Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-06 / 55. szám
195.9. mäitius 6. péntek S. oldal A munkás—paraszt szövetség jegyében •vyVVVV^M<W^^VVV>^VW^AVVVVlWVWVVWWVWyV>(WVVVVWWVVWWV\ Bajai tettni tnuttUátfiU fahwi ** A megyei nagyaktíva után — ahol a mezőgazdaság átszervezéséről volt szó —- egészséges 'fellendülés következett be Baja város üzemi pártszervezetének életében. Taggyűléseken vitatkoztak arról, hogy miért kell segíteni az üzemi munkásoknak >a falu szocialista átépítését. Szó volt ezeken a megbeszéléseken arról is, hogy kik'kapcsolódjanak be ebbe a munkába, E taggyűlések lezajlása óta a munkások sokasága járja a falut, keresi fel a tanyavilág dolgozó parasztságát és beszél a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről, mint a paraszti fel- emelkedés egyetlen útjáról, A városi pártbizottság tervei szerint egy 140 főből álló segítő csoportot hoztak létre. Ezekkel az elvtársakkal a járási pártbizottság foglalkozik. ök önként jelentkeztek mint munkások és vezetők a falusi munkára. Az elképzelések szerint ezután nem kampányszerűen, hanem rendszeresen kijárnak majd egy-egy községbe. Egyelőre hetenként kétszeri látogatást terveznek. A 140 tagból álló agitációs csoport két részre oszlik és hetenként kétszer, délutánonként kimennek a járási pártbizottság által megjelölt községbe,- A tapasztalatokról időnként a városi pártbizottság segítségével kérdés-felelet formájában számot adnak. Ezeken a vitákon kristályosítják ki azokat a módszereket, amelyekkel a legmeggyőzőbben lehet bizonyítani, hogy a paraszti felemelkedés egyetlen útja a termelőszövetkezeti Ezenkívül a városi pártbizottság a most folyó titkári tanfolyamon részletesen foglalkozik majd a mezőgazdaság azonnali és távolabbi tennivalóival, módszerbeni kérdéseivel. Azzal, hogy üzemi munkásaink az üzemi élet sokrétű feladatai mellett szívvel és örömmel belekapcsolódnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésébe, az általuk írt történelemkönyvbe új fejezetet írnak, s amint a példák mutatják, jó eredménnyel. V. K. Legsürgősebb tavaszi tennivalók Gyorsítsuk meg a hibrid-kukoricamag cseréjét] Megyénkben a rendelkezésre álló 75 vagon hibridkukorica vetőmagból eddig mindössze 44 vagonra történt meg az igények összeírása. Különösen a kiskunhalasi, kiskunfélegyházi és kecskeméti járásban kell meggyorsítani ezt a munkát, annál is inkább, mert a vetőmag folyamatosan érkezik most már, s a termelők szemükkel is meggyőződhetnek minőségéről. Ugyancsak folyik a nemesített tavaszi árpa- és zab vetőmag leszállítása is; C gazdák minél gyorsabban cseréljék és vessék el.? A gyenge vetéseken haladéktalanul fejtrágyázzunk! A hu nélküli tél, valamint a nappali és éjszakai hőmérséklet nagy különbsége miatt az őszi kalászosok, főleg a ke- nyérgabonafclék — gyengén teleltek. A megye búzavetésének 30—35 s a rozsvetésnek 15—30 százalékán mutatkozik felfagyás. Export-gondok Alpáron A község olyan szerényen húzódik meg a Tisza mentén, mintha nem is ennek a tájnak réghunyt' hőseiről írta volna Vörösmarty a Zalán futását, Hagyjuk azonban a régi dicsőségek történetének lapozását. hiszen Alpáron ma Is van mivel büszkélkedni. Nem egykét ember, de az egész község űzi itt a kosárfonás fürge keret, sok ügyességet igénylő művészi mesterségét. A tradíció, no meg a jó munka magyarázza, hogy az Alpári Háziipari Szövetkezet termékeinek híre túljutott hazánk határain is. Tavaly a szövetkezet brüsszeli kollekcióját / az utolsó darabig szétkapkodták, de a vezetőknek jelenleg is fő a fejük, hogyan tudják teljesíteni a nagy mennyiségű exportmegrendelést. Nem mindennapi dolog ugyanis, hogy olyan ajánlatot tegyenek egy háziipari szövetkezetnek: gyártsanak ebből és ebből az áruból amennyit csak tudnak. Pedig most éppen erről van szó. Ezer nagyméretű és hatezer úgynevezett bébi-ruháskosár mellett annyi húzott kenyér-, tálca fonására kaptak export-: megrendelést, amennyit csak éli tudnak készíteni. Munkaalkalom tehát volna.: Ügyeskezű kosárfonókban sincs- hiány, hiszen ha szükséges, a: Háziipari Szövetkezet jelenlegi; 120 tagú létszámát akár meg is: duplázhatnák. Az Alpári Házi-: ipari Szövetkezet vezetői mégis' exportgondokkal küzdenek. A külföldi vevők ugyanis olyan: igényesek, ami szinte már hi-i hetetlen. A Fűzkitermelő Vállalat — a szövetkezet anyagellátója — viszont nem ad hibátlan nemes fűzvesszőt, amiből exportképes árut tud-] nanak fonni. A leszállított vesz-: szók között — mondhatnánk —; csak válogatással akad elsőosz-] tályú, a többi mind hibás vágj’] féregrágott, ami kifogástalan; sru készítésére alkalmatlan. ] A fűzvessző rossz minősége] miatt pedig feltehetően késni: fog az exportáruk leszállítása,] amit semmiképpen sem szabad; megengedni, hiszen követkéz-] menyeként jelentős összegű de-] vizától eshetünk el. Más szö-i vetkezetekben az exportképes, áruk gyártásához az elsőosztá-j lyú minőségű nemes fűzvessző: biztosítása nem okoz gondot,] vagy legalább is nem ilyen na-] gyot. mert mindenhol van sa-j ját vesszőtermő terület. Alpáron más a helyzet; A Háziipari Szövetkezet több évi] huzavona ellenére sem rendel-! kérik saját fűzteleppel. Történt] ugyan területkijelölés',. éle sémi Alpár környékén, hanem olyan messze helyen, ahol a rendszeres ellenőrzés nem lehetséges, így a feldolgozáshoz szükséges vesszőmennyiséget Szigetvárról, a Békés megyei Biceréről és az ország más, távoleső vidékeiről kocsikáztatják drága pénzen Alpárra, holott a szövetkezet közvetlen szomszédságában nagy kiterjedésű füzes telep terül el. Az ittlevő vesszőnek javát azonban a Fűzkitermelő Vállalat elszállítja. Nem tudjuk, hogy ezek a felesleges áruszállítási költségek indokoltak-e. de az biztos, hogy a jelenlegi anyagellátottság nem segíti, hanem hátráltatja az Alpári Háziipari Szövetkezet külföldi megrendeléseinek teljesítését. Az alpári exportgondok rendezését ezért figyelmébe ajánljuk nemcsak a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetsége vezetőinek, de a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztályának is. Sándor Géza Naponta 1000 méter PVC-cső Érdekes kis <*boszorkány- konyha« működik a Megyei Finommechanikai Vállalat kecskeméti központjában. Fehér, lisztszerű porból lágyító és jes- tőanyagok hozzáadásával egész sor különböző színű pépet készítenek. Aki nem látta, el sem hinné, hogy ebből a masszából készül a PVC cső-, fonal- és húzott szalagáru. Pedig így van. A képünkön látható László Emma egy nagy keverőedényből időnként gépének hengeralakú részébe tölti a furcsa pépet, ahol az villanymelegítéssel 130 fokva hevítve átalakul, és mint különböző méretű, szilárd PVC-cső préselődik ki a gépből. A gép teljesítménye a gyártott anyag vastagságától függően naponta eléri a 600—1000 méter csövet, vagy más húzott- árut. klubszobái, 50 uj rutint kapnak a keceli önkéntes tűzoltók Március 1-én tartotta a Keceli Önkéntes Tűzoltó Testület évi rendes közgyűlését, melyen megjelent a községi tanács végrehajtó bizottságának több tagja, valamint Hajas István tűzoltószázados. Árva István testületi elnök nyitotta meg . a közgyűlést, s a beszámolót, zárszámadást követő vitában elhatározták, hogy a testület pénzéből 50 öltöny tűzoltóruhát készíttetnek. Hasznos javaslatokat tettek a testület működésével kapcsolatban is. s megbeszélték, hogy a testületnek klub- helyiséget fognak építeni. (Bor- bényi Jenöné községi tudósító.) Ezeken a területeken haladéktalanul cl kell végezni a fejtrágyázást! Termelőszövetkezeteinkben mintegy 3000 holdon már megtörtént ez a munka, most az egyénileg dolgozó parasztokon a sor. A fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya mindenütt rendelkezésre áll és most már az egyéni gazdák is korlátlan mennyiségben vásárolhatnak. A községi földművesszövetkezetek — ahol még nem tették — sürgősen rendeljék meg a szükséges mennyiséget. Jelentsük a növényi kártevőket] Ugyancsak a gyenge tél miatt számíthatunk a növényi kártevők nagyobb mértékű jelentkezésére. A csócsárló például máris károsít; ellene a Növényvédő Állomás az állami gazda Ságokban és tsz-ekben mintegy 320 holdon végezte el eddig a gépi védekezést. A kártevők megjelenését minden termelő figyelje és azonnal jelentse a tanács mezőgazda- sági osztályán, Vegyszeres védekezőszerben nincs hiány, rézgálic, mész, kénpor s egyéb minden a földművesszövetkezeti boltban megvásárolható. Túlteljesítette tervét A Kalocsai Földművesszövetkezet az elmúlt esztendőben 119,6 százalékra teljesítette évi tervét. Ez lehetővé tette, hogy három százalékos vásárlási visz- szatérítést fizessenek ki a közeljövőben. Az elmúlt negyedévben kilenc százalékkal növelték a szövetkezet saját erőforrásait. Kiaknázatlan kincsesbánya tsz-ek részére: a pecsenyekacsa-nevelés! A kunszentmiklósi víziszár- nyastelepen megelőzték a tavaszt. A fűthető előnevelő ólban 6300 darab háromhetes, már szárnya- és farkatollát kieresztett csibe nyüzsög. Az egyik csoport a felfűzött, mindig előttük levő sárgarépát csipegeti, a másik a kompaktos keveréket szemelgeti, a harmadik az öregalomnak nevezett zabtörekben kaparász. A gondozóknak e tartási módszer révén vajmi kevés dolguk akad, mert nem kell trágyázni, az almon a keléstől az értékesítésig felnevelbetők a baromfiak, J az pedig nem kevesebb mint 11 hét. A csibéket a kelés napján, január 19-én állították a nevelőbe s március végén, április elején egy kilogrammos súlyban kerülnek a piacra rántani- való áruként, 35 forintért kilogrammonként. De Horváth elvtárs, a telep vezetője hamar felvilágosít, hogy a csibenevelés csak amolyan kiegészítő foglalatosság a tavaszi és őszi szezonban a pecsenyekacsa-nevelés mellett. Az Igazi hasznot az utóbbi adja. Egyre többet halljuk, hogy a pecsenyekacsáért és általában a baromfiért több valutát kapunk külföldről mint bármiféle más búsért. Elég talán csak arra utalni, hogy amíg egy kilogramm sertéshúsért 33—40 centet kapunk, addig egy kilogramm libamájért 10 dollárt fizetnek; Az egész világon teret hódít a könnyen emészthető baromfihús. Exportunk alakulására jellemző, hogy: 1954-ben még csak jelentéktelen kísérleti mennyiséget adtunk piacra pecsenyekacsából. 1955-ben már 28 000, 1956-ban 61 000, 1957-ben 76 000, tavaly pedig már 126 000 darabot adtunk el külföldnek. Egyedül a kunszentmiklósi telep 30 225 darab kacsát állított be tavaly és 829 mázsa húst szállított el, az idén pedig 700 mázsát tervez értékesíteni 36 000 darab felnevelésével. A pecsenyekacsa fogalmát röviden meghatározva olyan szárnyasról beszélünk, amely az első tokosodás előtt eléri a 2 kilogrammos súlyt, s a saját zsírjában megsül. Ez az idő átlagosan véve 60 nap. A keltetőből kikerült kis kacsákat két hétig fűthető előnevelő ólban tartják, s utána nyomban vízre viszik. De nem akármilyenre. A víz mélysége nem lehet 10—15 cm-nél nagyobb, mert egyébként a kacsa »le- ússza magát«, izmai megkeményednek, s felemészti a hizlalásra fordítandó energiát. (Más a helyzet a felnőtt törzsállománynál, ahol a víz mélysége nem határoz.) A Baromfiipar című folyóirat egyik száma szerint az export. ra legalkalmasabb kiváló minőségű pecsenyekacsát tavaly is a dusnoki és kunszentmiklósi telep adta a feldolgozó vállalatnak, s ez elsősorban a sekélyvizes, másszóval tocsogós tartási módszernek köszönhető. Mennyi takarmánnyal nevelhető fel a pecsenyekacsa? Horváth elvtárs szerint 1000 darabra egy vagon takarmányt számítanak, háromféle keverékből: kompaktból, kukorica- és zabdarából. Emellett annyi zöldet kell a kacsának adni, ameny- nyit csak el tud fogyasztani, s ez a zöld a csersavtartalmú levélféle kivételével bármi lehet. Az első időben a takarmány 90 százalékát fehérjében gazdag kompaktban adják, majd fokozatosan mind nagyobb mennyiségben adagolják a zsírosodást elősegítő kukoricát. Egy kilogramm pecsenyebús előállításához a telep 4,40 kilogramm vegyes takarmányt használ fel. Mondhatná valaki, hogy a sertéshús kilogrammjához is elegendő ennyi. De éppen az a döntő, hogy a pecsenyekacsáért külföldön közel kétszeresét kapjuk a sertéshús árának- Nem véletlen, hogy az országban, de a megyében is számos sertés- tenyésztő vállalat alakult át baromfinevelő gazdasággá. Ez a belföldi átvételi árakban is tükröződik, hiszen a telep a legkorábban szállított pecsenye- kacsa kilójáért 35 forintot kap, s a szezon végén sem ment ZZ forint alá az ára. A telep szomszédságában levő Kiskunság Termelőszövetkezet az idén maga is hozzá akar kezdeni a pecsenyekacsa neveléséhez. S szinte felesleges hangsúlyozni, hogy a többi, vízzel rendelkező termelőszövetkezetnek is mennyire kifizetődő lenne ez a tenyésztési ág, ha komolyan rászánnák magúkat Egy fűthető előnevelő ól felépítési költsége csupán mintegy 60 000 forint, s emellé néhány házilag is könnyen elkészíthető vándoról kell. Ilyen ólban 1500 kacsa elhelyezhető, s a kunszeut- miklósi telepen egyetlen dolgozóval megoldják a gondozást. A nyert haszon pedig a 30—35 forintos kilónkénti átlagárat számítva annyira nyilvánvaló — külön említve, hogy 60 napon belül jelentkezik —, hogy jelentőségéről különösebben beszélni sem kell. Alig van a megyében termelőszövetkezet, amely nem rendelkezik kisebb nagyobb vízterülettel. Vétek azt kihasználatlanul hágj-ni. A világpiac egyre nagyobb mértékben jelentkező igényei figyelmeztetnek és biztatnak is egyben: ne hagyják kihasználatlanul a tsz-ek a szinte orruk elé tola- kadó lehetőségeket. Kunszent- miklős példája világosan beszél és bizonyít! y
