Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B.ÄC.S-.KISKUN MEGYEI LAPJA marni ' ---------------——/„í:.:) aan—i»^—^ - A^MÉ——fi ía. fekete zászlóalj Izgalmas csehszlovák film Kilenc település a város körül Elkészült Kecskemét tanyaközpontosítási terve A Petőfi Népe 1959. január 10-i számában közölt, a Kecs­keméti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának üléséről szóló tudósításunkban már em­lítettük, hogy elkészült a kecs­keméti tanyaközpontosítás tér­ré, azt a .végrehajtó bizottság elfogadta, s a következő tanács­ülésen a tanácstagok elé ter­jeszti jóváhagyás végett. Merről járnak legtöbben a városba? Tizennégy hatalmas térképen és 210 oldalas műleírásban mu­tatta be számunkra Kőszegfalvi mérnök a kecskeméti tanyaköz­pontosítási tervet, amely szerint 17 terület egységet állapítottak meg a város körül, s a tervek készítésénél alaposan figyelem­be vették a lakosság számának alakulását; a mezőgazdaság bir­tokmegoszlását a különböző szektorok között; a lakóépületek jellemző adatait és a közleke­dési úthálózat mostani állapo­tát, valamint fejlesztésének le­hetőségeit. Már ezek. az előze­tes vizsgálódások is érdekes számadatokat nyújtottak. Kitűnt például, hogy Felsőszéktón leg­nagyobb a laksűrűség. Kecske­mét tanyavilágában a vályoghá- zak a leggyakoribbak, s ami még ennél is érdekesebb adat: a külterületi lakosság — íigye- iembevéve Kecskemétnek a lé­lekszámút a környező községek (ecsatolása előtt, a legutóbbi népszámlálás és a választási névjegyzékbe felvettek alapján, — egyre fogy. A közlekedési vizsgálat is figyelemreméltó kö­vetkeztetésekre ‘vezetett. A for­galomszámlálás alapján megál­lapítható, hogy a Dunaföldvár felé vezető út a legnagyobb ter­helésű, viszont más utak már nem annyira kihasználtak. — Kecskemét határában 56 száza­lék a nehezen járható földút. Különösen iskolák mellett hi­ányzik 'a bekötőút! Mindezt figyelembe kellett venni a tervező mérnököknek, ami után megállapították annak a kilenc, zárt jellegű települési helynek határait, amelyeket az elkészített térképeken már lát­hattunk is. Belsőnyírben már van villany Ezek szerint az első. kiépíteni javasolt tanyaközpont Város­iföld lesz, ahol az útelágazások, a már meglevő iskola, s a domb­hát, egészséges település kiala­kítását teszi lehetővé. Ezt kíván­ja a tsz-ek Itteni, már megkez­dett településének érdeke is. Az Aranykalász Tsz megalakulásá­val a település még nagyobb fejlődés elé tekinthet. Időrend­ben másodjára a Borbás pusztai település kialakítását tartották jónak a tervező mérnökök. Itt azonban felvetődik az. hogy Bor­PETÖFI NÉPÉ \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telefon: 2S—1«, 26—19. 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal. Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17—09 Előfizetési díj egy hóra 11 Ft .Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 15-29, 27-49 Felelős ve?.: Szűcs Béla Igazgató bás pusztához közel. Lászlófal- ván már önálló községi életet kezdő települést zavarhatnánk meg. Mivel azonban a Vörös Csillag Tsz és az Alföldi Kon­zervgyár felvásárló területe, va­lamint a borbási iskola és a kö­rülötte elhelyezkedő kovács-, bognárműhelyek inkább a Szol­noki úti, vagyis a borbási tele­pülés kiépítése mellett döntött. A Szolnoki úti iskola mellett ki­építendő településnek az életbe való bekapcsolására mintegy 2 és fél kilométer bekötőutat kell majd építeni. Harmadik településként a belsőnyír—talfá.iai tsz-ek szá­mára a Lajosmizse felé haladó út bal oldalán találtak alkalmas települést a mérnökök. Ügyelnek a szőlőtelepekre ! 1950-ben Talfája és Orrét lakossága számára Katonatele­pen jelöltek ki önálló települést Azóta kilenc lakóház meg ií épült. Mivel itten a szociálist! mezőgazdaságnak olyan bázisa vannak, mint az országszerte híres Mathiász-telep, a Győze­lem és a Béke Tsz — e lakóte­lepet tovább kell fejleszteni Felmerült ugyan a gondolat miért nem a vasút másik olda­lára jelölik a települést? A mér- nökök tekintettel voltak a ki­alakult szőlőkultúrára, s ha i vasút túloldalán jelölték volns ki a leendő település helyét, as a szőlőtelepeket sértette volna meg. Ötödik településként a Kisfái tanyaközpont kiépítését javasol­ják a mérnökök és velük együtt a végrehajtó bizottság. A tan­gazdaság működése biztosítja a leendő település lélekszámát. emellett a meglevő földútra tár­sadalmi munkával már követ is hordott a lakosság. A Koháry út melletti településhez a vasút is igen közel van. Méntelek, Kadafalva, Miklóstelep sorsa Ménteleken 1950-ben a vasút­állomással szemben, az iskola körül jelölték ki a települést. Ittén orvosi rendelő, posta, kul- túrház és iskola építését java­solják a mérnökök, a többi tá­volabb levő iskola fokozatos, 10 —12 éven belül való megszün­tetésével. Legnehezebb gondot adott a mérnököknek a törökfái telepü­lés kialakítása, mert közleke­dése igen elhanyagolt. Az itt­levő termelőszövetkezet tagsá­gát a törökfái iskola mellett te­lepítik majd le, de a már meg­levő csapáson a soltvadkerti út­ból bekötő utat kell a leendő településhez építeni. Kadafalva továbbfejlesztése igen fontos. Az általános iskola mellett már van két lakóháza, üzlete, autóbuszközlekedése. Be­építetlen területein szép tanya- központot lehet felépíteni. Kecskemét kilencedik tanya-' központjának kialakításakor fel­merült a mérnökökben az a gon­dolat, hogy Szarkáson telepítik .e a környékbelieket. Itt azon­sán nem találtak megfelelő te-' epülési adottságokat, s a telep tteni felépítése meggátolná Ka-| 1 afalva fejlődését is. Ezért az, ít másik oldalán, a vasútállo-1 Pásnál, Miklóstelepen jelölték! ti a telephelyet, az I. sz. isko-i ánál. Itt három utca nyitásával! tisebb lakótelep építhető, any-i íyival is inkább, mivel villany-' hálózat és autóbuszjárat már$ van. <j A terv évtizedekre szólt Kecskemét határvonalának ki­igazítására a mérnökök két he-c lyen tettek javaslatot. Az első; igazítás Városföldnél történik,i ahol az önálló községgé nyilvá-j tiltáskor görbe határt húztak. AÍ mérnökök a gátéri út mellett ja­vasolják meghúzni az új határ? vonalát. A másik , határkiigazí-s tás — annak elfogadása után —$ Hetényegyháza mellett lesz, ahol<] a Szőlészeti Kutató Intézet te­rületei eddig a város és a köz-? ség között osztódtak meg. Ha a jelenlegi javaslat, ame-J lyet már a végrehajtó bizottság: magáévá tett, az elkövetkező,; legszélesebb tömegek előtt valóc ismertetés után a városi tanács-S ülés előtt törvényerőre emelke-? dik — Kecskemét tíz-húszé vés? fejlődésének irányát szabja meg., Fábián Gábor Az érdekes történet nap­jainkban játszódik, hősei az idegenlégió zsoldjába került fiatalok. A cselekmény Václav Mályvái, egy fiatal cseh fiú­val ismertet meg, de feltárul előttünk a többiek megrázó tragédiája is. t A film izgalmas és művé­szien tolmácsolja a fiatalok, de főleg Václav lelkében vég­bemenő folyamatokat. A ren­dező Vladimir Cech érdeme, hogy a film újszerűségével, igazmondásával maradandó él­ményt nyújt. Václav szerepét Jaroslav Mares formálja meg. Mellette több kitűnő külföldi művész is játszik a filmben, Közöttük Günther Simon, Kurt Olig- müller és. Tadeus Schmidt, akik játékukkal hitelessé te­szik a sokszínű légióstábort. A film a kecskeméti Városi Mozi műsorán szerepel január 12—15-ig. jooooooooooa — Bábhír. Három, egészen modern színpadot, 400 szabás­mintarajzot kapott a Megyei Bábközpont. Az anyag egy ré­szét továbbküldik a járási cso­portoknak. Képek a járás életéből TOOOOOOOOOOOO-OOOOOOO-i OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO00000000000000^0000000? w'' - ^'^-e-neKj-OOOOíHKVO* Veteránok találkozója Szabadszálláson fehérek kegyetlenségéről szólt, s arról a sebesülésről, amely itt érte őt Szabadszálláson. Dicsa József elmesélte a jelenlévők­nek, hogyan botozták meg a fa­siszta román csapatok a szabad- szállási községháza előtt. Az él­ményeket a jelenlévő fiatal kommunisták azzal a céllal je­gyezték fel, hogy a jegyzetek alapján megírják Szabadszállás történetét a dicsőséges Tanács- köztársaság, valamint a fehér terror idejéről. Tú'fdjesífették termelési tervüket Tanulnak a gazdasági vezetők A járási pártbizottság az idei pártoktatási év keretében — a járás gazdasági vezetői, tsz-einö- kei és mezőgazdászai részére — gazdaságpolitikai tanfolyamot' indított. Az előadásokra mint­egy 80 hallgató jelentkezett. Az oktatás vezetője Bodnár András egyetemi tanársegéd, a Bösztöri Állami Gazdaság igazgatója. A tanfolyam ideje alatt a hallga­tók megismerkednek a termelő- . szövetkezeti mozgalom fejlődé­sével, az MSZMP agrárpolitikai téziseivel, a párt falusi határo­zatával, valamint az új termelői árrendszerrel. Az első előadást már megtartották. Jóváhagyták a tassi Petőfi Tsz 1959. évi tervét A dunavecsei járás mezőgazdasági osztályán talán most sem csökken a munka. A termelőszövetkezetek könyvelői, agro- nómusai karöltve az osztály szakembereivel, átvizsgálják a ter­melőszövetkezetek ezévi terveit. A tassi Petőfi Tsz jól vizsgá­zott tervkészítésből, amelyet a járási tanács mezőgazdasági osz­tálya már jóváhagyott. Ebben az évben 60 holdon valósítják meg a szórófejes Ön­tözést, 500 férőhelyes süldőszállást és 3 vert kútot létesítenek, összesen 824 000 forint költséggel. A régebbi épületek tataro­zására, felújítására 119 000 forintot költenek. Új mezőgazdasági gépeket is vásárolnak, összesen 55 000 forintért. Nemcsak a be­ruházásokra, hanem a jövedelem biztosítására is gondolnak. 160 darab sertést, 94 darab marhát hizlalnak. A műtrágya felhasz­nálásuk is növekszik. Holdanként 112 kilogrammot szórnak szét.- Előreláthatólag a zárszámadáskor 44.29 forintot fizetnek ki mun­kaegységrészesedésként, a közös alapot pedig saját erőből 162 ezer forinttal növelik. Végrehajtóbizottsági ülés Solton Január 8-án \este 6 órakor a Solti Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott, ahol megtárgyalta a kultúrház és a könyvtár 1958-ban végzett mun­káját. A napirendi pontok elő­adói Bódics József, a kultűrház igazgatója és Balogh Julianna, a községi könyvtár vezetője voltak. A végrehajtó bizottság kifogá­solta a kultúrház munkáját, Fel­hívta a figyelmet arra is. hogy 1959-ben nagyobb gondot fordít­sanak a színielőadások tartásá­ra, valamint a falu kultúráié'é- nek fellendítésére. A kimutatásokból kitűnt a?, is, hogy kevés a paraszt és a fel­nőtt olvasó. A végrehajtó bizott­ság határozata értelmében a községi könyvtárnak a közeljö­vőben meg kell szerveznie olva­sótáborát. 1959. január 13, kedd 1 A Kunszentmiklósi r oldmuves- 'szövetkezet termeltetési üz^m- ágának 1959. évi szerződéskötési terve 360 kát. hold volt. A jó szervezés következtében a kun­szentmiklósi dolgozó parasztok 440 kát. holdra kötöttek szerző­dést. A leszerződött földterüle­ten cukorrépát, somkórót, rici­nust, hegarit, szöszösbíikkönyt, Rovás AKI BORNAK VERMET AS, MAGA ESIK BELE Január 8-án a dunavecsei pénzügyőri szakasz két beosz­tottja ellenőrzést tartott Szalai Károly, dunavecsei gazdánál. A vizsgálódás közben észrevették, hogy a kert egyik sarkában friss földhányás vau. Néhány perc múlva megoldódott a »rej­tély«. Ugyanis a földhányás alatt 28 hektoliter bor »aludla téli ál­mát«. A pénzügyőri szakasz beosz­tottjai a bejelentés nélkül tar­tott bort elkobozták és Szalai Károly ügyét átadták az ügyész­ségnek. tgy jár az, aki a bornak vermet ás. > Január 8-án a szabadszállási (községi pártszervezet az 1919-es ^kommunisták, volt vörös őrök és »vörös katonák részvételével ba- Jráti találkozót rendezett. Dél- lUtán 2 órakor a pártszervezet [helyiségében mintegy 15 régi ) harcos gyűlt össze, hogy el- 'mondja élményeit az 1919-es ta­nácsköztársaság harcairól és a 'fehér terror borzalmairól. Bar- !tal Mihály községi párttitkár 'bevezető szavai után Bóczka !István szovjet vörös katona Le­ninről beszélt. Polgár István a mákot, vöröshagymát stb, ter­melnek majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom