Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS KISKUN MEGYEI LAPJA proletárjáig egyesüljetek i TV. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ara 60 fillér 1959. JAN. 18, VASÁRNAP A megye iparfejlesztésével, ez évi költségvetésével foglalkozott az országgyűlési képviselők csoportülése Baráti találkozó a Kecskeméti Konzervgyár dolgozóival Pénteken délelőtt 9 órakor a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának székhazában ülést tartott a megyei képviselő cso­port A megjelent országgyű­lési képviselőket Molnár Fri­gyes elvtárs, a képviselő cso­port elnöke üdvözölte, majd ismertette a csoport működésé­nek szervezeti kérdéseit és mun­kamódszereit Az országgyűlési képviselők megállapodtak ab­ban, hogy csoportülésüket hat­hetenként megismétlik, munká­jukról három hónaponként je­lentést készítenek, választóke­rületükben havonta két-három napot töltenek el és Kecskemé­ten minden pénteki napon a Hazafias Népfront megyei szék­háziban fogadónapot tartanak. Iván Istváané országgyűlési képviselő, a csoport titkára is­mertette az első negyedéves munkatervet. Ennek keretében úgy határoztak, hogy a legkö­zelebbi csoportülést február 25-én, Kalocsán tartják meg. Ez alkalommal a zöldségterme­lés helyzetéről, az öntözésről és a felvásárlásról Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Kutató Intézet igazgatója, a tanácsok előtt ál­ló legfontosabb igazgatási fel­adatokról pedig Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke tart tá­jékoztatót. A délután folyamán pedig együttesen látogatják meg a fajszi Vörös Csillag Termelő­szövetkezetet. Harmadik napirendként az iparfejlesztés helyzetéről és le­hetőségeiről megyénkben, Dallos Ferenc elvtárs adott tájékozta­tót Az országgyűlési képvise­lők nagy érdeklődéssel hallgat­ták azokat a problémákat, ame­továbbiakban tervbe vett* A délutáni program során a képviselőcsoport tagjai találkoz­tak a Kecskeméti Konzervgyár 1. sz. telepének dolgozóival. A találkozót Molnár Frigyes elv­társ, a képviselőcsoport elnöke nyitotta meg, majd Soós Pál, az üzemi pártbizottság titkára adott rövid tájékoztatást arról, hogy az üzem területén milyen eredményeket értek el az MSZMP Központi Bizottsága, a munkásosztály helyzetével kap­csolatos határozatának végre­hajtása során. Ennek utána Horn István, Farkas Géza, Ko­csis József é3 Bakos Tibor, a lakáskérdésekkel kapcsolatosan szólaltak fel. Székely József el­mondotta, hogy az aluljáró és az üzem között helyes lenne járdát építeni, meg kellene erő­síteni az esti világítást és a műszakok után különjáratú autóbuszokat volna szükséges beállítani. A felszólalásokra Molnár Frigyes elvtárs és Var­ga Jénő elvtárs adott választ. A dolgozók nagy érdeklődése közepette szólalt fel Révész Géza elvtárs is, aki külön ké­résre rövid ízelítőt adott kínai útjával szerzett tapasztalataiból. Az üzemi dolgozókkal foly­tatott meleghangú, baráti és egyben igen hasznos beszélge­tés Molnár Frigyes elvtárs zár­szavával ért véget, „ ; kullátpeUMkaL tan(óhj.atn Sution. Háromnapos kultúrpolitikai tanfolyamot rendez a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács v. b. művelődési osztálya január 22—23—24-én Solton, a megyei tanács üdülőjében. A tanfolyam keretében a részvevő kulturális vezetők, párt- és tanácsi funkcioná­riusok előadásokat hallanak kulturális politikánk főbb kér­déseiről, megvitatják az MSZMP művelődési politikájá­nak irányelveit, a művelődési házak és otthonok helyzetét és feladatait, az iskolai és is­kolán kívüli nevelés néhány problémáját. * A tanfolyam megnyitására január 22-én, csütörtökön dél­előtt 10 órakor kerül sor. A megnyitó beszédet Molnár Fri­gyes elvtárs, a mégyei pártbi­zottság első titkára tartja. NEMZETKÖZI SZEMLE (2. oldal) MÉGEGYSZER A MUNKASTÍLUSRÓL SZERENCSÉS ÜTAT <3, oldal) DISZNÓTORBAN JO HA TUDJAK A GAZDÁK A VILÁG URALKODÓJA (4. oldal) A FELEMELKEDÉS EGYETLEN ÜTJA CSILLAGOK FÉNYÉNÉL ' (8. oldat) VASÁRNAPI IMPORT ■ % oldal) SPORT REJTVÉNYEK rí oldali Módosítás — csaknem 50 ezer darab ruhanemű A Bajai Ruhaüzem 1958 ele­jén kiadott tervét év közben módosították. Ez a módosítás azt jelentette, hogy december 31-ig a gyár az eredeti terv­től eltérően 43 000 darab gyer­mekinggel és 5700 női és leány­ka ruhával juttatott többet a fogyasztóknak, mint ahogy azt eredetileg tervezték 1 Magyar Rádii és Televízió kedvelt tánczenekara a bajai József Attila Művelődési Ház színháztermében ad hangver­senyt hétfőn este fél hat és 8 órakor, OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOtXXH Pártklub a kultúra, a nevelés szolgálatában Névreszóló levelet hozott a postás, a borítékon a császártöl­tési posta bélyegzője. A pártklub első negyedéves programja, — benne az írás. Pártklub! Szokatlannak, újnak hangzik e szóösszetétel. Pedig ezekben a televízióval, rádióval és társasjátékokkal felszerelt tiszta, barátságos otthonokban ta­lálkoznak a kommunisták a pár- tonkívüli dolgozókkal, cserélik ki véleményüket. Szoros, elvtár- sias kapcsolat alakul ki a klub látogatói között, feloldódnak lelkiekben, szellemiekben. Lapozgassunk a programban! A császártöltési pártklub veze­tősége ügyelt arra, hogy első ne­gyedéves tervük tematikájában érvényesüljön a párt kulturális irányelveinek szelleme. Milyen előadásokra készülnek? Helyet kapott a tematikában a tudományos ismeretterjesztés, nem egy politikai, világnézeti és orvosegészségügyi probléma. A program egyik szépségűi IM« DCilwault a SddyjnttiL iikűla és Kocsis-féle borfajták első bírálata Ä Szőlészeti Kutatóintézet Mathiász János Kísérleti Te­lepén (Katonatelep) 1959. ja­nuár 37-én a fajtakutatás so~ r£n feldolgozott Mathiász- és JKocsifr-íéltt borfajtákból meg­rendezik az első borbírálatot. A bíráló bizottságban számos kiváló szakember vesz részt. 70 fajta jelölt borszőlőnek a leve szűrénél a bírálaton*, bája, hogy túlsúlyban vannak az: orvosegészségügyi előadások a: politikai, kulturális, ismeretter-, jesztö előadások rovására. Császártöltésen nincs művelő-, dési otthon. így a pártklub hl-t vatott megvalósítani azokat a] célkitűzéseket, amelyek egyéb-’ ként a művelődési otthonok fel­adatai közé tartoznak. Éppen\ ezért a programban szóba ke rülhetett volna az ifjúság neve-: lése, néhány irodalmi est és könyv-ankét megtartása. A te­matika gazdagsága, sokrétűsége felkelti és növeli az igényeket s egyre több embert vonz az elő-: adások meghallgatására. E kezdeti nehézségtől eltekint­ve a császártöltésiek dicséretes törekvéseit nyugodtan állíthat­juk a megyében működő falusi pártklubok elé, mint követendő példát. Bieliczky Sándor Nemrégiben avatták fel Fél­egyháza határában a selymesi iskola új tantermét. Az épí­tést községfejlesztési alapból kezdték és 45 ezer forint me­gyei hozzájárulással fejezték be, ami egy nevelői szoba épi<* tejét is lehetővé tette. Képünk} a gyerekek vidáman játszanak! az ujj háromablako6 tanterem, mellett. 1,7 százalék = 46 vagon hústőbble! 50 TONNA VAS - 500 FÜRDŐKÁD A Kecskeméti Gépgyár dol­gozói az elmúlt évben 50 tonna vasanyagot megtakarítottak, amelyből 900 fürdőkádat tud­tak gyártani. Ez az eredmény 60 ezer forintot jelent és azt is mutatja, hogy a gyártmányo­kat lehet az előírt súlyhatáron belül is gyártani*^ ­A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlójával kitüntetett Bács-Kiskun megyei Állatfor­galmi Vállalat 1958. évi fel- vásárlási tervét 101,7 százalék­ra teljesítette, s ezen belül valamennyi állatfajtából elérte az előirányzatot. Az 1,7 százalékos tervtúltel­jesítés közelebbről 46 vagon hústöbbletet jelent. A zsír és a szalonna árának leszállításá­hoz ez a vállalat is jelentő­sen hozzájárult, hiszen hízott­sertésből 13 vagonnal többet vásároltak fel a tervezettnél, összehasonlításul közöljük, hogy 1957-hez viszonyítva 30 százalékkal több húst adtak tavaly a népgazdaságnak s ezen belül a hízottsertés aránya pe­dig 40 százalék, A járások közül legjobb eredményt a kiskunfélegyházi, bajai és dunavecsei kirendelt­ségek értek el, de a kecskeméti és a kiskunhalasi járás is csu­pán sertésből, s mindössze 0,1 stásalékfal ‘maradt a terv alatL Idei szállításra eddig több mint ^ 46 000 darab sertésre szerződtek a vállalat kirendelt- ségeivel a gazdák. Január első két hetében 6770 jószágot kö­töttek le. Ez a mennyiség két-, szerese a december első felé­ben szerződött mennyiségnek A szerződéskötésben a bajai és kiskunhalasi járás vezet, ahol a napi lekötés jóval meghalad­ja a száz darabot. A dunave­csei kirendeltségnek javítania! kell munkáján, mert ott a napi eredmény alig haladja meg aa előirányzat felét, holott a dol­gozó parasztok érdeklődésébe« itt sincs hiány. örvendetes jelenség, hogy <*< termelőszövetkezetek is egy reá többen szerződnek a vállalata tál, amely a szerződés értelmén ben falkásítási “felárat is fizefx a tsz-eknek. Néhány példát ki­ragadva: a tassi Petőfi 100, .« bácsbokodi Szalvay Mihály Tsz 78, a jánoshalmi Űj Al­kotmány 55 és a kunszállás* Alkotmány Tsz 50 darab sertés* kötött ie. ^ascw4ásta. hizlalásig lyek a megyéből való nagymér­tékű elvándorlással, a fiatal­ság elhelyezkedésével és más, az iparfejlesztés kérdéseivel kapcsolatosak. A vita során fel­szólaltak Fekete Pálné, Máté Ferenc, Erdei Ferenc, Ortutay Gyula és Sáros! György ország- gyűlési képviselők, akik helye­selték a megyei párt- és ta­nácsszervek iparfejlesztési ter­veit és maguk is hasznos, konkrét javaslatokkal szolgál­tak erre vonatkozóan. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács j elnökhelyettese az ez évi megyei költségvetést ismeri ette a képvi­selőcsoporttal. Elmondotta töb­bek között, hogy a községfej­lesztés igen népszerű lett es a megye dolgozói ez irányban rendkívüli érdeklődést tanúsíta­nak. Erre mi sem jelemzőbb, mint az, hogy amíg 1955-ben a községfejlesztési alap 10 mil­lió forint volt, addig 1959-ben ez az alap kb 90 millióra fog növekedni. A csoportülés befejező napi­rendjeként Révész Géza elv­társ, vezérezredes, honvédelmi miniszter ismertette színes, él­vezetes beszámolójában kínai újtának fontosabb tapasztala­tait. A csoport nagy érdeklődés­sel hallgatta azokat a rendkí­vüli eredményeket, amelyeket a kínai nép a »nagy ugrás« so­rán eddig tett, s amelyeket a voooooooooc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom