Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
1959. január 1, csütörtök 5. oldal ÉRVEINK AZ 1959-ES ESZTENDŐRE További sikereket szeretnénk elérni a gyümölcsburgonya- és a paradiesomnemesítésben intézetünk, mint tájintézet, az 1959-es esztendőben még több segítséget szeretne, nyújtani megyénk irányító szerveinek, termelőszövetkezeteinknek, egyénileg dolgozó parasztságunknak. Kutatási témáink szinte teljesen megyénk aktuális mező- gazdasági problémáit ölelik fel. Ezek ^többek között a meszeshomoki vetésforgó-kísérletek, amelyek Westsik Vilmos kísérletei nyomán megyénk nagykiterjedésű sovány homoktalajainak megjavítása, termékenyebbé tétele jegyében folynak. A burgonyanemesítésben és az egészséges vetőburgonya-szaporításban nagy előrehaladást értünk el. Kidolgoztuk a burgonyavírus meghatározási módszereit, ennek alapján megindíthatjuk az egészséges vetőgumószaporítást. A korai rózsa-bur'Jőítitmüjik a (XiLágímn Beláthatatlan tengereken úszkáló hajók, repülőgépek, vasúti kocsik százai, ezrei repítik a világ minden tája felé megyénk üzemeiből kikerült exportcikkeket. Moszkva, Peking, London, Kairó, Washington nagy városaiban gyakran találkozni a »■Made in Hungary-« elnevezéssel és gyáraink monogramjával. Nemrég a Kecskeméti Gépgyár fürdőkádjainak kiválóságát említette meg a Sunday Express című angol lap. A kádakra új vevőként Ausztria, Belgium és Algéria jelentkezett. A kalocsai paprika amerikai piacot szerzett magának. A Kecskeméten gyártott konzerv is vetekedik a világpiacon közkézen forgó konzervekkeL Konzervké- ezítményeinkre is új vásárlók jelentkeznek. Baromfiból és tojásból nem tudunk annyit szállítani, amennyit a külföld kér. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy megyénk exportra termelő üzemei — az eddigi tájékoztatás alapján — több terméket küldenek külföldre az előírtnál. Nemrég kaptuk meg a Kiskunfélegyházi Gépgyár táviratát, melyben az állt, hogy a Szovjetunió felé irányuló export kötelezettségüket túlteljesítették. Tíz százalékkal toldják meg exporttervüket a kecskeméti gépgyáriak. Az eddig elért eredmény késztet arra bennünket, hogy exportunk növelésének akadályairól is beszéljünk. Nehezen halad a választék bővítése. Egykét üzemünkben fanyalognak a gyakran változó igények gyors kielégítésétől, másutt meg elvállalnak olyan határidőket, amelyet az aláíráskor tudnak, hogy nem teljesíthetik. Az export ütemét főleg a vasiparban a még nehézkes és hosszadalmas előkészület, a gyártás közbeni gyakori módosítás is hátráltatja. Felmondják a külföldi kereskedők a szerződést azért is, mert a kiküldött áru eltér a mintától. Mi az oka? Egyrészt az, hogy nem tartják be a technológiát, de igen sokszor gyenge a nyersanyag. Az új évben ezekre a problémákra kpll keresnünk gyógyírt. Erre kötelez bennünket a világpiacon szerzett hírnevünk. gonyából már 1959-ben előállítjuk a szükséges mennyiségű törzsanyagot, melyet a továbbiakban állami gazdaságaink a termelés számára szaporítanak el. Intézetünk heterózis rozsa egyre nagyobb területet hódít, az elmúlt évi 10 ezer hold helyett az idén 15 ezer holdon termesztik. A paradicsomnemesítés során tovább igyekszünk a nagyon korai fajták előállítására. Sikerült a K 15-ös és a K 42-es fajták érését 8—10 nappal előbbre hozni, ezek a bolgár heterózis paradicsommal együtt érnek, ugyanakkor konzervipari feldolgozásra is alkalmasak. El- szaporításukat 1959-ben megkezdjük. A betegségellenálló paradicsomfajták nemesítésében számottevő előrehaladást értünk el, célkitűzéseink talán már az idén megvalósulnak. A kalocsai fűszerpaprika nemesítése érdekében dolgozó osztályunk új, eredményesebb nemesítés! eljárások segítségével igyekszik a paprikaipar számára értékesebb, korábbi érésű fajtákat előállítani. A célkitűzések megvalósításához a legmesszebbmenő támogatást nyújtjuk. Gyümölcstermesztési osztályunk a fajta- és alanykérdés tudományos vizsgálata, az elért eredmények gyakorlatban történő átvitele érdekében nyújt segítséget a termelés számára. Faiskoláinkból évente kikerülő százezer megbízható, értékes oltvány is a Duna— Tisza köze gyümölcstelepítését segíti. Intézetünk a következő évben nagyobb kiterjedésű gyümölcstelepítést kíván végezni, tájunkra jellemző meszeshomoktalajban. A telepítések eddigi tudományos megállapításaink figyelembevételével történnek. Célunk a meszeshomoki gyümölcsösök üzemeltetésének, ter- mőbentartásának, nem utolsó sorban a komplex gépesítés problémáinak mielőbbi tisztázása. Intézetünk gazdasága az 1958. évi jó eredményeket tovább ki-1 vónja növelni. Az elmúlt évii eredményes munkánkat igazol-, ja, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a kísérleti gazdaságok csoportjában paradicsom, búza és kukorica tér-, mésátlagainkkal első díjat nyertünk, a Hírős Napok kiállításán1 hasonló kitüntetésben részesül-i tünk. A gazdaság teheneinek tejtermelését 4 ezer literre sikerült növelni, ezt céltudatos munkával további szeretnénk emelni. 1959-ben( berksír sertés-törzstenyészetünk lesz. Ennek segítségével nagy támogatást tudunk adni me-l gyénk sertésállományának ja-( vitásához. Gazdaságunk kizárólag nemesített vetőmagvak előállításával! foglalkozik az utóbbi években., A nagyüzemi mintagazdaság kialakításával, termésátlagaink további emelésével igyekszünk jó példát mutatni. Gépesítésünk ma már kielégítőnek mondható. Az utóbbi hónapokban szinte megkétszereződött az új, korszerű mezőgazdasági gépeink száma. Az a tervünk, hogy tovább növeljük területünket, ezáltal életképesebb, a nagyüzemi gazdálkodást célszerűbben szolgáló üzemegységeket alakíthatunk ki. 1959-ben számos bemutató tapasztalatcserét, látogatást kívánunk szervezni; Ezek segítségével igyekszünk bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a korszerűtlen apró parcellás termeléssel szemben. Mint az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának tagja, továbbra is igyekszem földművelési kormányzatunk figyelmét megyénk sajátságos mezőgazda- sági termelése, elsősorban a hagyományos szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúra továbbfejlesztésére felhívni és egyes problémák megoldásához segítséget kérni. MÉSZÖLY GYULA; a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója Egy rozzant autóbusszal kezdték A kétaknás, csarnokos műhelyben rossz idő esetén is vartalanui folynak a javítási munkálatok. Még 1951-ben történt, hogy Félegyházán, a környező tanyavilág, települések és községek lakosságának kívánságára, de mondhatjuk úgy is követelésére, óletrehívták a Gépkocsi Közlekedési Vállalatot. Addig ugyanis a kiterjedt külterületről, a járás vasúttal nem rendelkező községeiből csak gyalog, kocsin, kerékpáron tudták megközelíteni a várost. Piacra, bevásárlásra, tárgyalásra, hivatalos ügyekben igen sok ember igyekszik a járási székhelyre, s nyáron ez még csak hagyjáín, de télen... Érthető az öröm, amellyel a lakosság fogadta az autóbuszközlekedés kiterjesztésének, _ illetve megvalósulásának hírét. Ez azonban nem volt egyszerű \ dolog. Szinte a semmiből teremtették meg a kezdeti feltételeket. Ócskatelepen vásárolt három rozzant autóbusszal kezdték, s az induláskor ebből csak egy volt úgy-ahogy használható. 1952 tavaszán állt üzembe a második és csak 1953-ban a harmadik gépkocsi. Közben a közlekedési tárca is segítségükre sietett, néhány új kocsit bocsátott rendelkezésükre. Ma már kilenc, jól karban tartott kocsival, a helyi igények ellátása mellett, Fülöp- jakab, Bugac, Tömörkény, Al- pár, Csanytelek községekbe is kiterjesztették útvonalukat, j De eljutnak a távolabbi vi- jdékekre is. Nyáron Cserkesző- > lőre, Balatonhoz, a Mátrába, . fürdő- és kirándulóhelyekre vi- |szik a város, a környék dolgo- | zóit, télen pedig szinte rendszeresek a színházi járatok. Pl. 5 a szegedi Nemzeti Színház i Faust előadására négy autóbusszal vitték a közönséget Félegyházáról. Az egyik vasárnap — és ez nem ritkaság — két gépkocsi indult a főváros- ; ba operaházi előadásra igyekvő vendégekkel, s van úgy, hogy Kecskemétre 4—5 kocsijuk is indul színházba menő utasokkal. Sólymost István edvtárs igazgató és Bibok Sándor főkönyvelő — akik oly sokat tettek már azért, hogy bebizonyítsák a vállalat létjogosultságát — szívesein sorolják a gazdálkodásuk érdekesebb számadatait is. Nemrégi feljegyzéseik szerint az alakulástól kezdve 3 millió és 856 ezer utast szállítottak és 2 milliónál is több kilométert tettek meg a vállalat gépkocsijai. Az érdem kétségkívül a dolgozóké, Szabó Antal, Farkas István, Tapodi József gépkocsi-vezetőké, Kisnér Sándomé, Király Erzsébet, Sándor Jánosné, Hegedűs József né kalauzoké — hogy csak néhányat soroljunk közülük névszerint is. Mindazoké, akik esőben, hóban, ködben vállalják és becsülettel elvégzik a szolgálatot, s azoké, akik a nemrégen létesült és még mindig bővülő modem javítóműhelyben lelkiismeretesen elvégzik a »szerviz-« komoly munkáját. S ha az elkövetkező években sikerül megvalósítani tervüket — egy új igazgatási és szociális épület létesítését, garázs építését. s ezzel együtt a város váróterem kibővítését stb. — ennek is a lakosság veszi hasznát, még kielégítőbb és iizem- bizto&abb lesz a közlekedés a fólegyházi járásban, (f. tóth) £AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ► Bányászati Berendezések < t- Gyára, Kiskunfélegyháza, ^ £ felvesz szerkezeti és ^ ► karbantartó ^ ► LAKATOSOKAT, ► ESZTERGÁLYOSOKAT, M t MARÓSOKAT ^ ► 3627 3 ▼▼YTYTTYTTTYYYYYYYTT^ Selyem kisestélyi ruha, az Iparművészeti Vállalat Ruhatervező Stúdiójának új modelljeiből. S£I£\/£S2T£Jl — ívMtí A Halasi Üjság 1941. január 3-i száma írja: — Évszázadok hagyományai szerint Szilveszter délutánján és újév napján tartották .meg Kiskunhalason a téli cselédfogadást. Az idei »embör piacon« erősen meglátszott, hogy a ) határban ezer meg ezer holdakat borít a víz, a ) földek bevetetlenek s a gazdák súlyos anyagi .gondokkal küzdenek... nagyon meg kell gondol- niok, hogy megadhatják-e a béreket, amelyek Viszont a cselédnek nem jelentenek iobb életkort, mert az ő megélhetése, ruházkodása is 1 drágult. Konvenciós cseléd Szilveszterkor ma már Vem igen szegődik, beleszoktak a néhány év I előtti rendeletbe, amely áprilisban _ állapítja .meg a konvenciósok köLtözködési idejét. Ilyenkor csak rendkívüli változás folytán fogadnak ' konvencióst. Ezek 12 mázsa rozsot, 6 mázsa (búzát, 100—120 pengő készpénzt, 20 kiló sót, .szalonnát, kását, fűteni valót, lakást, 1 hold kukorica, 200—400 öl veteményes földet, 1—2 ) sertés-, vagy 1-2 marhatartást kémek évi bérbe. ) A bentkosztos, éves cselédek közül a 25— .30 év körüli erős, katonaviselt béresek, kocsisok, mindenesek ezekért a bérekért szegődtek: »460—480 pengő készpénz, a jobb munkások 480 I—490 pengő és egy mázsa rozs, az egészen kiváló munkaerők pedig 520 pengőt is kapnak a teljes ellátás mellé. A 20 éven felüli, katons- soron inneni leventék — kocsisnak, béresnek és mindenesnek — 400 pengő körüli bért és ellátást kapnak. Ha a cseléd ruhaneműt vagy gabonát is alkudott a bérbe, úgy természetesen a készpénz ennek megfelelően kevesebb. Gulyásnak, kanásznak, mindenesnek való 18—20 éves forma suttyók 350 pengő körüli értékben alkudták ki az ellátás mellett fizetendő bért. Fiatalabb, 12—17 éves pásztorgyerekek 2—300 pengő évi bérért szegődtek aszerint, mennyire látszik a gyerek életrevalónak. A hónapszámosok közül a fiatalabb, vagy gyengébb munkások 30—40 pengőért, az elsőrangú munkások 45—50 pengőért szegődtek el. A cseléd nem jár jobban mint a tavalyi bérekkel. Mert a bentkosztos cseléd pénzbeli bérét ruházatra, lábbelire költi. S míg a búza ára ma alig 1—2 pengővel magasabb mint egy esztendővel ezelőtt, addig például az a pár csizma, ami tavaly 24 pengő volt, ma 46 pengő. * Belvíz, vetetten földek, egész éven át 200 pengőért robotoló 12 esztendős gyerek s hónapszámos cseléd, aki egy havi bérén még egy pár csizmát sem tud venni... — ez volt. Nem árt rá visszaemlékezni 1958 Szilveszterén!