Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

I. nWal 195!). február 2", péntek A magyar—szovjet barátság jegyében Épít a helikopter A kiskunmajsai nőtanács ~ . kedves, családias ünnep­séget rendezett a magyar-szov­jet barátság hónapja alkalmá­val. Az ünnepségre — amelyet a pártszékházban vacsorával egybekötve tartottak meg — szovjet asszonytársakat is meg­hívtak és megvendégelték, őket. Elöljáróban Nagy Kálmánná, a helyi nőtanács elnöke szá­molt be eddigi munkájukról. Amint a beszámolóból kiderült, a majsai nőtanács lelkes mun­kával veszi ki részét az új szocialista társadalom felépíté­séből. A község politikai, gaz­dasági és kulturális életében kifejtett élénk tevékenységé­vel, hasznos kezdeményezései­vel sokat tesz az asszonyok ön­tudatának fejlesztéséért, mun­kájuk könnyítéséért. A nőtanács javaslatára már eddig is több vállalatnál, in­tézménynél; közös használatra, háztartási gépeket szereztek be. Az asszonyok családlátoga­tásaikkal könnyítik a pedagó­gusok munkáját. A szülőkkel nevelési kérdéseket vitatnak meg. Változatos ismeretterjesz­tő előadásokat tartanak. Nem kerüli el figyelmüket az isko­lából kikerülő fiatalok prob­lémája sem, ezekkel rendszere­sen foglalkgznak. Az asszo­nyok részére szabás-varrás tan­Színes televízió a Szovjetunióban A Szovjetunióban rövid időn belül áttérnek a színes televí­ziós adásokra. A kísérleti adások szakasza már lezárult és megkezdődhet az adó- és vevőberendezések gyártása. A kísér­letek jelentős eredménye, hogy az eddigi készülékeket át lehet építeni színes adások vételére. Külföldi szakértők dícséröleg nyilatkoztak a kísérleti adások során elért kiváló színátvitelről. Automatizált folyami tartálvhajó A sztálingrádi hajógyárban «lkészült egy 5000 tonnás fo­lyami tartályhajó terve. A hajó sebessége óránként 21 kilomé­S.seren esés ember ter lesz. A fő- és segédhajtó­művek, valamint az egyéb gépi berendezések irányítását telje­sen automatizálták. Éppen ezért a hajón felére csökken a szükséges személyzet száma. folyamot indítottak, az ügye­sebb kezűeknek kézimunkatan- folyamot szerveztek, amely ré­vén sokan a háziipari szövet­kezet bedolgozó munkásai le­hettek. Gondja van a nőtanácsnak a községben elhelyezett államilag gondozott gyermekekre is. Szo­ros kapcsolatot tartanak a ter­melőszövetkezetek aszonyaival, azok munkáját, eredményeit méltatják, ismertetik a kívül­állók előtt, ezzel is szolgálni akarják a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének ügyét. A beszámoló után énekszá­mok, táncbemutatók, kacag­tató jelenetek következtek. — Nagy sikere volt a szóló és pá­ros csárdásnak. A szovjet asz- szonyok nagy ének- és zene­kultúráról tanúskodó énekszá­mai szűnni nem akaró, viharos tapsot kaptak. Táncaik való­sággal elragadtatták az ün­neplő közönséget. A magyar-szovjet barátság­nak ez a közvetlen és mégis ünnepélyes megnyilatkozása bi­zonyára sokáig emlékezetes marad nemcsak a kiskunmaj­sai, hanem a szovjet asszonyok számára is, akik emlékül vi­rágkosarakat és kézimunkákat kaptak ajándékba a majsai asszonyoktól. H. J. Három-négy évvel ezelőtt még mosolyogtak az emberek, ha a helikopter építőipari fel- használásáról esett szó. Ma már a korábbi elképzelések valósággá váltak. Ismeretes, hogy a Szovjet­unióban a következő hét év­ben mintegy 20 000 kilométer­nyi vasútvonalat villamosíta­nak. Eddig a vezetékek szere­lésekor a vonalon szünetelt a forgalom, mert a pályát vasúti daruk foglalták le, amelyek a tartóoszlopokat emelték he­lyükre. Ma már a szerelés nem okoz forgalmi akadályt, mert helikopterekkel a leve­gőből eresztik le a hatalmas oszlopokat. A helikoptert olaj- és gáz­vezetékek lefektetésénél is al­kalmazzák. A vezeték meg­ásott ágya felett lassan repül a helikopter és könnyűszerrel helyezi el a csöveket. Előreláthatólag gyárkémé­nyek, antennák, s egyéb ma­gas építmények összeszerelésé­nél is hasznosítani fogják a helikoptereket. Szürke-fehércsíkos jersey ruha türkizszinű széles övvel. Farkas Károly, a Bajai Sü­tőipari Vállalat dolgozója rég-\ óta lottózik. Játékszisztémája,< hogy különböző számcsoporto- _ kát variál. — A 7. játékhétéül például a 70. és a 90. közötti* számokat játszotta meg. Sze-} rencséje volt. Egy szelvényéveli négy találatot ért el és 120 ezei' 983 forintot nyert. Farkas Károly. akinek fiatalt felesége és két gyermeke vanA a nyeremény egyrészéből házat\ szándékozik venni, a többit pe-( dig takarékban helyezi el. *0000000000« Villanymozdony - normál pályán Rigában olyan kombinált vil-j lanymozdonyt készítettek, —( amely hosszú utat tesz meg< nem-villamosított pályán. Aj mozdony áramfejlesztő telepe) a villamosított pályán feltöltő-j dik, s az így felgyülemlett} energia hosszú útra biztosítja) a továbbhaladást nem-villamo-J sított szakaszon is. Kaskantyún nemso- i kára befejeződik a vil- / lanyhálózat építése. A f munkások az oszlopo- jkat már leállították, s ja huzalokat is kifeszí- j tették, csak egyetlen >hiba van — emiatt jnem haladhat tovább j az építkezés —, ami- jnek kijavítása a pos- ! tán múlik. Ugyanis a ) postai telefonhálózat J egyik mellékoszlopa - ami a helyi föld- i művesszövetkezet te- } rületén áll — szab- I ványszerűtlenül ke- ) reszteződik a villany- , vezetékkel. A DÁV kö- i zölte a községi tanács- jcsal: kérje az illetékes [ postaigazgatóság mű- ) szaki osztályát, hogy ! állítsa vissza a kérdé­ses távbeszélő ‘ oszlo- jpot eredeti formájába, j vagy pedig járuljon i hozzá, hogy azt a 1 DÁV kijavítsa. A köz­Uuzavoim <‘í»y oszlop körül ségi tanács telefonon többször kérte a pos­tát, hogy készítsék el az oszlopot, de ez mindig süket fülekre talált. Január 26-án, megunva a telefonál­gatást, átiratot küldtek a posta műszaki osz­tályához, kérve őket arra, hogy két mé­terrel rövidítsék meg a távbeszélő oszlopot. Nem tudni miért, de ezidúig válasz nem érkezett. Hol a hiba forrása? A tanács vezetői ku­tatni kezdteti, s meg­állapították, hogy a község a Nehézipari Minisztérium Villa- mosenergiai Igazgató­sága engedélyével 1957-ben kisfeszültsé­gű hálózatot épített a község belterületén. Ez a hálózat azonban szabálytalan kivitelben készült, s már akkor vita volt a posta és a tanács között, de a posta a kérdéses osz­lopot az akkori szab- ványtalan községi vil­lanyhálózathoz igazod­va méretezte. 1958. október 21-én, amikor a villanyháló­zat területi bejárását, valamint a műszaki kérdések rögzítését vé­gezte a községi tanács a szakemberekkel, megjelent Komáromi Ferenc, a Postaigazga­tóság kiküldötte és semmi észrevételt nem tett a villanyhálózat bővítése ellen, csupán azt kérte, hogy a ren­deletet, s a szabványo­kat tartsák be. A vil­lanyhálózat el is ké- szült, s a n keresztező- q déseknél, ahol a pos- 0 tai ’ távbeszélő oszlo- § pok szabványosak, q nincs is baj, kivéve a 0 fent említett egy osz­lopot. Ügy véljük, hogy az említett postai távbe­szélő oszlop tovább nem lehet akadálya annak, hogy március 21-én, a Tanácsköztár­saság 40. évfordulóján Kaskanytún kigyullad­hasson a villanyfény. Ehhez azonban a pos­ta segítségét kéri — re­méljük meg is kapja — Kaskanytú község lakossága. Havasi Ernő levelező Zöld-sárgamintás karíonruba- u\Wúü^AAfWmiVV)f»V»V>V.‘i‘i V vvvvvvvvvvvvvv,^vvvr>/v,yvVvwv>(VWW^ C^mtt'áídós Mentit MINDEN egymást váltó nemzedék között van különbség. A szülők óhaja, hogy gyermekeik és őközöttük ez meg­szűnjön, — merő ábránd. A társadalmi élet változása, a technikai és gazdasági fejlődés minden esetben különbséget teremt a generációk közt. Egyes szü­lök kötelessége aztán, hogy e különb­séget ne engedjék minden családi kö­telmet szétromboló erővé válni. De vajon miért oly jellemző mosta­nában a paraszti szülők és a városba került fiaik meghasonlása? KÖNNYŰ VOLNA az egyes szülők­ben keresni a hibát, az előbbiek sze­rint. A generációs ellentét pontos okát azonban csak akkor ismerjük meg, ha általánosítunk, s majd abból vonjuk le a következtetést. Régebben közismert volt a »tékozló fiú« típusa, aki városba kerülvén, fel­nőtt korában nem ismerte meg szüleit. Az akkori középrétegek életmódjának szívó ereje vonzotta magához e fiata­lokat, s azok elmentek, elkallódtak az akkori társadalomban. Meddővé, üres­sé vált életük. Sokan a mai, faluból elkerült vagy elmenni szándékozó fiatalok vágyódá­sában is a könnyebb és a tartalmatla­nabb élet utáni nosztalgiát látják. Pedig nem így van. ELKERÜLT otthonról a fiú. Mond­juk, mezőgazdasági technikumba járt. El, is végezte azt, majd állami gazda­ságba vagy gépállomásra tették brigád­vezetőnek, agronómusnak. Keresete jó, ruhája kitűnő, s egyszer csak haza­állít — motorkerékpárral. — Menj ki kapálni! — mondja a sza­badságra hazaiött fiúnak az apja. S A F1Ü, áld éppen pihenni, na meg motorját mutogatni jött haza, megta­gadja az apai parancsot. Ö, aki tíz meg tíz kombájn hadmozdulatait irányítja, ezer holdak gépi szántási tervét ké­szíti, sztalinyecekkel digózza fel hatal­mas szőlőtelepek alá a földet, száz meg száz hold gépi kapálását végzi, ő men­jen kapálni egész nap tűző forróságban úgy, ahogy öregapja, s annak is az öregapja tette száz, kétszáz, ötszáz, — ezer évvel ezelőtt? Nem engedelmeskedik apjának. Pedig a húsz évet még be sem töl­tötte. Nos, kinek van itt igaza? Kinek kell itt a helyzettel — ha úgy tetszik — megalkudni? Kinek kell régi nézeteit felülvizsgálnia, s kinek kell arra gon­dolnia, hogy legközelebbi vére — apja vagy gyermeke — sorsát vezeti vak­vágányra, ha megmarad saját nézetei mellett? A FXÜNAK? De hiszen ő becsületesen dolgozott! Apjától örökölt szorgalmával és kitartó keménységével. Ö lett a gépek ura, s mint ilyen, szabadságáig kétszer-há- romszor többet végzett mint apja. Igazságát érzi, szűknek, kicsinyesnek tartja közvetlen környezetét, s nem hogy szabadsága másnapján nem akar kapálni, de apja köntörfalazó kérdé­seire is — hogy jöjjön haza a nyolc holdra, mert ő már öreg — határozott nemmel felel­Ügy tudja tehát a fiú, hogy neki iga­za van, amikor nem szívesen marad a szülői házban. S AZ APA? Talán egész élete munkája benne fekszik a nyolc holdban, kitűnően mű­velte, vele eggyé vált. S mivel az em­ber saját maga folytatásai fiában látja, nem is tudja élete alkonyát másként elképzelni, csak úgy, hogy fia veszi át örökét. TEHÁT az apának is igaza van. Hi­szen valljuk be — mai harmincévesek — mi is és máris azt szeretnénk, ha fiaink folytatnák azt, amibe mi bele­fogtunk. De a »hogyanéról van szó. Vagyis: hogyan folytathatják a mi életünket fiaink? Bizonnyal más adottságaik lesznek 20—30 év múlva. S bizonnyal más adottságaink van­nak most, mint 20—30 évvel ezelőtt apáinknak. Ki állítaná azt ma már, hogy egy gépállomási agronómus nem hasznos tagja a társadalomnak? Ma már senki. De emlékezzünk csak az 1949—50—51-es évekre, a gépállomások hősi kor­szakára ...! Ki meri állítani ezek után, hogy pár év múlva nem ugyanolyan megtisztelő lesz majd tsz-agronómusnak lenni — mindenhol? ITT FOGTUK szarvon a bikát. Mert nem érzi magát jól a fiú a szűk falusi családban. Az, aki motorjával a Balaton, a Duna, vagy akármelyik hegyvidékünkön töltheti szombatjait, nem szívesen egyezkedik ki a falu — fiatalkorunkbeli — egyetlen szórakozó­helyével, a kertaljai »táncolóval«. Kitágultak a technikai lehetőségek és vele kitágult életszemléletünk, élet­formánk határa is. Nem lett hűtlen hát feltétlenül szü­leihez a motorral hazatérő, kapálást megtagadó fiatalember. Csak szűknek és lealacsonyítónak érzi e lehető­ségeket. A FIATALOKNAK mindig nevelésre, támogatásra van szükségük. Helytelen lenne őket vágyaik miatt elzavarni, le­hetetlenné tenni a családban. — Ez a családi összeütközés nem egy fiatal­embert vitt már a züllés, a bűn útjára. A szülőknek kell hát megérteniük a változó világot, mely fiaik számára más lehetőségeket kínál, mipt amit az egyéni gazda-szülők tudnak adni sza­mukra a szűk családi gazdaságban. EtA EZT megértik a szülők, bizony­nyal meg is teremtik azt a lehetőséget és azt a környezetet, amelyben otthon, a faluban is jól érzi magát gyermekük, nem vágyódik el többet hazulról. Pró­báljuk már saját életünkben átalakí­tani életformánkat, gazdaságunkat, vá­gyainkat — a világ követelményei, s a világ ígéretei szerint, s próbáljunk ebben fiainknak is segítséget nyújtani így a mindenkor meglevő generációs ellentét családokat szétfeszítő ereje meg­szűnik, s vele sok fiatal élet is újra a helyére talál. . (—ng.—) — Több mint 60 magyar író müvét jelenteti meg ez évben a Magvető. Űj sorozatot is in­dítanak a fiatal prózaírók és Söltök műveiből, Divatbemutató Bemutatták Budapesten lipcsei nemzetközi vásárra 1 szített ruhamodelleket. Ali biakban két szép ruhát mi hp-mii tatunk*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom