Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-03 / 52. szám
4 £ VV £-*o- É* A* Világ proletárjait egyesül jeleli! ^^©©®o©o©ogoogooooog ttfá’kéae [A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS-KISKUN MEGYEI LAPJA ] m m-Síié IV. ÉVFOLYAM. 52. SZÁM Ara 50 fillér 1959. MÁRCIUS 3, KEDD Épül a kiskunm u jsai törpe vízmű o AZ URADALMI ÉS A O TEKMELÖ- § SZÖVETKEZETI O DUNATETÉTLEN <3. oldal) O KECSKEMÉT § VÍZELLÁTÁSA 0 EJ. oldal) O O NÉMETORSZÁG MEZÖ- § GAZDASÁGÁRÓL g (3. oldal) O 0 TESTVERI O BARÁTSÁGBAN (4. oldal) § A VILÁG URALKODÓJA Ó (4. oldal) O O SPORT (5. oldal) 0 TASSTÓL HARTÁIG ft (6. oldal) 0 AZ IPARITANULÓ- g KÉPZÉSRŐL O «>. oldal) •Az idén 1720 méter hosszú csőhálózattal bővül a kiskun- majsai törpevízmű. Január hú 5-e óta dolgozik a Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalat a községfejlesztés keretében készülő létesítményen, s eddig G Megyénk három legújabb termelőszövetkeze Sí községe; Tataháza, llavta én Dunatetétlen Szombaton és vasárnap egyes községeinkben számos egyéni gazda választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. Tataházán a tsz-mozgalom terebélyesedésé- nek ütemére jellemző, hogy amíg szombaton délben táviratiján arról tájékoztatta szerkesztőségünket a tanács végrehajtó bizottsága, hogy 114 családdal 900 katasztrális hold földön megalakult az Aranykalász Tsz, s a már régebb idő óta működő Dózsa. Petőfi, valamint Béke Tsz-be 78-an kérték felvételüket, — hétfőn reggel már így szólt a teleí'onjelentés: az újonnan alakult Aranykalász Tsz-be ösz- szesen 154 középparaszt 1100 katasztrális hold szántófölddel és 30 hold szőlővel, a másik három termelőszövetkezetbe pedig a hét két utolsó napján további 48 egyéni gazda lépett. Tataházán ezzel a művelés alatt álló területek 80 százaléka közös tulajdonba ment át, s a A képen még csak tanulmányozza a belépési nyilatkozatot Kubatov János báesszentgyörgyi gazda, de néhány perccel a felvétel elkészülte után belépett 16 holdjával a Béke Termelő- szövetkezetbe. 'helység — Kunbaja és Máté- telke után — a bácsalmási járás harmadik szövetkezeti községe lett. A bácsalmási járás megalakulást sorrendben az első helységét, Kunbaját, vasárnap lelkes hangulatú ünnepségen avatták szövetkezeti községgé. A nevezetes eseményen megjelent Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke, Karpov Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, valamint Hegedűs István elvtárs, a járási tanács vb-elnöke, akik Kovács Sándor elvtárs pedagógus, a helybeli párttitkár ünnepi beszéde után méltatták annak jelentőségét, hogy a község egyöntetűen a felemelkedés útjára lépett. A kiskunhalasi járásban Tompa községben is erőteljesebben megindult a népnevelő munka, s ennek eredményeképpen 18 család szakított az egyéni gazdálkodással. Tervezik, hogy új termelőszövetkezetet alakítanak, s ehhez már létrehozták az előkészítő bizottságot. Az új nagyüzemi gazdaság bázisául valószínűen a Cifra-major környéket jelölik ki. A bajai járásban szombaton és vasárnap a napokban szövetkezeti községgé alakult Vaskút, Szeremlé, s Bácsborsód helységekből a népnevelők tömegesen keresték lel Bácsbokod, Csávoly és Felsőszentiván egyénileg gazdálkodó parasztjait, aminek, valamint az előző népnevelő munka eredményeképpen Bacsbokodon csütörtöktől vasárnapig 190, Csávolyon szombaton 62, vasárnap 70, Felső- szentivánon pedig szombaton 11, vasárnap 25 belépő volt a tsz-ekbe. Csávolyon vasárnap Széchenyi néven új tsz-t alakított tizenhárom középparaszt, akik között olyan tekintélyes gazdák szerepelnek, mint az elnökül választott ifj. Várnagy István, valamint a párttag id. Vidovics István, Milasin Ferenc, Pásztor János, Demanko István és Farkas Imre, akik 7—8 és 10 holdas gazdaságaik kai választották a közös gazdálkodást. Csátalján szombaton és vasárnap 48 egyéni gazda tömörült szövetkezetbe, közülük 24-en megalakították a Vörös- kereszt Tsz-t, amelynek elnökéül Lovász Árpád tekintélyes középparasztot, a Hazafias Népfront-bizottság elnökét választották meg. Nagybaracskán az új íöldhözjuttatottak mintegy 180-an jelentek meg. azon a nagygyűlésen, amelyen Horváth Mátyás elvtárs, az egykori földosztóbizottság elnöke tartott beszédet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességéről. Garán vasárnap Wild Frigyes elvtárs, a Német Demokratikus Dolgozók Szövetségének főtitkára beszélt a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről 250 németajkú dolgozó paraszt előtt, akik közül többen aláírták a belépési nyilatkozatot s véleményük szerint ezen a héten kevesen maradnak már egyénileg gazdálkodók. A községben egyébként szombaton és vasárnap 36-an, január 1-től összesen 215-en választották a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Az egész bajai járásban ebben az esztendőben vasárnapig kétezerötszázan 12 000 katasztrális hold földdel léptek tsz-be, közülük 759-en 30 új szövetkezetét hoztak létre. A dunavecsei járásban szombaton és vasárnap Hartán 115- en léptek szövetkezetbe, s ezzel a helység szövetkezeti községgé alakult át. Úgyszintén az már Dunatetéllcn is, ahol a belső területen már csak hárman gazdálkodnak egyénileg, a külső tanyavilágban pedig nem egészen harmincán. Ez utóbbiaknak hétfőn este nagygyűlést tartott a járási pártbizottság, s kétségtelen, az eredmény nem lesz más, minthogy ők is a közösbe tömörülnek. Most vagy ősszel? Irta: Molnár Frigyes becsülés cs elismerés a szövet kezeti utat választó dolgozó pa rasztokat illeti. A dolgozó parasztság nag: tömegei már döntöttek és meg indultak az ú.j úton, másol vajúdnak még, vívják a ma guk harcát. Számos kérdésn várnak választ a vezetőktől népnevelőktől. A i'ő probléma i legtöbb dolgozó paraszt előtt mikor lépjek be, most a tava szón, tehát ma — vagy a; őszön? Miért van igazuk azoknak akik a párt álláspontját követ ve úgy döntöttek, hogy ma lép nek be és nem várnak őszig? Parasztságunk egy életre szólóan dönt, amikor a szociálist! mezőgazdaságban, a termelőszö vetkezetben akarja megalapozó a maga emberibb életét, sajá maga és családja jövőjét. S ez mindenképpen helyes mielőbb tehát most kezdeni. A tavasz vetések előtt állunk. Mód var arra, hogy a tavasziakat, a különböző szerződött növények j< részét nagyüzemi módon tér meljék. Általános tapasztalat hogy a termelőszövetkezetei gyors megszilárdulása a közös állatállománytól függ. Ebbe! pedig tavaszra kell táblásán elvetni a szükséges takarmány bázist biztositó nüvénylelesége- két. A szövetkezetek többségében megnőtt az állatállomány bővíteni kell a férőhelyeket az új szövetkezetekben íredig a kínálkozó legjobb megoldások szerint létre kell hozni. Ezt nyomban meg kell kezdeni. Számos indokot lehetne még felsorakoztatni, a lényeg azonban a következőkben foglalható össze: a termelőszövetkezetbe most belépő vagy új termelőszövetkezetet létrehozó parasztok előbb hasznosítják a nagyüzem adta lehetőségeket, a magasabb szintű termelésben nyomban élvezik az állam nyújtotta termelési és szociális kedvezményeket. Időt és tapasztalatot nyernek ahhoz, hogy őszre az új gazdasági évet már jól megalapozzák, mielőbb jól szervezett, jövedelmező nagyüzemi gazdasággá tegyék szövetkezetüket. Ezzel hatékonyan segítik az össz-nemzeti ügyet, az egész magyar mezőgazdaság mielőbbi korszerű átalakulását. A mostani belépéssel kapcsolatban fölvetnek a dolgozó parasztok néhány megoldást kívánó problémát. Például: mikor vigyék be az állatállományt, mi legyen bizonyos szerződött növényekkel stb. A szövetkezet vezetősége minderre talál megoldást, helyesen egyeztetve az egyes tagok érdekeit. Apró dolgok, kicsiségek nem lehetnek döntőek, amikor egy űj és boldogabb élet nagy gondjait kell megoldani. Ugyanakkor helyesen kell elrendezni a kicsinek lűnő, de emberi problémákat. A szövetkezeti átszervezés feltételei — mint pártunk helyesen állapította meg — nem egyformán érnek meg mindenütt. Bár amint az élet igazolja, igen gyors a -megérés-. Számos község lakossága alig egy-két hét alatt lépett be a közös gazdaságokba. ^Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Mun káspárt és a forradalmi mun kás-paraszt kormány helyes politikájának gyümölcsei most ér nek a mezőgazdaság szociálist! átszervezésének vonatkozásábar is. Bács-Kiskun megyében s dolgozó parasztok — zömmel s birtokos parasztok — tömege indultak meg a termelőszövetkezeti mozgalom felé. A nagj paraszti tömegeknek a termelőszövetkezetekbe való belépést cs az új szövetkezetek létrehozásának folyamata alig egyhónapos. Egy hónap alait megyénkben 4501) parasztcsalád, kereken 30 ezer kataszlrális hold földterülettel gyarapította a szövetkezeti gazdaságok területét, 4Ü nj szövetkezet alakult. Kiemelkedő a társadalmi átalakulás üteme a bajai járásban, ahol több mint 2500 tag lépett a szövetkezetekbe és Vaskút, Szeretnie, Bácsszentgyörgy, Bács- borsód váltak eddig szövetkezeti községekké. A járásban minden bizonnyal újabb termelőszövetkezeli községekre számíthatunk. Biztató fejlődés van a bácsalmási járásban, ahol Kunbaja, Mátéleike, Tataháza, a dunavccsei járásban, ahol Marta, Dunatetétlen lett termelőszövetkezeti község. Megindult a fejlődés megyénk valamennyi járásában, községében. A folyamat igen figyelemreméltó sajátossága, hogy a szőlős és gyümölcsös területeken is jelentősek az átszervezés eredményei. Sokan felteszik a kérdést: mi az oka, mi a magyarázata a meggyorsult fejlődésnek? Aki az életet figyelemmel kíséri, tehát ismeri, semmiféleképpen sem gondol valamiféle csodára. Egy természetes folyamat zajlik: gyümölcsöt érlel a párt és a kormány bölcs, emberséges politikája. A parasztság többsége számot vet saját magával, családja és az egész nép sorsával, de még a világpolitikával is, — és dönt. Tudatosan, a kor követelményeinek megfelelően: a haladás, a szocialista paraszti élet mellett. A parasztság más részében talán még nem any- nyira tudatos a dolog, de bízik, látja, hogy jó, amit a párt és a kormány, eddig telt és ezért követi a falu öntudatosabb parasztjait. A helyes politika, a párttag és a pártonkívüli aktivisták lelkes, baráti felvilágosító munkája, a szocialista világrend ereje, nagyszerű távlatai, a dolgozó parasztság nagy lömegeinek politikai érettsége — ezek a főbb összetevői a szövetkezeti mozgalom meggyorsulásának. Nem egyszerű a döntés. Az ász és a szív bármennyire is íz előrelépést diktálja, a megrögzött szokások és sok más — visszafelé húz. Gyakran álmatan éjszakák következnek, mint ninden hasonló, igen fontos löntés előtt. Hisz évszázadokiak kell hátat fordítani, meg »eil vívni a harcot saját masukkal, gyakran a feleséggel vagy a rokonnal, a maradi előtétetekkel, sőt az ellenséges langulatkeltéssel is. De a pa- asztság sikeresen vívja meg ízt a harcot, ezért minden meg.tobb mint 1200 meteres szakaszt építettek meg. Képünkön: a Vízmű Vállalat Bqdai-brigádja a Petőfi téren ássa az árkot a csőhálózat lefektetéséhez.
