Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

195£. március 1, vasárnap 7. oldal Vasárnapi sportműsor {' Március l*ével megindul a ta­vaszi labdarugó ..nagyüzem”. A corsolás szeszélye lolytán úgyszól­ván mindenütt rangadó mérkőzé­sekkel kezdenek a csapatok. Már az első fordulóban meglátszik majd, ki készült fel jobban. AZ NB II. keleti csoportjában a Kecskeméti Dózsa idehaza kezd és mindjárt a bajnokjelölt Debreceni VSC-vel. Még élénken emlékeze­tünkben él, hogy az ősszel milyen Hagy csatát vívott a két csapat Debrecenben, s amely oly sajnála­tos módon ért véget. Biztosra vesszük, hogy most sportszerű küz­delemben döntik el a csapatok, hogy ki a jobb. ki a győzelemre méltóbb. A Kecskeméti Dózsa ala­posan felkészült erre a/ mérkő­zésre. de ugyanez mondható a debreceniekről is. Sajnos, a Dózsa fedezetpárja — Jónás—Uzsoki II. — «sérülésük miatt nem játszhat. Ml mégis bízunk a Dózsában, mert a csapat éppen az ilyen nehéz mér­kőzéseken szokta megmutatni tu­dását. A mérkőzés du. fél 11 órakor kezdődik a városi sporttelepen, Dósa játékvezető vezetése mellett. AZ Nb III. délkeleti csoportjában a KTE Idegenben kezd és bizony nehéz ellenfél ellen. A csapat Mc- zőkovácsházára utazik a bajnok- jelölt Petőfihez. A KTE csatársora nagyon megérzi a még mindig be­tegeskedő Barta hiányát. Csak a hagyományos KTE-lelkesedésben bízhatunk, ha azt írjuk, hogy az egyik bajnoki pont megszerzésé­ben reménykedünk. — A tavaszi bajnokság nyitánya tulajdonképpen már szombaton délután megtörté­nik, a Kiskunfélegyházi Építők a Szegedi Spartacus ellen kísérli meg a bajnoki pontok megszerzé­sét Szegeden. Az F. Építőknek na­gyot kell javulniok, hogy a vereséget elkerüljék. — A Kkhalasj Kinizsi Halason fogadja a Békéscsabai Agyagipar együttesét. A jó formá­ban levő halasiaknak biztosan kell megszerezniük a két pontot. AZ NB Hl. délnyugati csoport­jában rangadóval kezdenek, amely a bajnokság sorsára is kihatással lehet. A bajnokságban vezető Bács­ka Posztó a bajndkjelölt Kapos­vári MTE-t fogadja. Mindkét csa­pat jó formában van és csak a ha­zai környezet fordíthatja a Bácska feié' a győzelmi pálmát. A Bajai Építők a közvetlen utánakövetkező Bonyhádhoz utazik. A bajaiaknak nagyon meg kell küzdeniük az oly fontos bajnoki pontokért. Csak ak­kor győzhetnék, ha elejétől végig teljes erőbedobással játszanak. — A bácsalmásiak szinte megoidhat- lan feladat előtt állanak, amikor a bajnokjelölt Pécsi Bányásszal ve­szik fel a harcot Bácsalmáson. A pécsiek esélye a bajnoki címre vereseg esetén eléggé lecsökkenne, s bizonyára minden eszközt meg­ragadnak a győzelemre. A bács­almásiakat fűti a visszavágás, hogy az őszi súlyos vereséget feledtes­sék. Bízunk benne, hogy odahaza nem szenvednek vereséget. A MEGYEI I. O. bajnokság küz­delmei mindjárt a nagy rangadó­val kezdődnek. Kiskunfélegyházán méri össze erejét a bajnokság két nagy esélyese, a Kiskunfélegyházi Honvéd és a Kiskunhalasi Határ­őr. A tét igen nagy. A halasiak győzelmük esetén bajnoknak te­kinthetők, míg a félegyházak e6€t-. leges győzelmükkel beérhetik a halasiakat. Mindenesetre nagy harc lesz és Rozsnyai játékvezetőnek igen erősen kell kezében tartani a mérkőzést. — A többi mérkőzések közül a Jánoshalma—Kiskunhalasi MÁV és a Mélykút—Soltvadkert látszik nyíltnak, míg a Kecskeméti Építők—Tiszakécske (délelőtt 10 órakor játsszák az Épitők-pályán), Kalocsa—Kecel, Kiskőrös—Gara mérkőzéseken a hazaiak, a Dávod —Vaskút és a Madaras—Bácsbokod találkozókon a vendégek az esé­lyesebbek. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Kecskeméti Gépállomás vállal | X t szőlő alá forgatást, ► KECSKEMÉTEN a Kecskeméti Vasas—Gyula válogatott tekemérkő­zés vasárnap reggel 8 órakor kez­dődik a Vasas Horog utcai teke­pályáján. A KTE rendezésében Kecskemé­ten vasárnap de. fél 9 órakor or­szágos serdülő birkózó verseny lesz az Üjkollégiutn tornatermében. A versenyre szépszámú nevezés ér­kezett nemcsak vidékről, hanem a fővárosból is. A Kecskeméti Dózsa cselgáncso­déi az országos ifjúsági bajnoksá­gon vesznek részt vasárnap. :A •4 I •4 ■4 •4 •4 ■4 ■4 •4 4 tavaszi szántást és 5 * . t 4 mindennemű szállítást. t í * 1 ^ Már most jegyeztesse elő igényét a GÉPÁLLOMÁSON! p. ^ Külső-Szegedi út, Telefon: 25-89, 352 ^ ^rTTVVTVVTVVTTTVTVTTVYYTYTTYTTVTTTVVTTTVYVV * l KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA: Március 1, vasárnap délután 3 órakor Ábrahám Pál: »VIKTÓRIA« Nagyoperett 3 felvonásban Este 7 órakor Ábrahám Pál: »VIKTORIA« Nagyoperett 3 felvonásban . Jflozik j?I űsora Március 1-én, vasárnap: Baja Központi: A mi kis csa­ládunk, Baja Uránia: És Varsó messze van, Bácsalmás: Tájfun Nagaszaki felett, Dunavecse: Az ügyetlen kapus, Jánoshalma: Váratlan vendég, Kalocsa: Régi idők mozija, Kecskemét Árpád: Calabuig, Kecskemét Városi: Felfelé a lejtőn, Kiskőrös: Az élet visszavár, Kiskunfélegy­háza: Robin Hood, Kiskunhalas: Fehér éjszakák, Kiskunmajsa: Moulin Rouge, Kunszentmiklós: Chaplin parádé, Tiszakécske Petőfi: Lissy, Tiszakécske Tisza: Római lányok. Szabadszállás: A tett színhelye Berlin. Március 2-án, hétfőn: Baja Központi: A mi kis csalá­dunk, Baja Uránia: Üzenet ér­kezett, Kalocsa: Régi idők mo­hija, Kecskemét Árpád: Cala­buig, Kecskemét Városi: Fel­felé a lejtőn, Kiskörös: Idegen­ben, Kiskunfélegyháza: Robin Hood, Kiskunhalas: Fehér éj­szakák, Tiszakécske Tisza: Mág­nás Miska. RE/TUÉft^ER KECSKEMÉTI SÉTÁK A HOMOKI KÁPOLNA Ott állott kétszáz évvel ezelőtt a mai Végli Mihály utca cs Lugosi István utca között. Használták is az 1794-ik évi Izrael-napi égésig, amiről a régi klasszikus- eposzok szabályainak megtartása mellett írt hosszan!) elbeszélő költeményt Mátyási József, akinek bronzba öntött és kőbe faragott emléke ott ékeskedik a megyei bíróság falán. A borzalmas tűzvész után, amely keresz­tül égette a varost egyik szélétől a másikig és az ap­róbb Házakon és málmököíi kívül fel pörkölte a régi ká­polnát is, még évtizedekig fennállottak a kormos falak. Papp László dr. muzeológus egy 1930-ban publikált cikkében foglalkozott az akkor mar teljesen nyomave- szett kápolna kérdésével. Kutatásai alapján azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy a varos mostani belterüle­tén az első templom ez a Homoki Kápolna lehetett. Lehetséges, hogy még a magyarok bejövetele előtti időben épüli. A geok. vagy a longobardok, sőt tálán már a szarmaták, akik keresztények voltak, építették. Papp László cikkének tájékoztatása szerint a kápolna kőanyagát a XIX század elején (1834 ben) a Czollner téren akkor emelt katolikus ispotályba építették be. Uc a lakosság is hordott belőle. Hordott bizony, ki ópítóanyagaak, ki kaposztáskö- nek. Engem egy kulatgató kis diák figyelmeztetett arra, hogy a kápolna köveiből két darabol a Lugosi István utca 2. sz. hazban létratámasztokent használnak. Papp l ászló elmondja cikkében azt Is, hogy egyes faragóit kómaradványok, a múzeum szervezése után, a múzeum kőtárába kerültek. Szabó Kálmán ny. múzeumigazgató régebbi meg­állapításai alapján térképvázlat készült a kápolna he­lyéről. E szerint a kápolnának ott kellett állnia a Vegn Mihály utcai kapubejarat közvetlen közelében, ahol a lelek legmélyebb pontja van. Temető vette körül. Ezt a temetőt sikerült Is feltárni. Jó mélyre kellett ásniok a múzeum tudós kutatóinak, Bálint Bélának és felesé­gének, Mikes Katalinnak, inig elérték a rég pihenő es hallgató régi kecskeméti lakosokat. De bizony a holtak birodalmának lakói, bár földi életükben bizonyara pon­tosan tudták a kápolna helyét, nem árullak el titku­kat. Csak saját szokása kát leplezték le ruha- és ék­szermaradványokkal, amelyek Mária lerézia komra utaltak. Az ásatás során a földben mutatkozó törme­léknyomokat Is megpróbálták követni a kutatók, de a kápolna alapjának maradványai nem kerültek napvi­lágra. Lehetséges volna, hogy másfé’száz évvel ezelőtt olyan alaposan eltakarították elődeink a leégett ká­polna maradványait, hogy még az alapot is kiszedték a földből? . „ A kápolna eredetéről két hagyomány Is élt a nép száján még abból az időből, anvkor a kápolna állt. Az egyik szerint a kápolnát Szent István építette a Délio* tó partján véghez vitt csodatételének emlékére. Erről már régebben megemlékeztem. /\ másik változat sze­rint, amit Hornyik János jegyzetei is említenek, régi őseink semmit sem tudtak a kápolna létezéséről. A va­rosnak ezen a részén hatalmas homokdomb emelke­dett.. Fz elnyúlt egészen a mostani Zimay László utca és Mária utca közepén ma is látható emelkedésig. El­lenkező irányban lassan lankásodva a Déllő-tó partjáig húzódott. A domb a város szélét eltemetéssel fenyegető futóhomok lerakódásából keletkezett. A homokdombról nevezték a Lugosi utca végen volt városkaput Homoki kapunak. Ugyancsak a homok volt az indítéka, illető­leg az ellene védekezés a város kapun kívüli szőlő­telepítésnek. Ez a városi védösáncon belüli homokdomb nagy­szerű játszóhelyük volt az akkori gyerekeknek, akik egészen gyerekes hancúrozásokat vitték véghez, egy­általán nem gondolva arra, hogy ogykor szakállas, ko­moly férfiak, majd aggok lesznek belőlük, spt legye- gül föld alá dugják őket valamelyik temetőbe. Azokban akkor bőségesen lehetett válogatni a város úgyszólván egész belső területén. Minderre nem gondoltak. Lefu­tottak a dombról, ügyeskedtek, hogy a domb töven a lendülettől orra ne bukjanak. Majd meg házat épí­tettek a homokból, mint igen engedelmes gyermeki építőanyagból. Egyik-másikuk, aki közelebb lakott ta­lán még ásót, lapátot is hozott, hogy serényebben ha­ladjon a munka. Egy ilyen ásogató játék alkalmával egyik gyerek valami keményre tapintott a föld, azaz a homokréteg alatt. Egy kiálló fémdarab volt. Ki akarta húzni. Nem jött. Nosza, körben nekiállt az egész gyerektársaság. Aki legelébb kikaparja annyira, hogy ki lehessen húzni, azé lesz. Egymást biztatgatva már jó mélyre kapartak, a fem-darab csak nem akart megmozdulni, szilárdan állt a helyén. Még léjebb ás­tak. Kct karja nőtt a fémdarabnak. Felismerték. Ke­reszt. Nem merték tovább ásni a gödröt. Embereket hívtak oda. Az emberek tovább folytatták az ásást. Mind többen vettek részt a munkában. A kereszt alatt toronytető bontakozott ki a homok alól. Egy kápolna Volt a homokba temetve. Széjjel hányták és hordták körűié a homokot. Körül magasodott a homok. Külö­nösen a dombos rész felé, a Déllő lankája kissé fel­töltődött. A kápolna a legmélyebb ponton helyezkedett él az ásás befejezése után. Hornyik megjegyzi, hogy a kápolna ugyan már nem volt meg, de a helye és á környezet közti szintkülönbséget még észlelni tudta. Persze ő még ismert olyan embereket, akik látták a kápolnát és meg tudták mutatni a helyét. Mintha az a Hornyik-féíe szintkülönbség még most is észlelhető lenne; J o 6 « Ferenc a 111 tagja BÉKEGALAMB ’ 2 pont Vízszintes: 1. Kereskedelmi rövidítés. 3. Fonetikus betű. 4. A tőkében van. 5. Ezt nagyon védi a szocializmus. 11. Meg­lel. 12. Latin kettős betű. 14. Élelmezésügyi rövidítése. 17. Névelő. 18. Ne engem, ne té­ged... 19. A diplomácia küzdő­terének színhelye. 20. Az em­beriség nagy segítője, de el- pusztítója is lehet. Függőleges: 1. Mutatószó tárgyesetben. 2. A szocialista tábor egyik jelszava. 6. Tűz­hányó terméke, ékezettel. 7. Idegenes női név. 8. Nagy edény. 9. Lendület. 10. Állam- szövetség, a béke egyik nagy ellensége. 13. GEA. 14; • Sze­mélyes névmás. 15. Lesben van! 16. Kerget, Beküldendő: vízszintes 5., 19., 20., függőleges 2, és 10, KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNYEK 1—1 pont 18. Néha árnyékot vet á szó, vagy a tárgy, ilyenkor az árnyék szó lehet elrejtve. /Ú f L-J A Fenti rejtvényeink megfejté­séhez Tréfás kép- és betűrejt- vényiskolánk 7., 10., 17. és 18. pontja nyújt támpontot. MILYEN FELSZERELÉST Ábrázol? ki TALÄLTA fel? 1—1 pont. 1. A dinamitot? 2. A dinamót? 3. A gőzmozdonyt? 4. A helikoptert? 5. Ki volt a világ legnagyobb feltalálója? 6. SZÁMÚ REJTVÉNY­ROVATUNK MEGFEJTÉSE Kitaibel Pál (2 p) Magyar* ország ritka növényei írásban és képben. Kép- és betűrejtvények (3 p) Magyar Tátra. Erzsébet. Subs alatt. Nyertesek: Hanusz János. Kiskunhalas, Sári Mária, Mély­kút és Prepszent János, Solt. REJTVÉNYPOSTA K. J. Köszönjük, közöljük. — V. J. A keresztrejtvény készí­tésnek is megvannak az írat­lan szabályai. A legjobb, ha figyelemmel kíséri a megjelent rejtvényeket. B. Mária. Nem nehezek képrejtvényeink, ha figyelemmel kíséri »Iskolán­kat«, Egyik rejtvényünket Nyitray András, Kecskemét, küldte be. Rejtvénypályázatunk heten­ként zárul. A megfejtéseket szombatig, márc. 7-ig kell be­küldeni a Petőfi Népe kiadó- hivatala, Kecskemét, Szabadság tér 1-a. címre. A borítékra írjuk rá: »Rejtvény« és mellékeljük az alábbi rejtvényszelvényt. A helyes megfejtőket könyvekkel jutalmazzuk. 8. A Petőfi Népe 1959. évi rejtvényszelvénye ODOÜODODDOlIIOQOODDODODIXDOnnnnDŰÜOnDÜDnDDC Kössön baromfi nevelési és hizlalást szerződést a földtníívesszövetheaeiehkel! Szerződést köthet: Csirkére, hízott libára, pulykára, hízott kacsára. A szerződéskötés előnyei: előleg, magas átvételi ár. 198 Baromfinevelők, figyelemI f Szerződés köthető NAPOSBAROMFIRA. LIBÁRA, KACSARA, PULYKÁRA a HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKNEL! A szerződéskötés előnyei: magas Átvételi arak, nevelesi előleg! * Állandó és biztos jövedelmet jelent ® A SZERZŐDÉSES BABOMFINEVELÉS. Idejében jegyeztessen elő naposcsibére 241 a íöldművesszövetkezetekncl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom