Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

1959. március 29, vasárnap 3. oldal AZ ÓVÓNŐ SZERESSE A GYEREKEKET CBtiztígttéL ßiudlmrd óemibMiL, a keeiktniéü felufyo-kti óoáti8Jtéftz& ig.ax.qnt6fáoaL •Felkerestük Burchard Erzsé­bet elvtársnőt, a Kecskeméten most ^létesítendő felsőfokú óvó­nőképző intézet igazgatóját. ■Négy kérdést intéztünk hozzá az óvónőképzést illetően, — Mi az intézet célja? Üj szellemű, marxista—leni­nista gondolkodású és gyermek- ezerető, művelt óvónőket nevel­ni. Amikor az egész ország ta­nul, nem nézhetjük tétlenül, hogy az óvónők műveltségi •zínvonala alacsonyabb legyen ínint az ország átlagáé, s ezért nem elégedhetünk meg a kö- eépiskolai óvónőképzéssel. Ma már érettségit kívánunk meg a hallgatóktól. Ez nem túlzott kö­vetelés, hiszen a népi demok­ratikus országokban már ez az oktatási forma dívik, — Miben látja az óvónő fel­adatát? Régen azt hitték, hogy az óvónőnek csak gondozónak kell lennie, ezzel szemben ma a gyerekek nevelése mellett fon­tos népnevelői feladatai vannak. A gyermekek nevelése iránt soha annyira nem érdeklődnek a szülők, mint mikor még óvo­dáskorúak. Ha baráti, bensősé­ges kapcsolatot tud teremteni a kicsinyekkel és a szülőkkel, megbecsült emberévé válik a társadalomnak. Az óvónő is pe­dagógus, s elsőrendű kötelessé­ge, hogy gyakorlati módim ér­tásnak az óvodában végzett megfigyelések gyűjtése, maga az óvodai gyakorlat — Milyen szempontok szerint történik a hallgatók kiváloga­tása? Elsősorban olyanokra számí­tunk, akik eddigi tanulmányaik során meggyőződtek arról, hogy éppen óvodáskorú gyermekek­kel akarnak foglalkozni. A jó tanulmányi eredmény mellett fontos az is, hogy a felvételét kérő milyen zenei hallással ren­delkezik. A kecskeméti óvónőképző in­tézetben Pest, Heves, Nógrád, Tolna, Borsod megyéken kívül a jövendőbeli budapesti óvó­nők is itt fognak tanulni. Az ősszel meginduló első évfolyam­ra 96-an jelentkezhetnek. A pá­lyázatokat a megyei tanács mű­velődési osztályára kell bead­ni, s onnan továbbítják az in­tézetnek. Mint az összes főis­kolákra, itt is a jelentkezési határidőt a minisztérium áp­rilis 10-ig állapította meg. Az intézetben csak nappali tagozat indul. Levelező okta­tásra való jelentkezést nem fogadunk el, tlészíilődés a felszabadulás ünnepére Április 3-án este 6 órakor tartják a bajai művelődési ház Dózsa-termében hazánk felsza­badulásának évfordulójára ren­dezett díszünnepséget. Az ün­nepség szónoka Glied Károly elvtárs, a városi pártbizottság első titkára lesz. A Bányai Jú­lia Közgazdasági Technikum növendékei és a művelődési ház művészi csoportjainak tag­jai adnak a díszünnepségen magas színvonalú kulturális műsort. Az ünnepséget — a hagyo­mányokhoz híven — reggelig tartó bál követi a művelődési házban. Április 3-án nyílik meg a Türr István Múzeumban egy állandó képkiállítás is, amely a múzeum művészi képanya­gát mutatja be a város dolgß- zóinak. Küllerületi lakott helyeket jelölt ki Kecskemét környéken a megyei tanács végrehajtóbizottsága zéKeltetni tudja, mi a szocia lista humanizmus. — Milyen tantárgyak szere­pelnek az intézetben? A központi helyet a pedagó­giai tantárgyak foglalják el, Ne­veléstan, lélektan, logika, az óvodai foglalkozások módszer­tana, neveléstörténet és gyógy­pedagógiai ismeretek. Fontos tantárgy lesz a marxizmus—le- oinizmus. Elmélyülten foglal­koznak a magyar nyelvvel és a gyermekirodalommal. Énekelni és hegedülni is meg kell ta­nulniuk. A rajz és a bábjáték is fontos Studium lesz. Mind­ezen tárgykörökből egyes rész­letkérdéseket speciális kollégiu­mok formájában is tanulmá­nyozhatnak a későbbiekben. Igen fontos része lesz az okta­Amint arról lapunkban már hosszabb cikkben hírt adtunk, a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elkészí­tette Kecskemét külterületi rendezésének tervét, amely sze­rint a város határában kilenc település helyét jelölte meg. Az abban jelzett települések kialakítása azonban ennek alap­ján még nem lehetséges, mert az egyes településeken részle­tes tervet kell kidolgozni a házhelyek elosztására. A me­zőgazdaság szocialista szekto­rának fejlesztése során különö­sen szükségessé vált e részletes terv elkészítése Városföldön, ahol már 94 százaléka áll szö­vetkezeti, illetőleg állami mű­velés alatt a területnek. Borbás »OOOOOOOOOOO OOOOOOOl Becsülettel akarnak eleget tenni A Kecskeméti Cipőgyár kom­munista és pártonkívüli mun­kásai nagy lelkesedéssel fogad­ták a párt Központi Bizottsá­gának március 6-i határozatát. AZ ÜZEM pártszervezete, a kommunisták helyes módszer­rel fogtak hozzá a határozat megvalósításához. Az elmúlt napokban üzemi aktívaülést tartottak, ahol a különböző szervezetek aktivistái és az üzem törzsgárdájához tartozó munkások előtt ismertették a párt Központi Bizottságának határozatát s egyben beterjesz­tették azokat a javaslatokat, amelyek megoldásával a gyár kollektívája eleget tud tenni a párt felhívásának. Az üzemi aktíva részvevői egyetértettek a párt felhívásával; reálisnak és megvalósíthatónak tartják azt. Egyben azt is elhatározták, hogy a határozatot és az üzem­re vonatkozó javaslatokat röp- ■gyűléseken beszélik meg a dol­gozókkal, bízva abban, hogy a munkások alkotókedve még számos új javaslattal fogja gaz­dagítani az elkészült terveket. Az üzemi aktíva- és a röp- fyüléseken részt vett dolgozók elhatározták, hogy újabb len­dületet adnak a vállalatnál már eddig nagy eredményeket elért szocialista munkaverseny- nek. A párt felhívása végre­hajtásának érdekében felújítják és lendületesebbé teszik az sjiyagmegtakarításért, a minő­lég megjavításáért folyó moz­galmat. Nagy figyelmet kíván­nak fordítani az üzemrészek közti versenyre és a szakma kiváló dolgozója mozgalom fel­lendítésére. A gyár kollektí­vája a munkaverseny új lendü­letét figyelembe véve el akarja érni. hogy 1959-ben megtaka­rítsanak a felsőbőr anyagokból (50 négyzetmétert 120 000 forint értékben a kellékanyagokból 1500 forint értékben a minőség- javításnál pedig 14 000 forint értékben, A fentieken túl az egyes munkamenetek kisgépesí- tése során és egyéb gazdasági intézkedések útján még 12 900 forint megtakarítást akarnak elérni. Az üzem dolgozói felajánlá­sának teljesítéséhez minden feltétel adva van. Adva van mindenekelőtt a munkások lel­kesedése és kezdeményező ked­ve. Az üzem pártszervezete he­lyesen nyúlt a határozat végre­hajtásához. Jól összehangolta a gazdasági vezetés, a szakszer­vezet és a KISZ-szervezet mun­káját a határozat végrehajtá­sának előkészítésében. A kom­munisták saját személyes pél­dájukkal és felvilágosító szó­val vezetik a munkások lelkes tevékenységét. BIZTOSAK vagyunk abban, hogy a cipőgyári kommunista és pártonkívüli dolgozók be­csülettel eleget tesznek nemes célkitűzéseiknek. K, F. környéke is nagy lehetőségeket nyújt a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek fejlesztésének és erősítésének. Ezért a városi tanács — tekintettel arra, hogy a rendezési terv jóváhagyása csak hosszadalmas, adminiszt­ratív úton történhet — kérte a megyei tanács végrehajtó bi­zottságát, hogy Városföld és Borbás településeket nyilvánít­sa külterületi lakott hellyé azért, hogy a részletes rende­zési terveket minél hamarabb megrendelhessék. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a kérést jóváhagyta, s egyben utasította Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságát: a városföldi településnek adjon új nevet, mert közvetlen kö­zelében helyezkedik el a koráb­ban már kialakult Városföld, amely önálló tanáccsal rendel­kező község. Ugyancsak külte­rületi lakott hellyé nyilvánítot­ta a megyei tanács végrehajtó bizottsága Borbás néven a Szol­noki út mentén elterülő kör­nyéket is. Jőíiaéi JHiikéu Ezúttal nem a szokásos húsvéti locsolkodásról mutatunk be képeket, mint azt az elmúlt esztendőkben is tettük. Miskén még mindig divatos az a régi szokás, hogy húsvét után a lányok járják végig a házakat és meglocsolják az egy nappal előbb vendégül látott legényeket. A lányok rozmaringgal »verik« meg képletesen a fiúkat Miskén. — Képünkön éppen Urbán György az »áldozat«. A locsolkodás után következik a kedves szokás »komo­lyabbik« fele. Előkerül a finom sütemény és a bor is, most a lányok isznak a fiúk egészségére. — Képünkön Urbán György, Tegzes Miklósné és Guttmann Borbála. Kecskeméti bélyegkalauz A legegyszerűbb dolgok a legnehezebbek néha. Ilyenek közé tartozik Kecskeméten a bélyegvásárlás, amelyet gyor­san szinte sohasem tudsz le­bonyolítani, kedves, levelet küldeni akaró olvasónk! Főpostánk ablakai előtt sor­ban állnak az emberek, Te türelmetlen vagy, s átmégy a Kéttemplom-közi trafikba. De itt is sokan állnak — tovább­rohansz az autóbusz megálló­hely újságárusához. Itt az árus mogorván rázza a fe­jén: »Nincs.« Szaladsz to­vább, a Széchenyi téri trafik­ba, ahol ugyancsak nem ta­lálsz bélyeget. Elkeseredésed­ben végül a Szabadság téri benzintöltő állomás mellett levő trafikhoz futsz, s ba szerencséd van, az »üveg alatt« kitolnak számodra cg.v 60 filléres bélyeget. De csak, ha szerencséd van! Mert ha nincs, visszamehetsz kiinduló állomásodhoz, a pos­tára, s várhatsz délig... JCOOCOOOÓÓOÓOOOOÓOOOCOOOOOOOOO-OÓOOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOC íQéyi húsvéti nép szokások HÚS VÉT, a régi tavaszün­nep évezredes szokásaiból, má­gikus szertartásaiból sok min­dent megőrzött. Népünk hús­véti szokásai azonban egyre inkább kihalásra vannak ítél­ve, legtöbbjükre már csak az öregek emlékeznek, ök is mo­solyogva, hiszen ma már min­denki előtt nyilvánvaló, hogy e szokások a naiv képzelődés szülöttei, s nem maradhatnak fenn. amikor a tudás felvilá­gosító szava hatalmas világné­zeti változást hoz életünkben. Mindenki mosolyog ma már azon, hogy virágvasámapkor szentelt barkát kell ennie an­nak, aki betegségektől fél. (Ma azért inkább a megbízható gyógyszereket választják az em­berek.) Azt is mondták a bács­kai falvakban, hogy elapad a teje annak a jószágnak, ame­lyet virágvasárnapkor hajtanak először a legelőre. Bátmonosto- ron úgy vélték sokáig, hogy nagyszombaton akit megütöt­tek. azon a helyen kelések tá­madnak. Ha ezen a napon esett az eső. féltek tőle. hogv a gyü­mölcs férges lesz. Garán, Hercegszántón, nagy­pénteken reggel, fűzfa alatt mo­sakodtak és fésülködtek a lá­nyok, menyecskék, azt tartván, hogy így megszépülnek, s a ha­juk göndör lesz. A _BŰVÖLŐ, mágikus jel­legű szertartások maradványai közé számíthatjuk azt az érde­kes halászbabonát, amely né­hány évtizeddel ezelőtt Baján és Nagybaracskán még élt. Nagypéntek hajnalán a halá­szok a Duna partjára mentek. Lehasaltak a partszegélyre, és csendesen ütögették a vizet a szapollyal. Ügy gondolták, hogy ezután egész éven át eredmény­nyel halászhatnak. Az öntözéssel, a locsolkodás- sal kapcsolatos szokások — leg­több helyen már udvariasabb, finomabb formában — még or­szágszerte divatosak. Némely községünkben azonban a vízzel való permetezésnek néhány sa­játos formája maradt fenn. — Már nagyszombaton este meg­kezdődött oéldáui Bajaszentisi­várton. Vízzel locsolták meg a háztetőt és a fák alját is felse­perték, hogy a tűz ne égesse el a házat és abban az esztendő­ben elkerülje a fákat a féreg. Legtöbb helyen azonban már csak húsvét másodnapján lo- csolkodnak. Hercegszántón, Da­codon, Ersekcsanádon, vagy Nagybaracskán még mindig él a nem éppen kíméletes régi szokás. A legények, ha el tud­ják fogni a lányokat, a kúthoz cipelik és három nagy vödör vízzel alaposan megöntözik. A __HÚSVETI hímestojások fes tésének szokása ma is vi­rágzik. Készítési technikájuk, a> »viaszkolás« ma is él. Csodá­latos szépségű díszítő minták kelnek életre a hímestojásokon húsvét előtt. A szokások meg­határozzák azt is, mivel feli kínálni a locsolkodó legérfyeket a lányos háznál. Kocsonya, ka­lács, sonka — ez az előírás. Így élnek, s így halódnak napjainkban a délvidéken is a tavaszi ünnep-kör babonás szo­kásai. Csáki/ Lein»

Next

/
Oldalképek
Tartalom