Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

1959. március 21, szombat A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁS PÄPF 8ÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA . „A munkások fürdőzése iránt intézkedtünk" Képek és híradás a kecskeméti direktóriumról A kecskeméti direktórium emlékei között lapozgatunk. Sár­gult, meggyűrt írások, durva papírra nyomott felhívások, újsá­gokból megelevenedő negyven év előtti emlékek tolonganak elénk. A szándék az, hogy ízelítőt adjunk abból a történelmi levegőből, ami a proletárdiktatúra idejét jellemezte. Am hiába ■a szándék, az utókor az emlékezésekben, írásokban sohasem tudja visszaadni az életnek soha nem tapasztalt különös lükte­tését, azt a' pátoszt, amely ott élt minden becsületes ember szí­vében. Mégis, hogy tisztelegjünk küzdelmes, nagy történelmi elődünk előtt, néhány képet megelevenítünk a hírős város negy- ren cv előtti életéből. A direktórium felhívása A városi tisztviselők még va­sárnap felesküdtek a proletár- diktatúrára. A felügyelő-igazgatónak Barta József elvtársat neveztük ki, nemcsak azért, mert ő vezette a tanítók szociális szervezkedését, hanem rátermettségénél fogva is. Dr. Balázs Istvánt, a direktó­rium a szocialista orvosok szak- szervezetének javaslatára tiszti orvossá nevezte ki és különösen a lakásügyek orvosi ellenőrzésé­vel bízta meg. A színházat és a mozit a di­rektórium megbízásából Tóth László elvtársunk kommunizál- ta. A műkincsek összeírásával és begyűjtésével Tóth László elvtársat bíztuk meg. Orgonahangversenyek tartá­sával Mór Károlyt, egyéb hang­versenyek tartásával Bodon Pált bíztuk meg. A munkások fürdőzése iránt intézkedtünk. Amint a szénlxi­A Direktórium idején a Magyar Szocialista Párt kecske­méti szervezetének titkára Takács György volt. Mellette áll­nak Szűcsné és Joó Mária, akik valamennyien az ellen­forradalom áldozatai lettek. ány engedi, a fürdőzés nagyobb mértékben megindulhat. Az áldott állapotú nők részé­re a direktórium rendeletéből ezentúl utolsó hónapokban na­gyobb élelmiszeradagot fognak kiadni. Az áldott állapotban lévő nők otthonát mielőbb berendez­zük. A Ferenc József-laktanyát Le­nin, a Rudolf-latkanyát Marx- laktanyánalc neveztük el, a Nagykőrösi utcát pedig Lenin utcának változtattuk át.« Szamuelly Tibor Kecskeméten A Magyar Alföld március 27-i száma erről a következőkben ad hírt. „Tegnap délután 5 órakor Kecskemétre érkezett Szamu- eily Tibor elvtárs, hadügyi nép­biztos-helyettes. Szamuelly elő- harcosa volt a magyar kommu­nista mozgalomnak, s a kecske­méti proletáriátus meleg szere­tettel cs ünnepléssel fogadta a kiváló férfiút. Szamuelly elő- ■ \ Csányi utcában volt a toborzóiroda. Itt jelentkeztek vörös- Uatonanak a hazájukat szerető cs megvédő munkások. A toborzóiroda vezetője az előtérben álló Czigány elvtárs volt. f öros xásxló lengeti ax egésx városban „Proletár Testvérek! Kecske­mét Népe! Munkások! Katonák! Polgárok! A megszálló ellenség új terü­leteket követel. Az utolsó falat kenyerünket nem adjuk. A pol­gári kormány lemondott. Az or­szág vezetését a szociáldemok­raták vették át, akik egyesültek a börtönből kiszabadult kom­munista testvéreinkkel. Éljen a világot megváltó szociáldemok­rácia. Éljen a proletárdiktatúra! Proletár Testvérek! Kecske­mét Népe! Tartsátok fenn a rendet min­den erővel. A város vezetését 15 tagú direktórium vette át, amely munkás- és katonatanácsokból áll. A fosztogatások meggátlása céljából ezennel statáriumot hirdetünk, akit fosztogatáson érünk, azonnal agyonlövetjük. A fegyvereket beszedjük, az el­lenszegülőket statárium elé ál­lítjuk. Mindenki dolgozzon to­vább, ott ahol van. További in­tézkedésig este 8 óra után az utcán járni csak igazolvánnyal lehet, melyet a városházán ad­nak. Űjabb intézkedésig teljes szesztilalom van. Kecskemét Népe! Magyarország léte forog ve­szélyben. Életünket és vérünket a hazáért. Aki nincs velünk, az ellenünk van. A nép, melyet vágóhídra vittek, meg fogja mu­tatni, hogy ő menti meg az or­szágot. Velünk vannak a világ összes proletárjai, akik minde­nütt elkergetik a zsarnokokat. És a népek testvéri ölelkezése között meg fog születni az új vi­lág. Éljen a szabadság! Testvé­riség! Egyenlőség! Éljen a nemzetközi világfor­radalom!'’ A vöröskatonák közé ékelődött Bat ka Gáspár 48-as honvéd is, mert mindent akart látni abból, ami a szabadságharc idején elbukott. A direktórium háromhetes működése után beszámolt a fel­sőbb szerveknek. Ebből a beszá­molóból idézünk jellemző rész­leteket. „Március 22-én alakult meg Kecskeméten a proletárdik­tatúra. Ekkor a munkástanács tizenöttagú direktóriumot vá­lasztott, majd később, néhány nap múlva, a forradalmi kor­mányzótanács rendeletéből ki­folyólag háromtagú direktóriu­mot választott Budai Dezső, Né­meth László ás Richter Ármin elvtársak személyében.” A je­lentés ezután részlete,sen említi, hogy kik milyen munkakört töl­tenek be a városi vezetés élén. Majd ezt mondja: „Mindezek az elvtársak a városházán éjjel- nappali inspekciót rendeztek be. Javadalmazásukat. 30 koronás napi bérkulcs szerint vettek azokon a napokon, amelyeken szolgáltak.. Éjjel-nappali, élet­veszéllyel járó munkájuk tehát kisebb javadalmazásban része­sült, mint aminó Kecskeméten a legkisebb napszámos munká­ja. A direktóriumnak egyik tag­ját, aki minden ingatlan vagyo­nát a kommunista földközösség­nek ajándékozta, két ízben név­telen levélben halállal fenyeget­ték. A direktórium intézkedései a lefolyt napok alatt a követke­zők voltak: A proletárdiktatúra kikiáltá­sát rögtön plakátokon tudatták Kecskemét népiével. A bankot lefoglalták és az ér­tékeket számbavették. Az első éjjel újból felkutat­ták Dávid százados fegyverrak­tárát, tőle a kulcsokat beszed­ték. Vasárnap reggelre vörös zászló lengett mindenfelé az egész városban. Aki nem próbálta, nem tudja elképzelni, hogy egy ilyen intéz­kedés magában mennyi ember­nek, mennyi dolgot adott. Ugyanezen a napon minden­ünnen eltávolították a királyi ház tagjainak a képét és szob­rait, amelyet a köztársasági kor­mány elfelejtett eltávolítani­»Miénk a hatalom!« hirdeti a május 1-i felvonulás transzparense. Negyvenezer ember ünncDclte Kecskeméten a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepét. Szamuelly Tibor szőr a népgyűlésen jelent meg, méltatta a proletárdiktatúra je­lentőségét s felhívta az elvtár- sakat, hogy a szociális forrada­lom vívmányait minden eszköz­zel, erőmegfeszítéssel védjék meg. Aztán a Munkástanács ülésén vázolta a lefolyt esemé­nyeket és a jövő feladatait. A Munkástanács ülése után a Nép­biztosok Tanácsának értekezle­tére ment, ahol az éjjeli órákba nyúló tárgyalások folytak a vö­röshadsereg szervezésére és a város esetleges védelméről. Sza­muelly ma délelőtt 11 órakor tért vissza Budapestre, repülő­gépen.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom