Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

1959. március 21, szombat 5. oldal 'Dudám mewe tűiz az út Haját fehérre mosta az idő, melynek ekéje,arcának baráz­Ntoi bírom a, versenyt a ter­melőszövetkezettel — mondja Végvári Ferenc, dáit is mind sűrűbbé teszi. Csak a jókedve változatlan Végvári Ferenc 17 holdas nagy­baracskai gazdának. Most külö­nösen vidám, mert jól halad a tavaszi munkával. Tekintélyes gazda, akinek szavait és tetteit az egész környék szemmel kí­séri. Kemény ember, akit nem könnyen döntöttek le az élet viharai. 1956-ban az árvíz el­vitte a .tanyáját, azóta ismét szép háza van, amelyet saját erőből évről évre bővít. Együtt lakik most a család, ő, az asz- szony, a fia, menye, meg a kisunoka. Az ifjú Végvári a községi tanácsnál dolgozik, a menyeinasszony pedig tanítónő. Egyik sem utánpótlás a föld­műves szakmában. — Az nem baj, mert én már döntöttem — mondja —, ősszel a József Attilában fogok dol­gozni, a földem ott van a kö­zös tábla melleit. Mindennap beszélgetek a tagokkal. Nekik persze könnyebb, segítenek a gépek. Már évek óta verseny- zünk, de mindig lemaradok. Nagyot sóhajt — Pedig én is kisajtolom a földből? amit lehet, tavaly is tíz mázsa búzát arattam, 30 mázsa kukoricát szedtem le egy holdról, bár aszály volt. Hosz- szú évek óta foglalkozom ken- dertermesztéssel. Tavaly is 44 mázsa 80 kiló termett egy hol­don. Mosolyog. — Tudja, két évvel ezelőtt a szövetkezet négyzetesen vetette a kukoricát. Mondtam magam­ban, ezt én is megpróbálom. Sókat dolgoztam. Talán tízszer is megjárattam a lóval, három­szor kézzel kapáltam meg a töveket. Lett is olyan termé­sem mint még soha. De lei győ­zi ezt a sok munkát? N Bele­rokkan az ember. Ahol sokan vannak, ott más. Végvári Ferenc Ifihát naponta győződik meg a mezőgazdasági nagyüzem fölényéről. Ezért ért benne meg az elhatározás, hogy ez lesz az utolsó nyár, amikor maga kaszál. A kollektíva pe­dig Iszonyára örömmel fogadja a falu egyik legjobb, legtekin­télyesebb középparasztját. K. S. 76. Csak vigyázz, nagyon vi­gyázz — mondta a parancsnok az ifjabb Csennek —, el ne aludj! Légy éber! A motort elővonszolták: rej­tekhelyéről, megvizsgálták raj­ta a gumikat, teletöltötték a benzintartályt és aztán — rajta! A motor berregése belehasított az áthatolhatatlan dzsungel éj­jeli hangzavarába. A -rimba«, amely Mihail Li- mart úgy megijesztette, koránt­sem volt olyan lakatlan, mint amilyennek látszott. Az utóbbi tíz-tizenöt évben, amióta a ja­pán, majd az angol megszállók elleni harc tart, egyre több földterületet szakítottak ki a dzsungelból. A partizánok és a gyérszámú lakosság eleinte eze­ken — az ősnövényzet tengeré­be nyúló —- parcellákon talált menedéket. Majd, amikor Malájföld egész népe hadrakelt, s a partizáncsa­patok a népi felszabadító sere­gekkel egyesültek, igazi telepü­lések jöttek létre a dzsungel­ben, aknákat és gránátokat ké­szítő kis -gyárakkal«, javító- műhélyekkel, nyomdákkal, is­kolákkal és -híradós csoportok­kal«. A -rfmbát« ekkor már utak szelték keresztul-kasi^l. Utak, amelyeknek megépítése olyan nehéz feladat volt, hogy szinte az egész lakosság részt vállalt benne. Az öreg Csen is az egyik ilyen — nem éppen ideális, de járható — úton száguldott a felszabadított területen levő központba; a motorkerékpár csomagtartójába kapaszkodva... A parancsnokságon még min­denki ébren volt. A népi fel­szabadító hadsereg főparancsno­ka ugyanis azzal bízta meg az egyik osztagot, hogy foglalja el Greenhouse-t. S most épp erről az utasításról tanácskoztak. A maláji partizánok már ré­gen felfigyeltek a dzsungel autóútja mellett emelkedő, ti­tokzatos erődítményre. Sőt a Harwoodéknál munkába állt hírszerzők nyugtalanító jelenté­seiből arra is tudtak következ­tetni, hogy ott új tömegpusztító fegyverekkel kísérleteznek. A Greenhouse-ban folyó munka jellegéről azonban csak homá­lyos értesüléseik voltak, De Scseglov mérnök utolsó előtti levele mindenre fényt derített. > Amikor Csen a parancsnok­ság egyszerű, cölöpökre épült bambuszkunyhójába lépett, az egyik parancsnok éppen azt je­lentette, hogy csapata végrehaj­totta feladatát; egy ellenséges raktárai felrobbantottak és né­hány sisakot meg több ezer csajkát zsákmányoltak. — Csajkát? — Csen az aszta1 hoz lépve felnevetett. — mondd, Dullah, mióta szakácskodsz te? j i i Czin li, elvtársak! Képek a járás életéből 0000-00000-0-0000000-0000000-000OOOOOOdOOOOOOOOO OO-Q! Hatszáz katasztrális holdon építenek öntöiő- telepet a járás termelőszövetkezeteiben A Bajai Vízügyi Igazgatóság 600 holdon 8 új öntözőtelepet létesít a járás termelőszövetke­zeteiben. A nagybaracskai Új Életben még ebben a félévben elkészül az öntözőtelep, a több: hetet ez év második felévében építik meg. Jövőre 1000 hold öntözőtelep létesítését tervezik. Az öntözésen kívül jelentős árvízvédelmi beruházásokat vé­geznek, mintegy 150 ezer köb­méter földet mozgatnak meg. Érsekcsanád körzetében 9 kilo­méteren hajtanak végre gáteme­lést, Bátya körzetében 1 kilo­méteren növelik a gátak szint­jét, A hercegszántói halárban levő második árvízvédelmi vo­nalon nagy összegű beruházá­sokkal felújítják a gátrend­szert. Nagybaracskán az 1956-os ár­víz által a Ferenc-csatornába behordott iszap kikotrását be­fejezték, mintegy 32 ezer köb­méter iszapot távolítottak el. Nagy összegeket fordítanak folyamszabályozási munkálna. A Vízügyi Igazgatóság tevé­kenységét megkönnyíti, hogy rö­videsen elkészül az új, modern székház. A kétemeletes épületbe májusban számítanak beköl­tözni, Tizennégy munkaközösség alakult az almanach adata nak összegyűjtésére Megyei almanach összeállítá­sát tervezik, amely írásban és képekben mutatja be a megye fejlődését a felszabadulás óta. Foglalkozik megyénk története­vei és átfogóan ismerteti a je­lent. A bajai vonatkozású ada­tok összeállítására most a vá­S bár ez a kínai néphadse­reg harcosainak üdvözlési for­mája volt, mindannyian, köztük a maláj Dullah is ráfelelt: — Czin li, Csen! — hiszen malájföldön több kínai tartóz­kodott mint bennszülött, s Ázsia más népeit is az idegen megszállókat legyűrő nagyhata­lom példája ösztönözte a fel­szabadító harcra. — Ülj le, Csen — mondta a parancsnok. — Megkaptad az utasításomat? (Folytatjuk., Válasz a tüskére A Petőfi Népe március 14-1 számában Bácskai tüskék cím­szó alatt írás jelent meg, amely szerint a felszolgálók olyan -túrós csuszát« szolgáltak fel, amelyen egy szem túró sem volt. Az ügyet megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a cikk­ben foglaltak megfelelnek a valóságnak. Az történt ugyan­is, hogy az étlaporj szereplő tú­rós csuszához nem tudtak a konyha részére túrót biztosítani, ugyanakkor elfelejtették az ét­lapról az ételt törölni. A mu­lasztókat írásbeli figyelmezte­tésben részesítettem. Tölgyes Sándor, i Bajai Szálloda- és Vendéglátó Vállalat igazgatója Bácskai tüske A Bajai Kenyérgyárból az utóbbi időben többször sületlen, szalonnás kenyeret szállítanak a Csemegekereskedelmi Vállalat üzletébe. A belváros lakossága nevében kérem, hogy nagyobb gonddal süssék a kenyereket, mert így gusztustalan, egészség­telen, nem szívesen fogyasztjuk. (Beküldte Pleehter Ferenc le­velező.) rosban tizennégy munkaközös­ség alakult. Kutatják a város történetét, az ipar helyzetét a felszabadulás előtt és után, a város vízi és szárazföldi köz­lekedésének alakulását, a me­zőgazdaság helyzetét, a mun­kásmozgalom történetét, az egészségügyi, a kulturális hely­zetet és így tovább, >000000000-00 361 sikerült a divatbemutató Divatbemutatót rendezett Ba­ján a József Attila Művelődési Ház Dózsa-termében a Déi- Bács megyei Népbolt Vállalat; A női és férfi divat legszebb újdonságait vonultatták fel nagyszámú néző előtt Érdekes volt megfigyelni, milyen sok fiatalember volt kiváncsi a ta­vaszi divatra és azt, hogy meny­nyire jó ízléssel bírálták el tap­saikkal a valóban szolid, jó szabású és olcsó tavaszi kabá­tokat, öltönyöket, ballonokat. A divatbemutatót vidám műsor kí­sérte, Országosan első A nagy baracskai Szabadság Halászati Termelőszövetkezetbe tömörült halászok az elmúlt év­ben 6 vagon halat fogtak ki a Ferenc-csatornából. Egy hold- nyi vízterületről átlag 85 kilo­gramm halat fogtak ki, amely Újra nekik biztosította az orszá­gos elsőséget. Egy munkaegység 66 forint értékű volt, a halá­szok átlagkeresete évi 18 760 forint, GÉRÖ SÁNDOR, Kecskemét. 19) 7-ben Oroszországban részt vett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban, Voronyezs vidékén harcolt a vöröshadsereg soraiban. 1917 szilveszterén se­besülten tért haza Magyaror­szágra. 1919-ben tagja volt a kecskeméti munkás tanácsúak. Äkik negyven KOVÁCS PÄL, Kecskemét, nyugdíjas. 1896-ban született. A munkásmozgalomban 1918 óta vesz részt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után beállt a Szovjetunió vöröshad­seregébe. 1922-ben tért haza és itt részt vett az illegális kom­munista párt munkájában. éve az első sorokban küzdöttek FOLC ANTAL elvtárs a mun­kásmozgalomban fiatal kora óta részt vesz. Idős kora ellenére ma . is aktív tagja pártunknak. Jelenleg a Bajai Faárukészítő Vállalat igazgatója. A Tanács- köztársaság ünneplését előké­szítő emlékbizottság tagja, 8TAUB JÓZSEF, Kecskemét, 1893-ban született, nyugdíjas gépgyári munkás. 1918—19-ben Oroszországban, a vörösgárdá­ban harcolt a fehérek ellen, Tomszk környékén. 192c(-be.n jött haza. A felszabadulás után tevékenyen bekapcsolódott a l kommunista párt munkájába, KALMÄN ISTVÁN elvtárs 1919 májusában került Kecskemétre, az Ifjúmunkás Központ megbí­zásából. az ifjúság szervezésére. Az altkor alig 18—19 éves Kál­mán elvtársra kellemesen emlé­keznek a kecskeméti ifjúmun­kás-mozgalom volt részvevői. '™p' ‘ h'QHÖnÖm: CÁLSAÍPONQRAC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom