Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
4. oldal 1959. február 1, vasárnap Tőituitaín okszem Lé Let Anélkül hogy a »hivatalnok« szó fogalmáról hosszas fejtegetést írnánk, előbb megyénk egyik városi tanácsának végrehajtó bizottsági üléséről idézünk olvasóink elé egy történetet. A városhoz tartozó termelőszövetkezetek munkájáról folyt a tanácskozás, s a mezőgazda- sági osztály első hivatalnoka, az osztályvezető számolt be a szövetkezetek elmúlt évi munkájáról. Megemlítette, hogy szövetkezeteik fejlődését gátolják a lakásviszonyok: — »Akadnának ugyan belépők, de nem tudnak hova költözni...« — mondotta. Volt az ülésen egy ország járt ember, s az így szólott: — Átnéztem a mezőgazdasági osztály jelentését, s feltűnő, hogy a termelőszövetkezetek építkezései mind állami keretből, hitelre történtek. Nem lehetne a most következő évben egy-két erősebb szövetkezetben saját építőbrigádöt szervezni? Ügy mint tették azt a fajszi Vörös Csillag Tsz-ben, s Karcagon, a Béke Termelőszövetkezetben. A fajsziak a költség- vetésben előírtnál sokkal kevesebb költséggel építették fel saját erőből az 52 férőhelyes istállót 60 férőhelyesre, a karcagiak pedig egész falut építettek a Berek-fürdő köré — munkaegység leírásra, állami segítség nélkül. Mint aki jól végezte a dolgát, s biztos minden lépésében, hogy szem előtt tartva a rendelkezéseket, á legkörültekintőbben jár fel, — úgy válaszolt a mezőgazdasági osztályvezető: — Saját építőbrigádot nem lehet szervezni, mert az építő- anyágkiutalásokát csak az állami építőipari vállalatok kapják meg. Azok pedig nem adják át ányagáikat a szövetkezeti építőbrigádöknak. Világos és érthető okfejtés: nem lehet, hát ném lehet... Ebben a tükörben nézve, valósággal el kell ítélnünk á faj- sziakat, akik »kijátszva a rendeleteket«, valamilyen úton-mó- don ellátták anyaggal építőbrigádjukat. Nem a rendeleteik megszegésére ösztönzünk most cikkünkkel. Törvényeink betartására éppen hogy féltőén figyelünk. Azt azonban a közvélemény elé kell tárnunk, ha a rende- létekhez való ragaszkodás mögött nem találunk azok megjavítására irányuló erőkifejtést. jEbben az esetben pedig nem találtunk. Helyesebb lett volna a fenti mezőgazdasági osztályvezetőnek :gy szólni: — Nagyon jó lenne az építőbrigádok kialakítása, ezt azonban az érvényben lévő rendeletek akadályozzák. Ezért kérem a végrehajtó bizottságot, hogy terjessze felsőbb szervek elé a saját érőből építkező szövetkezetek építőanyaggal való ellátásának ügyét. Á hivatal hagy szó! Akinek hivatala van, az már felelős ember. Bízva van rá valami. Mégis, a szó jelentése nemcsak hogy megkopott, hanem valami gúnyoros értelmet is kapott, mert sok hivatalnok — félve a felsőbbségtől — nem meri megtenni az általa jónak tartott javaslatot, s bólogató Jánossá válik. Pedig — hogy témánknál maradjunk — ki volna az az oktalan felettes, aki megharagudna a példában említett mezőgazdasági osztályvezetőre, amiért kémé őt egy jó javaslata feljebb való terjesztésére? Ki akadályozná meg őt jóra törekvésében? Példánk esetében éppen mostanában cikkeznek fővárosi lapok is az építőanyagelbsztás szabályainak új kidolgozásáról, semmi ok sincs hát, ami visz- szatarthatta volna az említett hivatalnokot, a mostani helyzet bátor és önálló elemzésétől. Ez mint tánács-alkálmazöttnak kötelessége is, hiszen a tanács, amellett hogy közigazgatási, egyben államhatalmi szerv is, amely éles szemmel, tudományos eszközökkel. — éz esetben VcriMeresztes lanlolvrm Elsősegélynyújtó tanfolyam indul meg Borbély Margit egészségügyi védőnő irányításával Külsőballószögön, a közgazdaságtudomány eszközével — ügyel a rendeleték helyességére — azoknak a gyakorlati élettel való összhangjára is. Városa szövetkezeti mozgalmát segítette volna tehát javaslataival az említett osztály- vezető. Helytelen, ha a »hivatalnokszemlélet« szót bíráló jelzőként említjük. Inkább azon igyekezzünk, hogy a szót — mint keretet — új tartalommal töltsük meg. Neveljük ki magunkban, s másokban is segítsük kialakulni a szocialista hivatalnok felelősségteljes, bátor, határozott és következetes szemléletét, (— ng —) tmmmm A gálambosi vasútállomás környékén is befagytak a nádasok. Igyekeznek kihasználni a hideg időt a nádvágók. Petróczí Jani bácsi nekilátott a fiával együtt a munkának. Élesen roppan a nád, szép sorjában dőlnek a rendek. Jani bácsi fürge kezekkel köti kévébe a zizegő nádat. Gyorsan szaporodnak* a kúpok a jégen. Lesz mivel befedni a tetőt, még eladásra is jut belőle bőven. (Félv.: Pásztor) Nennyi a tenyésifojás és a naposbaromfi ára? Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete a baromfi- tenyésztojás termelői és a géppel keltetett naposbaromfi fogyasztói árának megállapításáról. A rendelet kimondja, hogy a gépi keltetésre alkalmas tojáséit tenyészfelárat fizetnek. Ez a fajtiszta állománnyal rendelkező tenyésztő részére áz alapár 40 százaléka, a nem fajtiszta állománnyal rendelkező tenyésztő részére pedig áz alapár 30 százaléka. A kacsa-, liba-, pulyká- és gyöngytyúk-tenyész- tojásért a helyileg kialakult szabadpiaci árat fizetik. A géppel keltetett naposcsibe fogyasztói árát a megyei mező- gazdasági osztály állapítja meg. A géppel keltetett egyéb naposbaromfit (kacsát, libát, pulykát) a keltetőállomás a helyileg kialakult szabadpiaci fogyasztói áron értékesíti. Növényvédelmi teendők februárban SZÄNTÖFÖLDÖN: Ha a vetést hó borítja — fel- melegedés esetén birkákkal járassuk, hogy megóvjuk a kipál- lástól. A vetéseken összegyűlt csapadékot eresszük le. Ha a talaj felszikkadt és járható, kezdjük meg a mezei pockok irtását Arvalinnal, amelyből egy-egy lakott pocoklyukba 3;—4 szemet helyezzünk el ferdére vágott náddarabbal vagy kanállal. Kézzel az Arvalinhoz ne nyúljunk, mert a pockok az emberi szagot megérzi s akkor nem fogyasztják el a mérget A gabonavetésekben elszaporodott csó- csárlót holdanként 20—25 kg HCH-val irtsuk. A korai vetésű tavaszi búza- és árpa-vetőmagot az üszögfertőzés ellen Higosan nedves-, vagy Germisan porcsávázószerrel védjük. A Csávázott vetőmagot felhasználásig a raktár elkülönített részében tároljuk, a mérgezés elkerülése érdekében. A takarmányrépa- és burgonyaprizínákat ellenőrizzük és szükség szerint szellőztessük. 'WYlUOtAj tASVUty I 25. Jack vállat vont és kiment a szobából. Pillanatnyi izgalma most megint közönnyé változott. Hát jó! Végeredményben olyan mindegy, hogy ki találta fel az integrátort. Már nem is a kíváncsiság, csak a vak ösztön vitte át a szomszéd szobába .Ez a szoba ugyanolyan formájú volt, mint Wagneré, csak valamivel kisebb.. Jack az integrátorhoz ült, hogy felvegye a »rádiósisakot«. Le váratlanul kimúlt az ajtó és fomuioiia : CAlSA/ evNCOAC egy sovány, középkorú férfi jelent meg a küszöbön. — ön tévedett — mondta ridegen —, az ön szobája lejebb van. — Bocsánatot kérek. Jack kikapcsolta az integrátort. Felállt és az ajtó felé indult, de. útközben még egyszer visszapillantott a sovány emberre. Megállt. Valahol már látta ezt a férfit. — Bocsánat, nem Ismerjük mi egymást? A férfi meghajolt: — Vogel. Peter Vogel. — Német? — Igen. — Különös ;:; Én meg Peterson vagyok. — Miért csodálkozik? — Nekem úgy tűnik, mintha már találkoztunk volna. — Az lehet. — Vogel végigmérte Jacket és az asztalhoz ment. — Bocsánat. Cinikus, kellemetlen fráter! — gondolta Peterson és a szobájába indult. — Hiába: német, sőt valószínűleg hitlerista. Az effélék kínozták az áldozatokat a koncentrációs táborokban. Megállt, gondolkozott. Lehetséges, hogy valóban a koncentrációs táborban találkozott Vo- gellel? Nagyon ismerős ez a szürke, hideg szem, fez a szkeptikus mosoly, ezek a kimért mozdulatok és energikus léptek. De ugyanakkor van ebben az emberben valami meglepő is, ami nem illik hozzá. Vagy talán csak hasonlít — a megtévesztésig hasonlít — valakihez? Vogel... Peter... Vogel... — mormogta Jack a fogai között, fel-alá járkálva a szobában. Aztán hirtelen a homlokára ütött: az integrátor! Ezzel a készülékkel mindenre visszaemlékezhet, arra is, amit csak egyszer, nagyon régen látott! Peterson bekapcsolta az integrátort. S mihelyt a kis zöld kígyók megjelentek az ernyőn, homályos emlékei egyezerre tiszták és árnyaltak lettek. Igen, már egyszer találkozott Vogellel. De... akkor nem Vogel volt a neve, hanem ... Jack Peterson már mindenre jól emlékezett. ... 1945 május eleje. Norvégia. Tromsee-íjord. Földalatti vízi áramfejlesztőtelep. A hitleristák »nehézvizet« gyártottak itt. Peterson több mint hét évig dolgozott ebben a fullasztó, mérgezett levegőjű elektroliti- kus üzemben. Közben olyan súlyos ízületi csúzt kapott, hogy a hitlerista orvosok se tehettek mást: befektették a tábdr területén lévő kórházba. A második világháború végén aggasztó lett a helyzet a Tromsee-fjordbán. A foglyok között az a hír terjedt el, hogy á hitleristáknak azért van szükségük a »nehézvízre«, mert egy rendkívül nagyhatású robbanóanyagot akarnak létrehozni. Ennek egy grammja, állítólag, a világ legnagyob városát, például New Yorkot is rombadönt- heti, így szóltak az atombomba első hírei. A bombát azonban a németek már nem tudták elkészíteni. Rejtély, hogyan szivároghattak be ezek a hírek a teljesen izolált koncentrációstáborba; talán maguk a fasiszták terjesztettek őket, hogy jó hangulatot keltsenek katonáikban. De a foglyok most már sejtették, miért kering annyi repülőgép a Tromsee-fjord felett. A földalatti üzem még egy találatot sem kapott. A bombázó gépek csak a közeli falvakat támadták rendületlenül, de ki kezeskedhet arról, hogy egyszer majd nem találnak pontosan célba? Észak felől egyre tisztábban hallatszott a tüzérségi ágyúk dörgése. S azt híresztelték, högy a szövetségesek partraszállták és már a Tromsee felé tartanak. A koncentrációs tábor kórházában fekvő betegek nem tudtak aludni a nyugtalanságtól. Mindenki sóvárogva várta a felszabadulást... de féltek is a szörnyű jövőtől, hogy a hitleristák végső tébolyukban elpusztítják a foglyokat. Egyik reggel nagy lótás-futás kezdődött a táborban. Rendkívüli dolog történhetett; talán a fasisztáknak Is ártó esemény. (Folytatása következik) GYÜMÖLCSÖSBEN: Folytassuk a törzsápolást, a fák koronájának ritkítását és metszését. Fagymentes időben megkezdhetjük a rügyíakadás előtti permetezéseket. A pajzs- tetű ellen évenként téli hígítást? mészkénlével vagy szilárd mész- kénlé (Neopol) 5 százalékos öl- datával, az alma- és körtefákat minden harmadik évben 5 százalékos, a szilvafákat 4 százalékos gyümölcsfaolajjal permetezzük. Nagyüzemben paratjiionps szerrel (Wofatox) is permetezhetünk a pajzstetű éllen, de csak akkor, ha a hőmérséklet. 12 fok felett van. Lisztharmatos alma- fáknál (pl. Jonathán) a mész- kénlé hatásának növelésére hektoliterenként 20 dkg vásgálicot is keverünk a permedéhez. Az őszibarackot a termőrügyek pattanása előtt monilia és fod- rosodás ellen bordói lével, vagy Spritz Cuprallal permetezzük. Ha éjszakai faggyal kell számolni, akkor úgy ütemezzük be a permetezést, hogy a permedé a fa felületén estig megszáradjon. . RONYHÁKERTBEN: • • A melegágyakhoz friss földet {használjunk, mert az előzőleg ■használt föld fertőző lehet. Á ípalántavész megelőzésére a me- Jlegágyi talaj felső rétegébe {négyzetméterenként 150 gramm SFuklasin F-et keverjünk. A ló- Stetű irtására a földbe és a já- •ratokba 20—3Ö gramm lótetű JArvalint szórjunk ki. j Érdemes megjegyezni * • ... hogy mennyire keresett cikk külföldön a magyar llba•máj. Amíg például egy kilogramm sertéshúsért 38—40 cen- jjtet kapunk a világpiacon, addig {egy kilogramm libamáj értéke {10 dollár. • ...hogy a Lenino, ez a kései {érésű ipari burgonya egyike a {betegségekkel szemben legellen- •állóbb fajtáknak. Keményítő- ■tartalma és termőképessége ! gén nagy. . ! { ... hogy a lucernalisztben 6—7 {keményítőértékkel több van, ■ mint az eredeti szénában, s így ; táplálóértéke a korpáét meghaladja. A korpánál azért Is jobb, •mert benne több vitamin, mész {és fehérje van. • ... hogy mélyalomnak a ba- Iromfiólban hosszabb időn át {benttartott és kezelt almot ne- ■vezik. A baromfi ürülékével •nagymennyiségű Btj vitamin ke- jrül az alomba, s ebben idővel {antibiotikumok keletkeznek. Hajtásukra javul a tojótyúkok teí- {melési eredménye, gyorsul a •csirkék növekedése. • ... hogy a panofix-prémet első ■ízben Magyarországon állított- ■ták elő. Ma már több országban {gyártják, de legjobb ma Is a hazánkban készített áiu.
