Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

1939. február 5, csütörtök 3. oldal A megnövekedett feladatok jobb politikai munkát követelnek a gépállomásokon Megyénk gépállomásai 1958. évi tervüket 103,6 százalékra telje­sítették, s országosan az elsők lettek. A sikerekhez nagyban hoz­zájárult a gépállomások párt- szervezeteinek, kommunistái­nak példamutató, felvilágosító és szervező munkája. A politi­kai munka színvonala különö­sen azokon a nagyobb gépál­lomásokon javult jelentős mér­tékben, ahol függetlenített, po­litikailag és szakmailag kép­zett, technikumot vagy egyete­met végzett párttitkárok van­nak. Ezen a téren kiemelkedő sikereket ért el a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a kiskun- halasi és a bajai gépállomás pártszervezete. A gépállomások pártszerve­zetei célratörő munkával igyekeznek felszámolni a gyer­mekbetegségeket, mint például a befeléfordulást, a tsz-ektől és a községi pártszervezetektől való elszigetelődést. Az el­múlt esztendőben volt olyan időszak, amikor csak a gépál­lomási tervek teljesítését tar­tották szem előtt és nem so­kat törődtek a termelőszövet­kezetek, az alacsonyabb típusú társulások politikai és gazda­sági megerősödésével. Különö­sen keveset foglalkoztak az egyénileg dolgozó parasztok közötti szervező és felvilágo­sító munkával. Ezen a terüle­ten jelentős változás követke­zett be. Az ellenforradalom óta el­telt két év eredményei ellené­Furcsa második műszak Mindenki beszél róla. Mi a Kecskeméti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának ülésén hallottuk. Bosszankodnak miat­ta a kisiparosok, a kisipari ter­melőszövetkezetek, a vállalatok, s mérgelődnek azok a megren­delők is, akik rossz, hanyag munkát kapnak pénzükért. Á férfiak második műszak­járól beszélünk. Azokról, akik ktsz-ben, különböző vállalatok­nál dolgoznak, de munkahe­lyük elhagyása után beállnak valamelyik magánkisiparoshoz, s jó pénzért annak segítenek, SZTK-bcjelentés nélkül. Ilyen — vállalati munkásokat alkal­mazó — kisiparost számtalant Ismer a tanács iparügyi osztá­lya. Az illető munkások válla­latának figyelmét már fel is hívták e jelenségre. — de mind­máig semmi hathatós intézkedés nem született az üzemben. Ugyanúgy zavartalanul dolgoz­hatnak mint a kontárok, aki­ket senki sem ellenőriz. Miért bántjuk a Utsz-tagokat és vállalati munkásokat? — kér­dezhetnénk olvasóink. — Szük­ség van azoknak a pénzre — mondhatnák —, s különben is úgy osztják be szabad idejüket, ahogy ők akarják. Ámde figyeljék csak meg gazdasági vezetőink ezeket a munkásokat munkahelyükön! Ott pihenik ki magukat, hogy aztán a »maszek«-nél teljesér­tékű munkát végezhessenek! S ha valami szerencsétlenség történik, — ki fizeti meg? — Bizonyára nem a munkásokat törvénytelenül alkalmazó kis­iparos, — hanem az üzem! Végül pedig — de nem utol­sósorban: a kezük alól kikerülő, — elfuserált termékek miatt nem a vásárlóközönség károso­dik? (—ng—) re még igen sok javítani való van a gépállomások pártszer­vezeteinek munkájában. A megnövekedett feladatok­hoz mérten nem elég gyors ütemben erősödnek az üzemi pártszervezetek. Ha megfele­lően eleget akarnak tenni a megnövekedett tennivalóknak, akkor nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a nevelőmun­kára mind a párttagok, mind pedig a pártonkívüli- dolgozók között. Rövid idő alatt el kell érni, hogy a gépállbmások minden egyes dolgozója teljes szívvel segítse a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Lassan, nem kielégítő ütem­ben folyik az üzemi pártveze­tőségek utánpótlásának bizto­sítása. Az elkövetkezendő' idő­ben nagyobb figyelmet kell tar núsítanl azok iránt a párton­kívüli dolgozók iránt, akik példamutatóan és becsületesen végzik termelő munkájukat, elő kell segíteni, hogy ezek kö­zül számosán minél hamarabb a párt soraiba kerüljenek. A gépállomások dolgozói, kommunistái állandó gazdasá­gi kapcsolatban vannak a ter­melőszövetkezetekkel, az ala­csonyabb típusú társulásokkal és a községekkel. Nem általá­nos hiba, de sajnos több gép­állomás körzetében előfordul, hogy hónapokig nem keresik meg a különböző területeken mű­ködő pártszervezeteket, nem kérik ki azok véleményét és így segítséget sem tudnak nyújtani. Termelőszövetkeze­teink joggal elvárják, hogy a gépállomások politikailag és szakmailag felkészültebb kom­munistái rendszeresen segítsék őket. Feltétlenül beszélni kell a gazdasági vezetés és a termelő munka pártellenőrzésének hely­zetéről. Több gépállomáson, különösen ott. ahol nincs füg­getlenített titkár, a pártszerve­zetek nem foglalkoznak meg­telelő módon a gazdasági mun­ka egyes kérdéseivel, nem szá­moltatják be rendszeresen a gazdasági vezetőket. A terme­lés pártellenőrzésének hiánya meglátszik a gépállomások ter­melő tevékenységén. Nem egy esetben súlyos hibák fordulnak elő ennek következtében. A Solti Gépállomáson például fe­Amikor betoppanunk a sóit- vadkerti általános iskola mü- iheíyébe, az egyik gyerek ép­nácstúl 50 ezer forintot, ezen •vásároltunk . munkaasztalokat, asztalos kéziszerszámokat, va­lamint a fémiparhoz szükségén kéziszef számoltat. Később jó kapcsolatba ke* rültünk a BESZKÁRT-tal, Tő* lük kaptunk esztergagépei, kombinált gyalu- és körfűrész- gépet, fúrógépet, fémhez fogyó­anyagot, két elektromotort es egy könyvszélvágógépet. Így aztán mérföldes léptekkel ha­ladtunk a fejlődésben. Ezenkívül sokat köszönhetünk Temeriní Károly, Román dá­nos asztalosoknak és CSerek- lei János géplakatosnak, akik gyakran részt vesznek a mű­helygyakorlatokon és szakmai tanácsaikkal segítenek az előre­jutásban. : ' ■ vIr 1 Kg?#';'.« m-, Yf / M fe >' .V* wk íf ijw * i : wimsi*:- . ■ mós-jJSbSí A jánoshalmi tanácsháza hi­vatalsegéde elmosolyodott, ami­kor megkérdeztem, hogy mer­re van a legközelebbi termelő­szövetkezeti iroda. Nem udva- riallanságból, hanem csak azért mert az Alkotmány Tsz irodája ott volt, alig néhány lépésnyire a tanácsháza mögött. llaz a hord tó It a részesedési Bár tél és ezen a napon elég hideg is volt, a tsz kapuján belépve nagy sürgést-forgást látok az udvaron. A hombárból ugyancsak hordják a különféle termékeket a kocsikra, s né­melyiket elég becsületesen megrakják. Mint megtudom, a munkaegységrészesedést hord­ják haza. Ezúttal azok a lo­vacskák Örülnek, amelyek a kevesebbet dolgozó tsz-tagok- hoz kerültek. — Nehogy azt írja — szólít meg a raktáros —, hogy min­den fogatunk a részt hordja haza, mert hat fogatunk és a saját Zetolunk teszi hozzá némi büszkeséggel — a trágyát szállítja a földekre. 12 ezer mázsa trágya kerül kukorica* földünkre, amely mintegy 10C holdat tesz ki — toldja még meg moildőkáját. Szehszáríli bácsi hálja Egy idősebb, kék murikásru- hás bácsi közeledik, miközben elmerültem gondolkozva, a ke­zében lévő szíj darabokat 11- lesztgeti egymáshoz. Bemutat­kozom neki. s így megtudom, hogy ő Szekszárdi Antal, a tsz tagja és géplakatos. — Fogadom — mondom ne­ki —, hogy most valami nagV fába vágta a fejszéjét! — Nyert! — feleli vidáman — mert kutat fúrtam a tehén- istálló vízellátására. Házi ke­zelésben, vagyis saját erőnk­ből és anyagunkból építettem, illetve fúrtam a kutat. A vi­zet 15 méter mélységből vesz- szük, kompresszorral emeljük ki, s eddig 80 méter csőhálóza­tot építettem, amelyből az is­tálló különböző részein ágaznak le a csapo-k. Ha minden jól megy és ez a motormeghajtó szíj is elkészül, holnap már nem kell az itató vályúhoz ve­zetni a szarvasmarhákat. Szalai István gazdászt az iro­dában találom. Előtte karton­lapok, s nagy számolásban van, amikor megzavarom munkájú • ban. A tsz ide tervei iránt ér­deklődöm. Oav látszik, kedvenc A hajókétól gyártása ismét megkezdődött a Szegedi Ken­derfonóban. A Gheorghiu-Dej Hajógyár részére 165 méter hosszú, 8 centiméter vastag, 800 kiló súlyú és 30 ezer kiló szakítószilárdságú darabokat szállítanak. Képünkön: az elkészült tekercs. (MTI Foto — Bereth felv.) témája az állattenyésztés, mert erről kezd beszélni. — Az elmúlt évben szarvas* marhaállományunk létszáma megkétszereződött, s birkafal- kánk Is- több mint kétszeresére nőtt. Jelenleg 110 szarvasmar­hánk van, ébből 40 tehén és 89 élőhasi üsző. Kitűzött célunk, hogy marhaállományunkat 250- re növeljük. Birkáink száma 350* de legalább 600-at akarunk majd tartani,.. A sertéstenyész­tésben most főleg a hizlalásra tértünk át. Az állattenyésztés növelésével azért érdemes fog­lalkozni, mert, amellett hogy igen jövedelmező, növeli a nö­vénytermesztés hozamát is. s ezáltal megfelelő mennyiségű trágya is jut földjeinkre. Sxax férőhelyes iehénixtúltó S mivel a terveknél tartó - tunk, Szalai élvtárs még el­mondta, hogy az idén 1 200 '<00 forintos költséggel hozzáké? Je­nek egy százférőhelyes tehenis- tálló felépítéséhez. A tsz az idei és a jövő évben 200 ezer forintot fordít az építkezésre saját erőből A beruházás to­vábbi részét hosszúlejáratú ál­lami hitelből fedezik. Láttam, hogy mindenki mun­kájába merül, nem akartam Szalai elvtársat sem tovább za­varni, sok sikert kívánva ne­kik, elbúcsúztam tőlük. — Nagy Ottó — VANNAK MÉG BÄTOR férfiak... A 33 esztendős Daisy O'Brien a minap ment hetedszer férjhez az amerikai Atalantában. A házasságkötés híre nagy szenzá­ciót keltett. A szép Daisynek ugyanis mind a hat előző férje öngyilkos lett! t Ahol télen is mindenki tálul munkát így zajlik az élet a soltvad- kerli iskolában, összekovácso- lúdik a jövő művelt szakem­bereinek közössége és kezük nyomán szépül majd a jö­vendő. — Bielicftky Sándor — pen gyalul, (első képünk), a másik, Sas vári Béla pedagógus irányításával esztergál (máso­dik képünk). A többi kis »ipari munkás« is barkácsol valamit. Sasvári Béla lelkismerete- sen tanítja, oktatja a fiatalo­kat. A jó munkának látható is az eredménye. Ha nem tilta­ná az iskolai szabályzat, még éjfélkor is dolgoznának a ta­nulók kedvelt műhelyükben. Hogyan vélekedik a politech­nikai oktatásban elért eredmé­nyekről Sasvári Béla? — Nálunk már lényegébén 1948. óta folyik gyakorlati fog­lalkozás. A szülői munkaközös­séggel közösen szereztük be a kéziszerszámokat. 1956. őszén mint kísérleti iskola kezdtük meg a politechnikai oktatást. Akkor kaptunk a megyei la­gyelmi intézkedésekkel kellett rendet teremteni. A politikai munka megjaví-j tása megköveteli, hogy na-1 gyobb figyelmet fordítsanak az; üzemi KISE-szervezetek és aí szakszervezet munkájára. Nem szabad megengedni,1 hogy egyes gépállomási párt-; szervezetek látóköréből telje-* sen kiessen a KISZ-szerveze-J tek munkája, amint például ez! a kunszentmiklósi és a solti! gépállomásokon történt, ahol’ csak most kezdődött el az Ifjú-Í sági szövetség szervezése. Mind-’ két gépállomáson 20—25 lelkes­fiatal dolgozik, a pártszerveze-j tek igen nagy segítséget kap-' hatnak munkájukhoz, ha ezek-j ke] a fiatalokkal foglalkoznak; és nevelik őket, * Az egyénileg dolgozó pa-'^ rasztság napról-napra, egyre jobban meggyőződik a szocia­lista mezőgazdáság előnyeiről j és egyre többen választják aj közös gazdálkodás útját. Ahogy! nő a termelőszövetkezetek szú-* ma és területe, úgy fokozódik» a gépállomások j politikai és gazdaságii íelelősségc. | A mezőgazdaság szocialista át-'» szervezése a gépállomások! pártszervezeteire és minden? egyes dolgozójára nehéz, de! szép feladatot ró, amit mara-| déktalanul el kell végezni. Pál'-® tunk és kormányunk elvárja,! hogy a gépállomások dolgokéit ezt a munkát szívvel, lélekkelt erejük teljes latbavetésével vé-í gezzék. | Pál fi Pál. J a megyei pártbizottság ^ mezőgazdasági osztályának» munkatársa í Műhelygyakorlat az iskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom