Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

1959. február 1, vasárnap 7. oldal Február 1-e — az első idei labdaiúgó-mérkőzés Kecskeméten A kiéhezett kecskeméti lab­darúgó szurkolók vasárnap meg­enyhülhetnek. A KTE labda­rúgó együttese — miután a tornatermi alapozást befejezte — pályára lép. Játszótársul a Kiskunfélegyházi Honvéd csa­patát nyerték meg, amely szin­tén igyekszik jól felkészülni a négy hét múlva kezdődő baj­noki évadra, hiszen mindjárt első mérkőzésén rangadót kell játszania a Kiskunhalasi Határ­őr Dózsával. A mérkőzés dél­előtt fél 11 órakor lesz a MÁV Csongrádi úti pályáján. A birkózó sport kedvelői is végre jó Versenyt láthatnak va­sárnap a kecskeméti Piarista Gimnázium dísztermében. A megyei birkózó szövetség itt rendezi meg 10 órai kezdettel a területi (Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megye) szabadfogású ifjúsági egyéni csapatversenyét. A kosárlabda hívei is izgal­mas mérkőzésekben gyönyör­ködhetnek. Vasárnap egész na­pon keresztül folynak a megyei középiskolás fiú és leány kosár­labda-bajnokságok a kecske­méti Piarista Gimnázium torna­termében. A versenyen kecske­méti, bajai, kiskunfélegyházi és kunszentmiklósi középiskolák vesznek részt. Vízmű KISZ — Cttöröválogatott asztalitenisz-verseny A pár hónapja alakult Vízmű KISZ sportszakosztálya igen nagy lelkesedéssel dolgozik Szé­kely István vezetése mellett. Legutóbb a városi úttörő válo­gatottal játszottak asztalitenisz barátságos mérkőzést. A két csapat találkozója döntetlenül végződött. ' •Mozik I^íűsora Február 1-én, vasárnap: Baja Központi: Az ügyetlen ka­pus, Baja Uránia: Ház a szik­lák alatt, Bácsalmás: Ördögi találmány, Dunavecse: Múló évek, Jánoshalma: Betörő az albérlőm, Kalocsa: Szent Péter esernyője, Kecskemét Árpád: Idegenben, Kecskemét Városi: Tegnap, Kiskőrös: Kopogd le a fán, Kiskunfélegyháza: A gitá­ros lány, Kiskunhalas: Meg­mentettem az életem, Kiskun- majsa: Sóbálvány, Kunszent- miklós: Svejk, a derék katona, I. rész, Szabadszállás: A vá­ratlan vendég, Tiszakécske Pe­tőfi: Feleségem, a sztár, Tisza kécske Tisza: Édes Anna. Február 2-án, hétfőn: Baja Központi: Az élet vissza' vár, Baja Uránia: Ház a sziklák alatt, Kalocsa: Szent Péter esernyője, Kecskemét Árpád: A falu réme, Kecskemét Városi: Tegnap, Kiskőrös: Ördögi ta­lálmány, Kiskunfélegyháza: Régi idők mozija, Kiskunhalas: Megmentettem az életem, Ti­szakécske Tisza: Feleségem, a sztár. Iskolán kívüli" iskola Hapiafoi'fUectntl'ák, figyelem 1 Az idén is lehet napraforgómagra értékesítési szerződést kötni az állami terményfelvásárló helyeken. Az értékesítési szerződéssel lekötött minden mázsa után: 1. kamatmentes előleget, l. szerződéses felárat, I. és cserében, készpénzfizetés , nélkül, nemesített vetőmagot kap a termelő. □ A szerződéskötés ideje □ január 15-től május 51-ig túrt. Részletes felvilágosítással a terményfelvásárló Q Q helyeken szolgálnak! H 3 D 3 □ 3 □ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□aDDDaüaaauDGGüCüaaa Csorna Éva szerezte meg Zöll­ner Helga mögött a legutóbbi válogató versenyen a máso­dik helyet. Január közepén összehívták a -faluban azokat a szülőket, akiknek a. gyermeked a nem­rég szervezett serdülők isko­lája előadásait látogatják. A csávolyi nevelők maguk is el­csodálkoztak azon a hatalmas érdeklődésen, aminek a szü­lők hangot adtak. Kérdések, vélemények követték egymást és a serdülők tanfolyamán ok­tató nevelők alig győztek vá­laszolni. S ami szívderítő, egy­értelműen helyeselték, elis­merték a fiatalokkal való cél­tudatos és megfontolt foglal­kozás hasznosságát és szüksé­gességét. Ügy tűnik már most, a tan­folyam elején, hogy ez a vál­lalkozás fordulatot hozhat a falu ifjúságának nevelésében, helyes irányba terelésében. Igaz, néhányan a beiratkozottal közül nem járnak minden elő­adásra rendszeresen, de a ser­dülők nagyobbik fele híve en­nek az „iskolán kívüli iskolá­nak”. Híve, — mert korszerű ismereteket kap és gyakorlati tapasztalatokkal is tartalmasab­bá teheti tudását a serdülők iskolájának előadásait követő különböző szakköri foglalkozá­sokon. Ez azonban az ifjúság neve­lésének csak egyik oldala, hi­szen nem minden csávolyi fia­tal iratkozott még be erre a tan­folyamra. csak a 14—16 évesek egy része. Amikor Mándics Mi­hállyal, a csávolyi iskola igaz­gatójával és Rajcsics Illéssel, a 47 tagú művelődési tanács el­nökével számbavettük a nehéz­ségeket, bizony meg kellett ál­lapítanunk, hogy a falu fiatal­ságának alig több mint fele kapcsolódik bele rendszeresen a községben folyó kultúrális munkába. Hát a tanyai területek fiatal­ságával ki törődik? Most folyik a művelődési tanács kezdemé­nyezésére a tanyán élő 14—20 éves fiatalok számbavétele. Feb­ruár első felében ifjúsági nagy­gyűlést szándékoznak tartani, hogy szót érthessenek a falu kulturális vezetői a fiatalokkal; A kultúrotthon is tárt ajtók­kal várja a fiatalokat. Talán úgy oldják meg a fiatalok ne­velésének néhány kérdését, hogy önképzőköröket szerveznek, rendszeresítik a kérdés-felelet esteket, hiszen az a cél, hogy szocialista kultúránkból részel­tetni tudjanak a faluban min­den fiatalembert és leányt. Ne csak a kocsma, vagy az utcá­kon való céltalan kóborlás tölt­se ki a fiatalok szabadidejét. Az ifjúság egy részére vo­natkoztatva ez a veszély még • fennáll. A művelődési házban egyébként igen sokféle szórako­zási lehetőséget találnak a fia­talok. A művelődési tanács ál­tal hozott nagyjelentőségű ha­tározatok így válnak szép las­san valóra. Hogy ebben a szép kis délvidéki faluban is egész­séges, modem gondolkodású, felvilágosult, munkáját szerető és értő fiatalság nőjjön fel. — Csák.]/ Lajos — RE;T</ÉK{lEK . KECSKEMÉTI SÉTÁK HOVÁ LETT A CSODATEVŐ KAFTÁN ? Kecskemét legrégibb épülete, a barátok temploma, sok titkot rejteget. Építésének ideje felöl tudós szaü- emberek vitatkoznak. Találgatják, hogy oldalhajója, vagy főcsarnoka-e a régibb? Amit ugyan kár talál­gatni, mert nem hihető, hogy a folyosó-szerű oldal­hajóhoz, a gombhoz szabták a kabátot, a ftícsamo- kot. Az épületnek építészeti érdekességeivel nines is szándékom foglalkozni, hiteles okmányok alapján a szakember ügyszeretetevei megírta azt Juhász István mérnök, barátom. Másért ragadom meg most az író­géppé modernizálódott tollat. Arról szeretnék szólni, hogy a századokon át szájról szájra szálló néphagyo- ntány milyen históriákat kapcsol a vastag, regi falak­hoz. Alig akartam a saját fülemnek hinni, amikor belesúgták, hogy a szent épületnek még a nagyon profán csodatévő kaftánhoz ts van köze. Közismert dolog, néhai jó Hornyik János már kö­zel száz évvel ezelőtt megírta, hogy mi az Igazság a csodatévö kaftán ügyében. 1598-ban, Eger második ostromára a Tisza mentén haladó II. Mohamed szul­tán és serege szántára Alpár községhez a kecskemé­tiek száz ökröt, hatszáz juhot és tizennégy szekér kenyeret vittek. A szultán megelégedését tapasztal­ván cgv védő csausz kirendelését kérték, hogy az a város közelében elvonuló fosztogató csapatoktól a • áros népét szultáni parancsszóra hivatkozva megvé- delmezze. A szultán a csausz helyett egy arannyal hímzett zöld selyemköntössel ajándékozta meg a kecs­keméti küldöttséget. Az efféle köntös nagy tiszte­letben állt a mohamedánok előtt. Aki felvette a szul­tán nevében rendelkezhetett. A kecskeméti bíró a köntöst magára véve visszaparancsolhatta a foszto­gatást szándékkal a városba Igyekvő török csapatokat. Kecskemét levelestára két régi följegyzést őrzött as érdekes eseményről. Az egyik az 1598-1603 közötti le ryzőkönyyekbez volt külön lapra erősítve, tehát az eseménnyel majdnem egykorú lett volna. De Hornyik megállapította, hogy a pótlap nem egykorú a jegyző­könyvvekkel. A másik feljegyzés ma is megvan az 1668-69 éTl szolgáltáé so kas kimutató hosszúkás száma­dási könyv egyik oldalán. Végső sorai nem egészen olvashatók, mert valami éhes egér kirágott belőle jó darabot. Ennek az a szépséghibája, hogy több mint hetven évvel a történtek után készült szám­adások között található. _ . De vannak a história időpontjához közelebb eső források is. Scherer György, bécsi szerzetes, aki 1605-ben halt meg, prédikációiban többször említette a kecskeméti esetet. A kaftán feltűnésével egyidőben működött Káldy György 1597-től 1631-ig mondott szent­beszédeit kinyomatta és azokban szól a csodatévő szultáni ruhadarabról. Fábri Mátyás Ingolstadt! tanár és alkaocellár l«31-ben megjelent művében szintén foglalkozik a dologgal« Századokig valóságként élt a történet. 1837-ben a hírhedt régiséghamisító, Liter áti Nemes Sámuel egy kaftánbéléshez hasonló sárgás vászondarabot akart Kecskemét városára rásozni azzal, hogy az idők folya­mán elkallódott a kaftán maradványa. A tanács. el­utasította a hamisítványt, pedig azon régies írással még verses felirat is volt: Török jüvén határba. Bíró bújik kaftánba. < A meseszerű történet tovább élt. tJjra virult nép­szerűsége, amikor Mikszáth Kálmán a szűkszavú irat­tári magból „Beszélő köntös” címmel regénnyé bőví­tette. A nagy palóc valószínűleg Kada Elektől, akivel egyidőben volt országgyűlési képviselő, hallotta az ér­dekes históriát, melyet’ fantáziája virágaival föléke­sítve bocsátott az olvasóközönség el' 1889-ben. Ez volt az első olyan írása, amelyben mondanivalójának tör­téneti hátteret adott. Mikszáthnak ez a munkája azóta számos kiadást megért. Idegen nyelvekre is lefordították. Többször színpadra is feldolgozták. Még a néma filmek idejében filmet készítettek belőle, meg kell mondani, hogy nem a legsikerültebbet. A két világháború közt Csa- nády György hangjátékot írt belőle. Legutóbb, 1954 tavaszán Hubay Miklós dolgozta .át történelmi szín­művé. A százezer forintos költséggel díszletezett és kosztümözött darabnak Kecskeméten volt. a bemutató előadása. Élvezetes is volt mindazoknál a részeknél, amelyeknél Mikszáth maga jutott szóhoz. De a túl­nyújtott egyéb helyeken megérzett, hogy Huhaynak ugyanakkor egy budapesti színházban egy másik da­rabját mutatták be és a szerző ereje megoszlott a két teljesítmény között, sajnos a kecskeméti produkció hátrányára. Még így is nagyon sok kecskeméti ember tekin­tette meg a városa múltjával foglalkozó, káprázatos kiállítású darabot. Köztük sok olyan, aki nem igen szokott színházba járni, vagy nagyon régen látta a nézőtérről a festett világot. Egy vasárnap délutáni előadáson egy feketeruhás, feketekendős, öreg nénike ült mellettem. Amikor a színpadon először mutatták fel a csillogó, zöld selyemköntöst, kitört belőle a köz­leni vágyás és a fülembe suttogta: —■ Ez így igaz! És a kaftán most is megvan. Észrevette, hogy suttogása zavarja az előadást, el­hallgatott. A szünetben aztán megtudakoltam, hogy merre tudja a csuda holmit. Mint vitathatatlan, magá­tól értetődő dolgot közölte: — A barátok templomában van befalazva. És amíg ott van, Kecskemét népét nem érheti semmi baj! J o ó s Ferenc t* TIT taeia HÁROM TRAGIKUS SORS 3 pont. 1919. január 15-én, 40 éve gyilkolta meg a reakció a né­met nép két bátor kommunista harcosát. Róluk írta alábbi vers­szakát az egyik Lenin-díjas szovjet költő: Kari és Róza... Ha rátok gondolok, Azt az SS-tizedest elfelejtem, Ki szívében nem nevelt csak gyomot, S olyannyira megkínozta testem... Tán nem akarta azt, hogy elfelejtsem, öt pedig 25 éve, 1944. januárjá­ban végezték ki a náci-fasiszták a berlini Moabit-börtönben. Ne­vét az alábbiakban rejtettük el és azt: a bal sarokból kiindulva, lóugrásszerűen fejthetjük meg. EGY KIS POLITIKA 1—1 pont. 1. Hogy szól a „Kommunista kiáltvány” utolsó mondata? 2. Ki szerkesztette a „Munká­sok Üjságjá”-t, az első magyar munkáslapot? , 3. A gazdasági válság 4 sza­kasza? 4. Milyen társadalmi formákat ismer? 5. Milyen kapcsolatban van a Párizsban megtartott 1889. évi II. Internacionálé május elsejé­vel? MOZIREJTVÉNY 1 pont. j 1 U . .m Á Z L 1 L S M . Z A D Beküldendő: a három név. KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNYEK 1—1 pont. Gallyy után Q Q a o EEE EEE EK E É É Kit ábrázol ez a kép? Rejtvényeink megfejtését feb­ruár 7-ig kell beküldeni a Petőfi Népe kiadóhivatala, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. címre. A he­lyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki. A borítékra írjuk rá: REJTVÉNY és mellékeljük a lenti rejtvényszelvényt. 2. sz. rejtvényrovatunk meg­fejtései: Hatszöges rejtvény (3 p.) Brüsszel, Világkiállítás Szóintarzia (2 p.) Kazan. A tőke. Külpolitikai rejtvény: (1 p.) Iraki Köztársaság. Milyen alkalommal. (1 p.) Hruscsov élvtárs 1958-as ma­gyarországi látogatásakor. Nyertesek: Terenyi Sándor, Kecskemét, Szőcs József, Kis­kunfélegyháza és Halmosi Sán­dor, Pálmonostora. 4. A Petőn Népe 1959. évi rejtvénybe Ivénye

Next

/
Oldalképek
Tartalom