Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

1959. január 11, vasárnap V. oldal Ä sport és as egészség (IL folytatás) Az Szombatban igen sok tápláld hajszálér van, amiknek csak mint­egy egyötöd részét basnzálják azok, ■kik sport nélkül, elpubultan élnek. Sportteljesítménynél a megnöveke- <leU oxigén- és tápanyagigény ki­elégítésére megnyílnak a tartalék- erecskék, az izom bőven átáramlik vérrel. — Kendszeres testgyakorlás után fokozatosan mind több és több hajszálér marad nyitva nyugalom­ban Is. A kisportolt izom nagyobb térfogatát túlnyomórészt e nyit- vamaxadt hajszálereeskék tömege és természetesen a jobb vérellátásból dredö vértöbblet adja. Minden mozgásnál, Így a sport- mozgásnál is nem csak egy izom, hanem izomcsoportok s a szem­benálló izmok is működnek. Az Izomösszehúzódások harmóniáját, összerendezettségét, hivatalos nyel­ven koordináltsagát az idegrendszer biztosítja. A be nem . gyakorlott nozgások egyenetlenek, darabosak, nem felelnek meg pontosan a cél­nak, gyakran túlméretezettek, mi' ért is fékező erők is szükségesek, ezért bizonytalanok is és minden­képpen fárasztóak. Amikor begya­korlással a legmagasabb agyi köz­pont lassan beméri a szükséges erőt a különböző társizomban és a kellő lazítást a szembenálló izomcsopor­tokban, a mozgás lassanként tudat­alattivá válik, automatizáiódik s az agy továbbiakban már nem vesz részt, csak ellenőrző szerepet lát el a történésekben. Ezzel tulajdonképpen a sportmoz­gások mechanikus részére vetettünk futó pillantást, 'tartozik azonban a sport okozta változásokhoz egy elég bonyolult változás a belső elválasz- tású mirigyek működésében is. Vég­eredményben azt lebet mondani, bogy a sport többé-kevésbé minden szervünket mozgósítja a teljesítmény — A külföldön élő magya­rok számára sugárzott műsor­ban 30 percig szerepelt a kö­zelmúltban a kecskeméti ének­zenei általános iskola énekkara. A szakemberek a Bartók-íesz- tiválon figyeltek fel a csoport­ra: a nagy zeneszerző — a ma­gas követelmények miatt — eddig csak a felnőttek által előadott gyermekkórusait éne­kelték pontosan és szépen. eléréséhez s a mindennapi erőnkön túl felkelti a szunnyadó erőket is. A testi átalakulás mellett a rend­szeres sportoló szellemiekben is fontos változást él át. A mindennapi munkáján túl rend­kívüli feladatokat is megtanul meg­oldani. Ezért határozott és magabiz­tos a sportoló. A sport a felesleges energiákat le­köti, ezért a nemi vágyak szabályos mederben maradnak. Az izmok működéséuek tökéletes összerendezésével megtanul ura ma­radni akaratának, ezért a jő sportoló fegyelmezett. A sporttal szerveinket természet- adta módon helyesen működtetjük, ezért a sportoló fejlődése arányos. Dr. Somogyi Lajos megyei sportfőorvos Vezetőségválasztó közgyűlések a sportegyesületekben Az MTST rendelkezése értel­mében 1959-ben az ország vala­mennyi sportegyesületében meg kell történni a vezetőségválasz­tásnak. A választás irányelveit az MTST kellő időben az érde­kelt egyesületek tudomására hozta. Erről lapunkban részle­tesen beszámoltunk. Az első ilyet; választás va­sárnap délelőtt 10 őrkor lesz a KTE klubhelyiségében, ahol a fél évszázados múltú Kecske­méti Testedző Egyesület vá­lasztja meg új vezetőségét. A másik ilyen választást hétfőn este tartja a Kiskunhalasi Ki­nizsi SE a kiskunhalasi Serne- válban. E két vezetőségválasztó gyűlést csakhamar követik a többiek.- ­RE/fl/Eft^ER PETŐFI SÁNDOR elmet Az első szám azt jelenti, hogy a megfejtésül kapott cím hányadik betűjét kell vennünk, a második szám pedig azt, hogy ezt a betűt a középső, bekerete­zett sor hányadik kockájába kell beírnunk. Beküldendő: a hetedik vers címe. (4 pont.) A világirodalom egyik legna­gyobb lírikusa, megyénk szü­löttje, 136 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, 1823. január 1-én. őrá emlékezve közöljük alábbi rejtvényünket, amelyben hét vers címét rejtettük el. Az idézetek után írt számok segít­ségével fejthetjük meg a hetedik A bajai labdarúgó csapatok szereplése az NB Ill-ban m. Mielőtt befejezzük a két bajai csapatra vonatkozó értékelésünket, feltétlen meg kell említenünk a két csapat felelős vezetőségének véle­ményét a bajai la txia rúg ó-pályával kapcsolatosan. Amikor bajalak között a pálya bárhol szóba kerül, még a legderű­sebb arcok is komorrá válnak. Ez Baja labdarúgó-, atlétika sportjának „árny "-oldala. Az egyik oldalon a sikerekben gazdag eredmények. Labdarúgók, atléták, kosarasok, ökölvívók, evezősök s más sportolók nagyszerű eredményekről tudnak beszámolni. A másik oldalon a sportlétesítmények hiánya éé ezek közül is elsősorban a labdarúgó- pálya kérdése áll. 3300 általános, 2800 középiskolás és mintegy 270— 300 egyesületi labdarúgó, atléta akar sportolni. S mindezt egy pá­lyán! Hol van még a tömegspor­tot képviselő üzemek sportolni vá-* gyó dolgozói, munkásai és ifjú­sága. Nem beszélve, hogy jövőre már működik a felsőfokú tanító­képző és a jövő tanítói hol sajátít­sák el a sport alapjait? A jelen­legi egyetlen pálya — ami korsze­rűtlen is — erre már nem alkal­mas. A város sportolói által elért si­kerek kötelezik a város vezetőit. Meg kell oldani a sportapálya kér­dést egyrészt a régi korszerűsíté­sével, másrészt egy új pálya lét­rehozásával. Mi az első teendő? Szerény véleményünk szerint ez a következő: 1. A pálya kérdésének megoldá­sát egy kézbe kell összpontosí­tani. Erre legalkalmasabb a városi és járási TST elnöke. 2. Az új pélyát a város vezető­sége jelölje ki. 3. A kijelölés után el kell készí­teni az új sportpálya tervét. Ezt az összeget a városi ta­nácsnak kell biztosítania. Ez nem olyan nagy összeg, hogy ne lehetne előteremteni. • 4. A tervek elkészítése után meg kell indulnia a pálya építésé­vel kapcsolatos társadalmi munkának. Biztos, hogy épben a társadalmi munkában egye­sületi vezetők, sportolók, diá­kok, szurkolók tömege fog megjelenni, és áldozatos mun­kájukkal hozzájárulni ahhoz, hogy létre jöjjön az annyira szükséges sportlétesítmény. — Csak példaképpen említjük azt meg, hogy a bajai lakásépít­kezéseknél kitermelt szükség­telen földmennyiség tömegét tudja az Építők adni! Az építő vállalatnak mindegy, hogy ho­va hordja a kitermelt földet. A felsóbo szervek látják a város sportszerető társadalmá­nak a pályaépítéssel kapcsola­tos erőfeszítését és ezt bizto­san méltányolni fogják. 5. Ennek alapján állami tervhitel biztosítása. Tudjuk, ez nem megy mái ói holnapra, de hu a város sporttársadalma erre meg­adja az alapot, a felsőbb támo­gatás nem marad el. Hisszük, hogy sok egyéb és fon­tos városi problémája mellett lesz ereje a tanácsnak arra is, hogy a bajai sportolók pályával kapcsola­tos jogos kérelmét teljesítse. A munka nehéz lesz, de hisszük, hogy végül is siker fogja azt ko­ronázni. Önody Lajos % 1" 11 A ■ is­6 <r' | i $ U 1 s T\ Vízszintes. idézzük: 1. Melyik versből KECSKEMÉT! SÉTÁK A „KISMOZI" Ezt a furcsa elnevezést még sokan ismerik a ja- «jakorabeli kecskemétiek közük De így első hallásra, még aki nem is élvezte, sejti, hogy valamiféle mozi­ról van szó, ha nem is éppen olyanról, arait ma értünk a 'keletű kifejezésen Mozi; tehat kell benne lenni elsötétítésnek, vászonnak, vetítésnek, ze­nének, beszédnek. Ilyenféleképpen volt. Eleinte isko­lák nagyobb tantermeiben működött, de a két világ­háború között, virágkorában, az Ökollégium első emeleti nagj ben és az. ahhoz csatlakozó kis szobában kap- helyet. Uránia-teremnek is nevez­ték egyidöben a helyiséget, nagyobb testvéréről, a budapesti Uránia Színházról, amelyben a Kismozi alapítása idejében ugyanolyan vetítettképes előadáso­kat tartottak, mint a kecskemétiben. A vállalkozás megindításához a Katona József Kör adta kölcsön vetítőgépét. Az alapító ezenkívül nem is kapott soha többé más közületi támogatást. De ki volt az alapító? Kerekes József felügyelő igaz­gató, aki pár éve vált meg a világtól csaknem 92 esztendő élményeinek és tapasztalatainak kincseit hagyva maga után. Mint fiatal Igazgató észlelte, hogy vasárnaponként egész sereg gazdátlan gyerek csa­tangol és rendetlenkedik a város utcáin. Nemesebb szórakoztatásuk érdekében szervezte meg vasárnap­jaikat feláldozó pedagógusok közreműködésével a ve­títettképes mesedélutánokat és ifjúsági ismeretter­jesztő előadásokat. * A vállalkozás nem várt mértékben bevált. Egyre többen szorongtak az. előadások színhelyén A szegé­nyek belépődíj nélkül, a módosabbak 4 filléres be­lépti díj mellett. Ezekből a négy fillérekből szerez­ték be a további felszereléseket, újabb vetítőgépe­ket üvegdiapozitíveket. Egy diapozitív tekintélyes értékét képviselt, de abban az időben még nem is­merték a sokkal olcsóbb filmdiapozitívek használatát. Különösen a színezett diapozitívek beszerzése volt költséges, ugyanis a diapozitíveket kézifestéssel kel­lett színezni, mert a színes fényképezés is gyerek­cipőben járt, nem említve a színes fényképezés kö­rülményességét és költséges voltát. Kerekes József, akinek páratlan szép kaligrafikus kézírását ma is csodálattal emlegetik, maga is rajzolt és színezett üvegképeket. Idők folyamán ő és segítőtársai több mint hétezer dialemezt, több vetítőgépet szereztek be a filléres bevételekből. A sok ezer lemez fadobo­zokban, tárgyanként elrendezve magyar és világszerte ismert mesék illusztrációiból, földrajzi, történelmi, irodalmi és művészi sorozatokból állott. Az első világháború kitörésével — helyiség hiá- t#ya miatt — abbamaradt előadásokat a háború után gyorsan felelevenítették. Az első, háború utáni elő­adások az O kollégium egyik második emeleti tan­termében voltak. Az értfe!'*?d6s olyan mértékben nőtt- hogy Kereke* Józsefnek erre hivatkozva sike­rült megszereznie az Ökollégium nagytermet, ahol egyszerre 250 gyermek izgulhatott és lelkesedhetett az előadások fordulatain. A nagyterem melletti szo­bából a falat-betöltő nagyságúra nagyított, képek tet­ték bensőségesebbé a mesélő és a hallgatóság kap­csolatát A fillérekből egyre többre futotta. A terem egy­séges pad berendezést és pódiumot kapott. Az utóbbit a beiktatott szereplők, szavalok, énekesek fellépteté- sére. Végül egy jó zongorát is vásároltak az előadás pedagógus rendezői. Kerekes József, bár nyugalomba vonult, nem hagyott fet a Iiismozi istápolásával. Ott festegetett, rajzolgatott, fúrt-faragott a laboratóriummá fejlesztett vetítőkamrában. A gyermekelőadások után a Katona József Kör tartott ugyanitt ismeretterjesztő előadásokat vetített képek kíséretével. Nem voltak ezek az előadások összefüggő sorozatok! Mindig egy-egy napi aktuali­táshoz kapcsolódtak. Szó volt sarkvidéki utazások­ról, Magyarország szép tájairól, a bányászok életé­ről, egyes iparcikkek gyártásáról, repülésről, Petőfi­ről, Daniéról stb., stb A hallgatóság soraiból az if­júságot ki kellett rekeszteni, mert az érdeklődő fel­nőttek sem fértek a terembe. A Daniéról szóló elő­adások olyan közönségsikerrel jártak, hogy egymás­után két előadást kellett tartani. Az első előadás tartama akut a másodikra váró közönség ott szoron­gott az Ökollégium emeleti előcsarnokában. A mun­kásokból, napszámosokból, szegényebb háztartásbeli­ekből toborzódott közönség a legfegyelmezettebben viselkedett. Belépődíj nem volt. De sokszor előfor­dult, hogy a megelégedett hallgatók' önkéntes ado­mányokat ajánlottak fel az előadások további fenn­tartására, A hivatalos népművelési előadássorozatok nem voltak ilyen népszerűek. Egy ízben, a közönségsikert megirigyelve, ugyanitt turáni előadássorozatot ren­dezlek. Az első ilyen előadáson megjelent a szokott számú hallgatóság, a másodikon félház volt, a har­madikon már csak a turáni rendezőség és Kerekes József, aki — bár elkedvetlenítette a közönséget elriasztó próbálkozás — mégsem hagyta idegen kézen féltett berendezéseit és felszerelését. A második világháború végéig működött a szép intézmény. A város kiürítésekor a sok ezret érő ér­ték megsemmisült. Csak a terem berendezése maradt meg, az is megrongálva. Ami így elveszett, mór csak azért sem lehet újra «létrehívni, mert a diaíilmek és keskenyfilmek elterjedésével a drága üvegdiapozitívek használata nem volna gazdaságos. A szabad idejükkel bánni néni tudó, kószáló fiatalság korszerű eszközökkel szórakoztatva lekötésére azonban nem ártana a már meglevő alkalmak mellett a régi Kismozihoz hasonló megoldást is keresni. JOÖS FEBEJNC, a TIT tagja „Olyan mint vén királynak Feje, a sivatag; Hajszálai, a füvek, Csak gyéren ingának.” 2—8 13. Muzsika. 14. Vissza: szamár­hang. 15. A harc istene a görög mitológiában. 16. Utolér. 18. Fé­lig igaz mesét mondó. 21. Vízbe nyúló kőgát. 23. Reményi Sán­dor. 24. E versének megírására Petőfit Barabás Tibor azonos c. festménye ihlette. 9—2 25. Fran­cia elöljárószó. 26. NB II-s csa­pat. 28. GT. 29. ös. 31. Dunántúli folyó. 32. Vágófelülete. 33. Világ­hírű olasz filmszínésznő kereszt­neve. 39. Kis mezei rágcsáló. 40. Annyi mint. 41. Melyik versből vettük e gyönyörű sorokat? „Oh lassan szállj és hosszan énekelj Haldokló hattyúm, szép emlékezet!” 3—7 44. Alkotás. 45. Vajon zab? 47. Goda Gábor: A planétás ember c. regényének egyik alakja. 48. Névelővel: perzsa uralkodó. 50. Apjáé, oroszul. 52. Vissza: egyik főiskolánk rövidítése. 53. Kis súlyegység. 55. Melyik versből való ez az idézet: „A honnak egy igaz zászlója van, Ezt mi álljuk körül, S ti elhagytátok a hon zászlóját? Elhagytátok, oh ifjak, hitetlenül! 2—6 és 7—4 Függőleges. 1. Mi a címe an­nak a versnek, amiből idézzük; „Hah, rossz asszony, rosszabb szolgálója) Ambrus gazdáról e pletykát szórja: Otthon ülne ő, de felesége Kivetette őt a ház elébe.” 8—1 2. Szó helyettesítő. 3. Régi tré­fás mondás: „A pénz olvasva, az asszony , . * , jó. (?)” 4. Német elöljárószó. 5. Tombolaműszó. 6. Liba teszi. 7. Kinek érdekében? 8. Fölé varr. 9. Fél orsó, 10. Sze­mélyes névmás letagadva. 11. Kerti szerszám. 12. Melyik Pe­tőfi-versből való: „Oh Honderű, te olyan szemte­len vagy­Mint Kecskemét piacán a légy; Egyébiránt alábbvalóbb a légynél: Az még röpül, de te csúszva, mászva mégy.” 4—5 és 7—3 17. Lefekvés előtti fohász. 19. Vissza: kötőszó. 20. Folyadék. 22. Szívendöfé a mai napon. 27. Má­jából készül a csukamájolaj. 30. Levegő. 34. Kicsi élősködő, név­elővel. 35. Fémet nyújt ót- 36. Legény is ez, férj is ez. 37. A mezei. 38. Elárusíts! 39. Ez az erdei fa. (Sertéseknek jó táplá­lék.) 42. Feltételes kötőszó, 43. Ékezetes névelő. 46. Kifutófiú 49. A vízszintes 48 névelő nél­kül. 51. Klór vegyjele. 54. EA. KÉP- ÉS BETŰ REJTVÉNYEK 1—1 pont. • f-J i Chef tár 9-i n n 0 0 n n || ü 0 ■ B szörny a Fenti rejtvényeink megfejté­séhez TRÉFÁS KÉP- ÉS BETÜ- KEJTVÉNY-ISKOLÁNK 4., 12. és 14. pontja nyújt támpontot. HÍRES MONDÁSOK 1—1 pont. 1. »Micsoda nagy művész hal meg bennem!« 2. »Sokan azt gondolják: Ma­gyarország volt; — én azt szeretném hinni: lesz!« 3. »Oszd meg és uralkodj!« 4. »Leborulok a nemzet nagy­sága előtt!« 5. »Gondolkozom, tehát va­gyok!« Írjuk meg. hogy kinek a ne­véhez fűződnek a fenti mondá­sok. REJTVÉNYPOSTA Ezentúl rejtvénypályázatunk hetenként zárul. A megfejté­seknél figyelembe vesszük a pontszámot, és egyforma pont­szám esetén a jutalmak odaíté­lését sorsolással döntjük el. Rejtvényeink megfejtését min­dig szombatig kell beküldeni a Petőfi Népe kiadóhivatala, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. címre, tehát a most közölt rejtvények megfejtését január 17-ig. A helyes megfejtőket ér­tékes könyvekkel jutalmazzuk, A borítékra írjuk rá: REJT­VÉNY és mellékeljük az aláb­bi rejtvényszelvényt. Mai rejt­vényeink egyikét ifj. Puskás Kálmán, Borota és Péntek László, Kiskőrös küldték be. Karácsony—újévi rejtvénypá­lyázatunk nyertesei nevét és s megfejtéseket következő vasár­napi számunkban közöljük. A Petőfi Népe 1959. évi rejjtvényszelvépye í ■ ‘ Jr .Jt- v:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom