Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
1959. március 29, vasárnap 3. oldal AZ ÓVÓNŐ SZERESSE A GYEREKEKET CBtiztígttéL ßiudlmrd óemibMiL, a keeiktniéü felufyo-kti óoáti8Jtéftz& ig.ax.qnt6fáoaL •Felkerestük Burchard Erzsébet elvtársnőt, a Kecskeméten most ^létesítendő felsőfokú óvónőképző intézet igazgatóját. ■Négy kérdést intéztünk hozzá az óvónőképzést illetően, — Mi az intézet célja? Üj szellemű, marxista—leninista gondolkodású és gyermek- ezerető, művelt óvónőket nevelni. Amikor az egész ország tanul, nem nézhetjük tétlenül, hogy az óvónők műveltségi •zínvonala alacsonyabb legyen ínint az ország átlagáé, s ezért nem elégedhetünk meg a kö- eépiskolai óvónőképzéssel. Ma már érettségit kívánunk meg a hallgatóktól. Ez nem túlzott követelés, hiszen a népi demokratikus országokban már ez az oktatási forma dívik, — Miben látja az óvónő feladatát? Régen azt hitték, hogy az óvónőnek csak gondozónak kell lennie, ezzel szemben ma a gyerekek nevelése mellett fontos népnevelői feladatai vannak. A gyermekek nevelése iránt soha annyira nem érdeklődnek a szülők, mint mikor még óvodáskorúak. Ha baráti, bensőséges kapcsolatot tud teremteni a kicsinyekkel és a szülőkkel, megbecsült emberévé válik a társadalomnak. Az óvónő is pedagógus, s elsőrendű kötelessége, hogy gyakorlati módim értásnak az óvodában végzett megfigyelések gyűjtése, maga az óvodai gyakorlat — Milyen szempontok szerint történik a hallgatók kiválogatása? Elsősorban olyanokra számítunk, akik eddigi tanulmányaik során meggyőződtek arról, hogy éppen óvodáskorú gyermekekkel akarnak foglalkozni. A jó tanulmányi eredmény mellett fontos az is, hogy a felvételét kérő milyen zenei hallással rendelkezik. A kecskeméti óvónőképző intézetben Pest, Heves, Nógrád, Tolna, Borsod megyéken kívül a jövendőbeli budapesti óvónők is itt fognak tanulni. Az ősszel meginduló első évfolyamra 96-an jelentkezhetnek. A pályázatokat a megyei tanács művelődési osztályára kell beadni, s onnan továbbítják az intézetnek. Mint az összes főiskolákra, itt is a jelentkezési határidőt a minisztérium április 10-ig állapította meg. Az intézetben csak nappali tagozat indul. Levelező oktatásra való jelentkezést nem fogadunk el, tlészíilődés a felszabadulás ünnepére Április 3-án este 6 órakor tartják a bajai művelődési ház Dózsa-termében hazánk felszabadulásának évfordulójára rendezett díszünnepséget. Az ünnepség szónoka Glied Károly elvtárs, a városi pártbizottság első titkára lesz. A Bányai Júlia Közgazdasági Technikum növendékei és a művelődési ház művészi csoportjainak tagjai adnak a díszünnepségen magas színvonalú kulturális műsort. Az ünnepséget — a hagyományokhoz híven — reggelig tartó bál követi a művelődési házban. Április 3-án nyílik meg a Türr István Múzeumban egy állandó képkiállítás is, amely a múzeum művészi képanyagát mutatja be a város dolgß- zóinak. Küllerületi lakott helyeket jelölt ki Kecskemét környéken a megyei tanács végrehajtóbizottsága zéKeltetni tudja, mi a szocia lista humanizmus. — Milyen tantárgyak szerepelnek az intézetben? A központi helyet a pedagógiai tantárgyak foglalják el, Neveléstan, lélektan, logika, az óvodai foglalkozások módszertana, neveléstörténet és gyógypedagógiai ismeretek. Fontos tantárgy lesz a marxizmus—le- oinizmus. Elmélyülten foglalkoznak a magyar nyelvvel és a gyermekirodalommal. Énekelni és hegedülni is meg kell tanulniuk. A rajz és a bábjáték is fontos Studium lesz. Mindezen tárgykörökből egyes részletkérdéseket speciális kollégiumok formájában is tanulmányozhatnak a későbbiekben. Igen fontos része lesz az oktaAmint arról lapunkban már hosszabb cikkben hírt adtunk, a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elkészítette Kecskemét külterületi rendezésének tervét, amely szerint a város határában kilenc település helyét jelölte meg. Az abban jelzett települések kialakítása azonban ennek alapján még nem lehetséges, mert az egyes településeken részletes tervet kell kidolgozni a házhelyek elosztására. A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztése során különösen szükségessé vált e részletes terv elkészítése Városföldön, ahol már 94 százaléka áll szövetkezeti, illetőleg állami művelés alatt a területnek. Borbás »OOOOOOOOOOO OOOOOOOl Becsülettel akarnak eleget tenni A Kecskeméti Cipőgyár kommunista és pártonkívüli munkásai nagy lelkesedéssel fogadták a párt Központi Bizottságának március 6-i határozatát. AZ ÜZEM pártszervezete, a kommunisták helyes módszerrel fogtak hozzá a határozat megvalósításához. Az elmúlt napokban üzemi aktívaülést tartottak, ahol a különböző szervezetek aktivistái és az üzem törzsgárdájához tartozó munkások előtt ismertették a párt Központi Bizottságának határozatát s egyben beterjesztették azokat a javaslatokat, amelyek megoldásával a gyár kollektívája eleget tud tenni a párt felhívásának. Az üzemi aktíva részvevői egyetértettek a párt felhívásával; reálisnak és megvalósíthatónak tartják azt. Egyben azt is elhatározták, hogy a határozatot és az üzemre vonatkozó javaslatokat röp- ■gyűléseken beszélik meg a dolgozókkal, bízva abban, hogy a munkások alkotókedve még számos új javaslattal fogja gazdagítani az elkészült terveket. Az üzemi aktíva- és a röp- fyüléseken részt vett dolgozók elhatározták, hogy újabb lendületet adnak a vállalatnál már eddig nagy eredményeket elért szocialista munkaverseny- nek. A párt felhívása végrehajtásának érdekében felújítják és lendületesebbé teszik az sjiyagmegtakarításért, a minőlég megjavításáért folyó mozgalmat. Nagy figyelmet kívánnak fordítani az üzemrészek közti versenyre és a szakma kiváló dolgozója mozgalom fellendítésére. A gyár kollektívája a munkaverseny új lendületét figyelembe véve el akarja érni. hogy 1959-ben megtakarítsanak a felsőbőr anyagokból (50 négyzetmétert 120 000 forint értékben a kellékanyagokból 1500 forint értékben a minőség- javításnál pedig 14 000 forint értékben, A fentieken túl az egyes munkamenetek kisgépesí- tése során és egyéb gazdasági intézkedések útján még 12 900 forint megtakarítást akarnak elérni. Az üzem dolgozói felajánlásának teljesítéséhez minden feltétel adva van. Adva van mindenekelőtt a munkások lelkesedése és kezdeményező kedve. Az üzem pártszervezete helyesen nyúlt a határozat végrehajtásához. Jól összehangolta a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KISZ-szervezet munkáját a határozat végrehajtásának előkészítésében. A kommunisták saját személyes példájukkal és felvilágosító szóval vezetik a munkások lelkes tevékenységét. BIZTOSAK vagyunk abban, hogy a cipőgyári kommunista és pártonkívüli dolgozók becsülettel eleget tesznek nemes célkitűzéseiknek. K, F. környéke is nagy lehetőségeket nyújt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztésének és erősítésének. Ezért a városi tanács — tekintettel arra, hogy a rendezési terv jóváhagyása csak hosszadalmas, adminisztratív úton történhet — kérte a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy Városföld és Borbás településeket nyilvánítsa külterületi lakott hellyé azért, hogy a részletes rendezési terveket minél hamarabb megrendelhessék. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a kérést jóváhagyta, s egyben utasította Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságát: a városföldi településnek adjon új nevet, mert közvetlen közelében helyezkedik el a korábban már kialakult Városföld, amely önálló tanáccsal rendelkező község. Ugyancsak külterületi lakott hellyé nyilvánította a megyei tanács végrehajtó bizottsága Borbás néven a Szolnoki út mentén elterülő környéket is. Jőíiaéi JHiikéu Ezúttal nem a szokásos húsvéti locsolkodásról mutatunk be képeket, mint azt az elmúlt esztendőkben is tettük. Miskén még mindig divatos az a régi szokás, hogy húsvét után a lányok járják végig a házakat és meglocsolják az egy nappal előbb vendégül látott legényeket. A lányok rozmaringgal »verik« meg képletesen a fiúkat Miskén. — Képünkön éppen Urbán György az »áldozat«. A locsolkodás után következik a kedves szokás »komolyabbik« fele. Előkerül a finom sütemény és a bor is, most a lányok isznak a fiúk egészségére. — Képünkön Urbán György, Tegzes Miklósné és Guttmann Borbála. Kecskeméti bélyegkalauz A legegyszerűbb dolgok a legnehezebbek néha. Ilyenek közé tartozik Kecskeméten a bélyegvásárlás, amelyet gyorsan szinte sohasem tudsz lebonyolítani, kedves, levelet küldeni akaró olvasónk! Főpostánk ablakai előtt sorban állnak az emberek, Te türelmetlen vagy, s átmégy a Kéttemplom-közi trafikba. De itt is sokan állnak — továbbrohansz az autóbusz megállóhely újságárusához. Itt az árus mogorván rázza a fején: »Nincs.« Szaladsz tovább, a Széchenyi téri trafikba, ahol ugyancsak nem találsz bélyeget. Elkeseredésedben végül a Szabadság téri benzintöltő állomás mellett levő trafikhoz futsz, s ba szerencséd van, az »üveg alatt« kitolnak számodra cg.v 60 filléres bélyeget. De csak, ha szerencséd van! Mert ha nincs, visszamehetsz kiinduló állomásodhoz, a postára, s várhatsz délig... JCOOCOOOÓÓOÓOOOOÓOOOCOOOOOOOOO-OÓOOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOC íQéyi húsvéti nép szokások HÚS VÉT, a régi tavaszünnep évezredes szokásaiból, mágikus szertartásaiból sok mindent megőrzött. Népünk húsvéti szokásai azonban egyre inkább kihalásra vannak ítélve, legtöbbjükre már csak az öregek emlékeznek, ök is mosolyogva, hiszen ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy e szokások a naiv képzelődés szülöttei, s nem maradhatnak fenn. amikor a tudás felvilágosító szava hatalmas világnézeti változást hoz életünkben. Mindenki mosolyog ma már azon, hogy virágvasámapkor szentelt barkát kell ennie annak, aki betegségektől fél. (Ma azért inkább a megbízható gyógyszereket választják az emberek.) Azt is mondták a bácskai falvakban, hogy elapad a teje annak a jószágnak, amelyet virágvasárnapkor hajtanak először a legelőre. Bátmonosto- ron úgy vélték sokáig, hogy nagyszombaton akit megütöttek. azon a helyen kelések támadnak. Ha ezen a napon esett az eső. féltek tőle. hogv a gyümölcs férges lesz. Garán, Hercegszántón, nagypénteken reggel, fűzfa alatt mosakodtak és fésülködtek a lányok, menyecskék, azt tartván, hogy így megszépülnek, s a hajuk göndör lesz. A _BŰVÖLŐ, mágikus jellegű szertartások maradványai közé számíthatjuk azt az érdekes halászbabonát, amely néhány évtizeddel ezelőtt Baján és Nagybaracskán még élt. Nagypéntek hajnalán a halászok a Duna partjára mentek. Lehasaltak a partszegélyre, és csendesen ütögették a vizet a szapollyal. Ügy gondolták, hogy ezután egész éven át eredménynyel halászhatnak. Az öntözéssel, a locsolkodás- sal kapcsolatos szokások — legtöbb helyen már udvariasabb, finomabb formában — még országszerte divatosak. Némely községünkben azonban a vízzel való permetezésnek néhány sajátos formája maradt fenn. — Már nagyszombaton este megkezdődött oéldáui Bajaszentisivárton. Vízzel locsolták meg a háztetőt és a fák alját is felseperték, hogy a tűz ne égesse el a házat és abban az esztendőben elkerülje a fákat a féreg. Legtöbb helyen azonban már csak húsvét másodnapján lo- csolkodnak. Hercegszántón, Dacodon, Ersekcsanádon, vagy Nagybaracskán még mindig él a nem éppen kíméletes régi szokás. A legények, ha el tudják fogni a lányokat, a kúthoz cipelik és három nagy vödör vízzel alaposan megöntözik. A __HÚSVETI hímestojások fes tésének szokása ma is virágzik. Készítési technikájuk, a> »viaszkolás« ma is él. Csodálatos szépségű díszítő minták kelnek életre a hímestojásokon húsvét előtt. A szokások meghatározzák azt is, mivel feli kínálni a locsolkodó legérfyeket a lányos háznál. Kocsonya, kalács, sonka — ez az előírás. Így élnek, s így halódnak napjainkban a délvidéken is a tavaszi ünnep-kör babonás szokásai. Csáki/ Lein»