Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

4. oldal 1939. március 8v péntek Beszámoló esj kiállításról c/l "Ha jai Türr István Mú­zeum két termében ízléses, szép külsőségek között mutatja be a megyei képzőművész munkacso­port tagjai újabb műveit a Bajai Városi Tanáccsal és a Pedagógus Szakszervezettel kö­zös rendezésben. A képkiállítás a múzeum földszinti termében a Bács me­gyei képzőművészek festményei­nek egy gyűjteményét bocsátja nyilvánosság elé. Weintrager Adolf, B. Mikly Ferenc, Goór Imre, Prohászka József. Kun István. Göldner Tibor, Udvardy Gyula, Éber Sándor, Gál Sán­dor, Palkó József és Palkó Jó- zsefné, Móczár Károly, Diószegi Balázs és Miskolczi Ferenc né­hány munkáját ismerhetik meg az érdeklődők. cÁ kiáLLílál összképe egyenletes és szép eredménye­ket mutat. A képek túlnyomó többsége a Baja környéki tája­kat eleveníti meg, de néhány jól sikerült figurális kompozí­ció is akad. Weintrager Adolf művei azt mutatják, hogy látásmódja sze­rencsésen egyesíti mestere, Rud- nay Gyula hatását, saját egyé­niségével. B. Mikig Ferenc ol­dottabb formái, világosabb szí­nei az útkeresés új állomását mutatják a művésznél, Vaszary, Bemátb Aurél, Derkovics egy- egy kompozíciójára emlékeztető elrendezésben, de eredeti s egyéni tartalommal telítve. — Goót Imre kiállított képeinek jórészét már a múlt évben ren­dezett megyei kiállításon meg­ismerhettük. Űj — kisméretű alföldi tája — régebbi eredmé­nyeihez való visszatérésre mu­tat. Prohászka József két táj­képe, de különösen a Munka- szünet című kétalapos kompo­zíció a közvetlen- és reflexfé­nyek mesteri játékát nyújtja. Éber Sándor jólismert egyéni technikája nemcsak táj- és ut­caképein érvényesül az általa eddig elért színvonalon, hanem két arcképe is tanúskodik ki­forrott kifejező képességéről. A realisztikus, naturális ábrá­zolás körébe tartozó képek kö­zül figyelemre méltók Kun Ist­ván nagyobb méretű vásznai. Kisebb olajképein mintha a sze­mélyes élmény mélységének hiánya kevéssé szerencsésen ke­veredne a csinos, mutatós, ki­forrott stílussal. Göldner Tibor temperája az Itatás és a Sugo- vica part kiállított műveinek legsikerültebb darabjai, Ud­vardy Gyula piktúráját egy egy­általán nem sikerült műve mellett (Virágcsendélet) a To­borzás a Vöröshadseregbe című kompozíciója jellemzően mu­tatja be. Diószegi Balázs két kiállított képe drámaian egy­szerű ábrázolásmódjával a kiál­lítás legjobb darabjai közé tar­tozik, mint ahogy Palkó József önarcképe is figyelemre méltó alkotás. cAt tMtltil teremben be­mutatott grafikai anyag színvo­nala néhány kivételtől eltekint­ve, alatta marad a földszinti terem gyűjteményének. Bök a szokványos tájképi elem, a problémátlan, könnyebb megfo­galmazás felé való törekvés. Mint mondottuk, a kiállítás összképe megnyugtató és az a válogatási szándék érvényesült, hogy lehetőleg összeillő hangu­latú. egyenlő színvonalú képek kerüljenek a paravánokra és a falakra. De mintha ez a törek­vés a művészegyéniség sajátos vonásainak a megmutatásáról való lemondást is jelentené. S ez az. ami ennek a kiállításnak inkább hiányossága mint eré­nye. A dolog természeténél fogva jóval több bajai kép került be a termekbe, így a kiállítás nem léphet fel az egész Bács megyei piktúra arányos bemutatásának igényével sem. (JL hatalágui viszonylag magas árakat tüntet fel, és nem lehet kiokoskodni abból sem, milyen megfontolás alapján ja­vasoltak egyes műveket a ki­állítás rendezői közületi vásár­lásra. Csáki/ Lajos Magyar és szovjet diákok baráti találkozója A kecskeméti Czollner téri Ill-as számú Általános Fiúis­kola orosz tagozata a barátsági hónap keretében jól sikerült szovjet—magyar ifjúsági baráti találkozót rendezett az iskola kultúrtermében. Több mint 200 magyar és szovjet diák magyar —orosz műsorral szórakoztatta a megjelent vendégeket, neve­lőket és diáktársaikat. Az első nagy tapsot egy magyarul sza­való szovjet diáklány és Petőfi verseit oroszul szavaló magyar diák, valamint az iskola ének­kara kapta. A szovjet diákok tánc-, ének­és zeneszámait, a magyar fiúk oroszul előadott jelenetét, népi táncait és plasztikus tornamu­tatványait szűnni nem akaró taps jutalmazta. A műsor után az iskola szülői munkaközössé­gének 260 személyes terítékű ízletes uzsonnája fűszerezte a baráti találkozót. Majd a rög­tönzött magyar—szovjet diákze­nekar húzta a talpalávalót. A jól sikerült diáktalálkozó igazi bensőséges hangulat köze­pette — »Doszvidánie — a vi­szontlátásra« — köszöntéssel ért véget. A fiatalok úgy döntöttek, hogy a legközelebbi baráti ta­lálkozót az egyik kecskeméti termelőszövetkezet gazdaságá­ban rendezik, ahol a két iskola úttörői közös szórakoztató mű­sorral köszöntik majd a szövet­kezet dolgozóit. ^000-00000000000000000000000000000004 A HARMONIKÄS LÄNY Kérdés% — felelek t Mennyi földjáradékot fizetnek a tsz-ben? A földjáradék fizetésének kö­telezettségét a kormányhatáro­zat elrendelte. Ennek nagysága aranykoronánkint 5—10 kilo­VILLANYT AVATNAK Csó- lyospáloson. A nagy terem zsú­folt, a vacsora vége felé jár s a fiatalok türelmetlenül sikál­ják az asztal alatt talpukkal a padlót: táncolni szeretnének. Nem csoda, mert a zene nagy­szerű. A színpadra telepített négy majsai muzsikus olyan lelkesen és ügyesen csinálja a dolgát, hogy abban hiba nincs. De nini! Ejnye, ez ritka lát­vány nemcsak a faluban, de városon is: a tangóharmonikát lány kezeli! Fiatal, festetten ar­cából simán hátrafésülve a ha­ja, a fekete szoknyában, fehér pulóverben olyan, mint egy vizsgázó diáklány. Ujjai boszor­kányos fürgeséggel siklónak a billentyűkön s olyan nótát csa­logat ki hangszeréből, amilyent csak akarsz: lassú hallgatót, friss csárdás, tangó slágert, vagy éppen operettdalt. AZ ELSŐ SZÜNETBEN fel­megyek hozzá faggatózni, s ö készségesen válaszolgat. Gál Máriának hívják, Kigyóspusztán lakik szüleivel, akik 10 hold föl­dön gazdálkodnak. Tehát pa­rasztiam/ a javából. — Mióta játszik? — Körülbelül két éve. Maj- sán kezdtem tanulni egy ennél jóval kisebb harmonikán. Leg- többnyire hallás után játszom, de ismerem a kottát is... — És mit szólnak hozzá a szülei? Nem tiltakoztak, hogy maga lány létére zenekarban játszik? — A, dehogy, inkább örülnek neki. Egyébként az öcsém is muzsikál, ő dobos. Családi örök­ség nálunk a zene szeretete, ÜGY LÁTSZIK, hogy a hoz­záértés is ilyen örökség. Elné­zegetem ügyes ujjait s ő ne­vetve mutatja a tenyerét: ne gondoljam ám, hogy egyebet nem csinál. Nyáron ezek a ke­zek kapálnak, markot szednek s ott szorgoskodnak mindennap a háztartásban is. De a pihenés órái mindig a hangszernek jut­nak, téli estéken a rádióból hal­lott dalokat tanulgatta. JELT AD A VEZETŐ, kezd a zenekar. Lelkiismeretes embe­rek, pedig nem is pénzért csi­nálják: ingyen ajánlották fel a szórakoztatást a villanyavató ün­nepségre. Gál Mária is nyakába akasztja a harmonika szíját s a kis kezek alól frissen árad­nak a szép dallamok.,. G. K. gramm búza értéke, állami hi­vatalos áron számítva, s ezeni belül a közgyűlés határozza meg a fizetendő földjáradék nagyságát. A holdanként! ka­taszteri tiszta jövedelem 16 aranykoronáig vehető figye­lembe. A meghatározott búza állami áron számított értékéből a természetben fizetendő búza­földadót nem lehet levonni. A földjáradék kifizetésénél a járandóságot egyrészt pénzben, másrészt természetben adják ki, méghozzá olyan arányban, aho­gyan munkaegységre oszt a ter­melőszövetkezet terményt és készpénzt. így tehát a földjá­radékra jogosult tagok már év­közben is megkaphatják ter­ményben a földjáradék bizo­nyos részét. A földjáradék cimén kifize­tendő összeg nem haladhatja meg a bevitt földekre eső és ki­osztható jövedelem 25 százalé­kát. Ez azt jelenti, hogy a ter­melőszövetkezetben egy év alatt megtermelt és kiosztható jöve­delem negyedrészénél több nem fizethető ki földjáradék címén, ha a tsz összes gázdálkodási területe a dolgozó parasztok ál­tal bevitt területből származik. Amennyiben nemcsak bevitt, hanem állami tulajdonban levő föld is van a szövetkezet tulaj­donában, úgy ennek arányában csökkentik a földjáradékra ki­fizetendő részt, Egyszerre hat dupla készül. Kelemen Ilona az új krcm- kávéfőzőgép mellett. Ezeknek az embereknek a példáját követtük Szita János­sal, a Kecskeméti Vendéglátó­ipari Vállalat áruforgalmi osz­tályvezetőjével. Belépve a ba­rátságos, vendégmarasztaló üzletbe, kényelembe helyeztük magunkat, s beszélgetni kezd­tünk. Megtudtam, hogy az új cuk­rászda nyitását eredetileg de­cemberre tervezték, A közbe­rf)e (ddt a Ilii... zott világ hívta, húzta magá­hoz; a fiú vágyódott utána, — s ezt már az apa is észrevette. Kérlelte, — de felelt a tizen­nyolcéves fiú, hogy nem ma­radhat a darabka földön, az istálló állatai mellett, a kis­paraszti veszkődés tengernyi gondja-bajában. Nagy Antal, az idősebb, vett az ifjabbnak motorbiciklit, csakhogy maradásra bírja, — de felelt a fiú. s elment a helybeli vajüzembe dolgozni. — Mi lesz, fiam, ha nem mindig lesz ott munka? — pró­bált érvelni a szülő; — de fe­lelt a fiú: akkor elmegy akár- hová dolgozni, de nem él úgy, mint a hajnaltól estig önmaga robotjában agyonhajszolt apja. Eddig a történet. És a hírek biztatóak. S talán mire ez írás napvilágot lát, Bácsbokod termelőszövetkezel i község iesz, benne Nagy Antal is szövetkezeti tag, ha csak az­óta is nem az már. És ha már belekóstolt az új életformába, megbocsát majd a fiának. Mert meg fogja öt érteni. Tarján István 4 És a paraszti fiúk (de a lá­nyok is) most is mennek, el­mennek, most sem maradnak otthon. És nagyobb tömegek­ben. ' mint annak idején. Nem a háború, — hanem az élet zaja hívja őket Nem a hírnév a csábító, hanem a kulturáltabb, az emberibb élet­forma. Az, amilyent a kispa­raszti gazdaság semmiképpen sem nyújthat nekik. Törvény- szerű folyamat ez az elkíván- kozás, s a szülő, ha gátat emel ellene, ugyanakkor szakadékot is mélyít önmaga és a gyer­meke között. A törvényt bün­tetlenül nem lehet megsérteni. A mi történetünk is ezt példázza. Bácsbokodon Nagy Antal te­kintélyes paraszt nyolc hold földjén gazdálkodik. Legszebb illúziói között melengette azt a reményét, hogy a szépen növő Anti fiával együtt túrja majd a földet, s ha már ki­öregszik a munkából, meghú­zódik gyermeke árnyékában. De Nagy Antal nem vette észre, hogy az élet sokkal job­ban megváltozott, mint ahogy felületesen szemlélve érzékelni lehet, Anti azonban észrevette. És ez a gyökeresen megváilo­A mikor a történetet hal­lottam, egy régi-régi versike jutott eszembe, amit három évtizede kántálva ci­táltunk az elemi iskolában. Arról szólt a strófa, hogy egy földműves apának három fia volt. Együtt éltek a kis bir- tokocskán, egyszer csak az idő­sebbik fiút elfogta azonban a vágy, hogy otthagyja az ősi házat. Kérlelte az apa, ne te­gye, mindhiába. A költő így rakta szavakba a legnagyobb gyermek állhatatosságát: »De j felelt a fiú: apám, el kell men- ; nem, háború zajába, hírnevet ; szereznem!« A második fiú is ; követte bátyját, bár — ha jól emlékszem — nem katona, ha­nem gazdag ember akart len­ni, s őt is marasztalta apja, »de felelt a fiú« — és nem maradt otthon ő sem. Végül a legkisebb és legjámborabb kö­tötte csak magát — a versike szerint — megszokott környe­zetéhez. ! Az életrevaló fiúk tehát min- ; dig elmentek, elkívánkoztak a sivár kis lehetőségeket nyújtó paraszti sorból, mert a jóné- hány évtizede megírt vers mon­danivalóját a költő n»r>i az ujjúból szopta ki. A „Pálma" cukrászdában csökkent a forgalom, de aztán újból megnövekedett a látoga­tók száma. Mi is jól éreztük itt magunkat, de nem vártuk meg a zárórát. V. K. jött akadályok azonban a nyi­tás dátumát februárra tolták ki. Az új cukrászdában egy­szerre hatvan vendég helyezheti magát kényelembe. Az üzlet Ízléses berendezése, a két pál­ma, a neonfény, az asztalok és a székek szinte vonzzák a ven­dégeket Nem hivatalosan »-Pál­ma« cukrászdának nevezik ezt az új szórakozóhelyet, amely új színfoltja Kecskemét városának. S ami még érdekes, — az asz­talok és székek nincsenek egy­más hátán mint másutt. Közben Fejes Lászlóné üzlet­vezetőhelyettes is szakít ne­künk néhány percet, s elmond­ja, hogy mit lehet kapni ebben a cukrászdában, s mi a napi fogyasztás. A süteménykedvelőkre a hű­tővitrinből mintegy 24—25 féle sütemény mosolyog. Naponta átlagosan kétszázat vesznek meg belőlük. A töményitalból 3 liter fogy. A kis üveg sör­ből 50—60 üveg kerül az asz­talokra, persze szómba >n és vasárnap nagyobb a forgalom. Legtöbben a koraesti órákban adnak egymásnak találkozót, főként a munkából hazasietök. Igen nagy sikere van a krém­kávénak. A nagymérvű fekete­fogyasztást bizonyítja az, hogy naponta S—3,50 kiló kávéból kell szimplát, duplát előállítani. Ami azt illeti, itt a fekete gyorsan készül, mert az új krémfőzővei pillanatok alatt hat duplát lehet előteremteni. Ép­pen ezért szívesen térnek be a feketerajongók, mert hamar megkapják kívánt feketéjüket Míg beszélgetünk, az embe-: rek sokasága adja át egymás-j nak az ajtó kilincsét. A mozi- előadás megkezdésével kis ideig ' Az esti szürkület ráterítette köpenyét a városra. A szokott­nál több ember járja Kecske­méten a Rákóczi utat, s külö­nösen a Városi Mozi környékén találkozunk sok várakozó em­berrel. Az előadás megkezdésé­re várnak. Néhányan közülük azonban megválnak barátaiktól, ismerőseiktől, vagy azokkal együtt átruccannak az új cuk­rászdába az előadás megkezdé­séi g<

Next

/
Oldalképek
Tartalom