Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
1Í)ü3. március csütörtök S; ftidftl Minden segítséget megadunk a termelőszövetkezeteknek Nyolcvan földmüvesszövetkezeti agronómus szakmai támogatást nyújt a közös gazdaságoknak A SZOVOSZ-baa megtartott Országos Földművesszövetkezeti Tanácsülés, majd a megyei pártaktíva után — melyen a Központi Bizottságnak a mező- ftazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos határozatát tárgyaltuk meg — január 30-án u MÉSZÖV választmányát ösz- szehívtuk és mi is megbeszéltük azokat a feladatokat, amelyeket a földművesszövetkezeti szerveknek kell végezni megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom szervezése, fejlesztése és megerősítése érdekében. Ezt követően járási választmányi üléseken, a földművesszövetkezeti igazgatósági elnökökkel pedig egyhetes tanfolyamon is — február 2-től február 9-ig — beszéltük meg az ezzel kapcsolatos teendőket. Megtárgyaltuk többek között azt is, hogy mi elsősorban a íöldmű- vesazövetkezeti tagság és vezetőség között végzünk megfelelő szervező és agitációs munsát a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését illetően, Ma már elmondhatjuk hogy a felvilágosító munkának megvan az eredménye. 1959. január 1-től március 1-ig több mint 1000 földmű vessző vetkezeti tag (a belépések zöme február hónapra jut) és majdnem 200 vezetőségi tag, valamint földdel rendelkező fölöm u vessző vetkezeti alkalmazott lépett termelőszövetkezetbe. Tataházán, amely ma már termelőszövetkezeti község, a föidművesszö- vetkezet földdel rendelkező vezetősége az elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot. Hercegszántón Nagy András felügyelőbizottsági elnök 9 holddal, ifj. Molnár György igazgatósági tag 13 hold földdel lépett a termelőszövetkezetbe. Az utóbbi néhány hét alatt három szakcsoport alakult át, illetve olvadt be termelőszövetkezetbe. Mi, a MÉSZÖV vezetői, a megyei pártbizottság megbízásából hat község patronálását vállaltuk, tíz elvtárs pedig állandóan a bajai járásban segíti a termelőszövetkezetek szervezését. Ezenkívül Bugac •község átszervezését vállaljuk, ahol ugyancsak számosán léptek be a termelőszövetkezetbe, és a spárgatermelő szakcsoportot »termelőszövetkezetté alakítottuk át. Helyes, ha a földművesszövetkezeti vezetők és a földdél rendelkező alkalmazottak példamutatóan elsők között lépnek be a termelőszövetkezetekbe, ezzel is elősegítve a termeló- ívzövetkezeti mozgalom erősödését. iM©u fBn a mód arra, hogy ia földművesszövetkezeteink tapasztalatcsere-látogatást szervezzenek — mint ahogy tették ezt például Bugacom — és elvigyék az egyénileg gazdálkodókat olyan termelőszövetkezet- tkezetbe vagy állami gazdaságba, ahol a helyszínen, a gyakorlatban be tudják mutatni a ■nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, A földművesszövetkezetek termelési tevékenységét kapcsoljuk össze termelőszövetkezet-fejlesztési munkával. Ennek érdekében különösen ki kell használni a szerződéses termeltetés, a gépi munka bemutatók és különböző telepítések adta lehetőségeket. A termelőszövetkezeti mozgalom propagálása érdekében sokat tud segíteni a földművesszövetkezeti kultúrcsoport, a kirakati. szemléltetés stb, Kun«* szentmiklóson például igen szép és szemléltető kirakatot készítettek, amely jól ismerteti a közös gazdaságok eredményeit. Fontos leiadut un k az újonnan alakult és a régebbi termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megsegítése, illetve megerősítése is. Ennek érdekében a földművesszövetkezeti mozgalomból lö dolgozónkat adunk át a közös gazdaságokba elnöknek, agronómusnak stb. Földművesszövetkezeteinknél 80 agronómus van, akik szakmailag segítik a termelőszövetkezeteket, úgyszintén több földművesszövetkezeti elnök, agronómus és könyvelő tevékenyen részt vesz maris a termelőszövetkezetek üzemterveinek elkészítésében, könyvelésének rendbehozásában. Megyei központunk főkönyvelősége hat közös gazdaság patronálását vállalta. A földművesszövetkezetek kötik a termelőszövetkezetekkel a zöldség- és gyümölcstermelési szerződést, ők vásárolják tőlük a baromfit i.s. Kézenfekvő, hogy elő keli segíteniük a nagyüzemi, fejlett módszerrel dolgozó termelőszövetkezeti kertészetek, baromfi-telepek, gyümölcsösök kialakítását is. Elsősorban a termelőszövetkezetek árúit kell felvásárolnunk. A földművesszövetkezetek nagy segítséget adhatnak a közös gazdaságok műtrágya-, gép- és építőanyagellátásában is. Segítsék földművesszövetkezeteink, különösen a kisebb, gyengébb termelőszövetkezeteket, feldolgozó üzemeket magtisztító telepek átadásával, gépek kölcsönzésével. A termelőszövetkezeti községekben felülvizsgáljuk a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket és elsősorban ide adunk beruházási keretet ezek rendbehozására, fejlesztésére. Fentieknek megfelelően fogjuk segíteni szervezetileg és gazdaságilag a termelőszövetkezeteket. a 3004. és a 3004 1. számú kormányhatározat szellemében. Brachna János, MÉSZÖV igazgatósági elnök Továbbra in as élen AZ ELMÚLT két hónap községeket megrázó eseményei a falusi pártmunka nagy vizsga- .ételét jelentették és jelentik a lovábbiakban is. Falusi pártszervezeteink most vizsgáznak a KB falusi pártmunkáról szóló határozatából. Ennek a vizsgának első része jól sikerült. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésében elért eredmények —7 a sok ezer dolgozó paraszt józan belátása mellett — elsősorban annak köszönhetők, hogy falusi pártszervezeteink tagjai nemcsak a szívós, türelmes meggyőző munkában, hanem saját példájukkal is helytálltak a párt mezőgazdasági politikája mellett. AZ ÚJ termelőszövetkezetek és szövetkezeti községek létrehozásával a kommunisták felelőssége nem szűnhet meg, sőt lehet azt is mondani, hogy megnövekszik. A szövetkezet a szocialista gazdálkodásnak csak formája, első lépése. 01 int forma, szocialista jellegűvé is csak akkor lesz, ha a kommunisták vezetésével kialakulnak azok a sajátosságok, amelyek a szocialista termelési viszonyokat jellemzik. HA A SZÖVETKEZETEK létrehozásában elengedhetetlenül szükség volt a kommunisták Tudománnyal a korsseríi homoki szőlőkulturáérl A bakhát és a gépesítés A homoki szőlők gépesítése rendkívül nehéz feladatok elé állítja mind a szőlész, mind a gépész szakembereket. A nehézségek egyrészt a laza homok kedvezőtlen fizikai szerkezetéből adódnak, másrészt pedig az alkalmazott művelési eljárásból. Előbbi megoldása kizárólag technikai kérdés, mert a homoktalaj kis tapadásából és nagy gördülési ellenállásából származó rossz vontatási hatásfok speciális járószerkezettel küzdik tő csak le. Mégis igen biztató kísérletek folynak és ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy e nehéz probléma rövid időn belül kielégítő megoldást nyer. A nehézségek másfelől a művelési forma nyomán kialakuló bakhát miatt jelentkeznek. Ez viszont kizárólag szőlészeti kérdés és nekünk szőlészeknek kell megbirkóznunk is vele. A bakhát tulajdonképpen egy szükséges rossz, amely fejművelési módszerünk, a keskeny sortávolság, a tőkefej süllyedése és a homok mozgása miatt önmagától kialakul. A szőlő öregedésével egyre magasodik és végül már minden gépi munkát lehetetlenné tesz, de akadályozza a gyalogmunkát is. Miklóstelepi megfigyelések szerint a bakhát a telepítés utáni 6—7. évben kezd kialakulni és a 30 éves szőlőkben a magassága már a 40 centimétert is eléri. Ez a magas bakhát fokozza a homok mozgékonyságát, rontja a traktor kapaszkodóképességét és kormányozó a lóságát. Műszaki szempontból tehát feltétlenül szükséges a bakhát elegyengetése, vagy legalább is magasságának csökkentése. Már a századforduló szőlészei rámutattak írásaikban arra a jelenségre, hogy a homoki szőlők tőkefeje, feltehetően a homokverés és a nap heve elleni védekezésként, igyekszik behúzódni a homokba, a hűvösebb, nedvesebb felső talajrétegbe. Legújabb vizsgálataink igazolták e feltevések helyességét és cikksorozatunk több közleményében rámutattunk a tőkefej betakarásának a fontosságára. Biológiai szempontból is indokolt tehát a bakhát elegyenge- tése, amelynek velejárója a tőkefejek homokkal való borítása. Most még csak annak tisztázása marad hátra, bog” miként példamutatására, akkor most még nagyobb szükség van arra. hogy az új élet megszervezésé ben segítséget nyújtsunk. Az új szövetkezeti tagok a magántulajdonhoz való ragaszkodással leszámoltak. A kommunistáknak most abban kell segíteni és példát mutatni, hogyan védjék, gyarapítsák a szövetkezeti tagok közös boldogulásuk alapját, a szövetkezeti vagyont. Ü.I MÓDON UOLGOZM — közösségben — pein könnyű dolog, Az első lépések a legnehezebbek. Megszervezni a munkát, felébreszteni és ébrentartani a kollektív felelősséget, ez most a legfontosabb. AZ ÚJ szövetkezetekben létrejött pártszervezetek vagy pártcsoportok fordítsanak nagy gondot a szilárd vezetés és a munkafegyelem kialakítása mellett a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítésére is- A dolgozó parasztok jelentős részének a szövetkezettel szemben legfőbb fenntartása a kisparaszti »függetlenség-« féltése volt. Az új szövetkezetek, a kommunisták kezdeményezésére mutassanak példát arra. hogy a kisparaszti »függetlenséggel«« szemben az igazi önállóságot és függetlenséget éppen a nagyüzemi gazdálkodás feltételéi teszik lehetővé. MÁR MEGKEZDŐDTEK a tavaszi munkák. Az új termelőszövetkezetek most fognak hozzá a kollektív élet, szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. Biztosak vagyunk benne, hogy azok a kommunisták, akik az új élet első lépéseinek megteremtésében elöljár- tak. most sem fognak szégyent vallani. R. F. — Kalocsa járás orvosai február végén szűrővizsgálatot tartottak Dunaszentbenedeken, ahol a község egész lakosságát átvizsgálták. Az orvosoknak nagy segítséget nyújtottak a helyi szervek, többek között a tanács, a Vöröskereszt és a nőszövetség. (Horváth Lajos leveléből.) Ki&züintk a tamvzi swzohíí* Képek a Kecskeméti Konzervgyár Les telepének életéről A konzervgyár bármelyik üzemrészébe látogatunk is most el, mindenütt szerteszét heverő gépalkatrészeket, sürgölődő-for- golódó, gépek közt bújkáló, olajos ruhájú embereket láthatunk. Veres József főmérnök elvtárs elmondja, hogy mintegy 100—110 szakmunkás — esztergályos, lakatos, villanyszerelő — foglalkozik a gépek kijavításával, tökéletesítésével, hogy mire eljön az idei szezon és felbúgnak a gépek, ne legyen egy pillanatra sem fennakadás a munkában, A tájékoztatás szerint a borsógépek, a sűrítők és a kondenzátorok javítására mintegy 20ő ezer forintot költ a vállalat» Erről a szezon előtti lázas tevékenységről tanúskodik az alábbi két fényképfelvétel is. Mátyus Ferenc és Dániel László az autoklávokai javítják. ségéhez mérten kisebb-nagyobb bakhátat képeztek ki- Ezzel a bölcs eljárással biztosították a tökefej védelmét a legforróbb nyári időszakban, ugyanakkor mód nyílott a harmatgyökere- zés és tőkefej-ápolási munkák maradéktalan elvégzésére is. E régi gyakorlat felújításával hasznos szolgálatot teszünk a szíjlőnek és egyben elősegítjük a gépesítést is. Semmi szükség sincs tehát az élesre felhúzott bakhátra. Dr. Bognár Károly történik ilyen esetben a har- pnatgyökerezés és a homokba érő fürtöknek a védelme? Itt példaként megemlítem azt a régi kecskeméti gyakorlatot, amikor a szőlősgazdák nyitás kapcsán alaposan kitányérozták a tőkéket, elvégezték a harmat- gyökerezést, majd a májusi középmély kapáláskor a talajt elegyengették, a tőkefejeket betakarták. így maradt a szőlő egészen zsendülésig. Ekkor az alacsonyan álló fürtök alól kihúzták a homokot és a tőkék elültKéri Imre a paradicsomi eldolgozó gépek csövei* ellenőrzi.
