Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

1939, márcjus T8, szerda 3. oldal Reálig ég megoldható A képen látható gép eredetileg tejtöltésre készült. Gulyás István gépészmérnök kapta azt a feladatot, hogy alakítsa át paradicsom-töltőgéppé. Értesüléseink szerint ez a munka eredményesen folyik. Mire megkezdődik a paradicsomsze­zon,‘ a gép üzemképes lesz. t A Kecskeméti Konzervgyár dolgozói nagy érdeklődéssel iigvelték és tanulmányozták az ELKP XXI. kongresszusát és fennak határozatait. A határozat­iak az a történelmi fontosságú megállapítása, hogy a szocialis­ta országok lényegében egyszer­re jutnak el a kommunizmus kapujához, igen nagy hatást gyakorolt vállalatunk kqmmu- fiisláira és pártonkivüli dolgo­zóira egyaránt. Az MSZMP Központi Bizott- feágának 1939. márcAs 6-i hatá­rozatát sok dolgozónk már át­tanulmányozta és igen nagy ér­deklődés nyilvánul meg annak Vállalati vonatkozásai iránt. A vállalatnál befejezés előtt áll­nak az 1959. évi tervfeladatok tervezési munkálatai. A párt­határozat szellemében azonban máris hozzáláttunk az önkölt- Eegcsökkentési tervünk elkészí­téséhez. amelyben többek között célul tűzzük ki, hogy az anyag- takarékosság fokozásával, a technológiai fegyelem szigorú betartásával, az újítási és a munkáverscny-mozgalom tellen- ditésével. valamint a gyártási és raktározási selejtek csökken­tésével. a tervezett termelési Költségszmtet legalább 1,7 szá­zaikkal csökkenthessük. A fen­tebb jelzett célkitűzés megvaló­sításához lehetőségeink felméré­se folyamatban van és azt előre­láthatólag e hó 20-ig befejezzük. Vállalatunk céliktűzéseiben a mennyiségi tervek túlteljesítése az évek óta tartó ked­vezőtlen nyersanyagcllátottság miatt nem szerepelhet, azonban az egyre fokozódó expert-keres- let következtében a legnagvobo fontosságot tulajdonítjuk a jó minőségű termékek gyártásának és ezzel párhuzamosan a g3’ár- tási és a raktározási vesztesé­gek csökkentésének, hiszen eze­ken' a területeken lehetőségeink igen jelentősek. Ebben az évben 10—12 új mérnök beállításával kialakít­juk a megfelelő színvonalú ve­zetés alapjait és továbbfejleszt­jük meglevő szakmai gárdánk szakmai és szellemi fejlődé­sét is. Még ebben az évben a dolgo­zok széleskörű bevonásával el­készítjük vállalatunk ötéves fej­lesztési tervet, amelyben célul tűzzük ki a gyártási, a raktáro­zási, az anyagmozgatási munka- lolyamatok komplex gépesíté­sét, valamint a nehéz és munka­Ukrajna egyik vasútvonala mentén 9 olyan állomást talál­hatunk, amelyeken nem dolgoz­nak forgalmisták,- váltókezelők s más vasúti szakemberek. Az állomás munkáját távirányítás­sal a központi ellenőrző terem­ből »vezérlik«. "A vasútvonalon, automatikus igényes fizikai munka gépesíté­sét. Elképzeléseink természetesen még kissé hiányosak, mert dol­gozóinkkal csak most kezdjük megtanácskozni szervezetten a felsorolt kérdéseket, azonban nem kétséges, hogy a helyes és megvalósítható javaslatok nagy tömege alapján új sikereket fo­gunk elérni a hároméves terv idő előtti teljesítésében. Veres József. a Kecskeméti Konzervgyár főmérnöke. térköz-biztosítókat és jelzőbe­rendezéseket szereltek fel. me­lyek gondoskodnak a forgalom veszélytelen lebonyolításáról. Külön műszer jelzi, hogyan tartják be a vonatok az előírt menetidőt. Egy másik ‘ teleme­chanikai berendezés segítségé­vel az ügyeletes diszpécser fel­térképezi az állomást, s pilla­natok alatt pontosan megálla­pítja, hogy melyik vágányon milyen szerelvény áll. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenti vasút­vonalon az átmenő forgalom 40 százalékkal emelkedett. Erős termelőszövetkezeti pártszervezetekért VASÚTÁLLOMÁS — SZEMÉLYZET NÉLKÜL \fynlcvannyolc évvel ez­előtt. 1871. március hó 18-án a poroszok által szoron­gatott Párizsban kirobbant az első proletár forradalom. A forradalom leverésére kivezé­nyelt katonaság átállt a mun­kások oldalára. Thiers kormá­nya Versaillesba menekült. A forradalom győzött. A párizsi kommün győzelme első ízben juttatta hatalomra a munkásosztályt, amely a kis­polgársággal és a dolgozó ér­telmiséggel szövetségben csele­kedett. Az Új hatalom azonnal hozzáfogott saját államappará­tusának megszervezéséhez és a munkások helyzetének javítá­sához, azonban rövid fennállása nem tette lehetővé, hogy szo­ciális és gazdasági célkitűzéseit teljes egészében megvalósítsa. A kommün 72 napig állt fenn. Ebből 57 napig szakadat­lan harcot vívott Párizs falai alatt, majd pedig Párizsban. A kommünárdok utolsó barrikád- jai május 28-án estek el A burzsoázia vérbe fojtotta az 1871-es munkásforradalmat. A francia munkásosztály legjobb fiainak, leányainak tízezrei es­tek el hazájuk szabadságáért, függetlenségéért, a dolgozó tö­megek boldogulásáért vívott harcban. A proletariátus első hősi kí­sérlete, bukása ellenére nem volt hiábavaló. A kommünár­dok hősi kísérlete tanulságul szolgált a nemzetközi proleta­riátus számára. A kommunista pártok az egész világon meg­őrzik és felhasználják a kom- mün tapasztalatait, tanulságait. Az 1871-es párizsi kommiin mintaképe és csírája volt az új típusú szocialista államnak, s előjele a kapitalizmus akkor elkezdődött hanvatlásának és közelgő bukásának. A párizsi munkáshatalom le­taposott lobogóját az orosz pro­letariátus emelte magasra első­nek 1917-ben. Azóta ez a lo­bogó dicsőséggel járta be a fél világot, s eljő az idő, amikor a proletár Vértanúk ügyét a fran­cia munkások U győzelemre vi­szik országukban. Több mint 20 kilométerrel bővítik a vil lány hálózatot a kalocsai járásban Ebben az évben 3 400 000 forintot fordítanak a községfej­lesztésre a kalocsai járásban. A legnagyobb összegeket a vil­lanyhálózat fejlesztésére költik. A járás minden egyes közsé­gében újabb utcákat, házsorokat kötnek be az áramszolgálta­tásba, összesen 20 740 méterrel bővítik a villanyhálózatot. A legnagyobb arányú bővítésre Dusnokon, Foktőn, Miskén, Bá­tyán és Szakmáron kerül sor. A községfejleszlés nagy részét — 3 400 000 forint értékű beruházást — különböző vállalatokkal építtetnek meg. A vil-. lanyhálózat-bővítés mellett többek között törpevízmü-bővítés és mélyfúrású kutak építése van tervbe véve. Bátyán 1200, Dus­nokon 1000, Gédeílákon 500 méterrel bővítik a törpevízmű csőrendszerét. Hiba azonban, hogy eddig Géderlak község villanyhálóza­tának bővítésére kötöttek még csak szerződést. Ez hátráltatja a tervbe vett létesítmények kivitelezését. Különösen vonatkozik ez a torpevízművek bővítésére, mért a vízmű vállalatnak hó­napokkal előbb meg kell rendelnie az anyagot, mielőtt a mun­kához hozzákezdene. Éppen ezért az érintett községek igyekez­zenek a kivitelező vállalatokkal a szerződéseket mielőbb meg­kötni. Az új gs a régi termelőszövet­kezetek megerősítésében, ered­ményeik növelésében, tagjaik jólétének gyarapításában igen fontos szerepük van a mező- gazdaságban dolgozó kommunis- - Iáknak, a társadalmi haladás logóntudatosabb, legkövetkeze­tesebb harcosainak, s a termelő­szövetkezetek pártszervezetei­ig ek. A kommunisták önzetlen, oda­adó munkájukkal valamennyi dolgozó érdekét szolgálják. Sze­Orsós Antal, a hajai járási párt­bizottság munkatársa a párt- szervezet megszervezésének fel­adatairól beszélget Kevárs Fe­renccel, a esávolyi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjával. mélyes példájukkal, felvilágo sító szavukkal, szorgalmukkal^ magukkal ragadják újabb és! újabb eredmények elérésére, aj nehézségek leküzdésére lelkesi- ‘ tik a szövetkezetek tagjait. Is­mertetik a párt politikájút, meg­magyarázzák intézkedéseit, a nemzetközi helyzet eseményeit és a marxizmus—leninztpus el­sajátításával magukat és mun­katársaikat is nevelik. Számtalan példa igazolja, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyekben erős pártszervezet van, sokkal nagyobb eredmé­nyeket érnek el mint azok, ahol; hiányzik a pártszervezet. Ebből a tényből kiindulva a] bajai járási pártbizottság most! a szövetkezetek taglétszámának« nagyarányú megnövekedésével egyidejűleg gondot fordít a tsz- pártszervezetek megeiwsúe , sére, az új termelőszövetkeze-« tekben pedig a pártszervezetek] létrehozására. A járási párt-i bizottság munkatársai, a helyi pártszervezetek tagjaival együtt,] minden községben megvizsgál-] iák az ezzel kapcsolatos tenni-j valókat és a párt sorait a sző-] vetkezetek szervezésében, meg­erősítésében kitűnt dolgozókkal erősítik meg. Ennek a tevékeny-] légnek e’ső eredményei már je- ] entkeztek is. Az elmúlt héten! t járási párt-végrehajtóbizott- j ág 73 tag és tagjelölt felvételéli vagyta jóvá a szövetkezetek tag-) 'ai közül. j A bajai elvtúrsak helyesen lát-! ak hozzá feladataik elvégzésé-! icz. Előrelátó tevékenvségüknek- ninden bizonnyal hamarosan újabb sikerei jelentkeznek aj szövetkezetek megerősödésében, j a mezőgazdasági termelés növe-j kedésében, a március G-i köz- ; ponti bizottsági határozat jó. végrehajtásában, N­Elénk és eredményes volt az üzemi tanács ülése, mert a legfontosabb kérdéseket tűzte napirendre A Bajai Gyapjúszövetgyár üzemi tanácsának legutóbbi ülése sokkal élénkebb volt mint a korábbiak, mert most az üzem minden dolgozóját foglalkoztató kérdésekről vitatkoztak. Főként a munkafegyelem megszilárdí­tásáról és az üzemi szarkák le­leplezéséről volt szó. Az üzem egész munkájának javulása most elsősorban e két kérdés megoldásán múlik. Kisgyüléseh, közős rcggeilzések — n munkaidő terhire Kosár Lajos' igazgató beszá­molója, aki «az idei év munka­feladatait ismertette az üzemi tanács ülésén, nem kerülte meg a „kényes kérdéseket”, hanem bátran szóvátette a hibákat, hi­ányosságokat, Hangoztatta: a je­lenlegi munkáslétszámot csak úgy tudják elegendő munkával ellátni. Ina egyre jobban töre­kednek a munkaigényes cikkek gyártására. A munkaigényes áruk gyártása viszont csak úgy kifizetődő a vállalat részére, ha jól kihasználja minden dolgozó a munkaidőt, ha megszüntetik a lazaságokat és fegyelmezetlen­ségeket. A hozzászólások igazat adtak a beszámolónak, számos példát hoztak fel bizonyítására. Sebes­tyén János főmérnök szerint a baleseteket is többnyire a mun­kafegyelem megsértése okozza, s egyeseknél ez szembetűnő a gyakori ismétlődések miatt. M. Patrik GizfVla azt kifogásolta, hogy a rezsi műhelyben külön­féle témákkal kísgyüléseket tar­tanak és bőséges időt fordíta­nak a közös reggelizésre is — a munkaidő rovására. így aztán nem csoda, hogy a kiesett mun­kaidőt gyakran aapkodassal pró­bálják pótolni, s emiatt sokszor selejtet gyártanak. Jursonovics Kálmán érdekes problémát vetett fel. Szerinte meg kell szüntetni azt a bünte­tési módszert, hogy a hanyag és nem megfelelően dolgozó mun­kásokat ide-oda helyezgetik. mert ezzel a többi dolgozó is károsodik. Pin! ér Györgyné a mestereket • és segédmestereket hibáztatta, akik szó nélkül el­nézik a negyedórás traccsoláso- kat. A felszólalók közül talán Katz Lajos tapintott leginkább az elevenjére azzal a javaslatá­val, hogy a. becsületes munká­sok jő hírnevének védelmében vonjak felelősségre a fegyelem- ser tőket. A beszámoló és a felszólalások alapján határozatot hozott az üzemi tanács ülése a munka- fegyelem megszilárdítására. A határozat többek között kimond­ja, hogy nem kaphat ebédpénzt az a dolgozó, aki a műszak be­fejezése előtt abbahagyja a munkát. ,V<* bánjanak kesztyűs kézzel « tolvajokkal Az üzemi tanács ülésén ezután a társadalmi tulajdon hatható­sabb védelméről tanácskoztak. Bacsó elvtárs, gz üzemi bizott­ság elnöke, tájékoztatta az ülés részvevőit az eddig hozott in­tézkedésekről. Hangsúlyozta, hogy kisebb-nagyobb lolvajlások még mindig napirenden vannak. Sok ablak törik ki, töménytelen vilianyégő, lakat, szeneslapát és apróbb szerszám „fogy” eh 'fiba László nemrég egy takarót akart kilopni a gyárból, a derekára csavarta. Mosztics Ottót sikkasz­tás miatt már el is távolították a gyárból. Buch József pulóver! és kesztyűt akart kicsempészni Az üzemi tanács tagjai közül többen hozzászóltak ehhez a napirendi ponthoz is. Főként azt [ kifogásolták, hogy nem minde­gyik üzemi szarka nyeri el mél­tó büntetését. Példának a rezsi­műhelyt hozták fel, ahol igen gyakran érvényesül az elnézés, elvtelen elhallgatás a tolvajok- | kai szemben. A gyári Vagyon fokozottabb vé­delmének és a tolvallások meg­akadályozásának biztosítására nyolc pontban rögzített határo­zatot hozott az üzemi tanács ülése. Az üzemi tanács legutóbbi ülése óla a Bajai Gyapjúszövet- gyárban javult a munkafegye­lem, jobban vigyáznak a népi tulajdonra. Ha következetesen megvalósítják határozataikat, akkor nem kétséges, hogy a he­lyes döntések nyomán jó ered­mények is születnek. (». k.) A párizsi kommiin

Next

/
Oldalképek
Tartalom