Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
2. old»! 1950. március 21, szombat WÍ»SK»BW( A hős nagyapák nyomdokain r Tizenhárom tűzpiros kötésű könyvben lapozgatok, a Hősök Könyveiben. Ismert és ismeretlen arcok tekintenek rám a fehér kartonlapokra ragasztott fényképükről. A dicsőséges emlékű Magyar Tanácsköztársaság történelmi napjairól adnak hírt A celoíánpapírral védett, sárguló újságlapok, dokumentumok. Mellettük gyermekírás, száz és ezerféle gyermekírás: egykori versek, nóták, történetek leírásai és életrajzok. A hősök, a mártírok tetteiről, életéről szólnak. Az írásokat, képeket és dokumentumokat színes rajzok keretezik, virágok, tűzpirosak, csillagok, babérlombok és képek. Képek 1919-es katonákat ábrázolva, kép a felszabadulás óta épült új iskoláról, táborozó, vidám úttörőkről és természetesen különféle úttörőjelvények. Hiszen az 6 kezük munkája ez a felbecsülhetetlen érték, az összegyűjtött régi kincsek sokasága, a megye nyolc párásának és öt városának úttörőit dicsérik a nagy-nagy gonddal összegyűjtött, megrajzolt Hősök' Könyvei. Négy évtizede már, hogy történelmünk arany lapjaira új, szép sorait írta a Tanácsköztársaság. Negyven év, két nemzedék választja el a mai legfiatalabb korosztályt 1919-től, nem is szólva arról a tengernyi rágalomról, az igazság agyonhall- gatásáról, amivel 25 éven át 1919-nek még az emlékét is ki akarták irtani népünkből. S a feledés ... „... hányán vannak, akiknek még a nevét sem tudjuk, nem tudtuk hajdanában sem, csak hallottunk tetteikről. Nem tudjuk, élnek-e még, ha meghaltak, hol nyugosznak; sírjaikra talán csak a jótékony szellő ültetett egy-egy vadvirágot, tetteiket talán csak egy- egy idős ember halványuló emléke őrzi...” — írta első levelében a 19-es veteránokból alakult Forradalom Nyomolvasóinak Parancsnoksága. S az úttörők lelkes csapata harcba indult a feledés ellen, a dicső korszaik emlékeinek felkutatására. Nem féltek az esőtől. hótól, a sáros úttól — házról házra járva keresték, kutatták a 19-es események élő részvevőit, szemtanúit, gyűjtögették négy évtized írásos bizonyítékait. A kecskemétiek felkutatták a. 19-es forradalom mártírjainak sírjait, megrajzolták a város térképét, s beleírták, hogy mely utcák viselik a Tanácsköztársaság hőseinek nevét. A duna- vecseiek rég elfeledett, 19-es forradalmi dalokat kutattak fel, a jánoshalmiak ritka munkás- mozgalmi kincsre: az akkori Jánoshalmi Vörös Üjság példányára bukkantak. Egy vöröskatona elbocsátó levele az internáló tábortól, melyben feltüntetik, hogy 25 botütés terhe mellett minden vasárnap délelőtt jelentkeznie kell á községi főjegyzőnél, a Tanácsköztársaság 20 koronás pénze, a fiatal Szovjetunióban is a magyar nép szabadságáért harcoló Internacionalista harcos elbocsátó levele — mind megannyi kincse, eredménye az úttörők több hónapos kutató munkájának. Nagy érték ez, népünk forradalmi múltjának, megyénk munkásmozgalmi történetének új drágakövei kerültek napvilágra. De talán még nagyobb érték számunkra, hogy a forradalom legfiatalabb kutatóinak munkája során nemcsak a Hősök Könyvének lapjai teltek Szimbólumnak is beillő példa a Hősök Könyvéből: Brinkus Lajos 19-es mártírról (fenti kép) unokája írt emlékező sorokat. meg, hanem eközben megteltek a gyermekszívek is szeretettel, tisztelettel és hálával 1919 dicsőséges eseményei, a hősi nagyapák forradalmi tettei iránt. Jellemző példa, amit csak találomra választottunk ki: a madaras: úttörők példája. A „Mókus” őrs azt írja a Hősök Könyvében, hogy felkeresték Lakatos József özvegyét, akinek fiatalon, 36 éves korában ölték meg a fehérterroristák a férjét. A kis úttörők meghatódva hallgatták meg a mártír özvegyének visz- szaemlékezését és utána összebeszéltek: a cukorra, csokoládéra kapott pénzükön koszorút vettek Lakatos József sírjára. Az ugyancsak madarasi „Farkas” és „Őzike” őrs tagjai ezt írták Rapcsók Péter mártír özvegyénél tett látogatásukról: „Mi, az őrs tagjai, nemcsak hogy megsirattuk a hős embert, hanem minden erőnkkel harcolunk a szocializmusért, hogy a világon egy embert se nyomhassanak el a kizsákmányolók.” A hartai úttörők ezt írták: „Eichammer bácsi (19-es mártír — a szerk.) már nem harcolhat, meghalt, de harcolunk mi és nem feledünk.” Nem minden község úttörői jártak azonban szerencsével a forradalom kis nyomolvasói közül, hiszen megyénkben számos olyan új község, település van, amelynek 1919-ben híre, neve sem volt. De az itt lakó kis történelemkutatók sem estek kétségbe, leleményesen «-kivágták magukat«. Községük, településük felszabadulás utáni fejlődését írták le a Hősök Könyvébe. Új iskolák, művelődési otthonok fényképeivel, a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek eredményeinek ismertetésével rótták le hálájukat 1919 hősei iránt. Az unokák méltók nagy elődeikhez, hős nagyapáik forradalmi nyomdokain járnak. Palkó László RÓLUK EMLÉKEZÜNK! Élete párjával barátságosan néz a fényképezőgép lencséje Bf Laczkő János elvtárs. A veterán harcos már a 90-es évek végén bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1919-bcu » kommunista párt helyi szervezetének és a kiskőrösi direktóriumnak elnöke. 1931-ben az Illegális kommunista párt szervezéséért letartóztatták és háromévi börtönbüntetésre ítélik. Az idős harcos 1944-ben elsők között lépett a Magyar Kommunista Pártba. Bálint József fülöpszállási egyénileg dolgozó paraszt 1919- ben mint vöröskatona a tábori rendészet géppuskás századánál szolgált. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából az itt kifejtett tevékenységéért terjesztették fel emlékérem kitüntetésre. Viczián János bognármestet 1919-ben vörösőrparancsnok. később a járási direktórium tagjaként védte a Tanácsköztársaságot. Tagja volt a forradalmi törvényszéknek és a megyei intézőbizottságnak is. Jelenleg Kiskőrösön a községi pártbizottság tagja. Akik negyven éve az első sorokban küzdöttek ’S» R.OMSICS JÓZSEF, Baja. 1898- ban született, gyárimunkás. A Tanácsköztársaság idején a bácskai vörös ezred első zászló- aljában szolgált. 1929-ben alapító tagja volt a Földmunkások Országos Szövetsége bajai csoportjának. 1932-ben illegális kommunista tevékenysége miatt , letartóztatták. FARSANG PÉTER, Kiskunfélegyháza. 1891-ben született. 1910- ben belépett a vas- és fémmunkások szakszervezetébe. A Tanácsköztársaság idején Kiskunfélegyházán a helyi pártszervezet titkára volt. Tagja volt a direktórium végrehajtó bizottságának. Majd beállt a Vörös Hadser eeb eRÓZSA JÁNOS, Kecskemét. 1896-ban született. Nyugdíjas, A munkásmozgalomba 1919-ben kapcsolódott be. Omszkban belépett a szovjet hadseregbe és részt vett a harcokban. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben tért haza és itt részt vett az illegális kommunista párt munka iában. FÜSTÖS ISTVÁN, Tass. 1895- ben született. 1919-ben kapcsolódott be a vas- és fémmunkások szakszervezetének tevékenységébe. 1919-ben Tasson tagja volt a direktóriumnak. A proletárdiktatúra bukásától 1922 nyaráig börtönben szenvedett. Jelenleg a tassi pártszervezet titkára. HEGEDŰS LÁSZLÓ, Kecskemét. 1895-ben született. Nyugdíjas eipészsegéd. A munkásmozgalomba 1919-ben kapcsolódott be. A Tanácsköztársaság bukása után az ellen forradalmárok bebörtönözték. Később részt vett az illegális kommunista pár! harcaiban. Több alkalommal letartóztatták.
