Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

1959. március 10* kcfld o. oldal A szántóterület 20 százalékán termesztenek izerzödéses növényt a kecskeméti termelőszövetkezetek Kecskemét termelőszövetke- eteinek elkészült terveiben az gyllc legfontosabb helyet fog­alja el a szerződéses növény- ermesztés és jószághizlalás. Ez íz árutermelésben a tavalyinál okkal nagyobb arányú fejlő- iést, — magyarul: nagyobb iészpénzbevételt jelent. Csupán a szerződéses nö- vcnyfélcségek a szántó terü­let 20 százalékát foglalják cl az idén a város szövet­kezeteiben. ilyen arány csalt nagyüzemi táblákon valósítható meg, mert korszerű vetésforgót igényel. Zöldségfélék termesztésére 140 holdat kötöttek le a MÉK Vál­lalattal. Görög- és sárgadinnyét például közel 50 holdon ültet­nek, de jelentős mennyiségű zöldborsó, sárgarépa, paprika és paradicsom termesztésére is szerződtek. Az említett 20 százalék csak e közvetve szerződött területet jelenti, de ha tekintetbe vesz- s/ük, hogy a takarmányt is »bőrben« — azaz jószág képé­ben — értékesítik, akkor az árutermelés aránya szembetűnő. Az Aranykalász Tsz már eddig megkötött szerződé­seinek forintértéke megkö­zelíti a félmilliót, * niég ezután szerződik 045 000 forint értékű aprómagra. Ez azt jelenti, hogy az említett termelőszövetkezet az idén mintegy 000 000 forintos pénzbe­vételhez jut szerződéses áru­cikkekből. A Béke Tsz zöldségfélére megkötött szerződésé kereken 300 000 forint, de még hátra van a lucernamag és az állat. A Szabad Nép Tsz eddig 550 000 forint értékű hízott jószág szállítására, vállal­kozott, az év folyamán ú jabb 230 000 •forint értékűt szerződik, s eb­ből 60 000 forintot a baromfi- nevelésre ad. De szerződött ez a szövetkezet 160 000 forint ér­tékű zöldségre és 125 000 forin­tot adó cukorrépára is, Az Üj Tavasz Tsz-ben a zöldség ÍOOOÜÜ, a hízott állat 135 000 forint bevételt jelent majd, A szerződéses termelés elő­nyeit jól ismerik az egyénileg dolgozó parasztok is, de azt an­nál kevésbé, hogy ez is a nagy­üzemben a iégkifiZetőbb. A 1004/Í-es' számú kormányhatá­rozat szerint például termelési szerződéseket el­sősorban a tsz-ckkel köt­nek, s részükre számos ked­vezményt biztosítanak a korábbiak mellett. Őket is megilleti a korábban csak ál­lami gazdaságnak jaró export­felár abban az esetben, ha a feltételeknek megtelelő, export­ra alkalmas hízott marhát ad­nak át. A kertészkedéshez szük­séges üntqzőtelepek építésénél végzett gépi munkák árából a tsz-ek 30 százalékos enged­ményt kapnak, s ha a zöldség vagy gyümölcs szállítását a termelőszövetkezet vagontételben vállalja, akkor az áru minősítését a termelő-, illetve a leladóhelyen végzik cl. Miért? — kérdezheti sok egyéni gazda. Azért, mert az állam számára sem a belső el­látás, sem at export kielégítése szempontjából nem mindegy, hogy sok százezer kistermelő tarka változatú vagy a nagy­üzemek egyöntetű, nagy meny- nyiségű áruja közt választhat. Az utóbbinál kisebb a felvásárlási költ- © ség is, s ezért szívesebben fizet az állam nagyobb árat, amit igazol a nagyüzemi felár rendszer. S ugyanez a helyzet a külföldi piacon, ahol még fo­kozottabban. érvényesül, hogy attól — aki olcsóbb, nagyobb tö­megű és egyforma minőségű árut kínál *— vásárolnak első­sorban, A kapitalista rendszer piaca tönkreteszi a nagyüzemmel szemben versenyképtelenné vált kistermelőt. Nálunk megvan rá a mód, hogy az egyénileg dol­gozó paraszt rátérjen a több termést, jobb életet biztosító nagyüzemi gazdálkodási formá­ra, összefogva, szövetkezve tár­saival. Majakovszkij: Poloska — f ürdő (Világirodalmi Kiskönyvtár). (Európa.) Kb. 112 oldal, fűzve 5,— Ft Majakovszkij gyűlölte, szelle­mesen cs szenvedélyesen osto­rozta az eszmék vámszeüőit. Szatirikus munkásságának csúcspontja ez a két színdarab. Nem simították cl TESTVÉRI KÜLDETÉS Ebben ttx évben Száz újfajta mezőgazdasági gépet kapnak; a belorusz kolliozperasztok Az SZKP XXI., kongresszu­sa azt a feladatot állította a mezőgazdasági gépgyártás és tudomány elé, hogy egyre több nagy teljesítményű géppel könnyítse és gyorsítsa meg a parasztok munkáját. A belorusz mezőgazdasági gépesítési és vlllambsítási tu­dományos kutató intézet mun­katársai újult erővel láttak a kongresszus kitűzte feladatok Megvalósításához. Rövid idő alatt több mint 100 új mező- gazdasági gépet adnak a kol­hozóknak és a szovhozoknak. az elsők között jelentkezett fel- világosító munkára. Az üzemi pártszervezet Har- tára küldte a tsz-fejlesztési bi­zottság segítésére. Több mint három hete, hogy megérkeztek a községbe. Az­óta két új termelőszövetkezet alakult itt, a Béke és az Új Élet, a Lenin pedig számos új belépővel gyarapodott. A tava­szi munkákat, a szántást-vétést már nagyüzemi táblákon végzik a falubeliek. HARTÁN TELJESÍTETTÉK küldetésüket az üzemi munká­sok, átsegítették a község dol­gozó parasztjait a nagyüzemi gazdálkodás, a jobb élet útjára. Becsülettel helytállt ebben a munkában Csik élvtárs is, aki Fricska Mihállyal, a Béke Ter­melőszövetkezet egyik új tag­jával kerékpáron járta a tanya­világot. Volt olyan nap, hogy ki­lenc tanyáról kilenc kitöltött jelennek az új traktorvonta, tdsü árokásó gépek, amelyek nagy előnye, hogy a lecsapoló' árkokat egy menet alatt váj-; jak ki. A »KM—1400« típusú, korszerűsített árokásó gép tel­jesítménye egy műszak a Idtt 6—8 kilométer. Ilymódon 1,5— 2 ezer kubikos munkáját végzi cl. Kiszámítdtták, hogy az árokásó gép 1 köbméter földet tízszer olyan Olcsón mozgat meg mint az exkavátor. A belorusz kolhozparasztok a következő években utol akar­ják érni az Egyesült Államokat az egy főre eső állati termé­kek termelésében: Az intézet munkatársai hathatós segítsé­get nyújtanak a parasztoknak új gépeikkél. Nemrégiben olyan kombájnt készítettek, amely öfáiikéHt 6—7 tonna takar­mányt kever. E géppel öt em­ber minden különösebb nehéz­ség nélkü). 2—2,5 ezer sertést láthat el takarmánnyal. Elkészült Beloruszia . első széleröművének. terve is. Az erőmű nagy mennyiségű olcsó elektromos energiát ad majd a kolhozoknak. A belorusz fal­Tejriport- Bácsbokodról a bajai, a bácsalmási és a halasi járás déli ré­szébe, hogy aztán tej­jel telt kannákkal megrakodva térjenek vissza. Egy-egy gép­kocsi kétszer fordul, s száz kanna tejet hoz a begyűjtő helyekről. — A tejet itt mély- hűtik, utána átöntö- getik a hatalmas, nagy tejtankokba, me­lyeket a kóra délutáni személyvonat visz el Budapestre, Bajára, Pécsre. Budapestre je­lenleg — ez a szám naponként változik — 12 ezer, Pécsre pedig 5—6 ezer liter tej ke­rül ebből az üzem­ből. Ha netán többre van szükség, akikor sem jön zavarba a vállalatvezetőség. mert az utóbbi két évben 5—6 ezer liter­rel emelkedett a be­hozott tej mennyi­sége. Ebből aztán bőven jut a tejkedvelőknek, s nem okoz gondot az sem, hogy miből ké­szítsenek vajat. Ez utóbbiból is több ké­szül mint régebben, mégpedig naponta két mázsával. Szükség is van rá, mert nemcsak ml fogyasztjuk az Itt gyártott vajat, ha­nem a Made in Hun­gary és a Bácsbokodi Vajüzeni felírással a népi demokratikus or­szágokban, azonkívül Görög« és Törökor­szágban is találkoz­hatunk a bácsboko- thak készítményeivel, Nemcsak tejet és vajat »gyárt« ez áz üzem, hanem túrót js. Ha ebből is telitett a piac, akkor oldósa­vas eljárással kazeint gyártanak, amélyet sokrétűén hasznosít­hat műanyagiparunk. Jellemző a kisüzem jó munkájára, hogy áruira kifogás nem érkezett. Dolgozói ar­ra is büszkék, hogy éves tervüket 110 szá­zalékra teljesítették. Ez egyúttal azt jelen­ti, hogy j utalom kép- pen 10—12 napi nye­reségrészesedést — 3 - 400 forintot — rak­hatnak fejenként a bugyeillárisba. Az Idén pedig a ja­nuári 104 és a feb­ruári ÍÖ2 'százalékos tervteljesítés biztos jele az elmúlt évi si­kersorozat folytatásá­nak, Venesz belépési nyilatkozattal tért visz sza Csik elvtárs. Az első napok kisebb eredményei uián maga is csodálkozott azon, hogy a dolgozó parasztok milyen gyor­san tértek át a nagyüzemi gaz­dálkodásra. JELENLEG MÉG a község­ben tartózkodnak a konzerv­gyáriak. de már más feladato­kon munkálkodnak. A közös te­vékenység megszervezésében, áz új vetéstervek elkészítésében, a gazdálkodás megindításában, egyszóval a szocialista élet első lépésének megtételében se- gítkeznek. VALÓSZÍNŰ, HOGY Csik elvtársék már néni sokáig ma­radnak Hartán, hiszen megbí­zatásukat teljesítették, most a termelőszövetkezetek tagjain a sor. A lehetőség adva van, ahogyan dolgoznak, úgy boldo­gulnák. EGÉSZÉN BIZONYOS azon­ban, hogy közös gazdaságaik megszervezésére és az üzemi munkások testvéri segítségére rriég sokáig emlékezni fognak a szövetkezetek tagjai, még ak­kor is, amikor a nehezén már túl lesznek és közös gazdasa­gukban jómódú életet teremte­nék maguknak. Nagy József EMELKEDIK A FÜLD HŐMÉRSÉKLETE A Déli-sarkön végzett hő­mérséklet 'mérések igazolják u tudósok véleményét, amely sze­rint az egész Földön tartós fel­melegedés észlelhető. Kiszúrni- tották, hogy- á felmelegedés 100 évenként körülbelül í—2 fok Celsius. Okát még nem si­került megállapítani, de két­ségtelen, hogy például Alaszká­ban a glecsserek az elmúlt 50 év alatt zsugorodtak, az Bszáki- sarkköfön levő jégréteg jVtái' csak fele olyan vastag, mint ai század elején, s például a Spitz- bergákbn a kikötők jégmentes Időszaka kétezer olyan hosszú, mlat 1212-bsai voll* vakban egymásután épülnek a kolhozerőművek. A kolhozokban sok nehézsé­get okozott az áruszállítás meg. szervezése. A tudósok olyan rakodógépet is szerkesztettek, amely óránként 50 tonna ter­het emel jel és rak a helyére. A tráktorvontatású gép hidrau­likus emelő berendezése körbe forgatható és markoló kanalát szükség esetén villával ■ helyet­tesíthetik. Az Intézet most egy önrakodórendszer tervén dol­gozik. 5 CSÍK JANOS clvtársut, a SKeeskemcü Konzervgyár gép- Rkocsi irányítóját nem érte vá­ratlanul a pártszervezet felhí- 5 vasa. Már régebb idő óla fog- Ijialkoztatja az a kérdés: milyen Delőnyöket jelentene az ország­inak, az üzemi munkásoknak, pde mindenekelőtt dolgozó pa- Drasztságunknak, ha a mezőgaz­daságban is szocialista nagy- Düzemi termelés folyna. Valósá­gos számvetést csinált arról, Rhogy mennyivel teremne több Dbúza, árpa, paradicsom és más itermény, ha a földeket közös­ében művelnék. A nagyüzemek Da Kecskeméti Konzervgyárnak Ris egyöntetű, jó minőségű ter- Dmékeket, zöldborsót, paradicso- 3mot szállítanának feldolgozásra, p A TAGGYŰLÉS után, amely Da Központi Bizotság decemberi ^határozata alapján a termelő­szövetkezeti mozgalom fellendí­tésének tennivalóit vitatta meg, A nap már maga­san járt az égbolton, amikor gépkocsink le. fékezett a Bácsbokod község határában le­vő vajüzem előtt. — Megvallva őszintén, szorongó érzéssel lép­tem be a kapun, mert már vagy két éve úgyszólván elfelejtet­tük ezt a kis kollek­tívát. Pedig bizony nagy részük van ab­ban, hogy reggelen­ként időben elfo­gyaszthatjuk kávén­kat, tejecskénket, vagy a meleg kakaót, friss, ropogós s ü téméimy él, foszlós kenyérrel. — Addig azonban sok minden történik, amíg a tej a fogyasz­tók asztalára kerül — mondja Ermler Sán­dor elvtárs, telepve- zétó. — Á kora reg­geli órákban öt te­hergépkocsi röppen azét " három járásba; szerint úgy kell ezt az ügyet el­bírálni, mintha egy inegtévcdt munkás állna itt. B. I. véle­ménye szerint, ha egy húszéve dolgozó mutKást 20 deka cuko­rért eltanácsoljak a gyárból, ak­kor G. B. is megérdemli, hogy kivesse a kollektíva. P. P. is egyetértett az előtte szólóval, s még annyit fűzött hozzá: veze­tő volt, s tudta, hogy hü jár ezért, s amint bevallotta, előre megfontolt szándékkal nyúlt a népi tulajdonhoz, rzért szigo­rúan kell büntetni. I>. A.-né felháborodottan mondta: ő kö­vetelt rendet, vagyonvédelmet, s közben elvitte azt, atui » miénk. A társadalmi bíróság egyet tehet, — méltóképpen megbünteti. A munkások szavait fűtötte az a tudat, hogy saját érdekük­ben szólnak, S véleményükkel helyes irányba kívánták terelni a társadalmi bíróságot az ítélet­hozatalnál. A hosszúra nyúló tárgyalás erkölcsileg mély hatást gyako­rolt a részvevőkre, s egyúttal elmélyítette a népi tulajdon magasztos fogalmát az embe­rekben, S hogy manapság a társadalmi tulajdon fosztogatása az egyik legnagyobb bűn a munkások ellen, azt a társadat mi bíróság eltanácsoló javas­lata — amelyet az igazgató H helybenhagyott — jó! példázza. A kedélyek megnyugodtak, rnert a* ügyet az előzetes hí­resztelések ellenére nem simí­tották cl. A kemény, de igaz ságos Ítélet élő tilalomfa mind azok számára, akik a breside' útjáról akárcsak gondolatban is le akarnak térni.- ly ­Egy vezető fegyelmi ügyét tárgyalta nemrégiben a Kecs­keméti Konzervgyár II. telepé­nek társadalmi bírósága. A vád­lott G. B. főművezető volt, Ä kistanácsteremben mintegy 70— 80 ember szorongott, sőt az aj­tón kívül is sokan álldogáltak. Érdekelte a tárgyalás a munká­sokat, mert előtte olyan hírek terjedlek cl a gyárban: elsimít­ják az ügyet, hiszen »góréróto van szó... Énnek az ellenkezője történt. G. B. tette azért súlyos, mert milliós értékek megőrzését bíz­ta rá a vállalat, s ő két kiló celofán papírért eldobta becsü­letét. Vajon szüksége volt erre? Nem! G, B. 2300 forintos havi fizetési kapott, tehát az anya­giak nála nem játszhattak sze­repet. Mi volt hát az az ok, ami öt erre a bűnös cselekedet­re késztette? Vallomásában így védekezett: — Gyermekemnek megígértem, ha jól tanul, ak­kor átlátszó celofán papírba csomagolom Könyveit és füze­teit. Ezt az ígéretemet akartam teljesíteni ... Mivelhogy ilyen papirt sem az Állami Áruház­ban, sem a boltokban nem kaptam, hozzányúltam a ránibí- zott népi tulajdonhoz... Védekezését azonban egyből megcáfolták a munkások. K. Á. szerint annyit lehet kapni a városban, hogy Dunát lehelne vele rekeszteni. Egyébként is 2300 forintos havi fizetés mel­lett jutóit volna talán pénz néhány ív papírra. Alig hang­zott K. Ä. cáfolata, máris T. H. kezdett mondókájába. — Ahogy én ismerem a ve­zetőséget, ha kért volna G. B. papiét, kapott volna. Cs. S.-né

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom