Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

1959. február 6, pen tel'

1. oldat

A Budapest-szegeáí útvonal kiemelkedő szállodája lesz az ismét megnyíló kiskunfélegyházi Korona Szálló

Kiskunfélegyháza közvéleménye már hetek éta lázban van: az a hír terjedt el, hogy ismét átadják rendeltetésének a város egyik legszebb épületét, a Korona Szállót. Az esetleges felelőtlen es torzító hírek megelőzése érdekében munkatársunk a legilletékesebbeket kereste fel a pontos tájékozódás céljából. Az alábbiakat tudtuk meg:

Búiciúde. és új oálLuLat

a bcköLtözú sz track ltelijén

' Palásti Jánosné, a városi tanács. végrehajtó bizottságának titkára szerint a szállodaépület február derekán kerül ismét tanácsi kezelésbe. A földszinti részt teljesen, az emeleti szobákat pedig részben adják át a Kiskunfélegyházi Vendéglátóipari Vállalatnak, s az épületben akarják elhelyezni a Móra Ferenc Művelődési Ház szakköreit, hogy a jelenlegi művelődési ház épületében nőket foglalkoztató kézműipari üzemet szervezhessenek. Nagy

szükség van erre, mert me- Lnr fí íiuUlöda '<

nélkül. A Korona épületében adnak helyet a Bányászati Berendezések Gyára kultúrcso- portjának is, s jelenlegi helyiségeiben pedig idénybőlcsődét fognak nyitni. (Ez is nagyon szükséges, mert a 40 ezer lakosú városnak csupán egy, — negyven férőhelyes bölcsődéje van!) Terveik között szerepel az is, hogy a tömegszervezetek számára a Korona épületében juttatnak helyiségeket.

•— Mindez természetesen még csupán csak terv, elgondolás — fejezte' be nyilatkozatát Palásti elvtársnő — s bár költségvetésünkben tartalékoltunk az épület helyrehozására bizonyos összeget, még nem tartjuk bizonyosnak, hogy terveink a mostani tájékoztató szerint, maradéktalanul, ilyen formában fognak megvalósulni.

Felkerestük ezután Bottlik Mihályt, a Kiskunfélegyházi Vendéglátóipari Vállalat főkönyvelőjét, s nyilatkozatát kértük az újból megnyíló szálloda berendezésének, szobáinak elhelyezési módjáról.

gyénk második legnagyobb városában ötszáz nőnél is több marad időszakonként munka

Ifi ftóf Mf f ÓÓM

* •

Ötezer forint a fiataloknak

Csengőd Község Tanácsa legutóbbi ülésén Szilva Árpád iskolaigazgatónak, a végrehajtó bizottság tagjának előterjesztése alapján részletesen megtárgyalta a község ifjúságának a helyzetét, A jólsikerült tanácsülésen részt vett Király István elvtárs, a járási tanács titkára is. A fiatalok nevelésével kapcsolatos vitában több tanácstag kért szót, sok értékes javaslat hangzott el, s az ülés légén úgy döntöttek, hogy a fiatalokat segítve, ötezer forintot szavaznak meg a K1SZ- szervezet kiadásaira.

iiiiiinlilHliniHi

— Tizenhatszobás lesz a szálloda — tájékoztatott bennünket Bottlik elvtárs — s hatvan személy elhelyezését fogja biztosítani. Hat szobát túrista- szállónak rendezünk be, amelyekben olcsón, 10 forintért kapható majd éjszakai szállás. Éttermünk másodosztályú lesz, külön eszpresszó- és klubhelyiséggel. Rendezvén y-termet is építtetünk, amelyben esküvőket, közös mulatságokat lehet majd tartani. Az étteremben egyszerre 450 fő,, a kerthelyiségben pedig 500 fő tartózkodhat majd. Ha a Korona ellenében nem veszik el vállalatunktól a

tynk jelenlegi helyiségeit negyedosztályú falatozóvá alakíthatjuk át, ami azért is szükségessé válik, mert értesüléseink szerint, ebben az évben a városban dolgozó négyszáz építőipari munkás ellátását is mi szervezzük meg. A berendezés megvásárlására 400 ezer forintot már kaptunk, de ez még nem elegendő. Várjuk az átépítés összegeit is.

„JCiikiuauij"

Ltiz-t az. új uéa í

A két nyilatkozat mellé any- nyit szeretnénk még írni, hogy’ a Korona Szálló új elnevezéséről viták folynak. Egyesek a »Kiskunság« elnevezés mellett kardoskodnak, de a Vendéglátó Vállalat ezúton is kéri minden jó elnevezési ötlet beküldését szerkesztőségünkbe. Meg kell még említeni, hogy a szálloda — a Szegedi Ünnepi Játékok idején •— júniusban, bizonyára nagy látogatottságú lesz, hiszen az átmenőforgalmat a Kecskeméti Alföldi Szálló nem tudja majd kielégítően ellátni. A város hírnevének növelésén túl azonban maguknak a félegyháziaknak is örömére válik, hiszen a szórakozóhelyiségeken túl nagy és modern színháztermet rendeznek be, amelyben méltó körülmények között léphetnek majd fel a fővárosi színészek is.

Utoljára és érdeklődésre leg- számottartóbb közlésként írjuk le a megnyitás időpontját: — a vendéglátó vállalat a szálloda helyiségeit április 4-én, a kerthelyiségeket pedig május 1-én akax’ja felavatni.

Fábián

IVE CSAK SZAVAKKAL

Egy félegyházi gazdasági vezetőtől olyan értesülést kaptunk, hogy »itt rövidesen építeni kezdik a társasházit!«

Rögtön felfigyeltünk a hírre, mert lapunk nagy lelkesedéssel és minden erejével támogatja a társasházepítő mozgalmat. Az illető gazdasági vezető azonban csak annyit tudott mondani, hogy a félegyházi társasházról a városi tanács bővebb felvilágosítást ad.

Mentünk a városi tanács műszaki osztályára, Itt azonban lelohadt a kedvünk, inert mindössze annyit tudtunk meg, hogy »szeretnénk, ha volna ilyen kezdeményezés, próbálkozunk is vele, de egyelőre még szó sincs telek- foglalásról. Olyan emberekről sem tudunk még, akik ilyen módon akarnak építkezni.«

Itt aztán valóban lehet »nagy és szent általánosságokat« mondani a társasházépítésről. Na, de félre ne értsen bennünket senki... Nem bántani akarjuk a kiskunfélegyházi tanács műszaki osztályát vagy bármelyik szervét is, csupán azt szeretnénk értésükre adni, hogy a tár- susházépítő mozgalom nem utasítás és rendelkezés dolga, s még csak nem is úgy nevezett — ha szabad így mondani — »belső tanácsi ügy«. A társasház építés ügye nem ott bent dől el, hanem ...

De inkább elmondjuk a

kecskemétiek példáját:

Kecskeméten — hogy ezzel a kifejezéssel éljünk — »alul ról jövő kezdeményezés« volt az első, majd a második Társasházépítő Közösség alakuiá sa is. Mivel még Kádár elvtársnak az emlékezetes angyalföldi beszéde előtt kezdett az első mozgolódni, még azt sem lehetne »ráfogni«, hogy a tanács kezdeményezte. Életrevaló emberek életrevaló ötlete volt. A tanács mar csak megalakulásuk után nyúlt a hónuk alá — az igaz, hogy akkor azt ás alaposai) és nagy szeretettel.

Kiskunfélegyházán is valahogy így kellene csinálni ...

Nem azt mondjuk mi, hogy a tanács ne segítse megalakulásukat. Dehogyis! Ellenkezőleg! Csak éppen ott keressen, aliol bizonyára talál is! Ha már olyan szóbeszéd járja a városban, hogy telket is szemeltek ki a társasháznak, akkor olyan emberek közé menjenek társasházépítő közösséget szervező szándékukkal, akik valóban akarnak és tudnak is építeni. (Erre jó példa a MÉSZÖV dolgozóiból alakult második kecskeméti társasházépítő közösség.) Amíg csak úgy általában és »körvonalaiban« beszélnek az. ilyen módon való építkezés előnyeiről, — addig csak szóbeszéd marad a társasház építési mozgalom.

(—ng—)

200 ezer forint saját vagyon

A bugaci Petőfi Spárgater- n.ev/.tö Szakcsoport 1958-ban 104 ezer forintot ruházott be állami támogatás igénybcvételé- vel. Közösen telepítettek 19 hold spárgát és 5 katasztrális hold szamócát. A közös vagyon

értéke már majdnem 200 ezer forint.

1959-ben tovább fejlesztik a közös tevékenységet. Szeretnének egy Fürge 3-as traktort te) jes felszereléssel megvásárolni Az idén ismét telepítenek spárgát és szamócát.

Fürdő Szállót, városunk egy-' egy éjszaka száz átutazónak, vendégnek tud szállást biztosítani. Az épület különben megoldja mostani elhelyezkedési gondjainkat is, mert a Koronába átköltözve, vállalaTőbb mint 300 art vettek részt a kishunmajsai hibridhukorica*ankéton

A Kiskunmajsai Gépállomás kultúrházában az elmúlt héten világos, meleg terem fogadta a lnbridkukorica-ankétra érkezőket. Már este 6 órakor minden ülőhelyet elfoglaltak, s ezért ‘pótszékeket kellett igénybevenni. Negyed 1 órakor a terem már kicsinek bizonyult. Sokan csak az ajtóban vagy az előszobában kaptak állóhelyet.

A hibridkukorica termeléséről Szántó Tibor agronómus

tartott igen értékes, magasszínvonalú előadást. A referátumhoz nagyon sokan hozzászóltak, amelyek elhangzása után »A hibridkukoricáé a jö vő« című keskenyfilm került bemutatásra. A kiskunma jsaiak hasonló jósikerű gyümölcsfa ápolói ankét megtartására számítanak a jövő héten.

Baranyai István

levelező

... &

Üj vasútvonalat raknak le. A hétéves terv előírásai szerint a szibériai főútvonalakat villamosítják. E munka a legíEcr&scrühb asuközőlíksí folyik»

„Ha fiatalabb volnék, belépnék én is4'

Az idős parasztember

' az udvaron álltában gyanak- ; vóan néz rám, az idegenre,

! ahogy benyitok a portájára. I Persze, nem sejtheti, ki, mi- | járatban vagyok, de hogy meg- ; tudta, akkor is csak lassan en- ; ged fel tartózkodó merevségé- ! bői,

| A fiát keresem, aki egyike | annak a tizenhat fiatalember- j nek és leánynak, akik még de- I cemberben beléptek a solti ! Szikra Tsz-be. (Máskülönben • tizennyolcán kérték felvételüket, ; de kettőt bizonyos okok miatt ; a tagság egyelőre nem fogadott ! el.) Ű érdekelne, Dómján Péter, hogy mondja el: mi késztette arra, hogy a közös utat válassza? De most távol van, helyette azonban — gondolom — nem árt egy kis eszmecsere a szüleivel sem, mivel az édesanyja is itthon tartózkodik, a konyhában, ahová közben engem is beinvitáltak.

Kiderül, hogy idősebb fiuk, Bálint, már korábban, a szöveíkezet működésének a második esztendejében ott volt a szikrások között, s miután gépkocsivezetőként is dolgozott, egy esztendő óta mint zeto- ros keresi meg közöttük a ke- Inyerét. Sőt, Erzsébet leányuk, Négyesi Islvánné is — aki a szülők szerint azelőtt napszámba szokott járni — tavaly május óta szintén tagja a tsz-nek. így hát a 32 éves nőtlen Péter a harmadik a családból, aki az egyéni paraszti élet keskeny ösvényéről a szélesebb közös útra lépett.

Mindezek után úgy vélem: a “tez-pártiság-* erős oldala Doniján bácsinak, de csakhamar rá kell döbbennem, hogy 63 életiéve, amit a bölcsőtől napjainkig sajátos viszonyai között eltöltött, erős szálakkal köti eddigi életformájához, a nyolc hóid földjéhez.

Magas lóról kezdi, enyhén támadólag.

— Könnyű a termelőszövetkezetnek — mondja. — Az állam segíti őket. Gépekkel, miegymással.

— No, de miért, Dómján bácsi? Ha például maga kapna egy traktort, cséplőgépet, meg, mint a Szikra Tsz. állami támogatással öntözőberendezést építtethetne a nyolc hold földjén, mit kezdene velük? Egy-két napra volna szüksége rájuk, aztán, az év túlnyomóan nagyobbik részében kihasználatlanul hevernének ezek a modem gépek az udvarán, a földjén.

Meghökken, s a szeme elárulja, hogy pedzi az igazságot.

— Mondhatná ■ ugyan — kontrázom tovább a kitett kártyáját —, hogy másnak is dolgozna a gépeivel. Éltkor viszont kizsákmányolóvá válna. És a többi kisparaszti gazdálkodó is joggal követelhetné, hogy őket is hasonlóképpen segítse az állam. Ebből pedig megint csak az lenne, hogy minden portán ott rozsdásodnának munka nélkül a gépek. Ilyen ésszerűtlen- séget nem követhet el államunk. De nem is tudná megtenni, ha akarná sem, mert honnan szerezne annyi gépet Érti tehát, hogy miért a nagyüzemi gazdálkodást folytató szövetkezeteket segíti elsősorban gépekkel? Nem beszélve arról, hogy az egyéni gazdálkodókat sem hanyagolja el, hiszen azért is hozta létre a gépállomásokat

Bólint az öreg, hogy megértette. Pejját ez tüske volt. benne, hát nem hagyta békén. S most hogy dűlőre jutottunk, egyszeriben olyan dicsérettel rukkol elő a Szikra Tsz-rőJ,. hogy előbbi magatartása miatt meglepődöm.

— A szövetkezet cukorrépája az ősszel csuda volt — ismer; el. — Olyan szépet sehonnan nem vittek az állomásra, mint a Szikrából, ötven hétben meg a paprikája volt gyönyörű.

Aztán rátér a fiára, Péterre, akiről sejtem, bár nem kérdezem meg, hogy a nyolc- hold föld miatt nem tudott, nem akart családot alapítani, noha benne van a java férfi - korban.

— Ha akadt itthon munka, akkor itthon dolgozott, ha nem, akkor ment, ahol pénzt tudott keresni. Messze járt el mindig a napszámba — tájékoztat az apa. — A bátyja többször mondta neki, gyere a téeszbe, itt állandóan van munka. Decemberben aztán rászánta magát.

Társalgásunk logikája követeli, hogy megkérdezzem: »Maga nem gondolt még rá, hogy belépjen a szövetkezetbe?-«

— Én már nem vagyok arra képes. Egy ilyen öregember nem való oda. Nem mondom, ha fiatalabb volnék, bizony, belépnék én is.

Az az érzésem -azonban, hogy ezzel nem zárta le ezt a problémát a maga számára sem. Hiszen tudja jól, hogy nálánál idősebbek is dolgoznak a szövetkezetekben, sőt., hogy nyugdíjat is kapnak.

Érni kell még benne az elhatározásnak, hogy képes legyen rá a három gyermekét követni.

» - Turján István