Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-07 / 32. szám
»/oWVTÍö —---V . —-vCr 'ír ... ,Jir A MAGYAR SZOCIALISTA TV. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM Világi proletárjait egyesüljetek! LAPJA 1959. FEBR. 7, SZOMBAT O@©©O©©©©®<^©O©©©©OSO0 § tf«i számunkból: A KECSKEMÉTI GÉPGYÁR MUNKÁSAINAK NYERESÉGRÉSZESEDÉSÉRŐL APRÓ GONDOK (3. oldal) A RADIO ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA (4. oldal) HÍREK REGÉNYFOLYTATÄS (5. oldal) g BAJAI HÍREK (6. oldal) ■OOGGOOOGOOOOGOOOOOOOOO Ára SO fillér Kortársainkro vár, hogy valóraváltsák az emberiség álmát: lel kell építeniök a kommunista társadalmat, a löld legigazságosabb társadalmát Befejezte munkáját az SZKP XXI. kongresszusa Nyikita Hruscsov mondott záróbeszédet A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának csütörtöki ülésével végetértek a hétéves terv ellenőrző számairól folyó vita tanácskozásai. A délelőtti ülésen Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke mondotta el a kongresszus záróbeszédét. N. Sz. Hruscsov zárószavaiban rámutatott arra, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a párt tökéletes összeforrottságát és egységét. Teljes joggal adták a felszólalók a XXI. kongresszusnak a »Kommunizmus építőinek kongresszusa« nevet, mert ez a kongresszus jelzi,_ hogy hazánk fejlődésének űj történelmi szakaszába — a kommunista társadalom általánosan kibontakozó .építésének időszakába lép. Hruscsov bejelentette, hogy a párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa ügyelembe veszi azokat az óhajokat és javaslatokat, melyeket a kongresszusi felszólalások tartalmaztak. Az illetékes szerveknek intézkedniük kell, hogy a javaslatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára szívbőljövo köszönetét mondott a testvérpártoknak az üdvözlésekért, majd foglalkozott a mai nemzetközi helyzet néhány kérdésével. — A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következtetés — mutatott rá Hruscsov —, hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka és hátországa, holott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói — a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és jórészt az értelmiség is — minden erővel igyekeznek megőrizni a békét és életkörülményeik megjavítására törekednek. őszinte híve a békének az a jelentékeny dolgozó tömeg is, melynek pártja ugyan nem marxista-leninista elveket vallanak. A béke kérdésében találkoznak erőfeszítéseink, következésképpen az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapitalista országok dolgozó tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta. — A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági potenciáljának fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének • fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Eisenhower elnök, Nixon alel- nök, Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédei valamiféle óvatosságra intenek, a kétely magjait hintegetik, visz- szatémek a régi harcias szó- használathoz, az olyanféle kijelentésekhez, amilyeneket Dulles úr a január 7-i sajtóértekezleten engedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állította, hogy a Szovjetunió folytatni akarja a »hidegháborút«, s amikor az Egyesült Államokkal való normális kereskedelem fejlesztését javasolja, valójában arra gondol, hogy önmagának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott »hidegháborúhoz«; Ilyen módon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felmelegedését, amely pedig a legutóbbi időben, különösen Mikojan amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött. Hruscsov hangsúlyozta a német kérdés megoldásának sürgősségét, Berlin szabad várossá nyilvánításának fontosságát, s egy olyan szerződés létrejöttét, amely szavatolná Nyugat-Ber- lin normális fejlődését s e jogok megtartásának szavatolását akár az • Egyesült Nemzetek Szervezete által is. Ez megteremtené más vitás kérdések megoldásának feltételeit is, elősegítené, hogy megszilárduljon Európa, s következésképpen az egész világ biztonsága. Hruscsov foglalkozott a nyugat-német helyzettel és az NSZK-val való kapcsolatok problémáival is, továbbá az atom- és hidrogénfegyverkísérletek megszüntetésének kérdéseivel, a jugoszláv revizionisták provokatív fogásaival. Ezután így fejezte be zárszavát: — Büszkék vagyunk arra a nemzedékre, amely lerakta a szocializmus első alapköveit és felépítette a szocializmus felséges épületét. Kortársainkra vár hogy valóra váltsák az emberiség álmát: fel kell építeniük a kommunista társadalmat, a föld legigazságosabb társadalmát. Századok tűnnek majd el- de sohasem fog elhalványulna hősi korszakunknak, a szocializmus és kommunizmus építése korszakának dicsősége! N. Sz. Hruscsov lelkes tapssal fogadott zárszava után a kongresszus elfogadta a Hruscsov beszámolója alapján előterjesztett határozati javaslatot, mint a Szovjetunió 1959—65, évi népgazdaságfejlesztési tervének ellenőrző számait. A kongresszus küldöttei ezután egyhangúlag úgy határoztak, hogy az SZKP soron lévő kongresszusát 1960 helyett 1961- ben hívják össze. A kongresz- szus Nyikita Hruscsov-nak a kongresszust bezáró bejelentés« után az Intemacionálé éneklésével befejeződött. A kongresszus határozata MOSZKVA. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI, kongresszusa egyhangú határozatot hozott Nyikita Hruscsovnak »A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—65. évi ellenőrző számairól« tartott beszámolója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának téziseit és a kongresszusi vita, valamint a téziseknek a kongresz- szust megelőző megtárgyalása alapján eszközölt módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadta a hétéves népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszusa teljes egészében jóváhagyta a párt Központi Bizottságának tevékenységét, valamint nagyjelentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta eltelt időszak a kommunista párt és a szovjet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volt a XX. kongresszus, mind a Szovjetunióban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nemzetközi kommunista mozgalom s az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. A XXI. kongresszus határozatában jóváhagyta a Központi Bizottság 1957 júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen támogatott határozatait. E határozatokban a Központi Bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Malenkov, Kagano- vics, Molotov, Bulganyin és Se- pilov pártelléues csoportját. A Központi Bizottság — hangsúlyozza a határozat — helyesen járt el. midőn a frakciósok és szakadárok megvetett csoportját határozottan elítélte és félreál- iitotta. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megállapítja, hogy a Szovjetunióban, amely; megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat« olyan magas színvonalat érteid el a termelőerők, a szocialistán termelési viszonyok és a kultu i ralis fejlődés terén, hogy az le-j hetővé teszi a kommunista tár-} sadalom építésének széles fron-* ton való kibontakozását az ei4 következő hétéves időszakban- ( A XXI. kongresszus haiaro - zata megszabja a párt fő feI-4 adatait az elkövetkező hét évre a gazdaság, a politika és ideológia terén, valamint nemzetközi kapcsolatok terüli tén. Az SZKP fő gazdasági fel» adatai: az ország termelőerői » nek sokoldalú fejlesztése, m nehézipar elsődleges fejlesztésé*) nek alapján minden gazdasági! ág termelésének olyan arányul növelése, amely lehetővé teszil a kommunizmus anyagi-tcchni-j kai bázisának megteremtését éri a Szovjetunió győzelmének biz ) tosítását a kapitalista országok-* kai folytatott békés gazdaságii versenyben. Az ország gazda« sági potenciáljának erősítése, ai műszaki haladás a népgazdasági (Folytatás a 2. oldalon)
