Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

1959. márrfns ▼asárnaji 7. oldal Vasárnapi sportműsor T A LABDAROGASban különösebb esemény az. ünnepek alatt csak lyccskeméten akad, ahol vasárnap AIélután fél 4 órakor a Pécsi Dézsa la Kecskeméti Dózsa vendége lesz. IJÜötle Z órakor az ifjúsági váloga­tottak tornájának keretében a me- .«yci válogatott a Budapest-lGszak (ifjúsági válogatottal mérkőzik. A ■Vajai csapatok közül a Bácska /Posztó Bátaszékcn szerepel, inig az álpitök pihen. — Bácsalmáson a Itnvdapeeti Elektromos jóleépességü -együttesét fogadják. A bácsalmá­siak húsvét hétfőn Jánoshalmán játszmák. — Kiskunhalason a Ki­nizsi és a Határőr pihen, a MAv fii dorozsmaiakkal méri össze ere­sét. — Kiskunfélegyháza labdarúgó- esemény nélkül marad, mert az .Építők Kiskörösön, a Honvéd pe­dig Szegeden mérkőzik. Mindkét bajai kosárlabda-csapat otthon játszik, s mindkét játéknak Kiöntő jelentősége van. A Bajai Bácska Posztó NB I-es férfi csa­pata sorsdöntő mérkőzést vív a azombathelyiekkcl. Amennyiben nem vonták le a múlt vasárnapi mérkőzés tanulságait — könnyen toücsút mondhatnak az NB l-nek. #íi azonban bízunk a bajai fiúk lelkesedésében; — Hasonló fontos mérkőzésre kerül sor a Bajai Épí­tők női csapata én a Duna Cipő­gyár között. Ez a mérkőzés van hivatva, hogy eldöntse: ki nyeri el a csoport bajnoki elmét, mely egy­úttal az NB i-be való jutást is jelenti. A bajai lányok most igen jó formában vannak, ezt a mérkő­zést meg kell nyerniük. — A Kecs­keméti Petőfi férfi NB Il-s csapata megoldliatatlan feladatra vállalko­zók. A tavaly még NB I-es és je­lenleg az egyik legjogosabb baj- r.okjelölthöz, az MTK-lioz utazik Budapestre. A kisarányú vereség is jó teljesítmény lenne. — A kecs­keméti lányok csapata, a KMAV már nagyobb sikerrel veszi fel a harcot a győriek ellen még Győr­ben is. Ha olyan lelkesedéssel ját­szanak, mint a Budapesti Építők elien — nem maradhat el a siker. Kell is a két pont, hiszen a csapat nagyon kiesőre áll. AZ ASZTALITENISZ csapatbaj­nokságban csak egy elmaradt mér­kőzést játszanak Tíszakécskén, aho­va a Kecskeméti MEDOSZ csapata látogat el, hogy a megyei csapat­bajnoki mérkőzésüket megvívják. ,xVv s Ö If ,| fi 1 I r h I Könnyebben viseli el a csapás!, ha tűz-, jég-, állat-, baleset- \ biztosítást köt az Állami Biztosító járási fiókjainál és a községi megbízottaknál : 075 : J^ffozik Műsora Március 29-én, vasárnap: Baja Központi: Hárman jöttél az erdőből, Baja Uránia: Ca- íabuig, Bácsalmás: Haláitánc, Jánoshalma: Ürdögi találmány, Dunavecse: Római vakáció, Ka­locsa: Ház a sziklák alatt, Kecs­kemét Árpád: Amit nem lehet elfelejteni, Kecskemét Városi: A 39-es dandár, Kiskőrös: Kék nyíl, Kiskunfélegyháza: Nővé­rek, Kiskunhalas: Múló évek, Kiskunmajsa: Szerelem, ahogy az asszony akarja, Kunszent- miklós: Betörő az albérlőm, Szabadszállás: A vihar kapujá­ban, Tiszakécske Petőfi: Felfelé a lejtőn, Tiszakécske Tisza: Az árban, Március 30-án, hétfőn: Baja Központi: Üjévi áldozat, Baja Uránia: A vihar kapujá­ban, Bácsalmás: Országúton, Dunavecse: Római vakáció, Já­noshalma: Patkányfogó, Kalo­csa: Ház a sziklák alatt, Kecs­kemét Árpád: Trapéz, Kecske­mét Városi: A 39-es dandár, Kiskőrös: Rómeó és Júlia, Kis­kunfélegyháza: A világ terem­tése, Kiskunhalas: Gyermek­kori szerelem, Kiskunmajsa: Szerelem, ahogy az asszony akarja, Kunszentmiklós: Betörő az albérlőm, Szabadszállás: Rita, Tiszakécske Petőfi: Az árban, Tiszakécske Tisza: Felfelé a lejtőn. Március 31-én, kedden: Baja Központi: Űjévi áldozat, Baja Uránia: A vihar kapujá­ban, Bácsalmás: Vágyakozás, Dunavecse: Ördögi találmány, Jánoshalma: Amit nem lehet elfelejteni: Kalocsa: Ház a szik­lák alatt, Kecskemét Árpád: Trapéz, Kecskemét Városi: A 39-es dandár, Kiskőrös: Rómeó és Júlia, Kiskunfélegyháza: A világ teremtése, Kiskunhalas: Gyermekkori szerelem, Kiskun­majsa: Nővérek, Kunszentmik­lós: Múló évek, Szabadszállás. Édes Anna, Tiszakécske Petőfi: Az árban, Tiszakécske Tisza: Felfelé a lejtőn. A lottó heti öt találaios szelvénye: 2, 31, 38, 54, 61 Fizessen elő a Pelőtt Népére! RE/Tt/Efc££K MAKSZIM GORKIJ EMLÉKEZETE 2 pont 1868. március 28-án, 91 évvel ezelőtt született a nagy prole­táríró és 1936-ban halt meg. Emlékét idézzük rejtvényünkkel. Vízszintes 1. Gorkij leghíre­sebb művének, az Éjjeli mene­dékhelynek alcíme, 12. Ilyen szoba is van. 13. Indiai házi­állat, 14. Világnyelv, 15, Vég­telen elme! 16. Jellegzetes za­lai vidék, 19. Kosztolányit ne­vezte így baráti köre. 21. Szov­jet város. 22, Idegen női név. 24. Nagy tó a Szovjetunióban. 25. Rag. 26. Lent. 28. KY. 29. Gorkij színműve. 31; Hegység a Szovjetunióban. 33, Jövedelem bevallására szolgál. 34. Kukori­cából készül. 36. Citrom oro­szul. 37. ÁMN. 38, Szív igéje. 39. Két római négyes. 40. Hím erdei állat, 41. Házmester he­lyettes, 42. Hosszmérték foneti­kusan. 45. Vissza: német van. 46. Női név. 48. Becézett női név. 50, Kerti szerszám. 53, A gabona selejtje. 55. Hold oro­szul. 57. Fej. 58. Egyik Gorkij- regény címszereplője. Függőleges. 1. Gorkíj-színmü hőse. 2. Haladás iránya. 3. Sze­kér része. 4. Orosz tagadás. 5. EAJ. 6. TK. 7. Igekötő. 8. Át akarom venni! 9. ZOE. 10. Pa­pírra vet. 11. Helyére tesz. 11. A Dosztygájev című Gorkíj-da- rab író-szereplője. 18. Gorkij- novella címe. 1899-ben a Hét című folyóiratban először jelent meg magyar nyelven. 20. Gor­kij az Anya című regényének főszereplőjét erről a szormovói gyári munkásról ábrázolta; 22. Elodáz, 23. Torokgyulladás; 26; Szülő. 27, Hosszúság. 29. Ritka férfinév. 30. öntudatot csök­kentő. 32. Síró népiesen.- 35; Esős, sáros idő egyik ikerszava; 43. Az egyes osztályzat tréfás diákneve, 44; Respighi zene­műve, 47. Szélhárfa, 48. Három hónap végződik vele, 49; Név­utó. 51, SÁL 54; Sárosi Mik­lós. 56. Német elöljárószó; Beküldendő: Vízszintes L, 29g 58., függőleges l,j 17;, 18., 20; KECSKEMÉTI SÉTÁK ! KONSTANTINÁPOLY ! ♦ ♦ ÄTVÄLTOZÄS 1 pont Az alábbi szavak egy-egy be­tűjét úgy változtassuk meg, hogy ismét értelmes szavakat kapjunk. Az így betett betűk Mexikó utolsó bennszülött ural­kodójának, Passuth: Esőisten siratja Mexikót regényének hő­se nevét adják: BAKÓ MÉHES KARÁM HÄZAL KÍSÉRLET KOROS KÉRET BAROKK 10. számú rejtvcnyrovatunk megfejtése: Öt kérdés a márciusi polgá­ri demokratikus forradalomról. (3 pont): 1. Petőfi, Jókai, Irinyi, 2. Politikai napilap 1348 már­ciustól 1849 júliusig. 3. A Kos- suth-nóta. 4. 48-as politikus, előbb Pest vármegye alispánja, majd a Forradalmi Bizottmány aleinöke, később belügyminisz­ter. 5. Március 15-ét. hangulatú művésztársaság megragadta a kínálkozó al-1 kaimat és eeruzavégre kapta a szóllan pusztai embere- • két, mígnem azok egyszer megneszelték a dolgot s mi- | vei a pásztázó magános magyar nem igen szereti magot t képre aifektalnl — kisasszonyoknak meg uraknak való I az csak! — elmaradoztak, t De maradt azért festeni való dolog Konstantinápoly J környékén így is elég. Megemlíti köziütik Kiss Zoltán ! az udvaron álló rozoga istállót, meg a használaton ki- t üli gémeskutat. Az utóbbinak csak az ágasa és gémje volt meg, az ostoríája hiányzott. Kávája tüledezeu. :; róka gazdának legkisebb gonuja is nagyobb volt annál, hogy rendbedozassa. Talán titokban meg sajátkezúleg tovább is fejlesztette dutedező romantikájukat. No de; ez csak afféle szóbeszéd, de szó, ami szó, az ecset aia :; kívánkozó motívumok művészi csalétek-szamba men-: tek és sok művészt még nappal is elcsalogattak Kons- :; tautinápolyba. A Müvésztelep első botszakában, az első világháború előtt, maga az akkori vezető mester, lványi- Grüuwald Béla is vászonra örökítette a rozzant kocs­mai melléképületet. Nincs az a kiváló személyiség, vagy lenyűgöző szépségű táj, amit annyiszor tettek volna halhatatlanná, mint a Toka-féle kocsma istállóját és gémeskútját. Afcgtörtént, hogy a Művésztelep átfutó müvészven- dégekel kapott, akik néhány napot vagy hetet akartak ; tölteni az országos nevű művészek társaságában, vagy létszámfölötti művésznövendékek érkeztek a telepre es ; nem fértek el a növendékek épületében, ezek jobb híján ; Konstantinápolyban szállást is kaphattak. Itt úgyszólván ; benne éltek a telep vérkeringésében. Egyik ilyen Koustantinápolyban lakó müvésznöven- ; dék volt a Müvésztelep második korszakában, az 19Z0-as ; években Szepesi György, a bojtárból lett festőművész, : akit egyébként csak Szepesi Gyurka néven emlegettek. Egyik fővárosi napilap kiadója támogatta az östehet- J ségnek a Művésztelepre jutását. Keménykötésü, apró- j termetű, bozontos hajkotonájű jászkun legény volt, ami- J kor ide került Debrecen vidékéről. A bír szárnyára < kapta. Divattá vált Szepesi Gyurka festette képet akasz- j tani a szalonok falára. A háború utáni inflációs időben j mindenki könnyen szórta a pénzt. Gyurka jól él, tetszett < neki a művészélet. Nagy volt az önbizalma. Kecskemét- j ről elkerülése óta keveset hallani róla. Többször ellátó- j gatott ugyan Kecskemétre, felkereste azokai a családo- < kai, amelyeknek annak idején képet adott el. De mar < nem volt a régi, divatos szenzáció. Eozontos frizuráját ; ősz szálak csíkozták. Ügy hírlik, hogy most egy Deb- < récén körtili tsz-ben dolgozik, de amellett a Hajdú— j Szabolcsi Képzőművész Körnek Is megbecsült tagja. — < Vajon emlékéíik-é úiég élete konstantinápolyi napjaira? ■ JOÖS FERENC. a TIT tagja I Mit díszít? (1 pont): A keméti szakszervezeti székhá­zat, az ún. Cifrapalotát; Számrejtvény (2 pont): Há­zunk előtt mennek el a hu* szárok. Nyertesek: Baranyi Jenő Já­noshalma, Keve Matild Solt, Kondoros Éva Bácsbokod; Rejtvényposta. Felhívjuk kedves megfejtőink figyelmét, hogy rejtvényfüzetet adunk ki felnőtteknek és gyermekeknek. A megfejtéseket jutalmazzuk; Rejtvénypályázatunk heten­ként zárul. A megfejtéseket szombatig, április 4-ig kell beküldeni a Petőfi Népe kiadó- hivatala. Kecskemét, Szabadság tér 1/a címre. A borítékra ír­juk rá: »-Rejtvény-“ és mellé­keljük az alábbi rejtvényszel­vényt. A helyes megfejtőket könyvekkel jutalmazzuk. I. A Petőfi Népe 1959. évi rejtvényszeivénye Baromfinevelők, figyelem! Szersvdes köthető 8 NAPOSBAROMFIR A LIBÁRA, >) v\ KACSARA, y >> PULYKÁRA a UÉLii FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKNEL! szerződéskötés előnyei: magas Átvételi Arak, nevelési előleg! Állandó és biztos jövedelmet jelent A SZERZŐDÉSES BAROMFINEVELÉS. Idejében jegyeztessen elő naposcsibére a földművesszövetkeztitfaiiti >/ 241 .a Nem kelt IBUSZ társasutazásra gondolni, ha Kons­tantinápolyi említem is. Ez a Konstantinápoly nem az Aranyszarv-öböi ezer karcsú, dárdatornyü városa; itt van, jobban mondva itt volt Kecskeméten. Nem is varos, csak egy hosszú földszintes ház. Ma is megvan, Bosz­porusz frányában, délkelet felé a város központjától, a Műkért mellett elvívő országútnak a kerttel szemben levő oldalán, nem messze onnan, ahol a kertbe kanya­rodik a Művésztelepre vezető ut. Az útra a háznak hosz- szabbik oldala fordul, egyebekben semmiben sem kü­lönbözik a parasztházaktól. Ma mar kevesen ismerik Konstantinápoly névén. Konstantinápolyi jellegét elvesztette. Abban az időben, amikor még így nevezték, az utca felé kétszárnyú bolt- ajtón lehetett belépni egy tágas helyiségbe,' ahol pa­raszti ivószoba volt, Kármentővel, X-lábú asztalokkal, testetlen íeuyópadokkal, mert hát ez a kecskeméti Konstantinápoly kocsma volt, olyan, amilyenbe az ak­kori szegényemberek is nyugodtan betelepedhettek, nem voltak itt frakkos pincérek, hogy kinézzék őket az asz­talok mellől. Ma már nincs boitajíó sem az épületen. A ház csupa ablakszemmel nézi a félóránként mellette elsuhanó kék Ikaruszokat, mintha csodálkoznék, hogy hát ilyen Is lehet, nem ragadnak már sárba, porba a környéken lakók, közelükbe ugrott a város, nem szo­rulnak a távolság miatt konstantinápolyi szórakoza- sokra. A régi Müvésztelep több volt lakójától érdeklődtem a konstantinápolyi kocsma felől, míg végre Kiss Zol­tántól, a gyönyörködtetésre megállító tájképek és a finom escndéletek festőjétől néhány erdekes adatot kaptam a művészettörténeti érdekességü épület múltjá­ról. Tóié tudtam meg a kocsma nevének eredetét is. Nem a török nép iránti figyelem, hanem a kocsma gaz­dája Iránt érzett megbecsülés tette Konstantinápollyá a hosszú sárga házat. A keleteurópai nagyváros görög múltjáig nyúltak vissza a névadók, mert bizonyos Toka nevezetű görög ember volt ennek a vendéglátóiparl Intézménynek a tulajdonosa. Az akkori Kecskemét mű­vészi központja Így talált közvetlen közelben egy olyan bobémtanyára, amilyenből sok van a párizsi művész- negyedek környékén Is. , Kiss Zoltán Révész Imre művésztelepi vezetősége ide­jén volt négy és fél éven át a Müvésztelep lakója és mint lörizslakó a többi törzslakóval együtt Konstantíiiá" poly látogatója is. A kocsma és környezete valósággal festészeti motívumok kelléktára volt. A paraszti ivó- szoba gerendás mennyezetéről dróton lógott le az egyet­len lámpa. A sarkokba húzódva, a kecskelábú asztalok­nál pésztbremberek iddogáltak hosszúnyakú üvegek­ből. ültek, pipáztak órák hosszat. Alig szóltak egyer- pgjei. akaratlanul Ls uiuüeUÜ1 kínálkoztak. A de tus

Next

/
Oldalképek
Tartalom