Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

1959. január 14, szerda 3. oldal A zárszámadások befejezésé­vel közös gazdaságaink hozzá­láttak a tervkészítéshez. Több termelőszövetkezetben már be­fejeződött ez a munka, de zö­mében még most folyik. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy számbavették a továbbfejlődési lehetőségeket és az elmúlt évhez képest jelentős előrehaladással számolnak. A megye közös gazdaságainak 160—165 millió forint értékű szerződéses terményt kell pro­dukálni ahhoz, hogy az üzem­vitel zavartalan legyen, elegen­dő pénz álljon rendelkezésre í gépállomási munkák költségei­nek fedezésére, meg tudják ol­dani a rendszeres előlegosztást és így tovább. Tavaly 104 millió forintra vo’t szükség ehhez. Figyelembe kell venni azonban, hogy szövetke­zeteink mind gyorsabb ütemben fejlődnek. Az említett összeg eléréséhez meg vannak a reális lehetőségek. Csupán 7000 kát holddal nagyobb területen kell szerződött növényt termeszte­niük. Ha figyelembe vesszük, hogy a megye közös gazdaságai­nak területe 8000 kát.' holddal növekedett az elmúlt gazdasági évben, akkor mindjárt világos­sá válik, hogy ez teljesíthető feltétel. Az is számbaveendő, hogy a számosállatok száma 4 ezerrel nőtt. örvendetes, hogy az idei ter­vekben a legtöbb gazdaságban beütemezték a rendszeres előlegosztásf. Tavaly bár sok termelőszövet­kezetben osztottak előleget, de ez nem volt rendszeres. A süt kösdi Vörös Zászló az elmúlt évben minden hónapban 15 fo­rintot osztott a tagoknak az adott időszakig teljesített mun­kaegységek után, az idén ha­sonlóképp tervezi. A kiskunfélT egyházi Dózsában 10 forintot szándékoznak adni havonta a tagoknak. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. Megszilárdul a munkafegyelem, mert a tag tudja, hogy minden hónapban hozzájut egy bizonyos pénzösz- szeghez' és minél több munka­egységet teljesít, vagyis minél szorgalmasabban dolgozik, an­nál több pénzhez jut. A fiata­lok sem kívánkoznak el a szö­vetkezetből, mert a havi »zseb­pénz« rendszeresen biztosítva van. ' A tapasztalatok szerint nö­vekszik a gépi munka igénybe­vétele is. Előreláthatólag három és fél normálholdon felüli gépi tevékenység jut egy katasztráhs holdra. Egyébként az idén a fo­kozottabb állaim kedvezmény ehhez a teljesítményhez van kötve. Kedvező a műtrágyafel­használás tervezése is. Sehol sincs 100 kilón alul holdanként. A megyei keret szerint 54 millió forint értékű beruházás­hoz tud anyagot adni az állam központi kiutalásból. Ebből 30 millió forint az építkezés, hat és félmillió az öntözőtelepek létesítése, és 4 milliót szánnak a gépek és felszerelések vásárlására. A be­ruházásokból az idén kedvező törekvés tapasztalható a saját erő igénybevételére. Kétségtelen, hogy az elmúlt évben minőségileg fejlődött az állattenyésztés. Legtöbb terme­lőszövetkezet azonban az állam segítségével szándékozott növel­ni állatállományát, különösen a tehénlétszámot. A kapott kiváló jószágok helyett a gyengébbe­ket selejtezték, még azokat is, amelyek a rossz gondozás kö­vetkeztében romlottak le. Elő­fordult, hogy a selejtezett tehe­neket eladták a tagoknak, me­lyek aztán a háztáji gazdaság­ban kiváló tejelővé váltalt. Ké­nyelmességből inkább arra tö­rekedtek. hogy az állam adjon jó teheneket és elhanyagolták, hogy saját erőből hozzanak lét­re kiváló állományt, pedig erre legtöbb szövetkezetben megvan a lehetőség. Ismeretes, hogy az állam egyelőre nem képes ki­elégíteni az igényeket. Az idén is elég alacsony a keret. Az is tapasztalható volt az elmúlt év­ben, hogy a vásárolt kiváló egyedek leromlottalt, mert nem volt meg azonnal a szükséges jó gondozás, takarmányozás, hi­ányzott a szakértelem. A nagyüzemi baromi, tenyésztést is elhanyagolják a gazdaságok I2C.CC0 kiló gyopotvetta 160.0L0 méter brokátselyem ~ ®®® paplan Január második felében megkezdi működését a kalocsai paplanüzem A kelendőség alakulásá­ban csak a kereskedelem dol­gozói tudnak különbséget tenni. A járókelők, sétáló szemlélő­dök csak azt látják, hogy az Vitatkozzunk tovább, Varjacz bácsi! oldás lehetőségeit. Így történt, hogy a Könnyűipari Miniszté­rium helyiipari főosztályának jóvoltából a Bács megyei Ve­gyesipari Vállalat megbízást ka­pott egy nagykapacitású, gépe­sített paplanüzem építésére, il­letve megszervezésére. A vállalat vezetőit szervező- készségükön túl . mindenekelőtt bátorságukért illeti a dicséret. Tudnüllik az építéshez szüksé­ges költségek folyósítása csak novemberben vált lehetővé. Ilyenkor pedig tudott dolog, hogy ugyancsak kockázatos ne­kifogni egy építkezésnek. A Ve­gyesipari Vállalat mégis haj­landó volt erre, de elismerést érdemelnek -a Kalocsai VKG Vállalat, dolgozói is, amiért vál­lalták, hogy az építési' munká­kat nem egész két hónap alatt befejezik. Így ma az összefogás és a szorgalmas munka ered­ményeként arról számolhatunk be olvasóinknak, hogy a Kalo­csai Paplanüzem január máso­dik felében megkezdi a szalag- rendszerű gépesített paplangyár­tást. Szerkesztőségünk ebbő] az alkalomból megkérte Berdó József elvtársat, a Vegyesipari Vállalat igazgatóját, adjon tájé­koztatást a paplanüzem ez évi terveiről, a várható kilátások­ról, Az igazgató tájékoztatása szerint az üzem úgy van meg­szervezve, hogy az egészségre ártalmas, a nehéz és időtrabló fizikai munkákat gépesítették. Gép fogja kártolni az idén fel­használandó 2000 bála egyipto­mi gyapotot, géppel tűzik majd a paplanokat borító brokát-, il­letve klottanyagok középrészét és gépesítve lesz a paplanok sr.egővarrása is. A gyártás ilyen megszervezésével 120 000 kilő gyapot vattából és 160 000 méter brokátselyemből, illetve klott- anyagból még az idén 40 000 paplan készül Kalocsán Sándor Géza J áruházak, üzletek, vagy a föld- művesszo vetkezeti boitok vá­sárlói az év minden szakaszá­ban vesznek, illetve vennének paplant. Előző mondatunkban a vennének szót nem tévedésből .használtuk. Igaz ugyan, hogy az ;1957. évi helyzethez viszonyítva ■a paplanfronton lényeges javu- liás tapasztalható, a kereskedel- !mi statisztika mégis azt mutat­ja: az eladók a múlt évben is ■sokszor mondtak nemet, ha a Jvásárló brokátpaplan iránt ér- ! iek'ődött. • Ez a helyzet nem valamiféle ■divathóbort eredménye. A pap- Jian mindig keresett cikk volt az fizietekben. Ma is az. Kivált a ■minőségi kidolgozású, kétolda- ■ián különböző színű brokátse- Slyemmel bevont paplanok iránt ■érdeklődik . a lakosság. Ebből a •fajtából pedig mindmáig az i gényeknek csak egy részét si- f .érült kielégíteni. ; Alti1 már látott egy sok szín­iben csillogó paplanhegyet, az inem csodálkozik ennek a taka- frófajtána.k keresettségén. Az ■arany, piros, sötétkék, rózsa- •szín, ciklámen, sárga, türkiz- :kék, zöld, bordó és a szivár- fvány más színeiben pompázó ■takarók tényleg szép látványt Inyújtariak, de a kereslet ezen ftúlmenően más szempontból is •magyarázható. Egy ízléses kivi- •telű brokátpaplan 300 forint, jegy brokát és klott borítású ta­■ ;aró 241 forint, de ha belegon- ! tolunk, még a 178 forintos, vé- f’ig klotthuzatú paplan is ol­csóbb egy plédnél. A 6—800 fo- «intőé dunnáról nem is beszélve. ■ Ezciiuián érthető, hogy a ■ "tatai házasok mind paplant vá- !-árólnak, sőt az is természetes, fáogy a falusi lakosság jelentős • esze is egyre inkább áttér a • '■aplan lakaró használatára. A l akosság igényeit pedig ki kell •elégíteni. Ez a sürgető szükség ■késztette a megyei párt izott- íság és a tanács vezetőit, hogy ikeressék a megs én belüli meg-' .Vagy vegyük a másik kér­dést. Vargacz bácsi egész inge­rülten rákiabált a hozzászóló tanácstagra: »Hát minek szar vaztátok meg, minek a község­fejlesztés.« Kedves Lajos bá­tyám, nem lett -volna egysze­rűbb az igazságot elmondani — valahogy így: [ ö, hogy megszavaztatok, ~édes fiam, ezt a község­fejlesztést. Igaz, ugyan, egy ki­csit nehéz lesz kinyögni, — de majd jobban, belterjeseb­ben, jövedelmezőbben gazdál­kodunk ... oszt majd csak ki­fizetjük valahogy. így legalább lesz járda, iskolabővítés, meg villany, lesz kuJtúrház a szál­láson. Nem úgy mint a múlt­ban, amikor még én is esküdt voltam. Tudjátok — hiszen emlékeztek rá —, mi megsza­vaztuk a pótadót. Fizették is a parasztok. Ki többet, ki ke­vesebbet. A gazdagok, a módo­sabbak kevesebbet, a . szegénv- parasztok többet, mert, tudjá­tok, akkor még ez volt a szo­kás. Csak befolyt a sok pénz a főjegyző úrhoz — s biz’ az — nem építettek abból semmit, — se járdát, se villanyt, se iskolát. S most gondolatban megve- reg-.lem Lajos bátyám vállát — igen, így kellett volna felszó­lalnia. Es búcsúzóul megszór! tóm kezét, — mert annak el­lenére hogy néha hangoskodik, egy kicsit —, példás adófizető Eaűváoszki Imre az egyik tanácstag beszel. í i~ gyelem a hozzászólót és közben látom, hogy Vargacz bácsi már megint izeg-mozog a széken. No — gondolom magamban —, az öreg már megint nem bírja kiállni. Hát úgy is történt. Vargacz, bácsi megint közbe kiabált: >«Hát minek szavaztá­tok meg, ezért kell nekem 1700 forinttal többet fizetni.« — Nem baj, elbírja ke’ — szólalt meg valaki a hallgató­ság közül. Ezen én is elmoso­lyodom és hallgatom a beszél­getést tovább. Az emberek las­san elcsendesülnek és én ösz- szefoglalom a vitát. "CM nézést kérek, kedves * J Vargacz bácsi, de ebből az összefoglalóból kimaradt va­lami .., Igen... úgy gondoltam, mind­ezt akkor fogom elmondani, mikor kedves meghívásának eleget teszek. De sajnos, mi­vel pár hét múlva tudok csak kijutni újra Halomba — fele- dékenységem takargatására a sajtót választottam. Így hát vegyük csak sorba feltevéseit. Először is valami hiba csúszott a számításába, kedves Lajos bácsi, mert nem 900 Ft a holdankénti adóátlaga, hanem 632 Ft. Ha ehhez min­dent hozzáadunk, a házadót, a lóadót,' a kutyaadót — mint ahogy ezt maga mondta —, ak­kor is csak 750 forint. De nem is olyan sok ez a szállás leg- módosabb emberének. A z elmúlt hét egyik es- téjén Halomszálláson jártam, a gazdakörben tartot­tam egy előadást. Megvallom, örömmel mentem többi előadó társammal együtt,' mert hiszen maguk a szállási dolgozók kér­ték még a választások előtt, hogy sűrűbben látogassunk el hozzájuk, beszélgessünk, tart­sunk egy-két előadást az őket érdeklő problémákról. Nem is maradtak adósak az érdeklő­déssel, — hiszen megtelt a gaz­dakör nem éppen nagy helyi­sége. Az előadás után kellemesen csalódtam. Először arra gon­doltam, lesz egy-két hozzászó­lás, megjegyzés vagy kérdés és mehetek ki az iskolához ebben a jónak nem mondható időben, s várakozhatok az autóra. De nem így történt. Az előadást parázs nangulatú, kétórás, igen értékes vita követte. A vitában szóba került a szövetkezeti mozgalom, a szállás villamo­sítása, de legtöbben csak azon vitáztak, hogy az idei község­fejlesztésből járda épüljön-e vagy bővítsék az iskolát. Es most is — mint már annyi­szor ezen az estén — közbe kiabált Vargacz bácsi: »Egyiket se építsék, minek a községfej­lesztés, mé’ köllótt az adót föl­emelni, így is van már elég... én má’ úgyis 900 forintot fi­zetek holdjától...« Majd ismét másra terelődik a szó, mások beszélnek. To­vább feleik a vita Most pont 5 sikeres gazdálkodás alapia: a fő terv MI EBBEN A LOGIKA? lonibfűrész-fclszereléseket, do hiányzik róluk a befogócsavar. Az IFÉRT által leküldött fő­zőedények kisméretűek, a tész­taszedők viszont már »nagy­üzemiek«. A mezőgazdasági ok­tatáshoz szükséges kéziszerszá­mok felnőtteknek való nagy­ságúak. És meg sorolhatnánk a pél­dák egész hosszú sorát. Az egyik bajai pedagógus találóan, szellemesen jellemezte az IFÉRT munkáját. Rövid, de velős véleménye így hangzik: Ügy látszik, az IFÉRT előtt őr áll, hogy be ne menjen a logika! Ideje lenne már ezt az »őrt« leszereltetni az IFÉRT kötelékéből és helyet adni a gondosabb és jóval körültekin­tőbb munkának. A . közelmúlt napokban a í megyei tanács művelődési osz- ! tályának dolgozóival mcgláto- i gátiunk néhány olyan iskolát, ! amelyekben ősz óta folyik poli- í technikai oktatás. A gyakorlati ! foglalkozást irányító tanárok legtöbbje panaszkodott az IFÉRT (Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat) munkájára. Több olyan hanyagságot követ el az IFÉRT, amelyek nagyban hátráltatják a nyugodt, zavar­talan oktatást. Nézzünk meg egy-két példát. Az általános és középiskolák­ban folyó gyakorlati oktatáshoz szükséges kisebb méretű lyu­kasztók helyett olyanokat kül­denek, amelyek csak kazánle­mez megmunkálására alkalma­sak. Vegyünk egy másik pél­dát! Eljuttatják az iskolákba a 11 000 méter magasságban született A Taskent—Mosd­va légijárat TU— 104-cs repülőgépén II ezer méter ma­gaságban egészsé­ges fiúgyermeknek adott életet Galina Alekszejevna Ja- kovesuk. A repülő­gépen tartózkodó orvos szerencsésen levezette a szülést. Megérkezésük után a vnukovói repülő­tér kórházában he­lyezték el az anyát és gyermekét. Már foglalkoztunk azzal, hogy! a baromfitenyésztési tanfolyam iránt sincs érdeklődés, pedig szakértelem nélkül nem lehet előrehaladni. Tavaly voltak kez­deményezések, de előfordult,' hogy nem koronázta ezeket si-i kér. Ennek éppen a szakértelem! hiánya volt az oka. Megyénk-; ben számos szövetkezetben meg-1 van a lehetőség (baromfiól, vüi stb.) a tenyésztésre, helyes, hej a közös gazdaságok a tervkészí-j tésnél ezt is figyelembe veszik 1 mert az országban működő szá-i mos baromfitenyésztő szövetke-j zet példája bizonyítja, hogy 1 nemcsak a háztáji gazdaságbal i lehet jövedelmezően foglalkozn.j ezzel az üzemággal, hanem még j inkább nagyüzemileg. : Az idén először az 500 kát ■ holdon felüli gazdaságok üzem > ágjövedelmezőségi számítást vé-j geznek, egyelőre csak a nö i vénytermesztésben. Nagyon fon-j tos és jelentős tennivaló ez, hi ■ szén fel tudják mérni, milyen; terményt, mekkora önköltséggel; termesztenek, számításba vehetik,! hogy mit éi-demes egyáltalán: termeszteni és hogyan lehetne; egyes növényeknél az önköltsé-" get csökkenteni. Aprólékos pa-! pírmunka, de megéri. Egyes; gazdaságokban mégis idegen-; kednek ettől, pedig saját érdé-; küket szolgálja. • Az új gazdasági év sikerének; alapja, egyik legfontosabb fel-; tétele a jó terv. Annak a tér ■ melőszövetkezetnek a vezetősé « ge gondolkodik helyesen, ame; !yik a tagsággal összefogva- Igyekszik alaposan számbavennii a lehetőségeket, él a 3004-e ; kormányrendelet által biztosi-; tott kedvezményekkel. K. S. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom