Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

1959. február 26, csütörtök

3. oldal

Különleges adottságok?

. Napról napra újabb és újabb szövetkezeti eredményekről érkeznek hírek a bajai járásból. «Néhol hitetlenkedve csóválják B fejüket, vagy kétkedve fogadják az új híreket. Pedig a Illírek igazak, nincs bennük túl- aús, sem a számadatokban, sem (pedig a megtörtént események- fcen. Megyénk többi részén sokan felteszik önmaguknak a kérdést: mi a bájai helyzetkép kulcsa? Mivel magyarázható a szövetkezeti átszervezésben ott elért, szinte ugrásszerű fejlődés?

A szövetkezetek iú eredményei

félreértések elkerülése végett elsőként le kell szögezni, hogy a bajai járás területén nincsen semmi olyan, ami nagyban megkülönböztetné ezt a járást a többitől. Amikor az előrehaladás magyarázatát keressük, elsősorban azt kell megállapítani, hogy az előrehaladás legfontosabb tényezője itt Ss, mint a megye vagy az ország más területein, a régebb óta dolgozó termelőszövetkezetek eredményei és példája.. A szövetkezeti parasztság erőfeszítései és az állam határozott segítsége megteremtette azokat Hz objektív feltételeket, amelyek megérlelték a dolgozó parasztok gondolkodásában beállt változásokat. A járás szövetkezetei — ha található is még benne néhány gyengébben gazdálkodó — olyan színvonalat értek el, hogy a környezetükben élő dolgozó parasztoknak a szövetkezeti gondolattal szemben komolyabb, súlyosabb ellenérvük nem lehet. Ilyen helyzetben a türelmes, felvilágosító szó nagy eredményeket tud produkálni.

Rendszeres népnevelő munka

Az országosan általános tényezők mellett azonban az eredmények titka elsősorban abban található meg, hogy a járás kommunistái jgen nagyfokú öntevékenységet, előrelátást és határozottságot tanúsítottak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolat-i ban. Ezért szükséges, hogy néhány kérdésben rámutassunk! azokra a tényezőkre, amelyek a járást a megye élenjáró területévé avatták. i

A járási pártbizottság, a köz-' ségi kommunisták, vezetők, a! tanácsok az elmúlt év ősze ótai minden alkalmat felhasználtak a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének népszerűsítése! érdekében. Az elmúlt félév so-i •rán, legyen az választás vagy más nagyobb jelentőségű poli-! tikai akció, száz és száz dolgozó paraszttal cseréltek véle-' ményt a gyűlések és a beszél-i getések különböző formáiban.

A járás vezető testületé, a kommunisták helyesen alkalmazták a párt Központi Bizottságának a különböző munkaterületekre vonatkozó határozatait. Most is, de a megelőző időkben is az volt a véleményük, hogy a falusi pártmunkáról szóló határozatot, a munkastílus megjavításáról szóló határozatot, a decemberi párt- határozatot a helyszínen, a dolgozó tömegek közötti munka során kell érvényesítőn i és végrehajtani. Ez az irányvonal azt eredményezte, hogy felesleges értekezletek, tanácskozások és viták helyett az élő, mindennapi munka került előtérbe, amely most a szövetkezeti átszervezés számszerű eredményeiben is ragyogóan tükröződik.

A legfőbb érv: a példamutatás

A járásban dolgozó kommunisták nemcsak beszélnek, hanem » falusi vezetőkkel eüriitt

példát is mutatnak a mezőgazdaság átszervezésében. Szerénáién csak egy, Vaskúton egy sem, Bács borsódon egy sem, Bácsbokodon alig egy-két olyan párttag van, aki még nem tagja valamelyik termelőszövetkezetnek. A kommunisták példamutatása éppen ezért az egyik legnagyobb hajtóerőjévé vált a mezőgazdaság átszervezésének.

Ha a fentiekhez még hozzátesszük azt, hogy a párt szavára a városi munkások százai siettek a dolgozó parasztság nagy gondjának megoldására, valamint azt, hogy a járás területén nemcsak beszéd, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye, ez méginkább aláhúzza az előbbieket. A járásban á falu társadalmának minden képviselője, a tanácsok, a népfront, a különféle tömegszervezetek, a pedagógusok azt tartják, hogy most az átszervezés az első és legfontosabb kötelezettsége mindannyiuknak.

Hozzá kell még tenni, hogy a járás kiemelkedő eredményei azért következhettek be a felsorolt tényezők mellett, mert a kommunisták nagy figyelmet fordítottak az agitáció tarlálmá- ra és módszereire. Felvilágosító munkájuk legfőbb tulajdonsága a határozott, nyílt, őszinte és tényeken alapuló beszélgetés.

A bajai járás területén bekövetkezett nagyarányú fejlődésben tehát nincs semmi titokzatos. vagy megmagyarázhatatlan jelenség, csupán szívós, mindennapos meggyőző és felvilágosító munka, amely párosul a kommunisták zömének példamutatásával.;

Uomsics Ferenc

'vX'" ' '■Xíy ú \./s&í'...y.<* s 4 V

Itt az üj tűzoltóautó. A magyar gyártmányú D—710-cs típusú gépjármű-fecskendő tartályában 4800 liter vizet tárolhatnak; vízszegeny területeken is használható az oltásra. Ebben az esztendőben 25 darabot adnak át a tűzoltóság peremkerülcti cs vidéki egységeinek.

A lakosság javaslatainak sorsa Császártöltésen

Halványzöld irattartó fekszik a császártöltési tanács vb-titká- rának. Villányi János elvtársnak az asztalán. Nyissuk fel, lapozzunk az akták között, s kérjük meg Villányi elvtúrsat. mondja el nekünk, mi lett az iratokban lévő dolgok sorsa.

„A választáskor elhangzott javaslatok,” Ez a címe a halványzöld irattartónak, A tanácstagi töbszáz felszólalás között ugyanis 28 említésre méltó és megvalósítható közérdekű javaslat hangzott el. Az első papírlapról azt olvassuk, hogy a 38-as választókerületben Rausch Tamás a Tavasz utca villamosítását kérte. Nézzük meg, miről tanúskodik a papírlap mellé csatolt írás. A tanács december 14-én arról értesítette Rausch Tamást, hogy már megkötötték a szerződést a BUDAVILLEL a Tavasz utcai villanyhálózat kiépítésére, hozzáteszi, hogy március 11-én meg is kezdik a munkát.

Ámon János kérte, hogy létesítsenek egy közkutat a Halasihegyen. A válaszban a tanács egy Norton-kutat ígért, a tanácsülés azonban ezt módosította, s az idén a községfejlesztésből két mélyfúrású kutat építenek.

Egyet a r-’alasi-hegyen, egyet pedig a Bá„:íi utca végén.

Angeli Menyhért, Amon József, Rausch György és Szabados József járdaépítésre tettek javaslatot. A nekik küldött válaszban még arról értesülhettek, hogy 1959-ben a művelődési otthon felépítése miatt nem kerülhet sor járdaépítésre, azóta azonban más helyről tudtak megtakarítani pénzt és ezt az ő javaslatuk alapján járdaépítésre fordítják.

Különösen a gyermekek számára vált veszélyessé már a vágóhíd melletti elkorhadt kútro- vás. Szili Sándor azonban nem hiába szólt a jelölőgyűlésen, a tanács azóta már meg is csináltatta. Egy vízlevezető árok elkészült, egy pedig befejezés előtt áll Epres István és Heibl József kérésére. Többfelé az utak megjavítását és az árkok kitisztítását végzik majd tavasszal, főleg társadalmi munkában a javaslatok nyomán. A Kossuth Lajos utcában, az gépállomás környéken már elkezdték a munkát.

Sokan kérték a jelölőgyűlés- seken, hogy utcájukba vezessék be a villanyt. Berger Vince az Úttörő utcában és Rapcsák József az Ady Endre utcában már tudja, hogy március 11-én náluk is megkezdi a BUDAVILL a munkát. Loósz Ferenc azonban azért nem kapott megnyugtató választ kérésére, mert a DÁV kalocsai kirendeltsége még nem válaszolt a község hálózatépítési megrendelésére.

Ugyancsak a DÁV kalocsai kirendeltségére vár az feladat, hogy bekapcsolják a Terv utcát az áramszolgáltatásba. A hálózatot még 1957-ben elkészítette a helyi ktsz. A műszaki átvételt eddig különböző hibák gátolták, amire a kalocsai DAV mindig utólag és külön-külön talált rá. Egy hónappal ezelőtt már nem találtak semmi hibát, de a Terv utcaiak még mindig hiába csavargatják a villanykapcsolót, nem gyullad fény.

Nincs helyünk arra, hogy mind a 28 javaslat sorsáról külön írjunk, annyit azonban elmondhatunk, hogy lelkiismeretesen foglalkoztak velük, s nagyrészük már meg is valósult, vagy a megvalósulás útján van. Bízunk abban is, hogy a DÁV kalocsai kirendeltségének intézkedése sem várat sokáig magára.

Nagy Ottó

Példásan dolgoznak a bajai járás kiszistái

■ A bácsbokodi területi KISZ- szervezet taggyűlésen tárgyalta meg a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos tennivalókat. Az alapszervezet tagsága egyhangúlag úgy döntött, hogy a község egyik utcájában lakó összes dolgozó parasztot felkeresik a termelőszövetkezetbe való belépés érdekében.

A taggyűlésen Molnár Mátyás KISZ-tag, a Szalvai Mihály Termelőszövetkezet tagja beszámolt a gyűlés részvevőinek a szövetkezeti élét előnyeiről és kérte a még egyénileg gazdálkodó fiatalságot, hogy segítsenek szüleik meggyőzésében.

A taggyűlés befejező részeként Tupovszki, Molnár, Gróf, Csupity elvtársak és Nádunber- ger Júlia b^sa|p|olt a szövetkezeti fejlesztés érdekében végzett felvilágosító munkájuk eredményeiről.'"

A dávodi KÍSZ-szervezet tagsága közül tizenöten rendszeresen részt vesznek a falu átszervezése érdekében folyó agitá- ciós munkában. Különösen példamutatóan dolgozik Simon György vezetőségi tag, úgyis Mint népnevelő, és úgy is mint ,a községi hangoshíradó kezelője. A dávodi kiszisták az elmúlt napokban megtartott taggyűlésükön részletesen megvitatták az alapszervezet feladatait a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban.

Kihúzták a tövist

technika, növelni keli a mezőgazdaságban is a terméseredményeket, más módszerekre kell rátérni. — Kanyarítot- ta a beszélgetést a lényegre a tanácselnök.

Közben szó esett másról is, végre oda lyukadtak ki, hogy gondolkozott-e Gyóni Lajos a szövetkezésen, tervezi-e, hogy ismét belép?

Ezen töpreng most a gazda. Közbén a kisfiút nézem, amint birkózik a matematika titkaival. Most hirtelen abbahagyja és barátjával kibiceg a szobából.

— Mi baja van? — kérdezem résztvevőén.

— Csípőficam. Két gyerekem született így.

— Gyógyíthatók?

— Igen, csakhát sok pénzbe kerül. Nem vagyunk biztosítva — sóhajtja. Látszik tekintetén a kétségbeesett aggódás a gyerekek miatt.

— A közösben ez is megoldódik, az SZTK- ban kikezelnék a gyerekeket — így a tanácselnök.

A gazda nem fele], az asszony tovább rakja a tüzet.. Csak a rozsé roppan.

— Leszerződtem zöldségfélére, a palánták szépen fejlődnek TaA bajai járási KISZ-bizottság •március 3-án parasztifjúsági [nagygyűlést tart. A nagygyűlésen Ferenczi József elvtárs, a [járási KISZ-bizottság titkára [tart beszámolót a KISZ felada- itairól a falu szocialista átszervezésében.

Százötven éviii élünk majd ?

A Family Doctor című an- goi orvosi lap szerint eljön az idő, amikor viirdenki 150 évig jog élni. Az emberi szervek és szövetek sziz évnél jóval tovább is »kitartanak-', ha a betegségek nem tesznek kárt bennük. A fiatal nemzedék fizikai fejlődése gyorsabb mint a mai 50 éveseké volt. A lányok fizikai érettségének korhatára egyre alább száll. 1850- ben a testi érettség az angol lányoknál átlag 17 éves korban következett be, ma viszont már 13 és fél éves korban érettek. A fiuk hangja korábban mutál mint régebben, növekedésük 20 éves korban fejeződik be, holott fél századdal ezelőtt 26 éves korig növekedtek. A gyorsabb fejlődés cs hosszabb élettartam okát abban keresik, hogy két emberöltő alatt számos gyermekbetegségei sikerült leküzdeni.

Gyóniék szívében, ki kell azt húzni, hogy begyógyuljon a seb.

Két órahosszat maradunk, beszélgetünk soíkmindenről, de mindig visszakanyarodik a szó a termelőszövetkezetre. Végül abban egyezünk meg, hogy mielőtt döntenének, alszanak rá egyet.

Búcsúzás előtt szívesen invitál bennünket, hogy nézzük meg a palántákat. A ládákban a zöld növénykók kidugták fejeiket és jólesően sütkéreznek a gyenge februári napon.

— Becsülik a jó kertészt a szövetkezetben — lelkesedik László József — ott magát bizonyára örömmel fogadnák.

— Éjszakára betakarom a fagy elől — válaszol a gazda, mintha nem is hallotta volna az előbbieket. Látszik rajta, hogy úgy félti a palántáit, mint a kot- lós á csirkéit.

A napokban hallot- lam, hogy Gyónt Lajos belépett a Békébe. Ügy látszik mégis csak kihúzták a 'tüskét és a seb rohamosan gyógyul.

Hiszen nem is volt nagy az a tüske.

K. S.

valy az aszály miatt rosszul ütött be az esztendő, az idén nem akarok úgy járni — mondja végre, tekintete az asszony szemét keresi.

— Az miatt ne fájjon a fejed, a kötelezettségeket átveszi a termelőszövetkezet, a ráfordított költségeket meg munkaegységben számolják el — nyugtatja meg a tanácselnök.

Most az asszony szól. Látszik, hogy eddig visszafogta indulatait. A szeme villámokat szór.

— Igen, mi tagjai voltunk a termelőszövetkezetnek. Mikor kiléptünk tízezer forinttál terheltek meg bennünket a termelőszövetkezeti adósságból. Kilencet kifizettünk, ezer forinttal elmaradtunk a rossz esztendő miatt és mindjárt bepereltek bennünket.

— Hát. ami jár, az jár — mondja a párttitkár csendesen.

— Adhattak volna egy kis haladékot — vágja rá az asszony — mi minden kötelezettségünknek becsületesen eleget tettünk eddig.

Nehéz erre válaszolni, Égő tüske maradt

Barátságosan pattog a tűz, amelyre Gyóni- né rakosgat időnként, a gyerekek a számtankönyv fölé hajolnak. A gazda, Gyóni Lajos pedig csak maga elé mered, látszik, hogy erősen töpreng. Nem könnyű kérdésen: a szövetkezésről gondolkodik. Már tagja volt a kunbajai Békének, de az ellenforradalom szele kisodorta a közösből, felkapta mint az őszi vihar a tehetetlen falevelet. Dehát akkor megzavarták őt is az ellenforradalom ikósza hírei.

Most töpreng, egy kicsit meg is van ille- tődve, mert a párttitkár Kovács Sándor, a tanácselnök Vinkó Sándor, meg a járási

termelőszövetkezeti szervező László József adták fel neki a kérdést. Nem ajtóstól rohantak be. Először arról volt szó. milyenek a vetések, hogy van a család. Gyóni Lajos panaszkodik, hogy a gyerekeknek milyen nehéz a számtanpélda. Még ő sem tudja megoldani, pedig szeret számolni.

— Hja kérem halad az élet, mindig több tudást kívánnak az embe.raktőL íe i ladik a