Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

1959. január 20, kedd 3. oldal Hét év alatt 34800 Wi új szőlőt telepítettünk Szőlőink felújításának helyzetéről A Petőfi Népe tudományos kutatók bevonásával cikksoro­zatot indított »Tudományos és korszerű homoki szőlőkultú­ráért« címmel. E sorozatban különböző problémákról esik szó. Én mintegy hozzászólás­képpen szőlőink rekonstrukció­iénak helyzetét szeretném is­mertetni. Amikor a múlt század 70-es és 90-es évei között egész Euró­pa ■ kötött talajain kipusztul­tak az európai fajtájú szőlők, még a filokszera elleni védeke­zés módját megtalált franciás országában is nehezen haladt a rekonstrukció. Ez az előzménye, hogy az ekkor nálunk járt nagynevű francia akadémikus, R. F. Ma­rion. hazatérve Párizsba így írt egy tanulmányában: »A bor világpiacán legnagyobb riváli­sunk Európa második-harma­dik legnagyobb bortermelője, a legigényesebb borfajták terme­lésére specializálódott Magyar- ország. Ott az egész országot bejárva meg kellett állapíta­nom, hogy rövid időn belül oly lendületet vett a szőlők fel­újítása, amelyhez hasonlóra más országban nem találunk példát.« Nem elkésett öntetszelgésből idéztük Mariont — az akkori magyar földművelésügyi mi­niszter egykorú parlamenti je­lentéséből —, hanem azért, hogy érzékeltessük, mily súlyos mulasztást követtek el savai — amint nem egy kül­földi szakember a helyszínen maga is megállapította — Magyarországon valósult meg először a szőlőszaporítás korszerű, nagyüzemi formája. A villányi szőlőfeldolgoztató és előhajtató évi teljesítménye átlagosan 250 ezer (1 kataszt- rális hold felújításához 4200— 4500 oltvány szükséges), a ba- latonboglárié 650 ezer, a tar- calié 400 ezer, a balntonaligaié 500 ezer telepítésre kész olt­vány. Már megkezdődött az ötödik építése is Szekszárdon, évi 500 ezer oltványra mére­tezték teljesítményét. Szóval vannak eredmények, ha csak a kezdet kezdetén tar­tunk is. Vesszöfeldolgozú és oltványelőhajtatóink ugyan's még csak egy-három éve ter­melnek, a hozzájuk tartozó anyatelepek is még csak rész­ben fordultak termőre. Már csak ezért is hírül kell adnunk, hogy 1951-től kezdődően — a már említett objektív gátló té­nyezők ellenére — az ország­ban kereken 34 800 katasztrá- lis hold új szőlőt telepítettünk a hiányos tőkeállományú sző­lők helyenként változó méretű tőkeutánpótlásain felül, ebből homokon 21 508 holdat. A teljesítmény érzékelteté­séül hadd emlékeztessük az ol­vasót: az első rekonstrukció idején a szőlőbirtokosok, ki kisebb, ki nagyobb mértékben, csak felújították akkori szőlői­ket, de a szőlők talajait pusz­tító víz- és szél-erózió megaka­dályozása nélkül. Napjainkban pedig ■ különösen az állami és szövetkezeti gazdaságokban, már látható eredménnyel arra törekedünk, hogy a terü­let előzetes rendezése nélkül sor se kerülhessen egy-egy táb­la felújítására. Bács megyében például az állami gazdaságok hektáronként telepítették az új szőlőket és hat-hét sorból álló gyümölcsíasáv . akadályozza a homokterületen a szél-eróziót. Közben már, ha késve is, el­kezdtük új, korszerű berende­zésű szőlőfeldolgozó üzemek építését is, hogy ne csak azzal legyünk fölényben a borpiacon, hogy a mi borkultúránk a vi­lágon a legfejlettebb, mert raj­tunk és Románián, valamint Észak-Jugoszlávián kívül má­sutt sehcjl a világon nincs faj­tánként szüretelt bor. (Egyebütt csak bizonyos típusú borok elő­állítására törekednek, zömmel — a mi bortörvényeinkkel el­lentétben — mesterséges be­avatkozással.) Gondunk legyen hát rá, hogy borászati techni­kánk is makulátlanná váljék, palackozott boraink ne romol­janak meg, a fogyasztó gyom­ra és idegrendszere a kéntől ne kapjon boriszonyt, így áll ma szőlőrekonstruk­ciónk ügye. Nem haladunk gyorsan. Tény. Ám csak hét éve kezdtünk hozzá, Az eredményeit, a józan ész ás az újra fellendült, jól jöve­delmező magyar borexport, ar­ra kell hogy késztessék a nép­gazdaság vezetőit és a termelő­ket, hogy gyorsítsuk meg a fel­újítást, növeljük évi területéi, s a korszerű művelő és feldol­gozó gépeket, eszközöket most már halogatás nélkül teremt­sük elő! Több, jó minőségű és ver­senyképes bort azonban az el­ért eredmények ellenére sem termelhetünk, ha szőlőtermesz­tésünket nem tesszük — mi­előbb — nagyüzemüvé. Torna Adám az 1935—45 közötti évek kor­mányai, amikor nem találtak módot és anyagi alapot a má­sodik szőlólelujítás hasonio ütemű és méretű elvégzésére. Ekkorára ugyanis — a termé­szet rendjének megfelelően — kivénhedtek a filoxera-vész után telepített szőlők. , A második világháború mtán. az idő vasfogán kívül a sze­rencsétlennek bizonyult ár-, adó- és birtokpolitikai intézke­dések iá pusztították szőlőin­ket. Az ország szőlészei azon­ban ez időszakban sem tétlen­kedtek. Történelmi bortermelő tájaink valóban tudományos ér­tékelése alapján szölőmonográ-; fiai felvételt készítettek a re-; konstrukciós terv elkészítésé-: hez. Hol tartunk ma? A rekonstrukció alapja, a szőlészet »nehézipara«, a szapo-! rítóanyag termelése: anyatele­pek és törzsszőlők létesítése. Az első rekonstrukció alkalmával a régi Magyarországon 1791 katasztrális hold anyatelep volt, most, 1958 tavaszán pe­dig 1500 katasztrális hold. örömmel állapíthatjuk meg, hogy minőségileg jobbak a maiak, mert az azóta eltelt év­tizedek tapasztalatait figyelem­be vehették a fajták megválasz­tásában, tájankénti elosztásá­ban. A hároméves terv idején még további 800 katasztrális holdon létesítünk új anyate- fepeket, ennek 1958-ra előirány­zott 300 holdas tételét már el­telepítettük. Ezek országos szá­mok. Bács megyében hét év alatt 3000 holddal növekedett csak az állami gazdaságok sző­lőterülete. Az előzetes tervek szerint 1959-ben 800 holdat szándékoznak telepíteni. 1954 óta négy állami nagy­üzemi oltványkészítő és elő­hajtató létesült, melyek leg­alább oly modern és nagy je­lentőségű létesítmények a ma­guk nemében, mint kukorica- termesztésünkben a szárító és kalibráló üzemek. E négy vesszőfeldolgozó és oltványelőhajtató üzem techno­lógiájának, építésének és beren- ítezáséeek gyakorlati megoldd­Több mint 5 millió beruházás a kecskeméti tsz-ekbén Kecskemét termelőszövetkezetei ebben az évben építkezés­ié több mint 2 millió, egyéb beruházásokra pedig 3 265 000 lorint hitelt kapnak. Az előbbi keret felhasználásával a Vörös Csillag és a Sza­badságharcos Tsz 50 férőhelyes istállót épít 6—600 000 forintos költséggel, az Igazság Tsz-ben 5 vagonos górét, a Petőfiben 500 férőhelyes baromfiólat készítenek, a Szabad Nép Tsz-ben pedig víztorony épül 32 000 forintos beruházással. Állami hitellel oldja meg gazdaságának belső villamosítá­sát a Szabadságharcos Tsz. Nagyobb arányú szőlő- és gyü­mölcstelepítést is végeznek,, ezenkívül a Boldogulás Tsz rózsa­ültetvénnyel bővíti virágkertészetét, nz Űj Tavasz Tsz pedig szamócást létesít.- , TUDOMÁNY «§> TECHNIKA „ÚJ MÓDSZER A PISAI FERDETORONY KIEGYENESÍTÉSÉRE Újév napjának reggelén tör­tént. Külföldi túristák hosszú acélkábelt szállítottak a torony­hoz. Ezzel körbecsavarták, majd az acélkábel végét egy autóhoz erősítették és beindították az autó motorját. Az acélkábel elszakadt. A je­lenetet figyelő járókelők jót ne­vettek, — de a torony csak nem egyenesedett ki. tOOOOOOOOOOOO A SZO VJET HOLDRAKÉTA Ezzel a címmel tart előadást Kecskeméten január 2I-én este fél 6 órai kezdettel Nagy Ist­ván György. a Haditechnikai Kutatóintézet tudományos mun­katársa, A nagy érdeklődésre szárnot- tartő előadást, amely a szovjet űrrakétával, a rakétatechnika fejlődésének távlataival foglal­kozik. a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat és a Magyar —Szovjet Baráti • .Társaság kö­zösen rendezi a megyei tanács nagy előadótermében. EGY KÉTSZÁZ ÉVES FOLYÓ­IRAT BESZÜNTETTE MEGJELENÉSÉT A „General Magazine anti Historical Chronicle” című fo­lyóiratot Benjamin Franklin alapította. A lap 217. évfolyama után pénzügyi nehézségek miatt a közelmúltban megszűnt, OPERÁCIÓS KÉS HELYETT — ULTRAHANG PISZTOLY Chicago egyik kórházában dr, Daniel sebészproíesszoc úgyne­vezett ultrahang sebészpisztoly« lyal egy óra alatt 14 vakbélmű«- tétet hajtott végre- A műszert Maenzel fizikus szerkesztette meg. A vakbél műtétek a követke­zőképpen zajlottak le: A vak­belet a hasfal felnyitása előtt ultrahang pisztollyal levágják, majd egy különleges röntgen­géppel a belső szervektől elszi­getelik, mivel az ultrahang a beteg bélszövetet összezsugorít- ja. A sebész ezekután már csak egészen kis nyílást vág a has­falon, hogy kiemelje az össze zsugorodott vakbelet. A sebészek rrtoát azon fára­doznak, hogy kifejlesszék az ultrahang terápiát, amelynek segítségével az eddig nehezen hozzáférhető epe, máj és vese betegségeket gyógyítanák. meg. Darabfelfogása azonban, mintha nem lenne igazán egy­séges. A vígjátéki stílust he­lyenként. ha nem is - disszo­náns, de harsogó hangú komé- diázás töri meg. Sajnálatosan pontosan annul a jelenetnél történik ez, amikor a második felvonásban az önző és egy­mással is tarzsalkodó fiatalok szemébe mondják az öregkori élet derűjét és magányát fel­áldozó, a- régi szerelem feléle­dését, s élete révbejutását sejtő nagymamának, hogy felesleges harmadik közöttük, s ő minden baj. idegesség, probléma for­rása. Ennek a kétségkívül fdntos jelenetnek a hitelét csökkenti az a mindent túllicitáló hang­súly. melyet Sárnssy Gábor ad jelenetének. A »nagy összecsa­pás« meg ha vígjátéki keretek között is. zajlik le, komolytalan műfelháborodás, viccelődő, har­sányhangú évődés stílusát mu­tatja inkább, ez pedig éppen a mondanivaló hitelének nem használt. Nem holmi tragikai ünnepélyességet kérünk itt szá­mon Súrossy Gábortól és a ren­dezőtől. Nem is Shakespeare-i őrjöngések félelmetességét akar­nánk a színpadra idézni meg­jegyzésünkkel, inkább a színé­szi eszközök helyes megváloga- íásónak hiányát szeretnénk je­lezni. Igaz, hogy ezen a mű- veszekedésen harsányan derül­nek'a nézők, de a mondanivaló erkölcsi értéke bizony egy ki­csit mintha könnyeit hullatná. cA klemig szereplőgárda élére érzelmesen szép és őszinte szerepfelfogása, kulturált és mértéktartó játékmodora Gön­dör Klárát állítja. »Fiatal« nagymamája kristályos tiszta­sággal felépített, tudatos színé­szi munkát és finom megfigye­léseken alapuló érzékeny sze­rep felfogást mutat, őszintesége és kitűnő alakító készsége kü­lönösen az első felvonás végén és a harmadik felvonás utolsó jelenetében bontakozik ki egy- egy felejthetetlen pillanatra. . Sárossy Gábor, 3 férj szere­pében kissé bizonytalanul mo- zóg, nem egységes vonalon fej­lődik fel szerepe, néha »tó-ki- rúg a hámból« s amint már említettük, a második felvonás nagy veszekedési jelenetében el is torzul. Egészében — és ez egyáltalán nem a darab hi­bája — csak néha-néha tudja érzékeltetni a sok munkával el­foglalt, fiatal értelmiségi-férj figuráját. Labancz Borbála szí­nészi alkatához nehezen volt hozzáilleszthető ez a szerep. Kissé jellegtelen a játéka. Nem mindenütt találja meg a han­got. amely egy értelmiségi mun­kakörben, tervező mérnöki be­osztásban dolgozó fiatal nőre jellemző lehet. Ezt rriég akkor is számonkérhetjük tőle,' ha egy­úttal elismerjük, hogy a darab, jellegénél fogva nem ebben a. -szerepében«, hanem a családi otthon keretei között mutatja be ezt a fiatalasszonyt. A szín­padon hallatlan biztonsággal mozgó, tehetséges gyermekszí­nész, ifj. Radó Vilmos nem egy kedves, mulatságos pillana­tot ad játékával, néha azonban még kissé rakoncátlankodik, szerepének határain túli régi­ókba téved. Kedves, mulatságos színfolt a társbérlő szerepében, a tehetsé­ges Borbíró Andrea. Kissé ta­lán fiatalosabb, mint szerepe megkívánja. Jánoky Sándor hé­zagosán, pár vonással felvázolt) szerepét élővé, hihetővé teszi, igen szimpatikus figurát visz a színpadra. Barcsa István díszletei, Már­ton Aladár ruhái színvonalasai-., Csáhn hatos Fehér Klára: Him uaptftmk anffiQ-t&k Bemutató a kecskeméti iíaiona József Színházban ben. Egy-egy jól megfigyelt helyzet, fordulat, jellemző vo­nás felvillantásával riporteri tollát csillogtatja meg. s ha gondosan kikerül is vígjátéká­ban minden elmélyíthető és valóban konfliktussá érlelhető helyzetet, mégis meggyőzően, okosan beszél, figyelmeztet —. tud mai problémákról szelle­mesen, könnyedén és hasznosan szólni. r'iüiiU.Ug. Üfi/t erre a be­mutatóra itt Kecskeméten is. S örvendetes hogy a kecskeméti Katona József Színház műsor­ra tűzte a Nem vagyunk an- gyalok-at. A bemutató közön­sége is így szavazott tapsaival, ki-kirobbanó nevetésével, mely a színészek játékát jutalmazta, meg a szívderítő, mulatságos for­dulatokat, a derűs életkép egy- egy pillanatát. Az előadás itt- ott vígjátéki, másutt burleszk felé hajló váltakozó áramlása általában erősítette a darab mondanivalóját, s ha néha fe­leslegesen igyekezett is har­sánnyá tenni a helyzeteket, egészében véve egyenletes és mutatós volt a színpadi kép, a darab sodrása. OUUSnS-ten figyelemremél­tó, hogy ár. Németh Antal sze­mélyében olyan rendezőt üd­vözölhettünk a bemutató szín­padán, akinek nagyszerű ké- pes'-"g2it klass’!kus remekmű­vek premierjén ismerhettünk UUj.an beüti az igazán jó i új magyar darab színházaink műsorán, s hogy mennyire kel­lene, azt mi sem mutatja job­ban, mint Fehér Klára tavaly Budapesten bemutatott vígjáté­kának a »Nem vagyunk angya- iok—nak a kecskeméti színpad­ra vitele. A közönség derül, szórakozik — hellyel-közzel el­gondolkodik a színpadon meg­elevenedő nagyon is mai, na­gyon is aktuális ' helyzeteken, s a mi hétköznapjaink sok-sok pillanatának hasonlóságán okul­va, kicsit befelétekintve, kicsit kanosaiul körül is nézve isme­rősei életében helyeslőén bó­lint: igaza van Feher Klárá­nak, bennünk is fészket ver néha-néha a türelmetlenség, a tapintatlanság, a hálátlanság ördöge. Nem vagyunk mi sem angyalok, pedig azok az özv. Szili Mártonná sorsán osztozó, köztünk élő nagymamák, akik öregedő szívük akadozó dobba­nását számlálva gondozzák gyermekeinket, bogozzák a csa- ! ládi hétköznapok szövevényét, | kivasalják ingeinket, megfőzik ■ vacsoráinkat, elaltatják fiain- | kát, leányainkat, amikor mi | színházban ülünk — mindent ' inkább megérdemelnek, csak 'olyan hálátlanságot és önzést nem mint ott a színpadon. Fe­hér Klára, ha itt-ott kissé szen­timentálisán, érzelgős mellék- zörejekkel, de ilyen gondolato­kat ébreszt darabjával p néző-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom