Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

19*9. január 17, szombat

3. oldal

Szakképzett és müveit fiatalokat a mezőgazdaságba!

— A Kecskeméti Kertészeti Technikumról —

Százharmincnégy ifjú ember népesíti be a Kecskeméti Kertészeti Technikum tantermeit, — közülük 104-en az iskola d.ák- otthonában laknak. A tanulók egyharmada lány s szüleik foglalkozását tekintve vegyesen vannak közöttük tsz-tagok és egyéni kisgazdák gyerekei.

örvendetes jelenség s a megye belterjes gazdálkodásának fejlődésével függ össze, hogy a kertészeti vonalra évente 2—300 jelentkező is van. Közülük kerül ki az a negyven fiatal, aki őszönként a technikum első osztályába lép.

Elsőrendű a hivatassxeretet

— Hozzánk a legjobbak kerülhetnek. akik valóban hivatásuknak választották a mezőgazdaságot — mondja Komlósi László igazgató. — Bármennyire furcsán hangzik is: a mi tantestületünk nem harcol a lemorzsolódás ellen. Helyesebb, ha már az első félévben kimaradnak azok, akik nem hivatássze- retetből választották ezt a pályát, téves elképzeléseik voltak a technikumadta képesítésről, illetve rátermettség miatt alkalmatlannak bizonyulták.

— Legszívesebben fogadjuk a termelőszövetkezetből jelentkező fiatalokat, mert ők valamennyien vissza is mennek a

közös gazdaságba. Ezzel kapcsolatban az a véleményem: helyes lenne, ha a megye termelőszövetkezetei alapítványt létesítenének a technikumokban jóképességű fiatal tagjaik iskoláztatására. Az eredmény meg érné a csekély áldozatot.

Komlósi László elmondja: sok szülő kérdezi, hogy tulajdonképpen mire is képesít a techni- tcum? Erre elég nehéz röviden válaszolni. Köztudomású, hogy a szakiskola szakmunkásokat, az egyetem pedig a felső szintű rányítókat. neveli. A technikum a kettő között van s úgynevezett közép-kádereket képez ki. De a határ nem merev, mert a technikumot végzett legjobbak technikusként, sőt főagronómus- ként dolgozhatnak — mint erre számtalan példa van —, de a leggyengébbek csak szakmunkások lesznek. Helytelenek te hát azok az illúziók, amelyek a technikumi bizonyítványt rögtön irányítói íróasztallal kapcsolják össze.

Jó gyakorlati szaueinbcreket

— A mi iskolánk munkáltatc iskola, ahol mindig hangsúlyoz zuk a gyakorlat fontosságát Előfordul, hogy az elméleti tár gyakban jelesrendű tanuló mégsem felel meg. mert a gyakorlatban gyenge és kedve sincs

wmi®

Felsőfokú tanfolyamok — 25 százalékkal jobb anyagellátás — Átveszik már a búza földadóba bevitt borokat — 'ianulók felvétele az építőiparban

— A művelődési osztály so- ronlévő feladatai közül az egyik legérdekesebb és legjelentősebb a megyében ez évben megnyíló felsőfokú óvónőképző és tanítóképző intézetekbe a hallgatók és tanári testületek biztosítása — mondotta Barabás János elvtárs, az osztály vezetője. Mint ismeretess, szeptemberben Kecskeméten felsőfokú óvónőképző, Baján pedig felsőfokú tanítóképző nyílik. A Művelődésügyi Minisztérium a tanári kar biztosítására, megyei művelődési osztály pedig a hallgatók részére tett közzé pályázati felhívást Azokat az érettségizett fiatalokat várjuk, akik időközben üzemekben helyezkedtek el, más munkalehetőség hiányában. A jelentkezők február 1-ig kérhetik az intézetbe való felvételüket és júliusban kell felvételi vizsgát tenniük.

•

A tervosztályon úgy hallottuk, hogy Szászváriné és László elv- társ anyagfelelősök végzik most a legérdekesebb munkát Mikor felkerestük őket >*anyag!e bontással« foglalkoztak. Mint meg tudtuk tőlük, ez valóban fontos és érdekes munka, hiszen ettől függ, hogy a megye vállalatai, üzemei között megfelelő meny nyiségben és arányban osszák fel a központi készletekből biztosított anyagokat.

Szászvári elvtársnő elmondotta, hogy megyénk anyagellátása 1957-től egyre javul. Az idén is mintegy 25 százalékkal növekszik az anyagellátottság, főleg szénből, vasból, építő- anygból, faanyagból, vegyianva- gokból. textilből, bőrből, s bár kisebb mértékben, de színes fémből is nagyobb mennyiséget kapunk mint eddig. Ez lehetővé teszi, hogy az építőipari vállalatok több lakást, iskolát, kul- túrházat építsenek, a községf-j- lesztest nagyobb lendülettel végezzék tanácsaink, több cipőt gyártsanak ktsz-eink, vagy több férfi-, női- és gyermekruhát készítsen megyénk konfekcióipara.

. *

A pénzügyi osztályon Oravecz István elvtárs, az együttesadó csoportvezetője arról tájékoztat, hogy bár az év első napjaiban az első negyedévi adó befizetése vontatottan indult, megyénk lakossága most már egyre feelsajátítani. Ez persze korántsem jelenti, hogy az elméleti oktatást, az általános műveltséget lebecsüljük — sőt! Sokan kérdezték már tőlünk: miért kell a kertésznek ismernie a magas matematikát? Elsősorban azért, mert felsőbb iskolára, egyetemre enélkül nem mehet, másrészt pedig azért, mert mi nem egyoldalú, »szakbarbárokat«. hanem az általános műveltség talaján is két lábbal álló, biztosan mozgó emberekei akarunk nevelni,

E törekvés igazolására az igazgató megmutatta a felszerelés alatt álló új klubhelyiséget és ismertette azt a gazdag programot, amelyet a tanulók művelésére. szórakoztatására állították össze.

Komlósi igazgató ehhez kapcsolja véleményét, amely szerint a mezőgazdaságban is fokozottan meg kell valósítani azt a Követelményt, hogy a fizikai munkában is tanult emberek kerüljenek. Persze ma még, amikor a mezőgazdaság csúcsmun- .íái idején . 10—12 órát is kell dolgozni —, nem szívesen mennek falura a tanult fiatalok. Ho~ ott a gépesítés tökéletesedése arra tendál, hogy a mezei munkát is a legrövidebb idő alatt alvégezzék, és ugyanannyit keressenek 8 óra alatt a mezőgazdaság dolgozói is mint az ipari munkás. A falu és a város közötti különbség megszüntetése tehát a kulturális különbségek felszámolása mellett sürgetően követeli az ipari és paraszti munka közötti különbség fokozatos megszüntetését. Ez pedig nem megy magától, hanem olyan művelt és szakképzett emberekkel. akik képesek megoldani.

Egy rövid cikk keretében nehéz a mezőgazdasági szakember- képzés s ezen belül a technikumi oktatás minden problémáját bonckés alá venni, s a felmerülő hibák megszüntetésére megnyugtató javaslatot tenni. Helyes lenne a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kezdeményezett, a szakoktatást közös szinten megtárgyalandó tanácskozást minél előbb összehívni s ezen nemcsak a problémákat feltárni, hanem közös nevezőre hozni a megoldásra vonatkozó, sokrétű elképzelést is.

BaromISfanyésztési tanácskozást tartanak Kiskunhalason

1959. január 27-én 9 órai kezdettel a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei titkársága, a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályéi, a Földművesszövetkezetek Országos Baromfi- és Kisállattenyésztési Tanácsa baromfi- tenyésztési tanácskozást tart Kiskunhalason, a Baromfifeldolgozó Vállalat kultúrtermében.

A megyei vezetők közül Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és Gáti György élvtárs, a MÉK igazgatója tart előadást.

A nagyszabású találkozón több budapesti szakember is részt vesz. Így többek között Bögre János, az Agrártudományi Egyetem tanársegéde, Tóth Márton kandidátus, dr. Tóth Ba- ranyi István főállatorvos és Szlaviniczki István, az Agrártudományi Egyesület Kisállattenyésztő Társaságának titkára;

Fellendült a színjátszás Katymáron

Katymáran fellendülőben van a kulturális élet. A községben kitűnő felkészültségű KISZ műkedvelő színjátszóegyüttes van. Legutóbbi előadásukkal Bács- bokodra, Csávolyra és Felső- szentivánra is el szándékoznak menni. Átlagosan, előadásonként 3 ezer forintos bevételt számolnak el, s a szereplők nagy odaadással készülnek minden előadásra. Különösen Müller Rozália óvónő szereplésével vannak meg igedve a helybeliek ég a környékbeli községek dolgozói. Katymáron örömmel fogadták a hírt, hogy a műkedvelök a jövőben tervszerűen tartanak előadásokat a községekben.

Az együttes minden feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy a népszínművek után komolyabb, tartalmasabb színdarabokat is megtanuljon. Helyes lenne, ha az együttes tagjai megfelelő értékes színdarabok kiválasztása tekintetében megkérdeznék az illetékeseket és segítséget kémének a bácsalmási járási könyvtártól, amelynek dolgozói szíve- sen állnak minden kultúra iránt érdeklődő rendelkezésére.

■ooooooooooooooooooooooooc

Megtörtént az űj nagycsarnok műszaki átvétele

Mint egy óriás emelkedik ki a földből a Kiskunfélegyházi Gépgyár új nagycsarnoka. Az építése 1956-ban kezdődött, s az elmúlt héten történt meg a műszaki átvétele. Az épületet a KGM üzemfejlesztési alapjából létesítették. Ez az épület két részből áll. Az egyik részében a lakatosok dolgoznak majd, a másik felében helyezik el az első negyedévben érkező új munkagépeket.

A műszaki átvétel azonban nem jelenti azt, hogy az épület építése befejeződött. A KGM további 700 ezer forintot biztosít a mennyezet szigetelésére, a a központi fűtőtestek beszerzésére. Az új csarnok 80x15 méter alapterületű. Eddig 706 000 forintot költöttek az új épületre, j|

site ni kötelezettséget. Különösen a kiskunhalasi járásban tapasztalható ez. A kalocsai és a bajai járásban azonban még mindig gyengék az eredmények.

Elni.aradás mutatkozott az 1958 negyedik negyedévi búzaföldadó teljesítésében is. Megyénk búzaföldadó tervét csak 94 százalékban teljesítette. Ennek részben az volt az oka, hogy a Borforgalmi Vállalat pincéi az\ őszi torlódás miatt nem tudták; átvenni a búzaföldadóba bevitt borokat. Oravecz elvtárs elmondta, hogy ez az állapot megszűnt, s a pincék a búza- földadó teljesítésére szánt borokat már átveszik, llyenfor-, mán akinek tartozása van, igye-\ kezzen azt rendezni, mert pénz-, ügyi szerveink rövidesen megkezdik a hátralékosok elszámoltatását.

«

Hegedűs István elvtársiéi, a' munkaügyi osztály vezetőjétől megtudjuk, hogy azok a fiatalok, akik az általános iskola 8 osztályát elvégezték, kérhetik felvételüket építőipari tanulónak. Jelentkezhetnek megyénk) bármelyik járási vagy városi] munkaügyi csoportjánál. A fiatalok a Budapesti 31 es Építő- .pari Vállalathoz kerülnek és anulóotthonban nyernek el he-, .yezést. Ezenkívül ösztöndíjat is ’ rapnak, amelynek összege ta- íulmányi eredmér>"°’,r*ől fü°g _ m n _ i

há

zat rendszeresen karbantartani, azon a szükséges tatarozás« elvégezni. Amennyiben a haszonélvező a fentiekkel ellentétes magatartást tanúsít, olvasójuknak joga van a bírósághoz fordulni.«

6

Győrfi Simon, hercegszántói olvasónk arról panszkodik, hogy 1953-ban és 1954-ben nem tartózkodott a községben, ez idő alatt sem házát. sem földjét nem használta, az Állami Biztosító mégis 302 forint díjhátralékot kíván behajtani rajta. A fenti időben az ingatlanokat a községi tanács adta ki bérbe. A panaszlevelet átküldtük az Állami Biztosító bajai járási fiókjához, ahonnan az alábbiakat közölték velünk:-A panasz kivizsgálása során megállapítottuk, hogy 1957. december 31-én a 302 forint ösz- szegű tartozás fennállott. A vonatkozó jogszabályok szerint a házingatlanok után a díjat a mindenkori háztulajdonos, illetve haszonélvező tartozik megfizetni. miután Győrfi Simon hatósági igazolásokat nem tudott ■elmulatni. így a díjhátralékot íö teles megfizetői*« .

elküldtük a MÁV Szegedi Igazgatóságához. ahonnan a következőket közölték velünk:

»A panaszt kivizsgálva megállapítottuk, hogy az utas panasza túlzott. Előfordulhatott, hogy a külső tüzelésű kályhákban a tűz útközben kialudt, s emiatt lehetett a kocsiban hűvösebb. Tájékoztatásul közöljük, hogy az elavult fűtőberendezések korszerűsítése folyamatban van.«

Dókáijy Lajos, Tiszakécske, Szabolcs utca 113. szám alatti Olvasónk arra szeretne választ kapni, hogy a haszonélvezőnek van-e joga erdőben tfizrevaló fát kivágni? Ezenkívül köteles-e a haszonélvező a házingatlant kezelni? Olvasónk levelét dr. Ko- lozsiR. Gyula ügyész elvtársnak , küldtük át. aki az alábbi taná- ( csőt adta olvasónk részére:

"A haszonélvező csaik a ren- i les gazdálkodás szabályai sze- 1 -int végezhet fakitermelést, az í erdő vagy a gyümölcsös állaga- ' iák sérelme nélkül. A munká- j atokat szakszerűen kell elvé- t leznie. Ug',Pr,''s?k köteles a ha- i :zöiichezó az ingatlanon lévő i

»Férjem négy és fél évig volt katona, két évig a nemzeti hadseregben, két évig pedig Angliában. Ott gázmérgezést kapott és hpsz év óta szívbetegsége van. Egyáltalán nem tud dolgozni. Kérésem az lenne, hogy férjem kapjon öregségi segélyt vagy nyugdíjat« — írja Tóth Istvánná Helvécia 167. számú lakos. A levelet átküldtük az SZTK nyugdíjosztályára, ahonnan az alábbi válasz érkezett:

»Az 1958. december 31-éig érvényben lévő nyugdíjtörvény szerint az a 60. életévet betöltött férti jogosult öregségi nyugdíjra, aki legalább tíz évet töltött el biztosításra kötelezett munkaviszonyban. Tekintettel arra, hogy Tóth István húsz éve munkaképtelen, munkaviszonya elévült. Az öregségi segély fogalma ismeretlen.«

*

Kiss István olvasónk hozzánk küldött levelében arról panaszkodik, hogy a Fülöpszállás— Kecskemét között közlekedő motorvonatot nem fűtik. Arra kér bennünket, hogy közöljük a VIÁV-vai ezt, mert a szol galant teljesítő jegyvi?^’ Aknak liába oan^szkodnak. A levelet .

KI KAPHAT NYUGDÍJAT? — AZ UTAS PANASZA TÚLZOTT VOLT — JOGI TANÁCSADÁS — A BIZTOSÍTÁSI DÍJAT KI KELL FIZETNI

Hogyan lesz a semmiből hétszáz?

Ezt a különleges számtani feladványt a kecskeméti tér* melőszövetkezetek tették a gépállomásnak. A múlt év tava* szán kapott járvasílózóra egyetlen hold szerződést nem kötöttek s úgy volt, hogy a gép kihasználatlanul marad. A nyár végén négy szövetkezet mégis rászánta magát az igénybevé* telre s ezekben több mint 220 hold szárat, illetve csalamádét takarított be a silózó gyorsan, kifogástalan minőségben. Ekkor már a többi tsz is követelte, erre az évre pedig 700 holdra jelentettek be igényt. Párját kell hát szerezni az egy éve még népszerűtlen masinának, mert egyedül nem győzi a munkát,-