekből létesült Lakitelek és Lászlófalva község határában. Végtelenül tápanyagszegény yoit mind a két táblánk, amikor át­hkxkk>oooo<x>oooo-ooooo<joo-( vettük, de egyébként szép fek­vésű és szőlőtelepítésre kivá­lóan alkalmas. 1958-ban kora tavasszal az egész területet le­trágyáztuk mákgubó szecska- komposzttal és dúsított tőzeg­trágyával. Minden hold kapott 220 mázsa szerves, valamint 4 mázsa műtrágyát; Az 1959-es évi forgatás tala­jának javítására 20 katasztrális hold napraforgót vetettünk ta­valy tavasszal zöldtrágyázás céljára. Ezt július első napjai­ban szántottuk alá. Az alászán- tás előtt a tárcsával letört nap­raforgóra holdanként 120 kilo­gramm nitrogéntartalmú mű­trágyát szórtúnk ki géppel. Szeptember végén az őszi és a következő évi telepítés terüle­tét megfordítottuk. Ebből kí­sérletképpen 20 katasztrális holdat Egerszegi-féle áltál aj trágyázással készítettük elő. Holdanként 400 mázsa szerves­trágyát adtunk, amely sertés­trágya volt, tőzeggel dúsítva. Holdanként négy és fél mázsa műtrágyát adtunk vegyesen, nitrogén-, foszfor- és kálium- tartalmút. Az Egerszegi-féle altalajtrá­Or. Baán László főorvos: A gyógyítás egyre nagyobb feladatairól Ezek részére március 4-én meg­kezdtük a tanfolyamot. A két és fél hónap alatt a hallgatók a számtan tudomá­nyán kívül megismerkednek & befőttgyártás, a főzelék-, gyü- mölcskonzerv-. pulp-velőgyártás és a munkaszervezés problé­máival, s bepillantanak a mik­robiológia sokágú tudományá­ba is. Az első órák tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy nagy az érdeklődés, a hallga­tók nagy figyelemmel kísérik az előadásokat, sokan pedig a hallottakat írásba is foglalják. Rajnoha Árpád né levelező, Kecskeméti Konzervgyár f-—: tjrmciKj tAsvurj kr / ICRPiioiia: c/llSAi pwcbac "A pizsama a széken van: s i A szódavíz az éjjeliszekrényen..; A papucs? Az is a helyén.. ä ßs reggel hét órakor lesz az ébresztő ..: Akkor fogjuk fel­kelteni. Igen, okvetlenül fel fogjuk kelteni...« Most a mesterhez lépett, s megérintette a vállát. A mes­ter egyik segédjét — fejének néma intésével — az ajtóhoz küldte. — Mikor jövünk vissza? — Lehet, hogy csak reggel — suttogta Csen. — Fegyver? ..; Ruha?... — Minden megvan... — A mester kinyitott egy kis nyí­lást, s lefelé mutatott. Szótlanul kezet szorítottak. Csen búcsút intett a segédnek és bemászott a nyílásba. Kis vaslétrán lépegetett le­felé. A létra végén, a vízszint fölött, falmélyedést képeztek ki a motornak. Itt rendezték be a rejtekhelyüket. Csen gyorsan átöltözött. Az­tán megragadta a karabélyát és néhány gránátot, egy lám- pácskát, meg Scseglov mérnök levelét a gumizsákjába dobta. Amikor elkészült, elszántan be­ugrott a vízbe, körülbelül a melléig ért. A vízlevezetőcső, amely ezt a tartályt megtöltötte, eléggé széles volt. Négykézláb könnyen előre lehetett jutni benne. De levegő csak a cső felső részé­be, tíz-tizenöt centiméteres ré­tegbe szorult. (Folytatása következik) kor Harvvood és Smith várat­lanul Szingapúrba utazott. Ak­kor hozta az öreg Greenhouse- ba Parima galambjait és mu­tatta meg a kút nyílását. De ahhoz, hogy a rejtekutat használni lehessen, mindenek­előtt csökkenteni kellett a cső­ben levő víz szintjét, s le kel­lett állítani a szivattyú mo­torját. Ezért volt szükség a be­rendezés sürgős ^elromlására«. Amikor Csen átment a szi­vattyútelepre, a lázas munka látszata fogadta: a mester és segédei majd kibújtak a bőrük­ből. hogy határidőre elkészülje­nek. De ha bárki — akár egy laikus is — csak néhány per­cig jobban megnézi a munkát, éppen az ellenkezőjéről győződ­ne meg: a tiszta alkatrészeket piszkos vajjal kenték be, aztán szétdobálták őket, az épeket tönkretették, az erőseket meg­lazították. A mester — sovány, éltes kí­nai — felállt, és kérdő szem­mel nézett Csenre. Az megrázta a fejét. Keresztbe tette mutató­ujjait, majd leguggolt s pipára gyújtott. A mester megértette, hogy még fél óráig kell várniok. Piszkos kezét végighúzta az ar­cán és elmosolyodott: jól ki­vágtad magad? — kérdezte. Majd dühösen tovább ütötte a vasat. Csen olykor kilépett a mű­helyből és Harwood hálószoba­ablakára pillantott. Míg egy- szercsak ott is kialudt a fény. Aztán újra átgondolta: vajon valamennyi parancsot tcliesí- tett-e? ban — olyan mindegy, az úgy­sem hosszabbítja meg az éle­tét, ha a nép ítéletét kihirdetik. Csen valóban szó nélkül’ telje­sítette gazdája parancsait. De ez mitsem változtat a lényegen. Csen az utolsó postagalambot csak tegnapelőtt tudta elkülde­ni a sifrírozással. Ma pedig Scseglov elvtái's kérte meg, hogy egy sürgős hirt továbbít­son a központba. Mert ha a hír nem ér oda idejében, százak, sőt ezrek élete forog kockán. Greenhouse-nak volt egy ki­járata, amelyről Smith is, Har­wood is megfeledkezett: a víz­vezetékcső! Amikor a laboratóriumokat felépítették, úgy találták, hogy az artézi kút fúrására Green­house épülettömbjétől kb két kilométer távolságban lenne a legalkalmasabb hely. E kúttól aztán egy igen mélyre ásott csövön keresztül a műhelyek mellett levő medencéig vezet­ték el a vizet, majd onnan a víztoronyba szivattyúzták át. Greenhouse környékét néhány hét alatt felverte a bozót. A giz-gaz eltakarta az artézi kút nyílását, s nemsokára minden­ki úgy tudta, hogy Green­house-nak saját vize van. A titkos folyosót Csen szö­vetségese, a vízvezeték laka­tosa árulta el. Csen azonban csak egyszer vette igénybe ezt a kijáratot, néhány hónappal ezelőtt, ami­\ [ Harwood csak a rend kedveert [kiabált rá Csenre. De a kínai [ nagyon megijedt. így is van [rendjén! Egy »rabszolga-em- t bérnél:-' így is kell viselkednie! í ... Am ha Harwood ebben a [ percben megpillantaná a szol- [ gáját, ugyancsak kiábrándulna [ ideáljából. I Mert az idősebb Csen arca, [alighogy elhagyta az épületet.. [ nyugodttá és eltökéltté válto- t zott. E Szolgai alázatát, önti pró la- E kájtermészetét annak az em- E bérnek a szobájában hagyta, E aki a világ közepének tartotta | magát. Aki a nála erősebbek [előtt oly mélyen hajlongott, s [úgy imádta, ha a gyengék kö­> rülcsúszkálták. Hát csak hadd t higgye, hogy Csen nem több, [mint egy kis fűszál, amelyet a [szellő is meghajlít; apró rovar, t amelyre bármikor rá lehet ta- [posni: hozzá hasonló, de sok- [ kai kisebb stílű gazember... E Ám legyen! Mister Harwc-od t még nem tudja, hogy ugyan- í az a sors vár rá, mint Csen i előbbi gazdáira. Mister Har- •woodot éppúgy fel fogják > akasztani a partizánok, mint ÍKanete Furuhasi japán gene- : ralist, McDonald Bayle néhai ; kormányzót és a többi bűnö- • söket! : így hát semmi értelme, hogy , idő előtt felizgassa a Mistert. Hadd fürdöjék csak a szódújá­Rendelőjében kerestük fel dr Badn László kórházi főorvos sebész-urulógust, hogy megkér dezzük tőle: mi a véleménye i mezőgazdaság szocialista átszer ve zésével kapcsolatban megnő vekedett gyógyító munkáról Baán főorvos kérdésünkre a: alábbi választ adta: — A nép egészsége alapvetc a nemzet életében. Az orvos munka végső célja a betegsé gak megelőzése és a beteg em­ber gyógyítása. Az egészségügy szervezet azonban csak akko, felelhet meg ennek a követel­ménynek, ha az egyre váltóst világban alkalmazkodni tue mindenkor a megváltozott kö­rülményekhez. — A földművelés előrehala­dása. a szocialista útra való át­éréssel együtt jár a biztosítóti beteglétszám állandó növekedé­sével. Ez a helyzet egyre na qyobb feladatokat ró a gya­korló orvosra és a gyógyító in­tézményekre. Az orvosi társa- dalom tudatában van ennek je lentőségével és minden ereiévé, ■g-yekszik eleget tenni a meg­növekedett igényeknek. — Tisztában vagyok azzal hogy ez rengeteg áldozatot kí­ván. s megfeszített munkái kö­vetel, hogy betegeinket minél jobban, könnyebben és a lehe­tőség határain belü! a legkielá gitóbben lássuk el. A bctc-i, gyógyulása nekünk is örömei szerez és ha munkánkat a bi­zalom és a társadalom megbe­csülése kíséri, fáradozásunk nem volt hiábavaló és célunkat el­értük, — Az orvosok megfeszített munkája azonban még nem elég. hogy a betegellátás a leg­modernebb követelményeknek megfeleljen, hanem az egész­ségügyi kormányzatunkra há­rul az a feladat, hogy ehhez a munkához a feltételeket a leg­nagyobb körültekintéssel meg­szervezze, Az ország költségve­tésében nagy összeggel szerepet az egészségügyi intézmények fejlesztése, a kórházi ágylét- ssám növelése, a technikai fel­szerelések kiegészítése és növe­lése. Ezzel a gondoskodással együtt jár a kórházak túlzsúfolt­ságának megszüntetése. A kór­ház bővítésével lehetőség nyi- Hp majd arra, hogy a speciális osztályon felállításával e beteg a legszakszerübb kezelést kap­ja. Nemcsak az állam, hanem az egyes megyék költségvetésé­ben is nagy összeget irányoztak elő erre a célra. Az egészség­ügy feladata, hogy ezzel jól gazdálkodjék a betegek érdeké­ben, s ha a munka befejeztével mérleget készítünk, az eredmé­nyes legyen. — Bízom abban — az eddigi tapasztalatokat lemérve, s a jövő megnövekedett feladatait ismerve —, hogy munkánk csak eredményes lehet. R. F. gyázást nagyüzemi szőlőtelepí-] tés alá még keveset alkalmaz-] ták. Nagy gondot okozott azj SZ—80-as erőgép kiszolgálása,! úgyhogy közvetlenül utána ha-j ladjon a trágyaszállító vontató.] Ezt három G—35-össel oldot-] tűk meg, egy-egy pótkocsival.] Rakodásra, illetve a trágya le-! szórására három embert állítot-j tunk minden vontatóhoz, a mű-j trágya szétterítését a forgatás] előtt géppel végeztük. A szőlőt hektáros beosztásúi táblákba ültettük, a csemege-: szőlő területünk sor- és tőtá­volsága 110-szer 100 centiméter,: vagyis a karózás mellett is mű-: vélhető fogattal. A borszőlővel betelepített területen kétféle: sortávolságot alkalmazunk a: különféle művelési mód össze­hasonlítására. 33 hektárt telepi-; tünk (ez 58 holdnak felel meg),; ebből 6 hektáron 110-szer 100-as: lesz a sortávolság, 27 hektáron: pedig 150-szer 80 sor- és tő-: távolság mellett huzalos tárna-!; szón fogjuk művelni a szőlőt. ; A legfejlettebb gépi művelést: kívánjuk minden vonalon be-:: vezetni. 1958 tavaszán 5 hektár bor-:; szőlőt és ugyanennyi vadalanyt:; telepítettünk. Ez év tavaszán 1L lektűr borszőlőt, 4 hektár cse-: negeszőlőt telepítünk. Az ősz- : szel 5 hektár csemegeszőlővel;: íöveljük a törzs táblák terüle-’; tét'. Már az elmúlt év őszén:: telepítettünk szintén 5 hektárt.:: Ez év végéig tehát holdban át-:: számítva majdnem 28 hold borszíílő ás több mint 24 katasztrális: hold csemegeszőlő törzstelepíté-i sünk lesz. I Kísérleti gazdaságunk ered-1 ménves üzemeltetéséhez hozzá-1 tartozik a szolgálati lakások,? irodák, feldolgozó helyiségek,? gépszínek, istállók építése. Ami-I korra az ültetvényeink termőre? fordulnak, addigra már a szük-j séges épületek is elkészülnek. | ♦ Kurucz András ? üzemegy ségvezető ? Pártunk ereje a tömegekkel : a dolgozókkal való összeforrott- : ságában van és abból táplálko- : zik. Az ellenforradalom leverő- : sétől terjedő időszakban számla- : lan esemény igazolta, hogy i ; párt helyes politikája és irány- : vonala mindig egyetértésre éi : támogatásra talált munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk között. Ez az összeforrot-tság és tá­mogatás arra ösztönzi a kom­munistákat. hogy még .jobban, még rendületlenebből bízzanak a tömegek lelkesedésében és al­kotó erejében. Pártunk tagjai híven követik ezt az irányvona­lat. A bizalom növekvő ereje mellett cletiink eseményei kö­zött mégis találkozunk azzal, hogy több helyen és több eset­ben előfordul: egyik-másik elv­társunk vagy pártszervezetünk nem elég bátran támaszkodik a munkások vagy dolgozó parasz­t-ok társadalmat formáló tevé­kenységére és kezdeményező ké­pességeire. Ennek a bátortalanságnak nincs semmi alapja, hiszen a tömegek között végzett munka tapasztalatai napról napra meg­cáfolják azt. Népünk támogatá­sával az ellenforradalmat és annak maradványait hamarabb felszámoltuk, mint ahogy azt gondoltuk volna. Hazánkban a társadalmi élet konszolidációja mind politikai, mind gazdasági cs kulturális téren hamarább be­következett, mint azt sokan hinni merték volna. Nem kell példákért más kérdésben sem messzire menni. A termelőszö­vetkezeti mozgalomba bekövet­kezett, eddig még nem tapasz­talt nagyarányú fejlődés szintén azt Igazolja, hogyha helyes a politikai vezetés és az irányvo­nal, népünkben olyan alkotó erő bontakozik ki, amilyenre sokszor nem is számítunk. Március 8-án jelent meg a párt Központi Bi­zottságának legújabb határoza- la. Alig telt el egy-két nap. munkásosztályunk, elsősorban a budapesti munkásság, élénken és azonnal reagált a három­éves terv határidő előtti telje­sítésére és százával vannak más üzemek, ahol lázas ütemben készülnek a felajánlások, és a munkaverseny különböző for­máinak megszervezése folyik. Bátrabbnak és nagyobb biza­lommal kell lennünk a dolgo­zók lelkesedése és nagy alkotó ereje iránt. A félénkségnek, a bátortalanságnak nincsen sem ml alapja. Azok az elvtársak vagy pártszervezetek, ahol akai a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében, akár a Központi Bizottság határozatával vagy más kérdésekkel kapcsolatban eluralkodik a félénkség és bá­tortalanság, előbb-utóbb észre­veszik, hogy a tömegek lelkese­dése cs lendülete elhagyja őket iörzsíiút(Iából neveljük a szakmai utánpótlást A szakma alapos ismerete el­engedhetetlen feltétele a gaz­daságos termelésnek. Éppen ezért közösen — vállalatveze­tőség, párt- és szakszervezet — úgy határoztunk, hogy a nálunk meglevő átmeneti »csendet-“ felhasználjuk a munkások szak­mai továbbképzésére, az után­pótlás biztosítására. Jelenleg csak a törzsgárda dolgozik az üzemben, s ezek­ből a munkásokból kell majd kialakítanunk a szezon meg­kezdésével a termelést irányító alsóbb parancsnoki gárdát. Ép­pen ezért üzemrészenként kivá­logattuk a legrátermettebb munkásokat, mintegy 152-t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom