Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
Ism. március 29, vasárnap 5. oldal Tíz millióval több termék, 390 ezer forintos önköltségcsökkentés, új alapokra helyezett munkaverseny Érdeklődéssel vettük kézbe azt a napilapot, amely az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i határozatát közölte. Olvasása és tanulmányozása közben érlelődött meg bennünk az, hogy körülnézünk saját portánkon, s a határozat szellemében összegezzük, mit is tehetünk az abban javasolt célok eléréséért. Sorra vettük lehetőségeinket és a megoldásra váró feladatokat. Miből indultunk ki? Közismert dolog, hogy lakatos és vasszerkezeli gyártmányoknál nagy a kereslet az országban. Az ezeket előállító üzemek kapacitása véges. Ebből fakad az, hogy a máról holnapra megnőtt kívánságokat nenT lehet azonnal teljesíteni, viszont szükség van az operatív megoldásokra. Ezt figyelembe véve, a párt és szakszervezet vezetőségével úgy határoztunk, hogy az alábbi célkitűzések elérésére kérjük meg munkástársainkat. Tíz millióval több termék, de olcsóbban Az előbb említettek alapján az 1959. évre kapott termelési tervet — 1958-as árszintein számítva — 10 900 000 forinttal akarjuk túlteljesíteni; Ebből az összegből 5 millióért mező- gazdasági építkezésekhez szükséges vasszerkezeteket, a másik 5 millióért pedig lakásokhoz és nagy építkezésekhez készítünk majd vasszerkezetet — határidő előtt. Ezt a célkitűzésünket 1959. negyedik negyedévében kívánjuk elérni. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az éves átlagban jóváhagyott termelékenység az év utolsó hónapjában 5 százalékkal emelkedik. Ügy formáljuk munkánkat, hogy a 84,5 százalékos költséghányad helyett csak 83,5 százalékot használjunk fel. — Így 390 000 Ft-tal növeljük az üzemi eredményt. Verseny új alapokon Nálunk eddig csak műhelyrészenként folyt verseny. Ennek megvoltak a maga korlátái. Ezen úgy kívánunk változtatni, hogy a verseny szervezését és’ a feltételeket kiterjesszük a brigádokra is. A feladatterv felöleli a terv teljesítését, a túlteljesítését, különös tekintettel a termelékenység emelésére, a minőség javulására, a programszerűség betartására és a munkaidő kihasználására. Nem feMegkezdlék az idei adó kivetését A megyei tanács pénzügyi osztályvezetői éne* sajtótájékoztatója Munkatársunk felkereste Borbély Lajost, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjét, hogy tájékoztathassa lapunk olvasóit az időszerű adóügyi kérdésekről. Borbély elvtárs bevezetőül elmondta, hogy mióta visszahelyezték a községekbe a pénzügyi adminisztrációt és növelték a pénzügyi csoportok önállóságát, eredményesebbé vált az adóbeszedés is. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a pénzügyi szervek kapcsolata javult az adózókkal, ami főleg az önkéntes adófizetőik számának jelentő« növekedésében mérhető le. 1957-ben és 1958-ban rendszeresen teljesítette megyénk a negyedévi ét évi adóbevételi terveket, emellett pedig meg kéD említeni tat tat eredményt Is, hogy több mint 4 millió forint kamattérítést fizettünk vissza 1958-ban a Jó adózóknak. Járási, városi és községi tanácsaink pénzügyi csoportjai jó munkájukkal a megyei pártós tanács-végréhajtóbizottság elismerését váltották ki Pénzügyi dolgozóink politikai és szakmai felkészültsége általában megfelelő. Sokan érettségiztek; 513 pénzügyi vezető és beosztott tett részleges és teljes szakvizsgát az elmúlt évben és 240-en vannak, akik jóval. több mint tíz éve dolgoznak a pénzügyi apparátusban. Az utóbbiak képezik pénzügyi apparátusunk gerincét Borbély elvtára — munkatársunknak arra a kérdésére: milyen változások tesznek az Mei adókivetésben — a követ- kenőket válaszolta: — A megyei tanára végre- Kaftó bizottsága a közelmúltban megállapította a mezőgazdasági lakosság általános jöve- «telsnaadójának tételeit Az erre vonatkozó táblázatokat a városi és községi tanácsoknál már kifüggesztették, s ezek segítségével mindenki sajátmaga is Jdszámfthatja adóját Az egyes községek gazdasági adottságait, valamint a kert-, jraffló- és gyümölcsművelési ágba tartozó területek jövedelme- eőségét figyelembe véve az adótételek bizonyos mértékben ptódpsujnak. A bajai járás községeinek kivételével a sző- W-, kert-, gyümölcsművelési ágú földei általános jövedelemadója 10 százalékkal — helyenként ennél valamivel többel — emelkedik. A szőlősgazdák jövedelmének nagy emelkedésével arányban egyáltalán nem álló emelés csupán azt a célt szolgálja, hogy a lehetőség szerint kiegyenlítse az egyes gazdák jövedelmének megadóztatásában bekövetkezett aránytalanságokat. Egyébként pénzügyi szerveink máris megkezdték az adókivetési munkát és előreláthatólag júniusban az adóívek kézbesítése is megtörténik. Arra a kérdésünkre: hogyan alakult az adófizetés az idei első negyedévben, — a megyei tanács pénzügyi osztályának — Február 15-ig, a kamatmentes adófizetés határidejéig az adófizetők nagy része önként eleget tett kötelezettségének. Vannak azonban olyanok is, akik nemcsak az idei első negyedévi, hanem még a tavalyi adóval is hátralékosak. Még van néhány nap hátra az első negyedévből március végéig, —- rendezhetik tartozásukat! A nemfizető adózók figyelmen kívül hagyják azt, hogy a késedelem többletkiadást, kamatot, behajtási illetőket jelent számukra! Megyénkben ennek ellenére jelenleg több mint egymillió forint a lemaradás a behajtási tervtől. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az adóból megyénk szinte önállóan gazdálkodik, akkor az adóhátralékosok az iskolák, kórházak és egyéb intézmények zavartalan fenntartását veszélyeztetik. Éppen ezért az adóügyi apparátus az elkövetkező napokban behatóbban foglalkozik majd a hátralékosokkal és szükség esetén kényszerintézkedéseket —i zálogolást és transzferálást Is — alkalmaz. Különösen nagy a hátralékosok száma a dunavecsei, a kiskunhalasi és a kecskeméti Járásban, valamint Baja városban. Ezeken a helyeken az adóügyi szerveknek fokozottabban kell őrködniük azon, — fejezte be tájékoztatóját Borbély elvtárs —, hogy a költségvetési kiadások fedezetét jelentő forintok befolyjanak. Ezt az adójukat önként és becsülettel fizető adófizetők is elvárják!? N. °ledkezünk meg a hulladék- anyag-feldolgozás szorgalmazásáról sem. Hatékonyabb vezetés E nagy program megvalósítása megkívánja, hogy hatékonyabbá tegyük a gazdasági vezetés munkáját, emeljük a műszaki színvonalat. Éppen ezért szakmai továbbképző tanfolyamot szervezünk. Ezeket a műszaki és az adminisztratív vezetők bonyolítják majd le. Emellett az új felvételeknél mindig figyelembe vesszük az illető személy szakmai végzettségét. A fizikai dolgozók részére alapfokú és továbbképző tanfolyamokat tartunk. Az újítási feladattervet pedig úgy szabjuk meg, hogy az a kitűzött célokat segítse. Gondolunk itt elsősorban a melegüzemi gyártmányainkra, továbbá az idomacélok és lemezek gépi egyengetésének megoldására. Emellett időt szakítunk arra, hogy az elképzelések szerint egy tanyaközpont létesítéséhez társadalmi munkával is hozzájáruljunk, mégpedig 5000 munkaórával, Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Ismerve azonban munkástársainkat, nyugodtan mondhatjuk, hogy összefogva, a felsőbb szervek segítségével megvalósítjuk elképzeléseinket, hogy az időszakonként, majd a végleges elszámoláskor ne legyen miért szégyenkeznünk, Benke János igazgató, Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat A KUKORICA NEM RÖFÖG? Azok a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák, alak rendszeresen foglalkoznak szerződéses sertéshízlalással, tudják, hogy milyen jövedelmező foglalatosság ez! Az Állatforgalmi Vállalat tájékoztatása szerint ebben az évben egyedül a dunavecsei kirendeltség közel 10 000 sertésre kötött szerződést. A solti Szikra Tsz pl. 258 süldőt állít hízóba, 200 darabot most júniusban szállít, s mert ennyi jószág után falká- sítási felár is jár, 16,80 forintot kap a termelőszövetkezet minden .kiló élősertésért. Egyesek mégis soványan igyekeznek szabadulni a süldőtől, mondván, hogy »a kukorica nem röfög, nem kér enni, jó helyen van az a góréban«. De nézzük csak meg a tárgyilagos számok tükrében, hogy mennyivel többet ér a takarmány, ha hízott állat, hús formájában hagyja el az udvart? Egy 110 kilós sertés előállításához 2 mázsa szemestakarmány szükséges, ennek értéke kb. 560 forint. Az 50 kiloMindenfajta SZŐLŐ VESSZŐ és FACSEMETE beszerezhető a Kiskunhalasi Faiskola Vállalatnál. Megkeresés a fenti címen. Telefon: 341, «01 tartott ennyi grammos süldő ára 700 forint egyéb takarmányra (az első időben igen hasznos herelisztre es esetleg sovány tejre) 150 forintot számítva, az összes költ- “S l?10. forint- Három-három és felhavi tartás után 1628 forintot kap a gazda, ami állatonként 218 forint nyereségnek felelj meg Termelőszövetkezet eseteben ez a szám 438 forintra ugrik, hiszen a falkásítási felár kilónként 2 forinttal emeli a bevételt. Vajon a zsákban kukorica kamatozik-e idő alatt ilyen összeget? Saját nevelésű süldő esetében meg több a hizlalás jövedelme. Ezt is könnyű számokkal bizonyítani. Egy 2500 forint értékű koca fialási átlaga 6—8 malac (a fajtától és tartástól függően). A koca tartása egy év alatt mintegy 1000 forintba kerül, a nyolc malac pedig 5 hónapos korig 6—650 forint értékű szemestakarmányt fogyaszt el A kocatartás és malacnevelés költségét elosztva, ebben az esetben egy 5 hónapos süldő előállítása csak 550 forintba kerül (a korábban vett 700 forintos piaci ár helyett). Így nemcsak a hizlalás válik kifizetődőbbé, hanem azt is jelenti, hogy egy év leforgása alatt ingyenben marad a gazdának a koca. így jutottunk el ®hhom az Igazsághoz, hogy a kukorica tényleg nem röfög, nem kér enni a góréban, de éppen ezért hasznot sem hajt; — márpedig akkor minek tartogatni, dísznek őrizni? Termésset átalakítók Munkában az Sz—80-as által vontatott talajgyalu. Felvonulnak a Debreceni Talajjavító Vállalat 8Z—80-as talajgyaluló gépéi a kunbajai határban. Icós, dombot terület egyengetisére szerződött a Debreceni Talajjavító Vállalattal. A szerződés szerint a gépeknek mintegy 156 000 köbméter földet kell megmozgatni. A brigád tagjai Nagyszerű látvány tárul szemünk elé, ahogy a kunbajai szőlő- és gyümölcstermelő állami gazdaság szőlőtelepítésre kijelölt tábláihoz értünk. Mint a hadirendekbe sorakozó pánMakai Lajos, a talajt gyaluló brigád egyik legjobb dolgozója munka közben. nak a gépek. Felemelő érzés látni, hogy egy-egy forduló után azokon a helyeken, ahol az* előtt terméketlen homokdom- ok húzódtak, s szinte asztallap simaságává válik a talaj. A nagy teljesítményű gépek dübörgése mellett — nem kell nagy fantázia hozzá —, hogy szemünk előtt kirajzolódjanak a közeljövőben már megvalósuló egyenletes szőlősorok. Mire elbúcsúzunk már este* ledni kezd. A sűrűsödő alkony- ban még sokáig látjuk a hatal* mos gépek sziluettjét. R. F. két műszakban dolgoznak. A gazdaság vezetői szerint munkájuk minőségileg és mennyiségileg is kifogástalan. Ez különösen azért jelentős, mert- hiszen mostoha körülmények között a családtól és a lakóhelytől távol dolgoznak hosszú időn keresztül. A beszélgetés után megindul* célosok, úgy dolgoznak a Debreceni Talajjavító Vállalat Sz-* 80-as talajegyengető gépei. A gépkezelők, Ferenczi István, Szatmári Ferenc, Kondocs Lajos, Makai Lajos és a többiek, valamint Viszmeg János, az állami gazdaság brigádvezetője — elmondják, hogy a gazdaság száz kataszteri hold buc*
