Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? / MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS • KISKUN MEGYEI LAPJA TV. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM Ára 50 fillér 1959. MARC. 25, SZERDA A március 6-i párthatározat nyomán A vezetők javaslata 4Í80000 forint t . , ... j A dolgozók ellenterve 5350000 forint ( me8‘a“aritas| Üzemi tanácsülés a Kecskeméti Konzervgyárban : forint, a munkaügyi osztály j 220 000 forint, a műszaki osztály I pedig 230 000 forint értékű meg-j takarításra tett egy sor javas-j latot. Az üzemi tanács ezzel] befejezte ülését AZONBAN az 5 350 000 forin-j tos takarékossági ellenterv nem] mondható véglegesnek. Tudni­illik az üzemrészenkénti terme-1 lési tanácskozásokra — ahol] még sok javaslat hangzik majd] el — csak ezután kerül sót. Sándor Géza A TANÁCSKÖZTARSASAG HATARAI (2. oldal) ÜJ VETÉS, ÜJ ÉLET SARJAD A LEGFONTOSABBAT A MUNKA KÖZÉPPONTJÁBA! nÄROM KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK TERVEI (3. oldal) A KISIPARI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKRŐL <4, oldal) SPORT (5. oldal) A VILÄG URALKODÓJA KISKŐRÖSI NAPLÓ (0. oldal) Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága március 23-ás* délelőtt ülést tartott. A végrehajtó bizottság megtárgyalta »; Bács-Kiskun megyei Légoltalmi Törzsparancsnokság jelentését a megyei törzs irányító munkájáról, és elismerését fejezte ki a légoltalom vonalán dolgozóknak. Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság a szakszervezeti alapszervezetek válasz-1 tási munkájával kapcsolatos feladatokról tárgyalt. Majd döntött a végrehajtó bizottság második negyedévi napirendjeinek ügyé-, ben. A végrehajtó bizottság ülése személyi kérdések megtár­gyalásával ért véget. Kecskeméten, a megyei kórházban 15 érettségizett leány dolgozik mint gyakorló ápolónő. A fiatalok a kórházi munka melleit kétéves ápolónőképző tanfolyamot végeznek. Képünkön dr. Takács Sándor főorvos az orvostudomány fejlődéséről tart előadást a hallgatóknak. 600 kiló csoko’ádéáru, bőséges kínálat tojásból, sonkából a kecskeméti kiskereskedelmi boltokban A pártoktatás első félévének mérlege bzí mu­tatja, hogy pártszervezeteink megyénkben Is sikeresen való­sítják meg a Központi Bizottság pártoktatásról szóló határozatá­ban megjelent eszmei, szervezeti és politikai feladatokat. A párt- \ ehetőségek igen uagy gondot fordítottak az előadók és a hall­gatók kiválogatására, valamint a tanulás ellenőrzésére, segíté­sére. Ennek következtében je­lentősen növekedett az oktatás színvonala. A részvevők nagy szorgalommal látogatták az elő­adásokat, részt vettek a vitában és igyekeztek a tanultakat gya­korlati munkájukban hasznosí­tani. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a partoktatásban tapasz­talt kezdeti lendület a legtöbb helyen most, az oktatás befeje­zése előtti hetekben sem csök­kent, sőt az előadók és a hall­gatók még nagyobb érdeklődés­sel készülnek az idei oktatási év legfontosabb részének, a XXI. kongresszus anyagának szervezett tanulmányozására. A tavasz azonban minden év­ben nagy erőpróbája volt a pártoktatásnak. Éppen ezért a jó tapasztalatok mellett nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a tavaszi munkák megindulásával néhány helyen, főként a kalo­csai és a bajai járásban csök­kent a pártszervezetek ellen­őrző, segítő tevékenysége és en­nek következtében lazult a ta­nulmányi fegyelem Is. Ahol ilyen hibák előfordul­nak, nyilvánvaló, hogy ezeket a pártszervezeteknek sürgősen meg kell szüntetniük és min­denhol biztosítani kell a párt­oktatás sikeres befejezését. Kí­vánatos, hogy a hátralevő fog­lalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt a hall­gatok, azonkívül olyan elvtársak is, akik ugyan nem vettek részt szervezett oktatásban, de érdek­lődnek a XXI. kongresszus iránt. A most sorra kerülő anyagok jó feldolgozása és ezzel a tan­folyamok eredményes befejezé­sének biztosítása nemcsak a pro­pagandisták feladata, hanem va­lamennyi kommunistának, párt- szervezetnek egyik legfontosabb kötelessége is. Azt javasoljuk partszervezeteinknek, hogy’ c havi taggyűlésükön tűzzék na­pirendre a pártoktatás megtár­gyalását és azokon a helyeken, ahol a tavaszi munkák hamaro­san a határba szólítják a mező- gazdaságban dolgozókat, gyor­sítsák meg a tananyag feldolgo­zását. A kétheti foglalkozások helyett hetenként tartsák meg az előadásokat, szemináriumo­kat, ugyanakkor szervező mun­kájukkal, a hallgatókkal való személyes beszélgetés útján biz­tosítsák a megfelelő részvételt. Még nem késtünk el, ki lehet küszöbölni a helyenként észlelt mulasztásokat, pótolni lehet a lemaradást, ha ahhoz idejében hozzáfognak, ha ugyanolyan gondoskodással foglalkoznak a pártoktatással, mint a kezdés utáni hetekben. A tanfolyamok zöme eddig eredményesen mű­ködött, a teljes siker azonban jő befejezésükön múlik. AZ ÉRTEKEZLET kezdetét kilenc órára hirdették, de az üzemi tanács tagjai és a meg­hívott dolgozók már előre el­foglaltak a teremben minden helyet. Az érdeklődés érthető, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy mit vála­szoljon a Kecskeméti Konzerv­gyár üzemi tanácsa az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i határozatára. A KIBŐVÍTETT tanácsülést egyébként is több tárgyalás előzte meg. A vezetők alapo­san körülnéztek a gyár portá­ján, s együttes javaslatot ter­jesztettek az üzemi tanács ki­bővített ülése elé. Elképzelései­ket Veres József elvtárs, a gyár főmérnöke ismertette. A tíz pontba foglalt javaslat sok­mindenre kiterjedt. Kategorikus rövidséggel ilyen tételek szere­peltek benne: A zöldborsó feldolgozó üze­meket, április 20-ig, a befőttké­szítő üzemeket május 1-ig, a paradicsomgyártó üzemeket pe- dik június 15-ig tökéletesen kijavítva és próbaüzemeléssel kipróbálva átadják az illetékes üzemek dolgozóinak. Az 1958-as évhez viszonyítva az exportké­pes zöldborsógyártás arányát 10 százalékkal emelik, a gyártási és raktározási selejtet harminc százalékkal csökkentik, s ezzel 150 ezer forint megtakarítást érnek el. A külföldön igen ke­resett zöldborsókonzerv gyártá­sát a tavalyi kétszeresére eme­lik. Paradicsomkészítményeiknél a megnövekedett export- és belföldi igények kielégítése vé­gett a múlt évinél legalább 60 százalékkal többet termelnek, 50 százalékos exportminőség biztosítása mellett. Eddig a pektinbontó enzim­készítmények csak a nyugati országokból történő import út­A Bácsalmási Állami Gazda­ság párt- és szakszervezete, va­lamint a gazdaságvezetőség az MSZMP Központi Bizottságá­nak március 6-i és a SZOT március 14-i teljes ülésén ho­zott határozata alapján szám­ba vette azokat a lehetősége­ket. amelyekkel élve túl lehet teljesíteni a tervet. Elhatároz­ták, hogy — számítva a dolgo­zók ez irányú támogatására — 1 165 000 forint értékű termék­kel adnak többet a népgazda­ságnak. Ezenkívül a takarékos­ság további fokozásával 790 000 ezer forint megtakarítást, il­letve önköltségcsökkentést ér­nek el. Többek között a kukorica át­lagtermését tervhez viszonyítva négy mázsával szeretnék túl­teljesíteni, ezáltal 1788 mázsa ján voltak beszerezhetők. Most a Kecskeméti Konzervgyár ve­zetői vállalták, hogy az 1953. évben kikísérletezett és általuk előállított ilyen készítményekből 1959 végéig 180 mázsát állíta­nak elő és ennek következtében népgazdasági szinten mintegy 2 500 000 devizaforintot takarí­tanak meg az országnak. Sikerrel járt kísérletek után úgy tervezik, hogy az idén legalább 500 000 darab záró­lapkát állítanak elő hazai gyárt­mányú alumínium ötvözetből, s ezzel 130 000 devizaforintot ta­karítanak meg. Jelentős válla­lás, hogy 1958-hoz viszonyít­va a raktári és szállítási töré­sek mennyiségét 40 százalékkal csökkentik, aminek következté­ben 700 000 forint megtakarítást érnek el. Alapos számításokat végeztek abban a tekintetben is, hogy a megemelt szállítási költségek ellenére a múlt évi eredményekhez viszonyítva leg­alább 10 százalékos megtakarí­tást fognak elérni. így az idei szállítási költségeik mintegy 600 000 forinttal csökkennek. A PÁRT, a gazdasági veze­tők és a szakszervezet javasla­tainak öszesítése 4 180 000 forin­tot tett ki. Ezek után úgy lát­szott, hogy az üzemi tanács tagjai már nem sok újat mond­hatnak. Meglepetésünkre azon­ban a felszólalások nyomán olyan szép ellenterv született, amire a gyár vezetői sem szá­mítottak. A takarékossági ter­vezethez tizenkilencen szóltak hozzá és számos olyan lehető­ségre hívták fel a vállalatveze­tőség figyelmét, amelyeknek va- lóraváltása további 1 170 000 forint megtakarítást eredmé­nyezhet. A szárítóüzem 192 000 forint, az édesüzem 128 000 forint, a készáruraktár további 400 000 többlettermést érnek el. A cu­korrépa holdanként! átlagát 26 mázsával növelik. A tehenenként tervezett tej­hozamot 150 literrel teljesítik túl. A mesterséges borjúneve­lésnél húskilogrammonként 1 forinttal kívánják csökkenteni az önköltséget. Hasonlóképpen a növendékmarha-nevelésnél is egy forint önköltségcsökkentést terveznek. Számottevő a ba­romfitenyésztésben várható ön­költségcsökkentés. A tyúkoknál 76 000 forint, a növendékba­romfiaknál 32 000 forint. A gépi munkáknál 10 száza­lékos üzemanyag-megtakarítást szándékoznak elérni a tervhez viszonyítva. A G—35-ösöket a leggazdaságosabb üzemelésre: állítják be. A húsvéti ünnepek előtt megélénkült a forgalom a kecs­keméti kiskereskedelmi boltok­ban. Az illatszerboltban pl. a hét elején 5—6000 forint napi bevételt könyveltek el. Nem is csoda, hiszen van miből vá­lasztani. Több mint 3000 üveg locsolóvíz és 1500 üveg kölni várja a vásárlókat. A vállalat azonban nem feledkezett meg A Kiskunhalasi Fűtőház ve­zetősége és dolgozói újból 1959. március hó 29-én tartják él­üzem avató ünnepségüket Kis­kunhalason a Vasutas Szak- szervezet székházában. arról sem, hogy az ünnepi han­gulat mellé gondoskodjon a hagyományos és ízletes harap- nivalóról, a sonkáról s a tojás­ról is. Három mázsa füstöl# sonka már megérkezett, s a hét végéig újabb 3 mázsa kerül' forgalomba, hétfőn pedig 6000 darab friss tojás került az üz­letekbe. Az ünnepi megemlékezést ez alkalommal Kiss Károly, az igazgatóság vezetőjének helyet-! tese tartja, majd jutalmakat oszt ki Élüzem lett a Kiskunhalasi Fűtőház I 165 000 formt értékű áruval ad többet a tervezettnél a Bácsalmási Állami Gazdasági

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom