Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

MACS VA I? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KACS-KISKUN MEGYEI LAPJA Ötvenkét férőhelyes istálló ára: — A isz-ek saját építkezéseinek elemzése ■— Gyakorlatban is hasznosítható, lényeges, más szerv által fel lem fedezhető következtetések­re jutott a megyei népi ellenőr- íési bizottság egyik utóbbi vizs­gálata során, amelyben elemzés alá vette két termelőszövetkezet saját erőből történő, úgyneve­zett »házilagos« építkezéseit, s a tnegyei tanács v. b. mezőgazda- sági és építési osztályainak az ezt irányító tevékenységét. Tsz — mint ax építő- vállalat vetélytársa i Nem szólunk ezúttal a tanács említett két osztályának irányító tevékenységéről részletesebben, csak cikkünk végén teszünk megállapítást róla egy vonatko­zásban. Sokkal érdekesebb a dunavecsei Virágzó és a fajszi Vörös Csillag termelőszövetke- •zetbeli eredmény összehasonlí­tása: a saját erőből építkező szövetkezetek bizonnyal sokat tanulhatnak belőle. Kiderítette a népi ellenőrzés szakemberekből álló vizsgáló cso­portja, hogy a fajszi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet az 52 fé­rőhelyesre tervezett, magtárpad- Iásos típusistállót úgy építette fel saját erőből, csekély 346 ezer forintos költségvetéssel hatvan szarvasmarha befogadására (!), hogy azt a munkát bármely épí- tövállalat megirigyelhetné! A tsz építőbrigádja, három kőműve­sük, gépészszakmunkásuk és ácsuk segítségével, s egy erre az időre felfogadott, fixfizetéses műszaki vezető irányításával építette az istállót, s maga a népi ellenőrzés sem talált rajta semmiféle hibát! Dunavecsén, • a Virágzó Tsz -házilagos« építkezése azonban, — amelynek keretében ugyan­csak 52 férőhelyes tehénistállót készítettek — kétszer annyiba került mint Fajszon: 702 ezer forintba! Mi okozza a hatalmas költség- különbséget'’ Ahol elszaladt a fal az alaptól Az, hogy a dunavecseiek épít­kezése csak nevében »házilagos«. Magánkisiparossal végeztették el ugyanis a munkát, aki segéd­munkásait sem a tsz-tagokból toborozta. Ráadásul a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak szövetkezetpolitikai csoport­ja részéről sem tekintette meg senki az építkezést a helykijelö­lés óta —, bár ez, később látni fogjuk, nem írható rovásukra. Az ellenőrzés hiányának tulaj­donítható az a sok hiba, ame­lyet a magánvállalkozó elköve­tett: csak laboratóriumi vizsgá­lat tudná kimutatni, hogy régi vagy kevés cement adagolása, vagy pedig a beton utókezelésé­nek hiánya miatt porlik az alap. A tejkamrai fal nyolc méter hosszban, a lábazati rész pedig 10 centi szélességben lement az zésre. Ha a két műszak ellenőri? állást megszerveznék, úgy ezt a|j kiadást 50 ezer forintra lehetne? csökkenteni, amellett, hogy min-s den bizonnyal megjavulna a sa-? ját erőből építkező termelősző-S vetkezetek műszaki ellenőrzése? is. Fábián Gábor Hatalmas ütemben fejlődik a csehszlovák nehézipar. Képünkül; a vitkovicei Klement Gottwald Művekben gyártott nagy exka­vátor látható, melyet kitűnően alkalmaznak külszíni bányákban. alapról, amelyet csak csömöszölt betonnal lehet pótolni; az épület>0ow>00<K><><>^r’<>o<K><><><>CK>o<>o<x><><><>o<><x>o<KK><x><>o<><>o<><>^^ déli végén lévő bejárati oszlop alapja sem felel meg a kívánal­maknak. A tetőszerkezet gömb­fái vékonyabbak az előírásosnál, s az egész ácsmunka pontatlan és gyenge. így lehetne még sokáig so-! rolni a »magánerőből« készülő istálló hibáit, amelyeket ha va-! lamennyit felsorolnánk, hason-ö lóvá válna az istálló ama állat-«1 orvosi oktató táblán látható ló­hoz, amelyen a világ valameny-' nyi lovának összes elképzelhető betegségét feltüntették, Képek a város és járás életéből ^OOO-OOOOOOOOOOOOO-OCXXOOOOOO-OOOOOP'OOOOOOOOOOOOöO'éHPOOOO^OG’OiOíOtOOOOOööO-O'öCé’l Nagy takarékossúg — <j kis többletkiadással < Megállapítja a vizsgálat, hogy; a felelősség a műszaki ellenőr« terheli, rajta kívül azonban a; járási tanács s a megyei tanácsi mezőgazdasági osztályának sző-; vetkezetpolitikai csoportját isi felelősül jelöli meg, a fokozot-5 tabb támogatás hiánya miatt.< Mi azonban figyelmeztetni sze-5 retnénk valamennyi házilag? építkező szövetkezetei, építke-? zéseiket —, ha azt már »házila-? gosnak« jelentették be — tény-Í legesen maguk végezzék. Az? épület az övék, ők érezzék háti érte a legtöbb felelősséget. Ha? pedig nem sajátmaguk építkez-s nek. — gondoskodjanak is meg-. Á Tanácsköztársaság megalakulásán*"1, 40. évfordulójára készülnek A Tanácsköztársaság megala^ kulásának 40. évfordulójára mél­tóképpen készülnek Baján. A já­rási tanácsház előtt monumen­tális emlékművet avatnak. Ki­adják a munkásmozgalom helyi emlékeit csokorba foglaló em lékalbumot, valamint a negyven OOOOOOOOOOOCl Csak röviden Társasutazást szervez az IBUSZ Bajáról Bratislavába és Piestanyba. Az utazásra január végéig lehet jelentkezni. Rész­vételi díj 675 forint. A három­napos külföldi társasutazásra máris sokan jelentkeztek. Több vállalat és szakszervezet juta­lomképpen küldi el egy-egy dol­gozóját a kirándulásra. felelő műszaki ellenőrzésről. Ez a megállapítás veti fel a( megyei tanács mezőgazdasági' osztálya szövetkezetpolitikai cso-( portjában dolgozó egyetlen egy] mérnök nehéz helyzetét. Egyma-] ga képtelen a megfelelő mű­szaki ellenőrzésre valamennyi] saját erőből építkező szövetke-J zetben. Még két másik műszaki' ellenőrt kellene mellé beállítani.] Munkájuk nem növelné. sőt< csökkentené a kiadásokat, hi-] szén jelenleg magánvállalkozók' végzik az ellenőrzést, a költség-] vetési összegek másfél százaié-' káért! A dunavecsei Virágzó] Tsz például — a fentiek sze-< rint teljesen hasztalanul — 10] ezer forintot fizetett ki a mű­szaki ellenőrnek; a megye 2(! milliós termelőszövetkezeti épít­kezései után pedig 300 ezer fo­rintot fizetnek -a szövetkezetek; építkezéseinek műszaki ellenőr ] A kedvező időjárást kihasz­nálva, a nagybaracskai és a ba­jai halászok már az új év első napjaiban megkezdték a halá­szatot. A halászati termelőszö­vetkezetek egyébként december 31-gyel zárták a gazdasági évet és most folyik a zárszámadás elkészítése, valamint a jövő évi tervek összeállítása. * Már többször írtunk lapunk­ban a bajai török vár kutatásá­ról. Most a Bajai Városi Tanács 1959-re ötezer forintot szavazott meg a vár felkutatására. A ba­jai múzeum tudományos dolgo­zói tavasszal megkezdik az ása­tásokat. évvel ezelőtti események hely- történeti gyűjtéseit. A Türr István Múzeum és a Tanácsköztársaság 40. évfordu­lója megünneplésére alakult vá­rosi emlékbizottság kiállítást kí­ván rendezni a Tanácsköztársa­ság és. a munkástnozgalom tár­gyi emlékeiből. Ennek érdeké­ben felhívással fordultak Baja és a járás lakosságához, hogy a tulajdonukban levő emlékeket ajándék vagy kölcsönzés for­májában bocsássa rendelkezé­sükre. 120 holdnyi almáskert Megyénk déli részén, a bajai járás határmenti községeiben mindinkább érdeklődnek az al­matermesztés iránt. Különösen. Hercegszántón van számottevő fejlődés. Az elmúlt évben 35 vagon exportalmát szállítottak el a községből. 120 holdon al­máskertet telepítettek. A köz­ségi tanács vezetőinek vélemé­nye szerint a községben mint­egy 2000 hold terület alkalmas almatermesztésre. A szakembe­rek azt állítják, hogy a Herceg- szántón termesztett jonathén zamatban, ízben egyik legkivá­lóbb az országban. Bezárták a régi iskolát A múlt év novemberében a Bajai Városi Tanács bezáratta a bajaszentistváni régi iskolát, mivel az elaggott épület életve­szélyessé vált. összedöléssel fe­nyeget. Az intézkedés igen he­lyes volt, de egyben azt is je­lentette, hogy hat tanteremmel kevesebb áll a tanulni vágyó if­júság rendelkezésére, be kellett vezetni a »három műszakban« való oktatást. Reggeltől jóval sötétedés utánig egymást váltják az iskolaépületben, a nemrég épült új iskolában a tanulócso­portok. Ez bizony áldatlan helyzet, s helyes lenne, ha a tnegyei ta­nács művelődési osztálya felül­vizsgálná a bajaszentistváni is­kola problémáját és mérlegelné, nem lehetne-e akár a nemrég létesült új iskolához való hozzá­építéssel, akár valamilyen más módon megoldani a nehézsége­ket. Figyelembe kell venni, hogy a szentistváni iskolába több ki­lométeres távolságból is járnak be nagy számban tanulók, akik a késő esti órákban kerülnek haza otthonukba, hiszen minden nappali órát alaposan ki ‘kell használni a rendelkezésre álló tantermekben. Anyckönyvi hírek Bajáról SZÜLETTEK: Horváth Erika (anyja neve: Ternai Júlia), Ke­lemen Isiván (Tóth Ilona), Kő­Heti megjegyzésünk Lottópunasz Brigádok vizsgálják felül a tsz-ek gazdamodasat A bácsalmási járásban új kezdeményezés született. Január 7-én a járás • pártfunkcionáriu­sai, tanácsvezetői, gazdasági ve­zetői jöttek össze, hogy megvi­tassák a járás termelőszövetke­zeteinek eddigi munkáját. A kérdések között ilyenek szere­pelnek: hány hold lehet a ház­táji gazdálkodás? Milyen lehet a szántóföldi termelésen belül a takarmánynövények aránya, va­lamint a tsz-tagok vagyoni hely- zete? Ezt a munkái négy brigád végzi. A brigádok tagjai között] megtaláljuk a járási pártbizott ság első titkárát, a járási tanáé, elnökét, agronómusokat, közgaz dászokat, pénzügyi szakembere két, a gépállomás és állami gaz daság vezetőit, valamint a köz ségi párt és tanács funkcioná riusait. A felülvizsgálat után kózgyű lést hívnak össze, melyen ismer tetik a termelőszövetkezetek tagjaival tapasztalataikat és ja-? vaslataikkal segíte.nek a hibák] kijavításában. Nem kell már különösebben népszerűsíteni Baján sem a Lottót. Azt azonban mégsem hisszük, hogy a nagyszámú szel­vényeladás miatt vissza kellene fejleszteni az árusítást. Bármi furcsán is hangzik, mégis valami ilyenről lehet itt szó. Ugyanis a belváros trafikjaiban a venni szándékozó olyan felvilágosí­tást kap, amelyből logikusan származhat a fenti következtetés. »Elfogyott«, »keveset kaptunk«, »már nincs« — mondják a trafikosok — hiánycikk a lottószelvény. A Fő utcában van a kiskereskedelmi vállalat 68. sz. dohányboltja. Ezen a héten a szokásos 5Q0 szelvény helyett mindössze 280-at kapott. Még a megszokott törzsvevőket sem tudta kielégíteni. Magam láttam, amint a trafik vezetője, Engel Lajos, szaladgált a városban, hogy innen is, onnan is megvásárolja a néhány szelvényt. Ismételten hangsúlyozom: — Nem hiszem, hogy hiánycikk '.enne a lottószelvény. Sürgősen el kell intézni, hogy az embe­rek sorbanállás nélkül — a totóirodán kívül is — a trafikok­ban és egyéb »hagyományos« vásárlási helyeken beszerezhessék a »mindenheti« szelvény ükét« Mezei István vesdi József (Malik Mária), Sas* vári Mátyás (Feidl Mária), Ge-> nál Tibor (Gerebics Borbála), Babai Katalin (Schön Mária), Riskó Mária (Márity Mária) Ha­jós Imre (Ábrahám Mária), Fá­ink Imre (Ferkovics Anna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kőhidi Sándor és Feketics Mar- gi* Vörös János és Pallér Eresé* bet, Hofbauer Imre és Veréb Magdolna, Mautner Ferenc és Csorba Katalin. Geri Péter és Müller Anna, Kelemen István és Fenyvesi Márta, Bátity László és Drégely Edit, Mizsalovszki Ferenc és Pethő Irén. MEGHALTAK: Róka István 75 éves. Adóm Sándor 69 éves* Ács István 79 éves, Gyurkity Sándorné Lovrity Mária 82 éves, Vincze Pálné Hirman Erzsébet 74 éves, Varga Sándor 34 eves, Sziller István 79 éves, Csefkó Petemé Bárdos Rebeka 76 éves. Dunavecsén 704 ezer forint Fajszon 340 eier forint | o ez es dísztó (xák ttdiízífLCit {ejlódÁst 1959. január 10, szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom