Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

4. oldal 1959. február ?, szerda S5ßirsr há>x iiírv szieiriet^Ssis'k: jámm t m * I Megjelenés: kis-és nagyestélyiben A miskei művelődési otthon új igazgatója, Lakatos László, aki egyben a helybeli földmű­vesszövetkezet főkönyvelője is, aprócska nyomtatott röplapot ad a kezembe. Az egyik olda­lán meghívó Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című szín­művének bemutatójára, a má­sik oldalon pedig a miskei szín­játszók előzetes színházi jelen­tése olvasható. A következő színmű, aminek a bemutatásá­ra készülnek, Csiky Gergely: Nagymamája lesz. A műsoron ezenkívül Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című zenés vígjátéka, Dar­vas József: Szakadék című drá­mája és a Szélvihar szerepel, Dobozy Imre színdarabja. A program kitűnő. Bárme­lyik hivatásos színházunk be­csületére válna ezeknek a nagyszerű műveltnek az elő­Vendégszereplésre mennek Mint már hírt adtunk róla, a pálmonostori Lenin KISZ- szervezet kultúrgárdája Barta Lajos »Zsuzsi« című háromfel- vonásos ingjátékát tanulta be. Az egyszerű parasztfiatalok szinte színészi teljesítményt nyújtanak, hiszen a színpadon tőlük messze álló, s általuk nem ismert embertípusokat kell alakítani, úgyhogy az tük­rözze a múlt társadalmát hi­báival, kegyetlenségeivel együtt. • Ez sikerült is, és azt mi sem ■ bizonyítja jobban mint a leg-: utóbbi előadás, amikor egy-egy alakítást a nézők tapsviharral j jutalmaztak. j A Lenin KISZ-szervezet kul- ] túrgárdája rövidesen a »Zsu-j isi című vígjátékkal ellátogati Csengéiére, Pusztaszerre, Kis-] kunf élegyházára, Petőfiszállás- 1 ra, Gátérre és még öt, a kör- j nyéken lévő KISZ-szervezetbe.] Reméljük, hogy élményekben', és sikerekben gazdag lesz ez] az út. ! Budai Imre levelező szép múltú miskei népi együt-j tesnek. Pedig a miskei fonód amelyet az együttes tagjai an-j nakidején a falusi fesztiválokon] bemutattak, nem az egyetlen! produkciója lehetne az együt-j tesnek, amelyik jelen pillanat-] ban, képletesen szólva, »van] — de nincs«. Van —, mert] bármelyik pillanatban szívesen] megkezdenék a próbákat az] együttes tagjai. Nincs —, mert] nincs veáető. A művészeti szak emberek hiánya egyébként az; egész járásban nagy, és szinte] már kerékkötőjévé vált a to-j vábbi fejlődésnek. Olyan ne-] hézségek ezek, amiknek a meg-] oldásával többet kellene törőd-* ni. A misfceiek úgy gondolják,! ha Drágszélre rendszeresen el tud látogatni Vincze Miklós, a kitűnően képzett kecskeméti táncoktató és koreográfus, hoz­zájuk is betérhetne időnként, — ha más megoldást nem le­hetne találni. Sokan gondolnak Tegzes Miklósnéra, aki 3—4 évvel ezelőtt dicséretes módon látta el a népi együttes veze­tésének nehéz feladatát. Csak- liát úgy tudják, húzódozik. — (Nem hisszük, hogy hosszú ideig húzódozna, hiszen egy országok hírű, s megyénkben a legelsők közé számító együt­tes felélesztése szép és nemes feladat.) j Sokféle gond, sokféle problé­ma! S ezek a gondok, bajok ímelyeknek hallatára ha el is szomorodunk egy kicsit, de lem hallgathatjuk el, hogy az ílyenféle gondok azért mégis :sak egy fejlődő, kulturálódó, művelődő falunak a sajátjai, ímelyben az a múltbeli, régi: íyomorúságos zsellérélet ma már szinte a nyomait sem. lagyta hátra. j . — Cs. L. — í adása. A miskeiek > nyilvánva­lóan örömmel és elismeréssel fogadták ezt a kitűnő progra­mot, hiszen a sekélyes operet­tek, az idejét múlt népszínmű­vek után végre klasszikus és értékes, mai tárgyú műveket ismerhetnek meg az utóbbi év­tizedek legjobb színpadi ter­méséből. Ez az igényesség biztató és jelentőségteljes, de egyben a fejlődés természetes következ­ménye is, hiszen amint Laka­tos László mondja, a miskei dolgozók kulturális érdeklődése egyre emelkedő színvonalú. Akái-miféle pesti esztrád-brigád nemigen kapna tapsot Miskén, ha véletlenül odavetődne. Sőt az érdeklődő szemek a falu határain is túl kémlelnek. Nem egy miskei dolgozó paraszt jött már a művelődési otthonba az­zal a kívánsággal, hogy szeret­emé rendszeresen ellátogatni a | kecskeméti színház kalocsai |tájelőadásaira is. Dehát jele'n- jleg rossz az autóbuszköZleke- ídés és nem sok sikerrel járt a Jmiskeiek próbálkozása a kalo- •csai művelődési házban sem. jött ugyanis segítséget kértek, jhátha volna lehetőség havonta »egyszer, vagy akár kétheten- jként is, beutazni Kalocsára, a ’színház vendégszereplésére, il­letve a művelődési házban tar­tott műsoros rendezvényekre. »Eddig azonban választ nem . kaptak. ! Pedig Lakatos László Kiskő­rösön már megismerkedett az i ottani művelődési ház vezető- fsége kitűnő szervezőkészségé­inek eredményeivel. Ott, a kör­nyékbeli községek lakói közül jjónéhányan boldog bérié ttulaj- jdonosok. Minden színházi elő- jadáson bérelt helyükön vesz­tnek részt. Ezt persze Miske— | kalocsai viszonylatban' is — jmint máshol is — többletki- jadást jelentene, de akadnának jjócskán miskeiek, sőt naég tá­jién drágszéliek is, akik ..vállai- tnák a költségeket, t Ez azonban csak a kisebbik ] probléma. A nagyobbik az, 'hogy jelenleg nincs, vezetője a A svájci házak falain az utóbbi hetekben mind több plakát jelent meg, amelyeken a svájci nők részére szavazati jogot kö­veteltek. Február elsején azután döntöttek a svájci férfiak: a svájci nők továbbra sem szavazhatnak I Szinte felesleges felsorolni a hasonlóságokat, itt sem jobb még a helyzet a lakásfronton mint a megye többi városában. Csak egynéhány adatot jellem­zésképpen. Az előző években végzett vizsgálatok szerint a város 2400 lakóépületének mint­egy 00 százaléka régi, elavult — nagyobb részt nedves, rossz szi­getelésű — és éppen ezért fel­újításra szorul. A legégetőbb gondokat is legfeljebb 200—250 lakás kiutalásával tudnák meg­oldani. A jogos igénylők száma ennél is magasabb és állandóan növekszik. As igények és fi lehetőségek Az igények is állandóan fo­kozódnak, egyre többen érzik szűknek a régi kis parasztháza­kat, a családok száma is szapo­rodik — és a legtöbben az ál­lamtól, a tanácstól várják a se­gítséget. Az elmúlt évben készült el egy 12 »>cs«-lakásos bérház a városban — mondja Fodor Jó­zsef elvtárs, vb-tilkár az érdek­lődésünkre — s igen nagy gon­dot jelentett a lakások elosztá­sa. A Kúlóczi-család pl. tized- magával lakott egy szobában. Egy orvos házaspár és gyerme- .kük a kórház tüdőosztályán laktak egy alkalmi helyiségben, egy pedagógus házaspár pedig a szociális otthonban lakott. El­sősorban ilyenek kapták az új lakásokat. Van közöttük négy új házaspár is — valamennyien munkások. Sajnos, a lehetősé­geink egyelőre még nagyon kor­látozottak» Hunyadi elvtárs, az igazgatási és Bozsó elvtárs, a műszaki osz­tály vezetője is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Elmondják, hogy 1959—60-ban egy újabb lakóház felépítésére kerül sor, ezt 19 lakásosra ter­vezték, az anyag és építési ka­pacitás azonban csalt 12 laká­sos építkezést tesz lehetővé. Bíz­nak azonban benne, hogy ebben a megye' is segítségükre lesz, hiszen nemcsak a lakások szá­ma, hanem a költségkímélés miatt is így lenne ésszerűbb. Akárhogyan is számoljuk azonban, sem a fokozódó álla­mi támogatás, sem a tanácsi költségvetés nem teszi lehetővé a lakásproblémák gyors és vég­leges megoldását. Sokat tehetnének önerőből Akinek az anyagi lehetősége megengedi, helyesen teszi, ha önerőből hozzálát családi ház építéséhez. Kalocsán az elmúlt évben 34 házhelyet adott el az OTP és 35 új ház épült fel egy­millió 200 ezer forint körüli OTP-kölcsön segítségével, ami nem csekély összeg. A kiutal­ható lakások számát ugyan nem szaporítja, mégis sokat enyhít a gondokon a toldaléképületek lé­tesítésére, és az újjáépítésre adott állami hitel. Az elmúlt évben 23 engedélyt kértek, il­letve adtak ki erre a célra. Saj­nos, a napról napra bejelentett életveszélyes vagy összedőlt falú épületekhez képest ez még min­dig csekély. A lakosság egy része — gyakran a rá nem szo­ruló résza is ~* ilyen esetben a saját áldozatvállalás helyett inkább a tanácsnál zörget ki­utalásért. Segítsenek a vállalatok / s Beszélni kell a vállalatok és intézmények részéről ki nem aknázott lehetőségekről is. 1955- töl kezdődően 77 lakást létesí­tettek, illetve alakították vissza irodahelyiségből, de még így is 40 régebbi lakás — ma iroda és egyéb hivatalos helyiség — nincs visszaalakítva eredeti cél­jaira. A város iparosodik, új szakemberek érkeznek, de a vál­lalatok egyelőre nem sokat se­gítenek a tanácsnak a felmerülő lakásproblémák megoldásában. Szövetkezeti lakóház építésé­nek gondolata még csak egy he­lyen merült fel, holott kellő tá­jékoztatás és szervezés esetén nyilván az állam ilyen irányú segítségét is többen vennék igénybe. A városi tanács v. b. az el­múlt évben két ízben tárgyalta a lakáshelyzetet, s igyekszik enyhíteni a lakosság ilyen irá­nyú gondjain. Létrehoztak egy lakásügyi .szakbizottságot, mely megvizsgálja az igényjogosultsá­got. és javaslatot tesz az igaz­gatási osztálynak a döntésre. A párt és a kormány politiká­jának, határozatainak megfele­lően'azonban minden felelős ve­zetőnek, vállalatnak, intézmény­nek nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a lakáshelyzet megjaví­tására. Csak az összefogás, a nagyobb öntevékenység hozhat­ja meg a kívánt eredményekéit F, Tóth Gyújtogató tűzoltóparancsnok A napokban letartóztatták Lengenfeld nyugatnémet falu önkéntes tűzoltó testületének parancsnokát, mert négy ízben gyújtogatott, Ludwig Kraus, a gyújtogató tűzoltóparancsnok azt állította, hogy végre egyszer alapos tűz­oltói munkát akart végezni, azért gyújtogatott. A rendesség: jelentés szerint mind a négy ízben Kraus riasz-/ tóttá elsőnek a tűzoltóságot és példásan kivette a részét az ol­tásból. Csak az első gyújtogatás oko­zott komoly, 25 000 márka érté­kű anyagi kárt. rül. Van azonban a meghívó» nak egy bekezdése, amit csal« többszöri elolvasása után hit-' tem el, hogy ilyen is létezik egy kis községben. Pontosan így hangzik: — Megjelenés: hölgyeknek kis- és nagyestélyi, férfiaknak sötét ruha. Még mindig nem ocsúdtam fel a meglepetéstől és nem döntöttem el, mosolyogjak vagy bosszankodjam ezen a ne mindennapos kitételen. Én sem szerint a bál rendezői L szigorúak voltak, amikor . meghívót fogalmazták. Biztos vagyok abban, hogy minden ágasegyházi bálozó erre az al­kalomra a legjobb és legszebb ruháját veszi fel. Ám ki-ki csak az anyagi lehetőségeihez mér­ten öltözködhet, s én ezért azt javasolom, hogy ha akad olyant akinek nincs kis- vagy nagy­estélyi ruhája — mert bármi­lyen jól is állanak anyagiak­ban az ágas egyháziak, ilyenek­nek lenniök kell , azért en­gedjék őket is farsangolni. Igazam van, kedves Olvasó? Mezei István í f/L kecskeméti és környéki [ CSC olvasóinknak nem kell ! bemutatnom Ágasegyházát, an- | nál inkább szükséges ez a me- [ gye távolabbi területén élők- | nek, ha azt akarom, hogy kis I írásom megértésre találjon. I Ne vegyék sértésnek az ágas- I egyháziak, ha nem elég ponto- í san határozom meg a község S jellegét, de eddig még nem f volt alkalmam a behatóbb ta- I nulmányozásra. Tudatomban ! Ágasegyháza úgy él, ' mint a S kecskeméti tanyavilág egy tá- ’ voli része, amely lassan-lassan kezd községgé rendeződni. — [ Gyakran utazom keresztül az ! egy sor utcáján. Örömmel álla- ! pítom meg, hogy a fejlődés ide ! is eljut. Épülnek az új házak, • forgalmas földművesszövetke­zeti boltjai vannak, önálló köz­ség fejlődött a homokvilágban, gabona és szőlő, gyümölcster­melő állami gazdasága és vi­' rágzó termelőszövetkezete van ; Ágasegyházának. • Mindent egybevetve, képzel- : jenek el egy nagyon picinyke községet, amelynek lakói, nagy- részben egymástól távoleső ta­nyákban laknak. Amikor a> kedves olvasó mindezt maga j elé képzelte, akkor rátérhetek ; írásom lényegére. Ugyanis a mai napon egy »Hivatalból dij-j átalányozval« meghívó került az asztalomra. Az ágasegyházi Községi Művelődési Otthon meghívója a február 7-i nagy­szabású, vidám farsangi tánc- ' mulatságra, amelyen hajnali 4-ig játszik a 4 tagú, kitűnő > kecskeméti tánczenekar. Uesz\ itt tombola, választási malac-\ sorsolás, csárdás, keringő ésí tangó-táncverseny. > Mindez potom 10 forintért. | Ami miatt irok, nem is ez,\ hiszen örülök annak, hogy az | ágasegyházi fiatalok is szerei-l nek szórakozni, s a bevétel isi egészen biztosan jó helyre ke-< LAKÁSQONDOK BÁCS-MEC/YÉBEN Nagyobb öntevékenységgel gyorsabban javulhat a lakáshelyzet Kalocsán

Next

/
Oldalképek
Tartalom